Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-29 / 280. szám

1933 november 29 , vasárnap 5 ¥9CÖ4tö*yük, etutábdak! A gyár épülete előtt, a répahegyek tetején az emberek hosz- szú botokkal piszkálják a répát az úsztatóba- A víz csendesen gör- gi'ti tovább a megmozdult répatömeget a felvonó elé, amely szép sorjában emeli magasba, hordja a sarkadi cukorgyár épületébe. Az épület felett magasra emelkedik a párolgó gőz, szinte elborítja a gyár épületét. Szerdán délelőtt, amikor a gépek egyenletes morajlását egy éles dörrenés szakította meg — az egyik légvezeték kilyukadt Éles, sivító hang, a vákuumot jelző órák mutatóinak esése jelezték a hibát — Baj van Feri, az egyik cső összeroppant. Hagyja abba ezt a munkát, gyorsan kerítsenek anyagot, új csövet kell készí­teni a légvezetékhez, — mondta Cirfusz főmérnök Tézsla Ferenc elv társnak... — Aztán siessünk ám, — de ezt már útközben kiáltotta visz­sza. — Azonnal elzárni a másik csőrészt — szólt a további uta­sítás a művezetőknek — az ulótcrméknek mennie kell, bogy a termelésből kiesett időt a cukorgyártásban be tudjuk hozni. ...Ezalatt a lakatosok anyag után néztek a raktárban Munkások, mérnökök — Ne keressetek anyagot — sictelt segítségükre Jánki János gépészeti vezető, — adok az enyémből, csakhogy a hibát mi­előbb megjavítsuk. — Máris vitték a nagy lemezeket a kovács- műhelybe, ahol megrajzolták, kivágták a csőidomokat és hajto­gatták, formálták. Kiss Lajos, Itácz Lajos és a többiek, munká­sok és mérnökök közösen azon igyekeztek, hogy mielőbb elké­szüljenek az új csőré szék, megindulhasson a termelés. Megkezdték munkájukat az ácsok is. ök állványt építettek, 24 méter magasban, a gyárépület tetején. Sinkó Ferenc ács brigádja dolgozott itt. Várailítn esemény — Siessenek már — biztatták őket Mózes Józsefek, akik a régi csőrészeket akarták levágni. Közben segítettek is az ácsok­nak. Ki nézett most arra, hogy ez nem az ö szakmája. Értenek ők is valamelyest hozzá, otthon sem hívnak segítséget, ha ép­pen egy szeget kell beleütni valahol a kerítésbe, És rövid időn belül az oxigén-vágópisztoly szikrát öntve, liasítolta az 5 mm-es lemezt, mint a vajat. Jenei Andor, DISZ-fiatal talán soha ilyen igyekezettel nem dolgozott, mint most... De váratlan esemény jött közbe. v"' ' • — Kifogyott az oxigén, — kiáltotta a. többieknek. Máris új oxigéntartályért szaladtak... hozták,;. Végre sikerült levágni a régi csőrészeket. Lent a kovácsok is elkészítették a csöveket a műhelyben. Nagy volt az izgalom, hogyan fog összeilleni. Az igaz, kiszá­mították, milyen csöveket kell készíteni, de kézierövel hajtogat­ták a lemezt. És bizony, nem lesz jó, ha tévedtek. Szívszorongató percek voltak ezek. — Emberek, itt fogjuk... így könnyebb lesz felvenni... hó­rukk! ...na még egyszer, hórukk! — hangzott ezután sűrűn. A kormos emberek arcáról gyöngyözve hullt a verejték, mire felérték. Emberfeletti küzdelem folyt, hogy a töhbmázsányi csö­veket a magasban a helyére állítsák. Nem ment ez könnyen. Vita volt az állás miatt is: — Nem férünk el, szélesíteni kellene az állást — magyarázta Kiss Lajos. Villanyfény melleit.. • — Jó lesz ez így, csak siessünk, haladjunk a munkával — mondta Sinkó elvtárs és máris fogták valamennyien a több- mázsányi csöveket... Közben besötétedett. A villanyszerelők vil- lanvégöt hoztak és villanyfény mellett folytatták tovább a munkát. A gyárban az utótermék feldolgozása ment tovább. Végre fél tízkor sikerült az első csövet a helyére tenni. Megkezdődött a csövek összecsavarozása, hegesztése. Tézsla Fe­renc elvtárs hősies munkába kezdett Az állvány ietejéu, da­colva a 11 fokos hideggel, széllel, végezte feladatát. Nem törő­dött most ezzel, csak a munkáját látta. Ö párttag, kommunista, az üzem pártvezetőségének tagja... Igen, most megmutathatja, mire képes egy pártlag, amikor baj van — gondolkodott magában. Mindég szeretett ő eleget tenni, de most ez más itt, különösen nagy szükség van az ő munkájára, ezért is dolgozott keményen. 4—S órával hamarább — Ha fene fenét eszik, akkor sem megyek be innen, míg ké­szen nem lesz — szólt oda Tóth János DISZ-fiatabiak, aki mun­kájában segédkezett Nem, mert minden perc késés a termelést hátráltatja, ez pedig kevesebb cukrot jelent. Valahonnan egy be­kecset kerítettek neki. — Gyere, melegedj meg — kérlelték néha a többiek. — Nem megyek — válaszolta mindannyiszor és mindjobban igyekezett munkájával — Meleg teát hoztak. Felhajtotta és új­ból messzire világított a hegesztés kékes-zöldes fénye. Éjfél is elmúlt, amikor befejezte. «Egyszuszra» megcsinálta az egészei Négy—öt órával hamarabb indultak meg a gépek. A rohambrigád derekasan megállta a helyéi — Elkészült! — futott végig a hír az üzemen. — Most már rajtatok a sor — szólt oda Tézsla elvtárs — ahogy lefelé jött az üzembe — Szabó István cukorfőzőnek. — «Melegedjetek» ti tovább — s Szabó István kezet nyújtott: — Köszönjük, elvtársak! {/ihaiMnalt VUfyC r------------------^ K EDVES HÍREK a fogyasztóknak Kereskedelmi vállalalaink nagymennybégben vásárollak női szövetárut és egyéb ru­házati szövetet más megyék nagykereskedelmi vállalatai­tól. Mintegy 10 ezer méter ruházatiáru — flanell és ágy­nemű-vászon, — kb. egy­millió forint értékben már megérkezett megyénkbe. ♦ ♦ folyamatosan mind több és több tűzhely érkezik me­gyénkbe, hetenként mintegy 150—200 darab. Megindult az apróbb háztartási cikkek szál­lítása is: tolósúlyos mérleg, palacsintasütő, tea- és tej­szűrő a napokban már kap­ható az üzletekben. Pár na­pon behii megérkeznek az újabb 125 köheentis Csepel motorke. ékpár szállítmányok. ♦ ♦ Javult az ellátás a füst- csőben. Csupán az elmúlt hé­ten négyezer darab füstcsö- vet vásároltak meg a dolgo­zók az üzletekben. Nagyobb- memiyiségű zsírosbödön, vi­zeskanna és gyennekbögre ér­kezett az üzletekbe. Ezenkívül mintegy 500 anódtelep is a rádiókészülékekhez. Folyama­tosan szállítják a többi áru­kat. Az eddig liiánycikként mutatkozó kei ékpáralk,útré­szek is nagymeimyiségbcn érkeztek. Első tengely, ülés és más egyéb. Pár napon belül kerékpárdinamó is ér­kezik. ♦ ♦ Bő; é es mennyiségben és vá­lasztékosait állnak a vásárlók rendelkezésére különböző pi- oerecikkck, kölnivizek, arckré­mek, púderek. A körülbelül 15 fajta pipereszappanból más­fél vagon érkezett (Ismert márkás szappanok). A kü- löuíé e minőségű mosdószap­panból 4 vagonnal érkezett. ♦ ♦ Az eddig liiánycikként je­lentkező festékáruból, úgy zo­mánc, mint ólajfeslékből, pár napon belül el lesznek látva az üzletek. Megérkezett a ház­tartások lészére fekete, barna színeken a ruhafesték is. A gyulai posta dolgozói a párilapok terjesztéséért Kora reggel van még, mikor a postáról kerékpáron elindul- !nak a kézbesítők, táskájuk tömve a friss nyomdafestékszagú újsá­gokkal. Megállnak egy-egy ház előtt, összehajtogatott újságot csúsztatnak be a postaládába, az­tán indulnak tovább. Mindennapos megszokott kép ez, e talán senki sem gondol arra, milyen komoly munkát követel az, míg az újság a nyomdától eljut a dolgozókhoz. Sokszor be­szélgetünk mi arról, hogy a szovjet példa nyomán születnek újabb módszerek. A postán is így volt. Szovjet példa nyomán vált a posta nagy, de szép és megtisztelő feladatává, hogy el­juttassa minden dolgozóhoz az újságot. Postásaink többsége meg­birkózott ezzel a feladattal, s ehhez a többséghez tartozik a gyulai posta is. Eleinte nehéz dolog volt ez. Együtt vitték az újságot a napi postával, 8 bizony, sok helyre csak délben jutottak el. Idejük sem volt arra, hogy az újság­ról beszélgessenek a dolgozókkal, csak a díjakat szedték össze, ha itt volt az ideje. Csökkent az új­ságolvasók száma, üj módszert kellett keresni Meg is találták. Most már brigádokban dolgoz­nak a kézbesítők. Egy-egy Bri­gádban két kézbesítő, meg egy árus van. ügy oszt ják be a mun­kát, hogy egyik hónapban az egyik kézbesítő csak az újságot, a másik csak a postát viszi és ezt havonként változtatják. Persze, ez a módszer csak úgy válik be, ahogyan a gyulai kézbesítők csi­nálják. Az is törődik az újság­gal, aki a postát viszi. Segítik egymás munkáját A posta kézbesítése közben is megkérdik a dolgozókat, mi a véleményük a lapról, — új előfi­zetők szervezésén fáradoznak. így vált lehetővé, hogy jól oldot­ták meg az előfizetés problé­máját is. Jó módszerek egész so­ra született a gyulai postán, ki­bontakozását lelkes verseny segí­tette. Minden nap értékelték eb­ben az időben a kézbesítők mun­káját. S amikor a jó eredmé­nyekről szó esik, beszélnünk kell arról is: jó munkát végeztek a kommunista kézbesítők Személyes példamutatásban nem volt hiány. Magosi, Galbács elv­társak a legjobb kézbesítők kö­zé tartoznak, az ő példájukat kö­vetik: Siildi elvtárs meg a többi pártonkívüliek. Sok1 a jó módszer, de sok még a feladat is. A tanyavilágba — és ez elég nagy Gyulán — alig- alig jut ki újság. Jobb eredmé­nyek kellenek itt! Télen, amikor a hó és a sár szinte elzárja a tanyákat a világtól, honnan is ér­tesülhetnének a tanyaiak a kü­lönböző eseményekről, ha nem az újságból. Az kellene, hogy azo­kat a jó munkamódszereket, ér­veket, amikkel bent a városban jó eredményeket értek el, meg­honosíts ík a külterületen is. D< ebben bizony, hibák vannak Nem ismerik a legjobbak mód­szerét. Igaz, termelési értekez­leten elmondogatják, de nem vált még a módszerátadás szer­ves részévé a postai dolgozói munkájának. A hely i érvek is­mertetése helyett körrendeíetek »érveit« ismertetik. A párt lapjának terjesztéséről van szó, tehát a postai pártszervezetnél igen fontos feladata lenne fog­lalkozni rendszeresen a terjesz­tés munkájával. Ezen a téren nem tölti be hivatását a gyulái posta üzemi pártszervezete. Egyetlen esetben sem tűzték na­pirendre vezetőségi ülésen vagy taggyűlésen a terjesztés kérdé­seit. Pedig nem elég az, hogy Rácz elvtárs, az üzemi párttitkár jól végzi munkáját. Rajta kí­vül jónéhány kézbesítő van még. ezek nevelése, segítése a párt- szervezet egyik legfontosabb munkája lenne. A postai