Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-06 / 261. szám
ISM november 6 . p&iftfc [/LUaisaiok Héfti A „November 7“ műszakban szerdán kimagasló eredmény született a Mezőhegyesí Cnkorgyárban A Mezőhegyesí Cukorgyár dolgozói pi Nagy Októberi Szocialista f orradalom emlékének tiszteletére »November 7« műszakot tartanak. Az ország valamennyi cukorgyárát párosversényre hívták tervük túlteljesítésére. Vállalták, hogy a forradalmi műszak ideje alatt, egyenletes üzemelés mellett nyolc százalékkal túlteljesítik előirányzott tervüket. Éjjel-nappal, több műszakban, minden percet kihasználva végzik munkájukat az üzem dolgozói. Csütörtökön reggel, amikor értékelték az előző napi termelés eredményét, örömmel vet- ték°tudomásuI, hogy kimagasló teljesítményt értek el: 37 vagonnal több cukorrépát dolgoztak fel, mint 'amennyit a tervük előír. Ilyen eredményit az üzem fennállása óta egyetlen évben sem értek el. Lelkes munkájuknak eredménye, hogy november 7-ét azzal ünnepelhetik, kitűzhetik a gyár homlokzatára a legnagyobb kitüntetést jelentő élüzem jelvényt. Ezt a napot azzal köszöntik; több va"on cukrot adnak népgazdaságunknak, hogy bőven jusson cukor a dolgozók asztalára. Begyűjtési versenyjelentés a járások begyűjtési versenyéről 1933. november 3-1 állapot szerint Kukorica: Két napi cmclk: 1. Szarvasi j. 3 8 2- Orosházi j. 3.7 3. Mkházi j. 1.3 4. Békési j. 2.4 5. Gyomai j. 1.4 6. Gyulai j. 1.1 7. Sarkadi j. O.G 8- Szeghalmi j. 1.5 Békéscsaba 52 I Napraforgó: Burgonya: Két napi cmclk: Kit napi emuik: 1. Mkházi j. 0.2 1. Mkházi j. 1.7 2- Orosházi j. 05 2- Gyula! j. 2.2 3- Szarvasi j. 0 8 3. Gyomai j. — 4. Gyulai j. 03 4. SzarrjisI j. 9.2 5. Békési j. 04 bn Orosházi j. 2.2 «• Gyomai j. 0.3 6. Szeghalmi j. 0 8 7. Sarkadi j. 0.8 7. Sarkadi j. 03 8. Szeghalmi j. 0.2 8. Békési j. 1.7 Békéscsaba M Békéscsaba 22 Hol késik a válasz? Békésszentandráson is bevezetlék a vezetékes rádiót. Sok-sok dolgozó parasztnak szerez ma már örömet, közelebb hozza a nagyvilág eseményeit a szentandrásiakhoz. Szeretnék is minél többen, hogy az ő házukban is mielőbb »megszólaljon« a vezetékes rádió. Egy hónapja már, de lassan több is, hogy 400 szenland- rási dolgozó kérését továbbította a községi tanács a Megyei Tanács Igazgatási osztálya felé. Vezetékes rádió beszerelését kérték mind a négyszázan. Jönnek a bosszú téli esték, milyen jó lenne — mondogatják a dolgozók s várják, mikor jön válasz a megyei tanácstól. A készülékek is ott vannak a községben, hozzá lehetne látni a munkához akár rögtön. De a válasz késik. Vájjon meddig kell várniuk a válaszra a szentan ti Tasiaknak'í Mennyi időre °van szükség ahhoz, hogy az igazgatási osztály választ adjon; megkapják-e, vagy sem a vezetékes rádiókat!" Valószínű az a hiba, hogy az igazgatási osztályon nem látják a levél mögött azt, hogy 400 család, — de ha számbavesszük, hogy szomszédok is vannak, még több — várja kérésének elintézését, a vezetékes rádiót! b* Az „Ezüsthalász“ tszcs határidőre i Levelezömozgaímunk : kérdéseiről ♦ Orosházáról egyik új le- I velezőnk azzal a kérdéssel ♦ fordult szerkesztőségünkhöz: | iSzeretném megtudni, mi a | javítanivaló levelezési mun♦ kámban és egyben kérek uta- t sítást, miről írjak?c Sok új í levelezőnk foglalkozik hason- j ló gondolattal. Egyszerűen ♦ nem tudják hogyan és mi- í rőt írjanak. Lenin elvtárs azt | mondotta: tírjanak levelezö- j ink