Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-15 / 268. szám

Politikai nevelőmunkával lehet kijavítani a hibákat a medgyesegyhási gépállomáson is 1----------------------------------------------------------------------------------------------------- ViUaisawk liéfit _ 1933 MOTrmbor 15 , vasárnap = EGY HÉT LEVELEI = Szerkesztőségünk az elmúlt héten 127 lehelet kapott. A be­érkezett levelek nagyobb részét feldolgoztuk, kivizsgálásra és tá­jékoztatásra használtuk fel. A munkás-paraszt levelek általában tükrözték, hogy mi a dolgozók problémája, mi foglalkoztatja leg­jobban őket Az egyéni és a közügyeket érintő panasz, sérelem mellett közölték azt is, hogy milyen a gépállomáson, állami gaz­daságban, üzemekben a dolgozókról való gondoskodás. Jó levél­nek tartjuk VETKó JÓZSEF orosliázi levelezőnk írását, melyben arról adott hírt: az orosházi «Dózsa» termelőszövetkezet elnöke rendszeresen elbeszélget a tagokkal, ahol szükséges tanácsot ad, felvilágosító munkát végez. Ez azt eredményezi, hogy igyekeznek a szövetkezet dolgozói jobb munkát végezni. A termelőszövet­kezeti levelezők közül többen foglalkoztak az őszi mezőgazda- sági munkákkal és a zárszámadással. Levelezőink egyetlenegy le­vélben számoltak be arról, hogyan teljesítik a dolgozó parasztok a beadási kötelezettségüket PARÓCZAI JÁNOS endrődi levelezőnket a szerkesztőség Leonid Leonov: «Megindul az erdő» című könyvével jutalmazta meg. Beküldött levelében igen érdekesen írta meg a dolgozók véleményét, hangulatát. Megdicsérjük: KOZSAHUBA MARGIT orosházi traktoristát, aki a gépállo­más munkájáról igen tartalmas levelet küldött szerkesztőségünk­nek. NÁNDORI RÓZÁT, az endrődi «Uj Barázda» termelőszövetke­zet levelezőjét, aki a termelőszövetkezet életéről, munkájáról írt MAKRA IRÉN íüzesgyarmati úttörőpajtást, aki november 11-1 levelében arról adott hírt, hogy az útiqrők mindent elkövetnek, hogy megjavítsák tanulmányi átlagukat. Haiszázan vettek részt az Eleken rendezett Rákóczi-esten November 12-én este 7 órai kezdettel az eleki kultúrotthon vezetősége és előadói munkakö­zössége Szabad Föld Téli Este keretében Rákóczi estet rende­zett. Pontosan 7 órakor szólalt meg az előadást jelző tárogató. Ekkor már tömve volt a kultúr­otthon, mintegy hatszázan jelen­tek meg. Az előadás nagyon tetszett a dolgozóknak, amit bizonyít az, hogy több esetben vili áros taps­sal szakították félbe. A rendező- bizottság jól felkészült előadót bízott meg az előadás prózai ré­szének ismertetésével, Burján Gyula gimnáziumi tanár szemé­lyében, aki feladatát dícséretre- méltóan látta el. Az előadás köz­ben, amikor az előadó egy-egy olyan történelmi részt érintett, melyet népdalokkal, népi tán­cokkal, szavalatokkal, vagy tá­rogatóval alá lehetett festeni, úgy egy-egy ilyen megfelelő szám hangzott el. A népi táncokat, népdgjpjíftt, ^szavalatokat az ál­talános iskola kultúrcsoportja mutatta,be.kiemelkedő felkészü­léssel. Nyisztor György kultúrotthon igazgató, Elek. Az az üzem, ahol nincs meg­felelő nevelő munka, tartós ered­ményeket nem tud elérni. A med- gyesegyházi gépállomáson is így van ez. Az a téves felfogás alakiü ki, hogy elegendő csupán az erő­gépeket kijavítani, az apróbb munkaeszközök — ekék, vetőgé­pek, kultivátorok — kijavítására már nem is kell gondot fordítani. Mindezek a hibák annak tudha- lók be, hogy a pártszervezet nem fordit kellő gondot ft pái Bagók és pártonkívüü dol­gozók felelősségtudatának állan­dó növelésére. A gépállomás csakis akkor tud jó munkát végezni, ha a trakto­rosok jól kihasználják a gépek teljesítőképességét, ha minél ke­vesebbre csökkentik a