kézbesítők verseny- mazgahna. az Oesai-féle ver­senye mely a megyei pártlapok és a Szabad Föld fokozottabb terjesztését tűzi célul. A gyulai posta kézbesítői nem igen isme­rik ezt. Az üzemi pártszerveze­ten is múlik, hogy ezen javítsa­nak. De szükség \an az üzemi pártszervezet munkájára abban is, bogy a versenyt ne csak egyes kampányok idején, hanem állan­dóan rendszeresen értékeljék. A dolgozók jobb, szebb életéért. A falu villamosítása ebben az esztendőben is jelentős mérték­ben tovább halad. Eddig 3G köz­ségben, ötvenöt termelőszövetke­zetben, huszonöt gépállomáson és nyolcvanhárom állami gazdaság­ban fejezték be a villamosítást. További tizenöt községben, két gépállomáson, hat állatni gazda­ságban és négy termelőszövet- kcjzetben végzik a szerelési mun­kákat ■ A minisztertanács februári ha­tározata előírja, hogy 1954 végére az intézetben történő szülések arányát hatvan százalékra kell emelni. A párt és a miniszter- tanács legutóbbi határozatai ér­telmében az egészségügyi minisz­térium fokozottabban tudja biz­tosítani a határozat végrehajtá­sának feltételeit. 1953 végéig az eredeti terven felül országosan közel négyszáz ággyal bővíti a kórházi szülészeti osztályokon és szülőotthonokban az ágyak szár mát ♦ A pécsi Porcelángyárban für­dő építését kezdték meg, ahol munka után naponta kitencszáz- ezer dolgozó tisztálkodhat majd. Ezenkívül az. év végéig az or­vosi rendelő felszerelésének ki­egészítésére, valamint balesetmeg­előző védőberendezésre negyven­háromezer forintot fordítanak. A budapesti Elektromos Ké­szülékek és Anyagok Gyárában mintegy tíz fajta újkivitelű vil­lanylámpa tervei készülnek, eze­ket 1951-ben már sorozatban gyártják. A dolgozók otthonába ízléses, olcsó és jófényű rnenye- zeti függőlámpákat is terveznek, olyan ernyőkkel, amelyek a leg­gazdaságosabban szórják a fényt A munkahelyek jobb megvilágí­tására is többféle új lámpát ter­veznek. A jövő év első felében olyan új típusú lámpákat is gyár­tanak, amelyek a bányákban, és vegyiművekben is a legnagyobb biztonságot nyújtják. Egy üzemrész harca a terv teljesítéséért A Békéscsabai Kö­töttárugyár festődé üzemrész dolgozói négy­napos terv lemaradással kezdték november havi tervüket. Ezen javítani kell, de sürgősen —be­szélgettek egymás közt Bosányi Mihály műveze­tő és az üzem dolgozói. Elhatározták, hogy a négynapos tervlemara­dásukat tíz nap alatt megszüntetik. Ezt az el­határozást meg is való­sították. Az üzemrész lemara­dásának egyik oka volt a munkájukhoz szüksé­ges különböző vegysze­rek, festékek hiánya. Majd időközben a ka­zánt is javítani kellett, ami még nagyobb lema­radást okozott. Átszer­vezték munkájukat, éj­szakai műszakot is kezd­tek. A régebbi szak­munkások megbeszélték, hogy a fiatalokat segí­tik, átadják tapasztala­tukat, munkamódszerü­ket. Mindez meghozta az eredményt. Megszüntet­ve lemaradásukat, már 25-én terv szerint dol­goztak az üzemrészben. A dolgozók közül leg­jobb eredményt a kom­munisták érték el. Ke- repeczki János 209°/o, Knyihár Mihály pártbi­zalmi november 26-án 98.2o/o-os minőség meí- lett 168 százalékot ért el. Nem sokkal halad­nak mögöttük a többi dolgozók sem. Egri An­tal új munkás még, de november 25-én 129, 26-án 140 százalékot, Járóka János 25-én 120. 26-án 158 százaléké' teljesített.

Next

/
Oldalképek
Tartalom