a szó szoros élteimében ♦ mindenről, de főként a nvn♦ dennapi élclükröU■ Ezt az ♦ útmutatást régi levelezőink ♦ fel is használják munkájuk- I ban. Uj levelezőinknek is a:t | { tanácsoljuk: amikor levelet | í írnak, ne arra gondoljanak, f I hogg valami tnagyi dolog- | | ról tájékoztassák a párt lap- | | ját. A: egyszerű dolgozókat | J sok minden foglalkozta!ja és I j sokszor úgy érzik, tanácsra ♦ I volna szükségük problémájuk | megoldásához. Figyeljenek I fel erre új levelezőink és kö- j süljék a partial s annak lap- í jával, a Viharsarok Népével. befejezte a vetést pal, állandóan vetettek 8 ennek Z A párt harcos katonái, a le- az lett az eredménye: határidőre, Z ve! ez ők ott élnek a dolgozók vagyis október 31-én, déli 12 óra- | közölt és a mindennapi életkor befejeztek n vetést. Az éjjeli • j}en számos eredmény, liiá- j munkában jo példát mutatott Ju- j mjosság, új dolog születik, | hász Antal elvtárs,, a tszcs elnök- | ajní/ egyedül csak 6k ismer. Z helyettese, továbbá íusz Karoly, ♦ .. .. .. . ♦ növénytermesztési brigádvezető. f hetnek-’ hiszm ott élnek a i ... , i dolgozók között, hallják vé- Z A tanácstagok teljesítettek ige- j len;é üke, és-reücsdk mi Z retuket cs vallalasaikat, amit a t J . ♦ t bantja okét, mi az, ami a Leg- ♦ „ . , „ Z jobban érdekli az embereket. 1 Szabó Eszter, Z Békés, Járási Tanács. ......................... t anácsülésen tettek. Csárdaszálláson október 17-én tanácsülés volt. Az elnök elvtars ismertette: nagy lemaradás van ez őszi búzavclésnél. Amikor ezt meghallották a tanácstagok, elhatározták: igyekeznek sajat munkájuk elvégzésével jó példát jnutatni a község dolgozó parasztjainak. Az «Ezüst Kalasz» tszcs elnökhelyettese elmondotta: «A csoport tagjai még vasárnap is vetnek, hogy az eddigi gépkieséseket behozzuk.» — Úgy is lett. Az utolsó két nap éjjel-napKiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiniinHmRiniiiinimniiiiM^ ték volna valamennyit, határo- 4TTV • 7 t zottan csengiiek a szavak. Mintha S 1 "7ll fi TflTl nem is rájuk szórták volna azt •8 ■ •’* t v€> f. v*f m> • • • a sok moC5li0t a hiiépők. Egy pilläiiätr<i csend Nehéz napokat élt át a gyulai Napról-napra erősödött a kilé- _ A md rende2Éié kerűJ a »Uj Elet« termelőszövetkezet. A pési hangulat. Mar-már úgy lat- M _ j ; a u.nácsdnök. fiatal, még gyermekcipőben jaro szolt, hogy a tsz nem bírja a J. SoVa föld“ le keU -venni termelőszövetkezet mindössze egy megpróbál látást. Kein \olt aki 1^*1 _ ércelődik ecv ham? a év e alakult. Fóldnélkülielc, kő- felemelje szavát nyíltan, hogy >én szögle'ében zépparaszlok fogtak össze, hogy maradok!« Mint kiéhezett farkas _ Sok°bi‘ ' mert unk együttesen, közös erővel, nagyobb vetette inagat »prédájára, az el- , . V léptekkel haladhassanak a bi^ lenség - marcangolta, tépte. Egy “zo" sarol-" a neveketDandé tos jövő felé. Sokat Ígérő gazda- napon aztán a^ kommimistá^k álljt Néízük csak: Szatmári Ságnak látszott. Gyulavári leg- kiáltották. »Szidjanak és átkozjobb földjei kerültek birtokukba, zanak, mii maradunk!« És mi .. . mar, de nem ez a És lám ezév őszén mégis meg- történt? A kommunisták kiállása baJ’, h”. . h«>gy nem jár indult a bomlás. Nem az elég?