gépkiesést, az üres járatot. A tavaszi munkák idején elég jó volt a gépkihasználás. Ezt iga­zolja, hogy a tavaszi vetési ter­vét túlteljesítették. A növényápo­lásnál azonban már kezdtek a hi­bák esőstől jelentkezni. Szük­ség lett volna a kultivátorokra de azok nem voltak kijavítva. A vezető mezőgazdásznak az volt a véleménye, úgy sem veszik igénybe a termelőszövetkezetek a gépállomás munkáját. A pártszer­vezet is tudomásul vette ezt. Ez azt is mutatja, hogy alig volt va­lami kapcsolatuk a termelőszö­vetkezetek üzemi pái'tszerveze lei­vel. Erre a felsőbb párt- és gaz­dasági szervek sem figyeltek fel. Még szerencse, hogy az akkor még új politikai helyettes fel­figyelt a növényápolási szerző­déskötések elhanyagolására. így pótlólag sikerült még 300 holdra megkötni a szerződést A hibák ellenére is, viszonylag elég jó eredménnyel végig küzdötték a tavaszt. A hibák maguktól nem szánnék meg Ha nem harcolnak a kijavító' sukért, tovább nőnek, megsoka­sodnak. A nyári munkák idején már 22—23 gép vesztegelt na­ponta. Voltak objektív akadályok, de ezeket lehetett volna csökken­teni. Szeretnek az állomáson a Fordson motorokra hivatkozni, hogy azok régi, rossz gépek és nem tudtak vele boldogulni. Ez igaz, de a cséplőszékrények ki­javítása sem volt egészen meg­felelő. Emellett még a tömeg­uszályba is beleestek a vezetők is, meg a traktorosok is. Például több cséplőcsapat dolgozói meg­tiltották azt, hogy a gép éjjel tar­lóhántást, vagy nyári szántást vé­gezzen. Arra hivatkoztak, ha éjjel megy a gép, nappal nem tudnak vele csépelni. így tehát még a jó gépeknél sem tudták a kapa­citást teljesen kihasználni. Az is előfordult, hogy több termelőszövetkezetben reggel 7- től este 6—7 óráig dolgoztak a cséplőcsapatok. De mivel a gép­állomás pártszervezete nem fog­lalkozott kellőep a dolgozók po­litikai nevelésével, így azok nem is tudhatlak érvelni a tsz dolgo­zói felé. Nem tudhattak jól har­colni a cséplós mielőbbi befeje­zéséért és a gépek kapacitásának 100 százalékos kihasználásáért. Szégyen érte a gépállomást Nem tudták teljesíteni a cséplési tervet! Cséplés után jött a szigorú utasítás a Megyei Tanács gépcso­portjától. Behuzatni és azonnal megkezdeni az őszi munkát. Sen­kinek sem jutott eszébe, hogy7 a gépelj rendbehozására, karban­tartására legalább 2—3 napra vol­na szükség. Szán tani-vetni kell, ez volt a parancs. Hogy ez a felületes intézkedés majd a ba­rázdában megbosszúlja magát, ar­ra senki sem gondolt Naponta 9—10 gép állt meg a szántásban. Még a laikus ember is tudja, hogy az ilyen futójavítás több időbe kerül, mintha a szerelő- műhelyben végzik el a munkát Nyilvánvaló, ez nagyban hozzá­járult alihoz, hogy a gépállomá* őszi tervét — az elmúlt heti ér­tékelés szerint — mindössze 64 százalékra teljesítette. Nemsokára kezdődik a téli gép­javítás. Most kell majd jól fel­készülni a jövő esztendőre. Erre már he is vezették azt, amit Gu­lyás elvtárs, a politikai helyettes javasolt az egyik pártvezetőségi ülésen. Minden, cséplőre és egyéb munkaeszközre ráírják; ki javí­totta ki, ki a felelős a munkáért Ezt bárki elolvashatja és ha ne­talán baj lesz, a dolgozók nem a gépállomást okolják, hanem a hanyag munkát végző dolgozót. A, pártszervezet vezetői is csak egy módon tudják a rájuk váró feladatokat jól elvégezni; változtassanak a vezetés módszerén Pártmegbizatást ne úgy adjanak, mint eddig. Például eddig úgy volt, hogy taggyűlésen elmondot­ták, mik a feladatok. »Ez párt- megbizatás, mindenki tartsa kö­telességének végrehajtani.» A pártmegbizatásnak személyhez szólónak kell lenni és a végre­hajtásért is személyesen felelős­sé