Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-15 / 268. szám
Politikai nevelőmunkával lehet kijavítani a hibákat a medgyesegyhási gépállomáson is 1----------------------------------------------------------------------------------------------------- ViUaisawk liéfit _ 1933 MOTrmbor 15 , vasárnap = EGY HÉT LEVELEI = Szerkesztőségünk az elmúlt héten 127 lehelet kapott. A beérkezett levelek nagyobb részét feldolgoztuk, kivizsgálásra és tájékoztatásra használtuk fel. A munkás-paraszt levelek általában tükrözték, hogy mi a dolgozók problémája, mi foglalkoztatja legjobban őket Az egyéni és a közügyeket érintő panasz, sérelem mellett közölték azt is, hogy milyen a gépállomáson, állami gazdaságban, üzemekben a dolgozókról való gondoskodás. Jó levélnek tartjuk VETKó JÓZSEF orosliázi levelezőnk írását, melyben arról adott hírt: az orosházi «Dózsa» termelőszövetkezet elnöke rendszeresen elbeszélget a tagokkal, ahol szükséges tanácsot ad, felvilágosító munkát végez. Ez azt eredményezi, hogy igyekeznek a szövetkezet dolgozói jobb munkát végezni. A termelőszövetkezeti levelezők közül többen foglalkoztak az őszi mezőgazda- sági munkákkal és a zárszámadással. Levelezőink egyetlenegy levélben számoltak be arról, hogyan teljesítik a dolgozó parasztok a beadási kötelezettségüket PARÓCZAI JÁNOS endrődi levelezőnket a szerkesztőség Leonid Leonov: «Megindul az erdő» című könyvével jutalmazta meg. Beküldött levelében igen érdekesen írta meg a dolgozók véleményét, hangulatát. Megdicsérjük: KOZSAHUBA MARGIT orosházi traktoristát, aki a gépállomás munkájáról igen tartalmas levelet küldött szerkesztőségünknek. NÁNDORI RÓZÁT, az endrődi «Uj Barázda» termelőszövetkezet levelezőjét, aki a termelőszövetkezet életéről, munkájáról írt MAKRA IRÉN íüzesgyarmati úttörőpajtást, aki november 11-1 levelében arról adott hírt, hogy az útiqrők mindent elkövetnek, hogy megjavítsák tanulmányi átlagukat. Haiszázan vettek részt az Eleken rendezett Rákóczi-esten November 12-én este 7 órai kezdettel az eleki kultúrotthon vezetősége és előadói munkaközössége Szabad Föld Téli Este keretében Rákóczi estet rendezett. Pontosan 7 órakor szólalt meg az előadást jelző tárogató. Ekkor már tömve volt a kultúrotthon, mintegy hatszázan jelentek meg. Az előadás nagyon tetszett a dolgozóknak, amit bizonyít az, hogy több esetben vili áros tapssal szakították félbe. A rendező- bizottság jól felkészült előadót bízott meg az előadás prózai részének ismertetésével, Burján Gyula gimnáziumi tanár személyében, aki feladatát dícséretre- méltóan látta el. Az előadás közben, amikor az előadó egy-egy olyan történelmi részt érintett, melyet népdalokkal, népi táncokkal, szavalatokkal, vagy tárogatóval alá lehetett festeni, úgy egy-egy ilyen megfelelő szám hangzott el. A népi táncokat, népdgjpjíftt, ^szavalatokat az általános iskola kultúrcsoportja mutatta,be.kiemelkedő felkészüléssel. Nyisztor György kultúrotthon igazgató, Elek. Az az üzem, ahol nincs megfelelő nevelő munka, tartós eredményeket nem tud elérni. A med- gyesegyházi gépállomáson is így van ez. Az a téves felfogás alakiü ki, hogy elegendő csupán az erőgépeket kijavítani, az apróbb munkaeszközök — ekék, vetőgépek, kultivátorok — kijavítására már nem is kell gondot fordítani. Mindezek a hibák annak tudha- lók be, hogy a pártszervezet nem fordit kellő gondot ft pái Bagók és pártonkívüü dolgozók felelősségtudatának állandó növelésére. A gépállomás csakis akkor tud jó munkát végezni, ha a traktorosok jól kihasználják a gépek teljesítőképességét, ha minél kevesebbre csökkentik a gépkiesést, az üres járatot. A tavaszi munkák idején elég jó volt a gépkihasználás. Ezt igazolja, hogy a tavaszi vetési tervét túlteljesítették. A növényápolásnál azonban már kezdtek a hibák esőstől jelentkezni. Szükség lett volna a kultivátorokra de azok nem voltak kijavítva. A vezető mezőgazdásznak az volt a véleménye, úgy sem veszik igénybe a termelőszövetkezetek a gépállomás munkáját. A pártszervezet is tudomásul vette ezt. Ez azt is mutatja, hogy alig volt valami kapcsolatuk a termelőszövetkezetek üzemi pái'tszerveze leivel. Erre a felsőbb párt- és gazdasági szervek sem figyeltek fel. Még szerencse, hogy az akkor még új politikai helyettes felfigyelt a növényápolási szerződéskötések elhanyagolására. így pótlólag sikerült még 300 holdra megkötni a szerződést A hibák ellenére is, viszonylag elég jó eredménnyel végig küzdötték a tavaszt. A hibák maguktól nem szánnék meg Ha nem harcolnak a kijavító' sukért, tovább nőnek, megsokasodnak. A nyári munkák idején már 22—23 gép vesztegelt naponta. Voltak objektív akadályok, de ezeket lehetett volna csökkenteni. Szeretnek az állomáson a Fordson motorokra hivatkozni, hogy azok régi, rossz gépek és nem tudtak vele boldogulni. Ez igaz, de a cséplőszékrények kijavítása sem volt egészen megfelelő. Emellett még a tömeguszályba is beleestek a vezetők is, meg a traktorosok is. Például több cséplőcsapat dolgozói megtiltották azt, hogy a gép éjjel tarlóhántást, vagy nyári szántást végezzen. Arra hivatkoztak, ha éjjel megy a gép, nappal nem tudnak vele csépelni. így tehát még a jó gépeknél sem tudták a kapacitást teljesen kihasználni. Az is előfordult, hogy több termelőszövetkezetben reggel 7- től este 6—7 óráig dolgoztak a cséplőcsapatok. De mivel a gépállomás pártszervezete nem foglalkozott kellőep a dolgozók politikai nevelésével, így azok nem is tudhatlak érvelni a tsz dolgozói felé. Nem tudhattak jól harcolni a cséplós mielőbbi befejezéséért és a gépek kapacitásának 100 százalékos kihasználásáért. Szégyen érte a gépállomást Nem tudták teljesíteni a cséplési tervet! Cséplés után jött a szigorú utasítás a Megyei Tanács gépcsoportjától. Behuzatni és azonnal megkezdeni az őszi munkát. Senkinek sem jutott eszébe, hogy7 a gépelj rendbehozására, karbantartására legalább 2—3 napra volna szükség. Szán tani-vetni kell, ez volt a parancs. Hogy ez a felületes intézkedés majd a barázdában megbosszúlja magát, arra senki sem gondolt Naponta 9—10 gép állt meg a szántásban. Még a laikus ember is tudja, hogy az ilyen futójavítás több időbe kerül, mintha a szerelő- műhelyben végzik el a munkát Nyilvánvaló, ez nagyban hozzájárult alihoz, hogy a gépállomá* őszi tervét — az elmúlt heti értékelés szerint — mindössze 64 százalékra teljesítette. Nemsokára kezdődik a téli gépjavítás. Most kell majd jól felkészülni a jövő esztendőre. Erre már he is vezették azt, amit Gulyás elvtárs, a politikai helyettes javasolt az egyik pártvezetőségi ülésen. Minden, cséplőre és egyéb munkaeszközre ráírják; ki javította ki, ki a felelős a munkáért Ezt bárki elolvashatja és ha netalán baj lesz, a dolgozók nem a gépállomást okolják, hanem a hanyag munkát végző dolgozót. A, pártszervezet vezetői is csak egy módon tudják a rájuk váró feladatokat jól elvégezni; változtassanak a vezetés módszerén Pártmegbizatást ne úgy adjanak, mint eddig. Például eddig úgy volt, hogy taggyűlésen elmondották, mik a feladatok. »Ez párt- megbizatás, mindenki tartsa kötelességének végrehajtani.» A pártmegbizatásnak személyhez szólónak kell lenni és a végrehajtásért is személyesen felelőssé kell tenni a megbízottat. A határidő lejárta előtt pedig beszámoltatni és segítséget nyújtani neki a nehézségek leküzdésében. Meggyőző érvekért a gépállomás pártszervezetének sem kell a szomszédba menni. Szó volt már arról, hogy az elmúlt télen a munkagépeket nem javították ki. Például a kultivátort a tavaszi vetésnél nem tudták liasznál- ni a nagykamarási «Visinszltij» tsz-nél, gazos földbe vetettek el 60 hold kukoricát. Ezt a földterületet még a gépállomás segítségével sem tudták jól megművelni, így átlag csak 5 mázsa termést tudott a tsz betakarítani róla. A többi tengeri- földről pedig átlag 35 mázsát. Tehát nem kevesebb, mint 1800 mázsa tengerivel károsították meg a termelőszövetkezetet, államunkat és önmagunkat. Ennyi tengerivel pedig kb. 300 sertést lehet meghizlalni, átlag 180—200 kilogrammosra. A fő feladat tehát: megerősíteni a pártszervezetet, hogy mind nagyobb eredményekét tudjanak elérni a nevelő munkában. Csakis így tudják a dolgozókat mozgósítani a hibák kijavítására és felhívni a felsőbb párt- és gazdasági szervek figyelmét az esetleges helytelen intézkedésekre is. KONZULTÁCIÓ Q békentozgalom demokratikus jellegéről E konzultációs cikkel fokéit • politikai Iskolák II. évfolyamú propagandistái és hallgatói számára akarunk segítséget adni. A békemozgalom korunk legnagyobb tömegmozgalma. Néhány esztendő leforgása alatt nőtt hatalmasra s az emberiségnek óriási tömegeit mozgósította egy közös cél — a béke megvédésének — érdekében. Rendkívül fontos a békemozgalom egyik alapvető kérdésének, a mozgalom kiterjedését és fejlődési perspektíváját meghatározó, demokratikus jelleg tisztázása. Miből fakad a békemozgalom demokratikus jellege? A mozgalom céljából, amelyet Sztálin elv- társ így határoz meg: «A mostani békemozgalomnak az a célja, hogy harcba vigye a néptömegeket a béke megvédéséért, az új világháború elhárításáért. Tehát nem az a célja, hogy megdöntse a kapitalizmust és megteremtse a szocializmust, hanem a béke megvédéséért vívott harc demokratikus céljaira korlátozódik.» Sztálin elvtárs meghatározásából egyértelműen kiviláglik, hogy a békemozgalom nem szocialista mozgalom, mivel célja nem a kapitalizmus felszámolása, hanem demokratikus mozgalom, amely nem veti fel a kapitalizmus felszámolásának követelését, hanem a béke megvédésének, az új világháború megelőzésének demokratikus céljaira korlátozódik. Nézzük meg konkrétan, hogyan nyilvánul meg napjaink nemzetközi eseményei közepette a bcke- mozgalom céljainak demokratikus jellege? A békemozgalom vezető szerve, a Béke Világtanács legutóbbi ülésén például a következő fontosabb határozatokat hozta: 1. A népek követeljék kormányaiktól, hogy tárgyaljanak és egyezzenek meg. Minden viszályt cs civódást tárgyalások útján kell rendezni. 2. Haladéktalanul alá kell írni a koreai fegyverszünetet. 3. Meg kell szüntetni a többi folyamatban lévő háborút s a népek függetlensége elleni agresszív cselekményeket. 4. Meg kell állítani a fegyverkezési hajszát és hozzákezdeni a fegyverkezés csökkentéséhez. 5. A gazdasági és kul- turilás cserét valamennyi ország között az egyenlőség alapján, megkülönböztetés nélkül és az összes felek előnyére kell megteremteni. Teljesen nyilvánvaló, hogy a Béke Világtanács a nemzetközi helyzet lényegbevágó kérdéseit vetette fel. De ugyanakkor e követelések egyike sem tűzi napirendre a kapitalizmus megdöntésének szükségességét, megvalósulásuk nem feltételezi a fennálló gazdasági és társadalmi rendszer felszámolását a kapitalista országokban. Kiindulási ^alapjuk a két rendszer békés együttélésének lehetősége. Céljuk, hogy az érdekelt államok a vitás kérdéseket békés úton, tárgyalások alapján, vagyis egymás függetlenségének, szuveréni- tásának, jogainak, tehát belső államrendszerük kölcsönös tiszte- letbentartása alapján oldják meg, A cél tehát a nemzetközi feszültség csökkentése, a tartós béke biztosítása, mindenfajta agresszió meghiúsítása. Amikor elvileg tisztázzuk a békemozgalom — demokratikus céljaiból adódó — korlátozottságát, hangsúlyoznunk kell, hogy a békemozgalom egyes követeléseinek megvalósulása — az adott háború elhárítása, — ma az egész haladó, békeszerető emberiség előtt álló központi feladat. Lehetőséget ad az imperialista agresszió megfékezésére, minden ország függetlenségének biztosítására, a népek közötti baráti kapcsolatok elmélyítésére, a kardcsörtető kormányok lemondatá- sára és olyan kormányokkal való felváltására, amelyek készek fenntartani a békét és kedvező feltételeket teremtenek a demokratikus fejlődés, a haladás számára. A béke megvédése súlyos csapás a háborús gyújtogató imperialistákra, elsősorban az amerikai monopóltőke legreakciósabb köreire, amelyek a maximális profit utáni hajszájukban világuralomra törnek, megoldhatatlan belső nehézségeik elől agresszív kalandokban keresnek menedéket. A demokratikus célkitűzések határozzák meg a békemozgalom demokratikus jellegét. Kiket lehet és kell ebbe a mozgalomba bevonni? Mindenkit, akinek érdeke a béke fenntartása, a háborús veszély elhárítása. «A növekvő háborús veszéllyel kapcsolatban — állapította meg az SZKP XIX. kongresszusán Malenkov elvtárs — kibontakozik a népek mozgalma, létrejön a nemzetközi feszültség megszüntetésében és az újabb világháború elhárításában érdekelt különböző osztályok és társadalmi rétegek háborúellenes koalíciója. «A békemozgalom — pártonkívüli mozgalom, amelyben világnézeti, nemzeti, pártbeli különbségre való tekintet nélkül vesznek részt azok a százmilliók, akik ellenszegülnek egy új világháború ki- robbantásának. Nincs egyetlen más kérdés a világon, amelyben a népek, a legkülönbözőbb gondolkodású emberek olyan hatalmas táborát, oly szilárd egységét lehetne létrehozni, mint a béke kérdése. A Népek Bécsi Békekongrcsz- szusa nagyszerű bizonyítéka volt | annak, hogy miképpen fognak j össze a különböző osztályok, tár- j sadalmi rétegek képviselői héke- j törekevéseikben. A kongresszus részvevői és a népekhez intézett I békefelhívás aláírói között a j munkásosztály ismert képviselői, | a haladó kultúra világhírű mes- I terei mellett a legkülönbözőbb személyiségek szerepeltek. így Terranova olasz kereszténydemo- } krata parlamenti képviselő, Wirlh volt német kancellár, a katolikus, evangélikus, mohamedán egyházak számos papja, közöttük egyházi vezetők is. A kongresszus eseményei ismét, de az eddiginél is élesebben rávilágítottak arra, hogy a békemozgalom további kiszélesítésének lehetőségei még távolról sincsenek kimerítve. Hiszen egy maroknyi, számbelileg viszonylag jelentéktelen csoport, a háborús nyerészkedők és klikkjük kivételével, minden embernek érdekében áll a béke megvédése. Ebben rejlik a békemozgalom fejlődésének hatalmas perspektívája és győzelmének objektív feltételei. Ez határozza meg e mozgalom felata- tát: Minél több embert sikerül öntudatra ébreszteni, a békéért folytatott tevékeny harcra mozgósítani, annál jobban elszigetelődnek a háborús gyújtogatok. A népeknek nem érdekűk egy új háború kirobbantása. Népek nélkül viszont nem lehet háborút viselni. A békemozgalomnak hi-
