Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-01 / 257. szám

1953 november 1., vasárnap 5 ViUaí$ai&U képe A Mezőhegyesi Cukorgyár dolgozói teljesítették október havi répafeldolgozási tervüket Jó munkát végeztek a répafeldolgozás megindulása óta a Mezőhegyesi Cukoi’gyár dolgo­zói. Nap mint nap túlteljesítik termelési előirányzatukat. Különösen a nyéjrsgyártó brigádok vé­geznek jó munkát. A Il-es műszak diffúzió dolgozói 26-án 134, 27-én 136, 28-án ugyancsak 136 százalékra teljesítenék normájukat. Ezíen a napon 26.7 vagon répával dolgoztak fel többet a nyers­gyártók. Ezzel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az üzem október havi tervét idő előtt teljesítse. Csütörtökön a délutáni műszakba érkezők már büszkén olvashatták a verseny tábláról: az üzem október havi répafeldolgozási tervét teljesítette. Ez még nagyobb lendületet adott munká­jukhoz. Nagy munkakedvvel kezdtek hozzá a termeléshez, hogy mennél több jómínőségű cukor gyártásával járuljanak hozzá a lakosság szükségleteinek kielégítéséhez. A verseny tábla beszámol arról is, hogy az üzem dolgozói sikeresen harcolnak a cukorvesz­teség csökkentéséért. Október első tiz napjában az ország összes cukorgyárai között elsők voltak. Párosverseny társuk, a Sarhadi Cukorgyár dolgozói pedig a hatodikok. A cukoroldalon élénk ver­seny folyik azért, hogy a jóminőségű cukrot mielőbb becsomagolják. A legjobb munkát a csoma­golásnál Halmai Sándomé, Tóth Lajosné és Dikácz Andrásné brigádja éri el. Minőségileg is a legjobb munkát végzik. 28-án az üzem dolgozói 371 mázsa cukorral termeltek többet, mint az előirányzatuk. Igyekeznek, hogy a november 7-re tett vállalásuknak mielőbb eleget tegyenek s ezzel biztosítsák október havi cukorgyártási tervük időelőtti teljesítését. Vasutasok az őszi forgalomért gyobb melegségre. Még egy lapát [ nak a kocsikról, vizsgálják, nogy, Elkészült egy új szelvény. Kar­sai Imre tolatásvezető brigádja a a lőkösházi állomáson beállította az utolsó kocsit is az 5651 /II. számú szerelvény végére. Együtt van az egész szállítmány. Hetven­hat tengely,' 1118 tonna. Igyekeztek, hogy mielőbb ösz- szeállítsák a vonatot, ezzel is elősegítsék az őszi forgalmat. Jó munkájukról számoltak be az el­múlt negyedévben. Most is jó eredményeket érnek el. Október második tíz napjában 130 száza­lékot teljesítettek. — Nehéz kis vonat lesz ez — tolja magasra vasutassapkáját Szabadi János vonatvezető, ami­kor meglátja a hosszú szerel­vényt, amelyet nekik kell továb- bítaniok. Súlyos Pál és Hanicz Lajos fékczőkkel megnézik a ko­csikat, jól, fognak-e a fékek,meg­van-e minden a maga helyén­— Na vezető elv társ, nem pa­naszkodhat — mondja Súlyos Pál s közben figyelmesen szemléli a szerelvényt. Megbeszélik a mozdonyvezetővel is, hogyan tudják elszállítani időre a rendelkezés szerint a reájuk bí­zott vonatot. Megköveteli ezt tő­lük a terv, az őszi forgalom sikere. A vonat indulásra készen éli. Szabó Pál fűtő hatalmas vas- piszkálóval ösztökéli a tüzet na­lésznők egymást váltogatva szinte mindennap ellátogatnak azokhoz a házakhoz, ahol csecsemő van. De máshová is, mert arra is volt már példa, hogy nem jelentették be a ragályos beteget. Aztán meg, mivel azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy megelőzik a fertőzéses megbetegedéseket, állandóan nyo­moznak a veszélyes lappangó be­tegségek után. Dr. Bartha László azt mondja, hogy mindig könnyebb és köny- nyebb az orvos munkája, ö nem is érti, hogy miért tüntették ki. Az igaz, hogy Okányban ebben az évben csak két koraszülött csecsemő halt meg a született hatvanvalahány csecsemő közül. Igaz, hogy kevés beteg van Okányban, de így van ez az egész járásban, sőt az egész országban is. S ez elsősorban a nép álla­mának az érdeme. Azért, mert goinbamódra szaporítja a külön­böző egészségügyi intézményeket s egymásután bocsátja az orvosok rendelkezésére a különböző hat­hatós védőoltásokat. Például min­den gyermek öt védőoltást kap, mire betölti második életévét. Ennek tudható be az, hogy* pél­dául ő, Bartha László 3 éve nem találkozott diftériával. S, hogy szenet dob a kazánba és becsuk­ja az ajtót. — Na, gyerünk, vezér elvtárs — szól oda Szabadi a mozdony- vezetőnek. A homályosuló esté­ben magasra emelkednek a vo­natkísérők lámpái. Messziről egy kis zöld fény ad engedélyt az indulásra- Szabad az út. Dénes István, a mozdonyve- vezető meghúzza a gőzszahályzót és a szerelvény lassan mozogni kezd. — Elmegy... — jegyzi meg Sza­badi és nemsokára a vonat maga mögött hagyja Lőkösházát. A fod­ros füsttől és gőztől beburkoló­zott szerelvény tovább vágtat a sötétben. A brigád «legöregebb» tagja, Szabadi János, 13 éve járja az acélsíneken az országot. Tizen­három éve, hogy először kezébe vette a kis utazótáskát, ami el­maradhatatlan egy fékező kezé­ből. Akkor még ő is így kezdte: fékező volt. A mozdony most éle­sen fütyül. — Úgy látszik, megállunk — állapítja meg, amikor kihajol a kocsiból. Megálljt parancsolt egy piros lámpa. ■— «Hosszabbak) csináltunk —- szól oda a mozdonyvezetőnek, amikor a vonat megáll Kétegyhá- zán. Tehát lassabban haladtak, mint kellett. A fékezök is leszáll­kevés beteg van, annak az is oka, hogy állandóan növekszik a biz­tosítottak száma. Dr. Bartha Lászlónak és az egészségügyi állandó bizottság tagjainak legtöbb gondot a tév­hit és a maradiság okoz. Megtör­tént, hogy az egyik csecsemőt há­romszor kellett kórházba utalni, mert odahaza nem fejlődött. Elő­ször még csak könnyen rávették az anyát, hogy kórházba vigye csecsemőjét, de másodszor már hiába kérlelték mindennap az egészségügyi állandó bizottság tagjai, nem akart menni. Maga Bartha László kereste: fel, míg végre sok sírás után elment, mi­közben a világ legrosszabb orvo­sának is lehordta Barthát. De an­nál nagyobb most az öröme. Mi­után a kórházból, hazahozta ki­csinyét s rendszeresen beviszi a zöldkeresztbe, boldog mosoly te­rül az arcára, mikor megállapít­ják, hogy a csöppség súlya he­tenként 25—30 dekával gyarap­szik. Számos hasonló példa nyomán az okányiak szeretik és tisztelik dr. Bartha Lászlót. Azt mondják róla, hogy nagyon is megérde­melte az «Érdemes orvos»-i ki­tüntetést. nincs-e valami baj. — Egy kicsit langyos — tapo­gatja meg az egyik féket a moz­donyvezető, — de nem veszélyes. Egy másik szerelvény «húzott be» az állomásra Elrobogott mel­lettük... Ismét szabad az út, a szerelvény továbbfolytathatja útját. Újabb állomások mellett haladnak el. Szabad utat jelez mindenütt a bejárati jelző. — Jól megy az «öreg»—jegyzi meg Szabadi, nem tudni a moz­donyra, vagy a vezetőjére érti. Hiszen itt mindenki összenőlt a reábízott szerelvénnyel, minden mozdulatukkal az áru mielőbbi elszállításán fáradoznak. Azon igyekeznek, hogy vállalásukat tel­jesítsék, az őszi forgalmat siker­rel hajtsák végre. Kétegyházától menetrendszerint tették meg az utat Békéscsabáig, ahonnan né- hányperces várakozás után to­vább indultak Szolnok felé. — Nagy — fi traktorosok meleg életéről Ha a gépállomások traktorosai gépeikkel jól és idejében elvégzik a szántást, vetést, akkor várhat­nak jó eredményeket és jövedel­met a termelőszövetkezetek tag­jai. A traktorosok azonban csak akkor ülhetik meg jól a traktort vízben, sárban, esőben, szélben, fagyban, éjszakai hidegben, ha rendszeresen ellátják őket meleg étellel, teával. Az új alapszabály elfogadásával a termelőszövetke­zetek vezetősége, tagsága köte­lezettséget vállalt arra, hogy gon­doskodik a gépállomás trakto­rosainak jó ellátásáról. Megyénk­ben nem egy gépállomás dolgo­zói panaszkodnak afelől, hogy számos termelőszövetkezet nem tesz ennek eleget. A mezőberényi gépállomás több traktorosát sem látják el azok a termelőszövetke­zetek meleg étellel, amelyeknek dolgoznak. Termelőszövetkezete­ink vezetői természetesen saját maguknak is ár tanuk, — sőt első­sorban saját maguk ellen fordul­nak, amikor megtagadják a trak­torosokról való gondoskodást — ők látják kárát az esetleg hiányo­san végzett munkának. Gépállo­másaink igazgatói, vezetői, köz­ségi és járási tanácsaink elnökei sem nyugodhatnak bele a ter­melőszövetkezeti vezetők és tagok helytelen elgondolásaiba. Egyik fontos feladatuk: meggyőzni őket arról, hogy ezen sürgősen vál­toztassanak, s biztosítsák a trak­torosok meleg ételét. Jó eredményeket érnek el az I. sz. Gépjavítóban a november 7-i versenyben A békéscsabai 1-es számú Gép­javító dolgozói nagy szorgalom­mal végzik munkájukat, hogy hozzájáruljanak az őszi szánlás- vetés mielőbbi befejezéséhez és november 7-e tiszteletére tett vál­lalásukat mielőbb teljesítsék. A napokban történt, hogy a felső­nyomási állami gazdaságból két darab »U« 3-as traktor törölt kerekeit hozták be javításra. Pont a műszak végére érkeztek meg az üzembe. Amikor elmondották, miért jöttek, a hegesztő üzem­rész dolgozói vállalták, hogy bentmaradnak és megjavítják a törött kerekeket. A többi üzem­részek is jó eredményeket ér­nek el vállalásuk teljesítésében. Gátvölgyi Béla november 7-re 148 százalékot vállalt, október 30-án már 210 százalékot teljesített. Bozqó Tamás vasönlő brigádja 135 százalékos felajánlását októ­ber 20-án 254 százalékra teljesí­tette. Az üzembe bevezetett sza­kosítóit javítási módszer bizto­sítja a Gépjavító dolgozói részére a november 7-i versenyszakasz­ban a jó eredmények elérését. A gyulavári gépállomásról téli javításra beküldtek egy »R« 35-ös és egy »R« 55-ös erőgépet, ezeket is gyorsan megjavították az üzem dolgozói és már október 16-án átadták, hogy az őszi munkák elvégzésénél igényibe vehessék Gyors munkával végzik a javí­tást nemcsak az üzemben, de a gépállomásokon is a gépjavító dolgozói. A gyomai gépállomáson hattagú brigád segített a gépeli kijavításánál, majd a szántásnál A szántásban Smidt János váltó­társával 286 százalékot teljesí­tett, A brigád többi tagjai is hasonló eredményeket értek el. Így október , 24-én a gyomai »Egyetértés« tszcs földjét az utolsó barázdáig fe'szántották. JEGYZETEK Csak egy üzlet lenne... (Két ember-beszélget): *— Gyönyörű üzletek. |— Igen és sok van. ■— Nézd, konzerv, hal étel, pa­lackos bor, keksz, mind, mind milyen jó dolog. — Csak egy nincs, paprika ... — Paprika! Na hadd meséljek valamit ezzel kapcsolatban. — Bemegyek az egyik üzletbe paprikát kérek. Válasz: »egy hét múlva«. Megyiek a másikba »majd két hét múlva lesz«, a harmadik­ba, negyedikbe, ott már így fo­gadtak: majd húshagyó kedden és járom tovább az üzleteket, szorgalmasan jegyzem az időpon­tot nehogy7' lemaradjak. Már nem is kérek paprikát csak azt kér­| dem: mikor lesz? és máris ve­szem »előjegyzésbe«, mert egy | kis hely még van a noteszomban. Egyik napon aztán megkérdeztem az első határidős üzletet. A. [válasz: egy hét múlva. Ezt csi­nálom már vagy másfél hónap óta. De most már nem! 