kell tenni a megbízottat. A ha­táridő lejárta előtt pedig beszá­moltatni és segítséget nyújtani neki a nehézségek leküzdésében. Meggyőző érvekért a gépállo­más pártszervezetének sem kell a szomszédba menni. Szó volt már arról, hogy az elmúlt télen a munkagépeket nem javították ki. Például a kultivátort a tava­szi vetésnél nem tudták liasznál- ni a nagykamarási «Visinszltij» tsz-nél, gazos földbe vetettek el 60 hold kukoricát. Ezt a földterületet még a gép­állomás segítségével sem tudták jól megművelni, így átlag csak 5 mázsa termést tudott a tsz be­takarítani róla. A többi tengeri- földről pedig átlag 35 mázsát. Tehát nem kevesebb, mint 1800 mázsa tengerivel károsították meg a termelőszövetkezetet, ál­lamunkat és önmagunkat. Ennyi tengerivel pedig kb. 300 sertést lehet meghizlalni, átlag 180—200 kilogrammosra. A fő feladat tehát: megerősíteni a pártszervezetet, hogy mind na­gyobb eredményekét tudjanak el­érni a nevelő munkában. Csakis így tudják a dolgozókat mozgósí­tani a hibák kijavítására és fel­hívni a felsőbb párt- és gazda­sági szervek figyelmét az esetle­ges helytelen intézkedésekre is. KONZULTÁCIÓ Q békentozgalom demokratikus jellegéről E konzultációs cikkel fokéit • politikai Iskolák II. évfolyamú pro­pagandistái és hallgatói számára aka­runk segítséget adni. A békemozgalom korunk leg­nagyobb tömegmozgalma. Né­hány esztendő leforgása alatt nőtt hatalmasra s az emberi­ségnek óriási tömegeit moz­gósította egy közös cél — a bé­ke megvédésének — érdekében. Rendkívül fontos a békemozga­lom egyik alapvető kérdésének, a mozgalom kiterjedését és fej­lődési perspektíváját meghatáro­zó, demokratikus jelleg tisztá­zása. Miből fakad a békemozgalom demokratikus jellege? A mozga­lom céljából, amelyet Sztálin elv- társ így határoz meg: «A mostani békemozgalomnak az a célja, hogy harcba vigye a néptömege­ket a béke megvédéséért, az új világháború elhárításáért. Tehát nem az a célja, hogy megdöntse a kapitalizmust és megteremtse a szocializmust, hanem a béke megvédéséért vívott harc demo­kratikus céljaira korlátozódik.» Sztálin elvtárs meghatározásából egyértelműen kiviláglik, hogy a békemozgalom nem szocialista mozgalom, mivel célja nem a ka­pitalizmus felszámolása, hanem demokratikus mozgalom, amely nem veti fel a kapitalizmus fel­számolásának követelését, hanem a béke megvédésének, az új vi­lágháború megelőzésének demo­kratikus céljaira korlátozódik. Nézzük meg konkrétan, hogyan nyilvánul meg napjaink nemzet­közi eseményei közepette a bcke- mozgalom céljainak demokrati­kus jellege? A békemozgalom ve­zető szerve, a Béke Világtanács legutóbbi ülésén például a követ­kező fontosabb határozatokat hozta: 1. A népek követeljék kormányaiktól, hogy tárgyalja­nak és egyezzenek meg. Minden viszályt cs civódást tárgyalások útján kell rendezni. 2. Haladék­talanul alá kell írni a koreai fegyverszünetet. 3. Meg kell szüntetni a többi folyamatban lé­vő háborút s a népek független­sége elleni agresszív cselekmé­nyeket. 4. Meg kell állítani a fegyverkezési hajszát és hozzá­kezdeni a fegyverkezés csökken­téséhez. 