Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-07 / 262. szám

Október útja a haladás, a népek boldogságának útja Harminchat éve, hogy eldördült az i Aurórái ágyúinak sortüze, hírül adva a világnak, hogy áj társadalom van születőben. Harminchat év óta az elnyomott országokban a dolgozók mil­liói előtt reménycsillag volt November 7. A Szovjetunió puszta léte bizonyította, hogy meg lehet teremteni a munkások államát■ Van olyan ország, ahol a legfőbb érték az ember, ahol a dolgo­zóké a hatalom. (A szovjet Ualaloin els5 szavaz N. Oszenyer festőművész képe. Hatalmas utat tettek meg a liárd 224 millió méter szövetet szovjet emberek 36 év alatt. Első- gyártottak, 1953-bau 5 milliárd nek a világon, felépítették a szó- 300 millió métert gyártanak. A cializmust, ahol a dolgozóké a selyem gyártás tizenötszörte na- hatalom, ahol nincs krzsákmá- gyobb, mint a forradalom előtt nyolás, nincs elnyomás. Nemze- Harmincszor több cipőt gyárta- tiségre és nemre való tekintet nak ma a Szovjetunióban, mint nélkül, mindenki tanulhat, olyan 1913-ban a régi Oroszországban, munkakörben dolgozhat, amilyen- A forradalom új életet terein­A. kagvijevkai bányász kuUurpalola. re képessége van. Nincs példa a lelt a Szovjetunió legelhagyatot- világon olyan méretű növelésére labb részén is. Például Jakulia az iparnak, mint a Szovjetunió- tundráin azelőtt csak néhány rén- ban. Az iparcikkek termelése hu- szarvastenyésztő tanya volt, meg szonkllencszeresére emelkedett a egy-egy vadászházikó. Ma virágzó forradalom előtti időknek. Csak városok, üzemek épülnek a jaíkut néhány példát: földön. A szovjet-jakut föld 1913-ban Oroszországban 2 mii- ipara másfél nap alatt többet Kombájn arat a dnyepropetrovszki «Engels» kolbozbau. termel, mint régen egy év alatt. A forradalom előtt, minden 100 jakut közül csak egy tudott írni- olvasni. Ma nincs írástudatlan. A Szovjetunióban minden a népért történik. Hatalmas kultúr­paloták, üdülők épülnek. Az üze­mek termelését állandóan növe­lik, hogy több jusson a dolgo­zóknak, és olcsóbban vásárol­hassanak. A Nagy Honvédő Há­ború óta lialszor volt igen jelen­tős árleszállítás. Csak Moszkvá­ban az elmúlt három év Matt több mint 2 millió négyzetmé­ter lakóterületű lakóházat épí­tettek fel. Hatalmas fejlődésen ment ke­resztül a mezőgazdaság is. A nagybirtokok, a nyomort jelentő kisparcellák helyén ma virágzó kolhozok állnak, gépek tízezrei könnyítik meg a nehéz mezőgaz­dasági munkákat. 1910-ben Orosz­országban 7.8 millió faekét, és 17.7 millió fagerendelyes el ét hasz­náltak. Harminckét kormányzó­ságban csak faekével szántottak, kaszával, sarlóval arattak és csép- hadaróval csépeltek. A paraszt- gazdaságok 34 százalékának nem volt mezőgazdasági munkaesz­köze. A Szovjetunióban gépesítették a mezőgazdasági munkát. Ma már. a gabonafélék 70 százalékát kom­bájnok aratják. Ujtipusú gépek segítik a cukorrépa, gyapot és a többi növények betakarítását is. A fokozott gépesítés növeli a termésátlagokat is. Régen a hek- táronkinli gabonalermés alig lia- ladla illeg a 6—6.5 mázsát. 1950—52-ben a hektáronkénti ga­bonalermés 35.3 mázsa volt. * A szovjet nép kivívta a mi sza­badságunkat is, amikor összetörte a fasiszta igát. A népi demokrati­kus országok egész sora halad ma azon az úton, amit a szovjet nép mutatott meg az egész világ­nak. Üzemek egész sora épül szovjet segítséggel. A lengyelek »Nowa' Huta«-ja, a mi »Sztálin- városunk, az albánok új ipari üzemei, mind, mind ennek a nagy segítségnek a bizonyítékai. így épült fel a bulgáriai Eternit Mű­vek is. Uj üzemek egész sora épül a Mongol Népköztársaságban is. Ezek közé tartozik az ulan-batori »Csojbalszán« kombinát. Hatalmas segítséget jelentenek a szovjet gépek, a szovjet tapasz­talatok a mezőgazdaság fejleszté­sében. Románia, Csehszlovákia s a többi népi demokráciák számta­lan új gépet kaptak a szov­jet munkásoktól. Szovjet példa nyomán épül a Tiszalöki öntöző- mű, melynek csatornahálózata 200.000 hold föld öntözésére ké­pes. Megsokszorozódik az öntö­zött területek nagysága a mi or­szágunkban is. Újjáépítik országukat a véres háború után a koreai dolgozók is. A koreai és kínai vasutasok egymásután állítják helyre a meg­rongált, felrobbantott hidakat. Új­jáépítik üzemeiket és Phenjaut a fővárost. Uj élet született a népi demo. kralikus országokban. A munka nyomán soha nem látott bőség köszönt be a dolgozók házaiban. És mindezt a Nagy Októberi Forradalom teremtette meg szá­munkra is. Megmulatla az utat, melyen minden szabadságáért küzdő népnek járnia kell. A bulgáriai «Eternit Művek» szerelőcsarnoka. At ulan-balorl «Csojbalszan» kombinát. A tiszalöki öntiizőmű egyik csalornája. Helyreállított bid Koreában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom