Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-12 / 265. szám
Í953 november 12., csütörtök A dolgozókról való gondoskodás a IV. negyedéves terv teljesítésének elősegítő je----------------------------------------------------- ViUaisaiok T ermelőszövetkezeteink életéből Békéscsaba egyik legnagyobb és legkorszerűbb üzeme a Kötöttárugyár, amely mintegy 900 ezer darab árucikket, női, férfi kötött alsó- és felsőruhákat, pulóvereket, meleg gyermekingeket gyárt, amit nagy menny iségbcp küld az ország minden részébe, Az ötéves terv során bővül, fejlődik az üzem, a dolgozók munkakörülményei fokozatosan javulnak. Teljesen átépítették a varroda, szabászati üzemrész helyiségeit, új kazánház épült és új áramszolgál tató-épülete t létesítettek, új transzformátor beépítésével. A korszerű munkatermekben neonfény áraszt nappali világosságot. Maguk az üzem dolgozói újításaikkal nemcsak a több és jobb termelést segítik elő, hanem a saját munkájukat is könnyebbé teszik, llyeai Erdős Károly főmérnök elvtárs vasalógép újítása. Azelőtt 8—10 kilógramm súlyú vasalót kellett a munkásoknak emelgetniök. Most ennek a munkának a nehezebb részét gép végzi el helyettük. Zsilinszky Erzsébet vasalónő újításával pedig most egy-két ing helyett 4—5 inget vasalhatnak egyszerre. Kétezerrel több inget vasalnak ezzel naponta, mint azelőtt. Az emberi erőt kíméli meg a 84 ezer forint értékű ládaemelő targonca, amelyet a napokban helyeznek üzembe. Ezzel a nehéz árucikkekkel megrakott ládákat rakják fel a tehergépkocsikra. Fontosnak tartják a dolgozók szociális és egészségügyi védelmét is az üzembep. Eddig a bök csődé együtt volt a napköziott- honnal. Most különválasztják, még ez évben 200 ezer forint költséggel új bölcsődét létesítenek. Az üzem orvosa állandóan ellenőrzi az egészségi és a munkakörülményeket. Az üzem vezetősége az üb-vel együttműködve szünteti meg a hiányosságokat. A dolgozókkal való törődés eredménye, hogy azok lelkesen végzik munkájukat. Most minden erejüket lalbavetik, hogy a negyedik negyedéves tervüket egy és fél százalékkal túlteljesítsék. Ezzel mintegy 20 ezer készáruval; meleg téli, női, gyermek és férfi holmival készítenek többetSegítse az egyéoíleg dolgozó parasztokat a kondorosi gépállomás A kondorosi gépállomás november 30-ig éves tervét 120 százalékra teljesítette. Ennek alapján azt lehetne hinni, hogy' minden rendben van a gépállomáson. Ha azonban a terv részleteiben való teljesítését vizsgáljuk, komoly hiány osságokat állapíthatunk meg. A legutóbbi értékelés szerint a vetési határidő lejárta után például 2 ezer 484 hold ve tő szántással adós a gépállomás a körzetében lakó egyéni dolgozó parasztoknak. Oka ennek, hogy a gépállomás vezetősége, a minisztertanácsi határozat, a kiadott utasítások ellenére, elhanyagolta a lalajművelési szerződéskötést az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal. A kondorosi gépállomás körzetében ■ — Kondoros és Kétsoprony községekben — több mint ezer egyéni dolgozó paraszt többezer hold földje várná a mélyszántást a gépállomástól. Ahelyett, hogy a gépállomás ezt felszántatta volna, a hidasháli állami gazdaságban dolgoztatott. November 9-én is ott volt tíz erőgépe. Az állami gazdaság gépesítése kielégítő, a hátralévő őszi munkát el tudja végezni a saját erejéből is, vagy ha segítség szükséges ahhoz, megadja a vele szomszédos örménykúti gazdaság. Az egyéni dolgozó parasztok elhanyagolásával kapcsolatban nem lehet elfogadni a gépállomás vezetőségének vélekedését, hogy az állami gazdaságban a munkát a gépek üzemeltetésének biztosítása tette szükségessé. Nyilvánvaló, hogy ha a kormányprogramm figyelmeztetése után nem zárkóztak volna el a dolgozó parasztoktól, lett volna munkájuk. Mi sem bizonyítja jobban; a Megyei Tanács főagronómusának figyelmeztetése óta megkezdték a szerződéskötést, néhány nap alatt 180 egyéni dolgozó paraszt szerződött gépi munkára. Az elkövetett hibából vonja le a tanulságot a gépállomás vezetősége, elsősorban Sztanoj György igazgató. A gépállomás nem egyszerű bérmunkát végző vállalat, amely akárhol dolgozhat, hanem elsődleges kötelessége és feladata, hogy a termelőszövetkezeteket és az egyénileg dolgozó parasztokat szolgálja ki gépi munkával, azokat segítse a nagyobb terméseredményekért, a magasabb terméshozamért folyyó harcban. Ahol jól és ahol rosszul halad az ipari növények termelési szerződésének kötése Úgy dolgozunk, hogy jövőre még több gabona legyen a kamránkban Mi, az okányi »Uj Élet« tsz tagjai eleget tettünk vállalásunknak és október 28-ra 100 százalékig elvetettünk és elvégeztük a betakarítási munkálatokat is. Ahhoz, hogy vállalásunkat a kitűzött határidő előtt teljesíteni tudtuk, hozzájárult termelőszövetkezeti elnökiünk, Mártha Gergely elvtársnak helyes és jó irányító munkája, valamint dicséretet érdemel tagságunk feleségeinek nagyrésze, köztük Szilágyi Sándomé, Mártha Gergelyné, Vass Istvámie és Vári Sándorné, akik jó munkát végeztek ezer; a téren. Szövetkezetünk a tavalyi hibákon okulva nagyon sokat fejlődött és szilárdult. Beadásunknak a kövér baromfin és a hízott sertésen kívül 100 százalékig eleget tettünk. De sertésünk is hí zik negyven, húszból teljesíteni tudjuk beadásunkat, a többi! szabadpiacon értékesítjük. A baromfibeadásra 50 libánk hízik Nagy megelégedéssel végezzük munkánkat és készítjük a jövőévi bő termés alapját, hogy jövőre még jobban megteljen mindnyájunk kamrája. Szövetkezetünk munkáját figyelemmel kíséri! az egyéni dolgozó parasztok is. Ennek eredménye az, hogy az elmúlt taggyűlésünkön Balázs Ernő és Nagy Lajos egyénileg dolgozó parasztok kérték felvételüket a tsz-be, amit a tagság meg is szavazott. Dani Mihály, Okányi, Uj Élét tsz 3ó munkát végzett a gépállomás Termelőszövetkezetünk 100 százalékig befejezte az őszi kalászosok vetését, a gyapotszedésen kívül a betakarítási munkákat is elvégeztük és hozzáfogtunk a zárszámadás elkészítéséhez Zárógyűlésünket október 28-án tartottuk, amikor megállapítottuk hogy kik azok, akik kilépnek a tsz-ből. Huszonhaton határozták el magukat a kilépésre, de miután ismertetve lelt a minisztertanács határozata, többen visszamaradtak, mert látják, hogy boldogulásukat csak a termelőszövetkezetben tudják megtalálni. A mezőgazdasági munkák elvégzésénél elért eredményeinkhez hozzájárult a gyomai gépállomás dolgozóinak munkája is, mert, amíg az erőgépek a vetést végezték, az alatt az idő alatt termelőszövetkezetünk igái a betakarítást végezték, igen jó eredménnyel amit bizonyít az, hogy egy szál kukorica szár sem maradt kint földeinken. Nádori Róza, Nagylapos, Uj Barázda tsz Jobb „utasellátási' A kormányprogramm megjelenése óta dolgozó parasztságunkat mindjobban érdekli az ipari növények termesztése. Igen kedvezően hat, hogy most saját maga választja meg, milyen ipari növényt termel, olyant, amilyen földjében legjobban megterem, s amihez szaktudása is van. Szépen halad Kunágotán a cirok termelésére való szerződés- kötés. Balogh Mihály és Vincze Imre termelési felelősök odaadással végzik a felvilágosító munkát Battonyán a kulákok megtévesztik a dolgozó parasztokat, ezért többen azt mondják: »Nincs hozzávaló jó földem, mert ami volt betagosították, amit kaptam, azon nem tudok ipari növényt termelni». Ez az állítás hamis, mert Battonyán a csereingatlanként adott földek között rossz föld nincs. Sajnos, a battonyai termelési felelősök, akik maguk is dolgozók és politikailag is elég fejlettek, engedik a kulákok hangját érvényesülni. Az egyik termelési felelős, Bodina György, aki a községi tanács tagja is, a termelő panaszát sem veszi figyelembe. Szénási András ötször hívta ki, hogy cirokvetését nézze meg, tavasz óta a mai napig nem tette meg, pedig az részben kipusztult. A községi tanács úgy kezeli a szerződéskötést, mintha nem közügy lenne. Azt a hirdetést is, hogy szerződni lehet — pénzért közli. Annak ellenére, hogy kevés segítséget nyújtanak a tanács részéről, mégis több öntudatos dolgozó van Battonyán. Kovács Lajos 11 kh. földjének 50 százalékára kötött szerződést ipari növény termelésére. Hasonlóan szerződött; Szubity Mihály, Danicz Károly, Magyar János. Rácz Sándor, BatlonyaA békéscsabai állomáson, különösen az esteli öt-hat órakor induló vonalok előtt sok az utas. Ilyenkor várakozás közben igencsak betérnek a vidéki dolgozók egy-egy íéldecire, fröccsre, vagy éppen egy pohár sörre az Utasellátóba. Nézzük csak hogyan is néz ki minden este az Utasellátó belseje: — Kérek egy pohár sört, — a blokk megvan. — Én meg egy féldeci pálinkát. Már fél órája szorongatom ezt a nyavalyás blokkot és még mindig nem szolgálnak ki. A helyiség hamar megtelik emberekkel, majdnem egymást tapossák a pult előtt: — Adják, vagy nem adják azt a nyomorult pohár sört? Hogy... mindjárt megy a vonatom! Visz- szaadom. a blokkot, ide a pénzt — halljuk egy mérgelődő vasutas hangját. De ehhez hasonló megjegyzés több is elröppent a türelmetlen emberek ajkáról. A pult mögött lihegve futkos az egyetlen kiszolgáló. Előbb poharat mos, aztán sört ereszt, majd a pult másik végére szalad pálinkát mérni. A dolgozók pedig csak várnak blokkal a kezükben, türelmetlenül, mert hiszen a vonat az nem vár. Jó lenne, ha sürgősen változtatnának ezen és nagyobb forgalom esetén többen szolgálnának ki. Ez gondoskodás lenne az utasokról, s a kiszolgálókról egyaránt. Ahol a telefon mérgelődést és nem a munka megkönnyítését jelenti Szilágyi Sándor juhász: „Lelkiismeretesen gondozom a reámbízott juhállományt, hiszen egyéni érdekem is(( A szövetkezet tagsága által rámbízott juhállományt mindig oly szeretettel gondozom, mint a magamét — mondja Szilágyi Sándor, a sarkadi «Lenin» tsz juhásza. — A közös vagyon mindnyájunké, tehát az elért eredmény mindnyájunk jövedelmét növeli. Az állattenyésztés fejlesztése szívügyem és mindig arra törekedtem, hogy anyajuhaimtól minél több és minél egészségesebb bárányokat neveljek. Szilágyi Sándor jó munkájának meg is van az eredménye. Egy évben kétszer elleti juhait, amellett gondoskodik arról is, hogy a gyapjú minőségét és mennyiségét is növelje, így érte el az 5 kiló 90 dekás gyapjúhozamot. Van több olyan anyajuh, melytől négy bárányt nevelt fel egy év alatt. így tudta a féléves juhtenyészt ési tervet túlteljesíteni, amiért 27 bárányt kapott prémiumként. Ebből is látni, egyéni érdeke is, hogy minél több szaporulatot érjen el — de közvetlen kapcsolódik a közös érdek is. Az 1952-es gazdasági évben 90.000 forint meg-' takarítást ért el, ami a termelőszövetkezet jövedelmét növelte. Emellett a több bárány felnevelése az egész dolgozó nép élet- színvonalának emelését segíti elő, mert ha csak a gyapjúhozamot számítjuk, akkor is több gyermeknek, felnőttnek készíthetnek meleg kötöttárut. A telefon az emberiség munkájának megkönnyítését szolgálja.. Nálunk Szeghalmon nem így van. A telefon csak idegesíti az embert, mert ha az egyes hivatalok, vállalatok telefonon keresztül akarnak valamit megbeszélni, ez nem. minden esetben lehetséges, mert előfordul, ha a központot hívjuk, 15—20, sőt 30 percig is kell csöngetni, míg bejelentkeznek- és beszélhet az ember. Ha azután másik kartársunk egy újabb telefonszámot akar felhívni, akkor is a régi jelentkezik, mert a postaközpont nem kapcsolta széjjel. Így ez újabb 20—25 perces csöngetést vesz igénybe, mert a posta nem hallja, hogy csöngetnek. A csengetést a telefonálni szándékozó is megunja és kénytelen gyalog elindulni, hogy ügyét elintézhesse. Kardos Ferenc, községi tanács. Miért nem hozzák rendbe a kutat? A III. kerületben a Károlyiutcában levő gémeskútról a vödör, ami régi és kopott volt, leszakadt és a kútba esett. Ezt levélben és szóbelileg is közöltem a városi tanács gazdasági hivatal- vezetőjével, de nem törődik kérésünkkel. Pedig kevés költségbe kerül. A kút vize ivásra, főzésre és mosásra is alkalmas. Jelenleg kötéllel húzzuk a vizet, mert az ártézikút elég távol van. Ha a városi tanács gazdasági hivatalvezetőjének kellene így vizet húzni, bizonyára hamarabb teljesítené kérésünket. Ideje lenne a kútostoron levő láncot is kicserélni, mert rozsdás, többször elszakad és a kutat is tisztítani kellene. Helyes lenne a javítási munkálatoknál az új vödörre egy keresztvasat is tenni, hogy a fuvarosok ne tudják abból a vödör bői lovaikat itatni. Liliom György, Békéscsaba