- a szövetkezet mellett jeladás, dolgozni, a tőle telhetőt detlensé* hozta ezt magával, harci toborzás volt a szövetkezet ee?l 'C8Z1 c- ar£a’ a „uny" egyáltalán nem. Éppen a megelé- megvédéséért. Hogy mennyire si- “lor„ 19 gedés. Az elmidt évben, amikor került, nézzünk meg egy parányi ' ? C; A^tan van az egyéni dolgozó parasztok egy- részletet a szövetkezet életéből. *1I0> ipmdcn munkát vallal, része menekült a tehertől, ment- ★ dc a vallalason klvul mast ncm séget látott a szövetkezetben. So- (November 2-a este fél nyolc.) kan mondták ezt el a gyulavári Tizennyolcán ülnek a pártbi- „ , .. »Uj Élet«-nél is, hogy az aszá- zotlság helyiségében. Idejöttek, kizárjuk! (Az ebe: seg bizlyos év meg a teher üres kama- mert a kilépők még bent dől- ton elcsodálkozna ezen, mert fel rát hagyott, amit ma telt kamra, goznak a csoportban és ott za- nem foghatja, hogy nem a számjómód váltott fel. És mégis... várnák azok harci tanácskozásu- szerűségben van az erő, hanem Egyszerű einwerek, akik megszé- kát. Tervezni, saját életünket for- az egyetértésben.) A legnagyobb japán szakszervezetek és íömegszervezelek több mint 200 küldötte Tokióban értekezletet tartóét, melyen megvitatták, a japán békeharcosok, valamint a többi ázsiai és csendesóceáni országok békeharcosai közötti együttműködés megerősítésének kérdését. A japán Vöröskereszt, a japán szakszervezetek és más nagy szervezetek küldöttei kijelentették, hogy barátságos, békés együttműködést akarnak Kínával. Elhatározták; országos mozgalmai indítanak, hbgg meghívják Japánba a kínai Vöröskereszt küldöttségét. A japán egyetemi hallgatók novemberben megrendezik a 'Japán felfegyverzése elleni harc hónapját«. Népszerűsítik a Béke Világlanács felhívását a nemzetközi kérdések békés rendezésére. 1954 tavaszán pedig országos békeértekezlelet tartanak a japán egyetemi hallgatók. ♦ Ausztrália különböző nagy városaiban hatalmas tömeggyűlések zajlottak le a melbournei békegyűlés nyomán, s mindenüti az ausztráliai békekonferencia határozata melleit foglallak állást Legutóbb Brisbane és Newcastle városokban volt békegyűlés. ♦ Az Olasz Békelanács békegyűléseket szervezett a nagy városokban, Milánó, Como, Bergamo, Mantua, Brescia, Velence, Vá- dua, Genua, Bologna, Livorno, Róma, Palermo dolgozói ezeken a békegyűléseken juttatták kifejezésre: tárgyalásokat követelnek a vitás kérdések békés rendezése érdekében. Turinban politikai világnézetre való tekintet nélkül, közösen követelték, hogy a kormány gondoskodjék a béke megóvásáról. Nápolyban devélojfen- zivátt szerveztek a város békeharcosai. A város lakói leveleket intéznek a kormányhoz, a város vezetőihez és számos közéleti személyhez, melyben követelik, ismerjék fel, hogy az olasz nép tárgyalások útján akarja megoldani a vitás kérdéseket. Velencében aláírásokat gyűjtenek, s levélben követelik a parlament tagjaitól, ■»legyenek a nemzetközi békés politika szószólói.« Százharminc ismeri és köztiszteletben álló hollandiai közéleti személyiség egy felhívást telt közzé, melyben felszólítja a holland népet, válaszoljanak a következő kérdésekre: »Gondolja-e, hogy a Kelet és Nyugat közötti vitás kérdéseket meg lehel tárgyalások útján oldani, vagy csak az erőszak a megoldás útja?«. A második- kérdés így hangzik: »Mi a véleménye arról, meg tudná-e ezeket a kérdéseket oldani a nagyhatalmak kormányfőinek konferál#1 ciája?€ A kérdésekre való válasz nyilván tükrözi majd a holland nép békevágyát. m A bagdadi dolgozók felhívást intézlek az öt nagyhatalom vezetőihez, a Béke Világtanácshoz és az iraki kormányhoz. A {elhívás megállapítja, hogy a bagdadi dolgozók tekintet nélkül politikai és va’lúsi meggyőződésükre, támogatják a Béke Világtanács felhívását és az a véleményük, meg lehet oldani a vitás nemzetközi kérdéseket békés tárgyalások útján. »Kijelentjük — írják a kiáltványban, — hogy gyűlöljük a háborút, síkra szál- tünk mindenféle háborús egyezmény ellen, hadilámaszpontok létesítése és az emberek faji, vagy nemzeti hovátartozásuk mialt való üldözése ellen. Az a vágyunk, hogy a népek bekében, barátságban éljenek.i csinál (helyeslés mindenütt). Szavazásra teszik fel: dűllek a közösben elért ered- málni, látni a jövőt, amelyet dolA kizártak elhagyják a termet. — Nézz körül, Bandi — formeuyektől és most úgy vélik, gos kezek öntenek formába, leg- egyedül is olyan erősek lesznek, szebb emberi cselekedet. És most dúlnak a tsz-elnök felé —, eny- Ez a gondolkodás szóban is ki- erre jöttek össze. Hiszen a mi nyicn maradtunk, fejeződött, szájról-szájra tér- életünk oly szép, oly sokat Ígér, És tizenhatan folytatják tovább jeclt. Nem látták, hogy a magános csak az embereknek kell valóra- a tanácskozást. El lehet mondani; iát hamarabb teríti le a vihar, váltani. Ezt akarják, erről beszél- nagyszerű tanácskozás. Sokat tárnáit az erdőt. nek ők most. Mintha kicserél- nullák abból, hogy korábban fejbólintgatók módjára nem szóltak bele saját ügyük intézésébe. Annak most vége. Kemény lecke volt az egy év számukra. Az örökös viszálykodáshoz «szokott* tagság nyomaiból még maradtak. — Sok a 160 hold föld. Tíz hold jut egyre, de vannak kocsisok is, meg az elnök, aki majd nem műveli meg. Nagy szükség van ilyenkor a higgadtságra. Az elnök szólal meg: — Először gondolkodjunk elvtársak, szavazzuk le sorra mind, hogy látjuk legjobban. — És kezdi: — Vagyunk tizenhatan. Három hold búza vetés egy ember számára sok? — Nem sok — hagyták helyben a többiek. — Két hold kukorica kapálása sok? — Nem. És így sorolta tovább: két hold lucerna, egy hold árpa, fél hold zab, fél hold cukorrépa, fél hold napraforgó, ami összesen 9 és fél kát. holdat tesz ki egy emberre felosztva, ehhez jön még a legelő, az összes tagságnak 36 hold és a szérűskert, 5 hold, háztáji gazdaság meg 16 hold. Ezt mind elfogadták, ami összesen 203 holdat tett ki. Ncm volt ellenvetés, sőt javaslat hangzott cl, hogy a búzaveíést a szövetkezet összterületéből egészítsék ki 60 holdra, mert a kalászosokkal nincs annyi baj, mint a kapásokkal. így a közös megbeszélés alapján a 160 hold föld helyett 220 hold föld megmunkálását vállalták. Ennyit jelent a közös megbeszélés, amikor a tagok együttesen készílik el saját gazdasági tervüket. Egyénileg is felmérik, mit tudnak majd megmunkálni, hiszen a családtagokra is számoltak. Kiss András elvtárs inár itt a harci tanácskozáson a fél hold helyett egy hold cukorrépa megmunkálását vállalta, úgyszintén Hemler Ottó is. így tervezgettek saját munkájukról, saját jövőjükről. Kevesen vannak, de egyek a munkában, a harcban. Egységes részt vállalnak valamennyien. A foga- tosok elvégzik a lóápoló munkáját is, az elnök a brigádvezetőjét is, mert valamennyi dolgos kézre szükség van a termelő munkában. És amikor elkészült a terv, az új munkamegosztás, egyöntetű határozat született: most pedig vetni, vetni, vetni, mert a szövetkezet áll, mint szikla a viharban. Nem tudja már az ellenség megzavarni. A győztesok ők, tizenhatan, mert élni. építeni akarnak. Rocskár János.