'Most már csak biztosra megyiek! — Mikor, hova, merre t (Súgja): Ez már csak biztos, azt mondták lesz paprika... — Majd disznóvágás után. — Hely, hátha megviccelnek és a kolbászba is teszek pap­1 rikát, de nem rajtunk múlik, hangul a Megyei Tanács kereske­delmi osztályán. Előrelátó ember Egy Júclusi uajMm, amikor «hetven­hét ágra» sütött a íVTp;. a «szomszéd ban­dukolt hazafelé. A járókelők mosolyog­tak: «Napernyő kellene szomszéd, nem kányhacsÖT. — Lehet... És ballagott tovább, hóna alatt 4—5 kálvhacső, (könyök csövei együtt!!) Neki volt igaza. Ami nyáron volt, a* télen nincs. Talán már én sem mosolyog- j nék azon sem, ha most napernyőt vásá­rolnia. Mit lehessen tudni, nem úgy jár-e, hogy éppen akkor uein lesz, amikor kell, 1 mint ahogy nincs kályhacső. No, de ta­lán, majd nyáron, ha a kereskedelmi I apparátus is úgy akarja. Micsoda lányészé!?) (Tanulságos Előre felhívjuk a kereskedelmi fel­ügyelőség és mindazok figyelmét, akit il­let, érdemes közelebbről megnézni.- Még májusban történt, amikor a MÉSZÖV sarkad! járás! fogyasztási in­struktora a visszáruzás alkalmával meg­állapított egyet s must a zsadányi, meg az okányl szövetkeze ínéi. Többek között a rossz árazást, ami a szövetkezetnek az Átárazás után kb. 29.G80 foriuí károso­dást Jelent. Meg kell jegyezni, hogy ezt megelőzően, a dolgozók károsodna!:, mert úgy sem a MÉSZÖV, sem JASZÖV az ellenőrzésük során nem vették észre az árdrágítást. Bocsánat, nem azért járnak ki «ellenőrizni». De, ha már így történt, hogy valaki mégis észrevette, tudja meg, hogy azért ő is követett el hibát bár­milyen éber is. Zsadányban a leárazásnál kis történet): differencia volt 4890 forint. Kapta magát Pusztai László, a MÉSZÖV alkalmazottja (volt nagykereskedő fia), mondván, hogy a korábbi rossz árazás miatt (tehát az árdrágítás után helyes árazás miatt) nem károsodhat a szövetkezet, négyezer fo­rintot a hiba megtalálójának • nya­kába varrt. Ez még nem a nóta vége., A MESZÖV- nél (átszervezés címén) — ugye ez ellen pa­naszt emelni nem lehet, mert minden vállalat úgyr szervezi át a dolgozóit, ahogy legjobban látja — a sarkadi já­rás fogyasztási instruktora megkapta a felmondó levelet. Ezt aztán tényleg a Megyei Tanács Kereskedelmi Osztályának, meg a kereskedelmi felügyelőségnek kell megállapítani, hogy Vájjon miért? Kendelet — rendelet nélkül Hetek, hónapok telnek el még valaki legalább is választ kap a békéscsabai tanács kommunális osztályától lakás igénylésre. így van ez Rózsa Imre kér. felügyelő esetében is. Bizony, jó régen volt már, szeptember közepe, az-, óta semmi hír arról, hogy lesz- e lakás, vagy nem. A fellebbezést a Megyei Tanács kommunális osztálya a napokban kapta meg, dehát így van ez, aki fedél alatt van könnyen neveti azt aki ázik. — Nincs lakás. Így beszélnek a Városi és Megyei Tanács kom­munális osztályán. Pedig meny­nyi van, mennyi bizony. A Sza­bad Nép az elmúlt napokban or­szágos viszonylatban megírta ezt a »problémát«, hogy az irodák­nak nem szabadna elfoglalni a lakásokat. De mi a véleménye erről a Megyei Tanács kommu­nális osztályán dolgozó Gyeb- rovszki elvtársnak? — Hiába is az egész, a Szabad Nép írhat, de nem fogunk tenni különösebbet, mert nincs rende­led !?) Vájjon arra van rendelet, hogy lakásokat vegyenek igénybe iro­dahelyiségeknek? Nincs bizony és mégis megcsinálták. Nahát: Va­lamit mégis rendelet nélkül is csinállak. Nem az a baj elvtársak, hogy nincs rendelet, hanem az, hogy az embereket nem látják. Micsoda logika; raktár és üz­lethelyiségbe lakás, lakásba iroda — ár —

Next

/
Oldalképek
Tartalom