5. A gazdasági és kul- turilás cserét valamennyi ország között az egyenlőség alapján, megkülönböztetés nélkül és az összes felek előnyére kell meg­teremteni. Teljesen nyilvánvaló, hogy a Béke Világtanács a nemzetközi helyzet lényegbevágó kérdéseit vetette fel. De ugyanakkor e kö­vetelések egyike sem tűzi napi­rendre a kapitalizmus megdön­tésének szükségességét, megvaló­sulásuk nem feltételezi a fenn­álló gazdasági és társadalmi rendszer felszámolását a kapita­lista országokban. Kiindulási ^alapjuk a két rendszer békés együttélésének lehetősége. Cél­juk, hogy az érdekelt államok a vitás kérdéseket békés úton, tárgyalások alapján, vagyis egy­más függetlenségének, szuveréni- tásának, jogainak, tehát belső ál­lamrendszerük kölcsönös tiszte- letbentartása alapján oldják meg, A cél tehát a nemzetközi feszült­ség csökkentése, a tartós béke biztosítása, mindenfajta agresszió meghiúsítása. Amikor elvileg tisztázzuk a békemozgalom — demokratikus céljaiból adódó — korlátozottsá­gát, hangsúlyoznunk kell, hogy a békemozgalom egyes követelései­nek megvalósulása — az adott háború elhárítása, — ma az egész haladó, békeszerető emberiség előtt álló központi feladat. Lehe­tőséget ad az imperialista ag­resszió megfékezésére, minden or­szág függetlenségének biztosítá­sára, a népek közötti baráti kap­csolatok elmélyítésére, a kard­csörtető kormányok lemondatá- sára és olyan kormányokkal való felváltására, amelyek készek fenntartani a békét és kedvező feltételeket teremtenek a demo­kratikus fejlődés, a haladás szá­mára. A béke megvédése súlyos csapás a háborús gyújtogató im­perialistákra, elsősorban az ame­rikai monopóltőke legreakciósabb köreire, amelyek a maximális profit utáni hajszájukban világ­uralomra törnek, megoldhatatlan belső nehézségeik elől agresszív kalandokban keresnek menedé­ket. A demokratikus célkitűzések határozzák meg a békemozgalom demokratikus jellegét. Kiket le­het és kell ebbe a mozgalomba bevonni? Mindenkit, akinek ér­deke a béke fenntartása, a há­borús veszély elhárítása. «A nö­vekvő háborús veszéllyel kapcso­latban — állapította meg az SZKP XIX. kongresszusán Ma­lenkov elvtárs — kibontakozik a népek mozgalma, létrejön a nem­zetközi feszültség megszüntetésé­ben és az újabb világháború el­hárításában érdekelt különböző osztályok és társadalmi rétegek háborúellenes koalíciója. «A bé­kemozgalom — pártonkívüli moz­galom, amelyben világnézeti, nemzeti, pártbeli különbségre va­ló tekintet nélkül vesznek részt azok a százmilliók, akik ellen­szegülnek egy új világháború ki- robbantásának. Nincs egyetlen más kérdés a világon, amelyben a népek, a legkülönbözőbb gon­dolkodású emberek olyan hatal­mas táborát, oly szilárd egységét lehetne létrehozni, mint a béke kérdése. A Népek Bécsi Békekongrcsz- szusa nagyszerű bizonyítéka volt | annak, hogy miképpen fognak j össze a különböző osztályok, tár- j sadalmi rétegek képviselői héke- j törekevéseikben. A kongresszus részvevői és a népekhez intézett I békefelhívás aláírói között a j munkásosztály ismert képviselői, | a haladó kultúra világhírű mes- I terei mellett a legkülönbözőbb személyiségek szerepeltek. így Terranova olasz kereszténydemo- } krata parlamenti képviselő, Wirlh volt német kancellár, a katolikus, evangélikus, mohame­dán egyházak számos papja, kö­zöttük egyházi vezetők is. A kon­gresszus eseményei ismét, de az eddiginél is élesebben rávilágí­tottak arra, hogy a békemozga­lom további kiszélesítésének le­hetőségei még távolról sincsenek kimerítve. Hiszen egy maroknyi, számbelileg viszonylag jelenték­telen csoport, a háborús nyerész­kedők és klikkjük kivételével, minden embernek érdekében áll a béke megvédése. Ebben rejlik a békemozgalom fejlődésének ha­talmas perspektívája és győzel­mének objektív feltételei. Ez ha­tározza meg e mozgalom felata- tát: Minél több embert sikerül öntudatra ébreszteni, a békéért folytatott tevékeny harcra moz­gósítani, annál jobban elszigete­lődnek a háborús gyújtogatok. A népeknek nem érdekűk egy új háború kirobbantása. Népek nélkül viszont nem lehet háborút viselni. A békemozgalomnak hi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom