Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-28 / 279. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! r V.. Minden erővel Gyorglista az első békekölcsön ötödik sorsolásának második napjáról '*A J AZ MDP BÉKÉSÉ 1 EGYEL PA RT Bt ZOTTSÁ G Á N A K LAP 3 A 1 1853 NOVEMBER 2S., SZOMBAT Ára 50 fillér IX ÉVFOLYAM, 278. SZÁM Testvéri szövetségben a Központi Vezetőség határozatának végrehajtásáért Pártunk Központi Vezetőségének 1953 júniusi és októberi határozatát, abban, megjélölt feladatok végrehajtásának módját, most tárgyalják taggyűléseken a kommunisták. A. taggyűléseken határozat születik arra, hogyan javítsák meg pártszervezeteink munkájukat, fejlődésünk új szakaszán. A. taggyűlések egyedül a kommunisták harci tanácskozásai, azonban a Központi Vezetőség határozatának végrehajtása nemcsak a kommunisták jó munkáját követeli meg, hanem a dolgozó nép széles tömegének, — párttagok, pártonkívüliek ösz- szefogását — teremtő munkáját is. A párt alkotó ereje, a nép kezdeményező képességében, forradalmi ösztönében van. Abban, hogy ezer szállal Jegyien hozzá kötve a pártonkívüliek tömegeihez, az ő életűket élje, az ő nyelvüket beszélje. A párt csak úgy vezetheti és nevelheti helyesen a dolgozókat, csak úgy válhat akaratuk igazi képviselőjévé, ha állandóan gondos figyelemmel kíséri a tömegek hangulatát, reagál minden törekvésükre. A Központi Vezetőség határozatának végrehajtása, a kormányprogramul megvalósulását jelenti. A KV határozata párttagokhoz, pártonkívüliekhez egyaránt szól, mert vágyaikat, akaratukat fejezi ki. Az, hogy pártunk számára a legfőbb törvény: go mi os kád ás a nép jólétéről, — kifejezi az üzemi munkásoknak:, a dolgozó parasztoknak, az értelmiségieknek és kisembereknek vágyát, óhaját Ezért vallja magáénak, ezért dolgozik érte. Ezért termel többet üzemben a munkás, ezért műveli meg földjét jobban a dolgozó paraszt. Egy közös cél megvalósításúért folyik a harc. Párttagoknak, pártoukívülieküek megvan a maguk posztja, aliol helyt kell állni. Most közös tanácskozásra jönnek össze a párttagok és pártonkí- vüliek városokban, üzemekben, .falvakban, hogy megvitassák, megbeszéljék ki-ki maga területére a tennivalókat. . Ezek a paifnapokj melyeket december első felében tartanak pártbizottságaink, nagy-. jelentőséggel bírnak. A Központi Vezetőség júniusi határozata óig most vitatják meg a legszélesebb körben a párttagok és pártonkívüliek, a párt és a kormány politikájának legjobb célkitűzéseit, népi demokráciánk fejlődésének jelenlegi szakaszán. Beszélnek azokról az eredményekről, amelyek a konnányprogramm megjelenése óta eltelt rövid idő alatt máris mutatkoznak. De mérlegre teszik azokat a hibákat, melyeket elkövettünk munkánk végzése során. A dolgozók bírálata, az ő aktivitásukat jelenti, azt, hogy' részt kérnek az építésben, magukénak vallják a pártot, az országot. Már pedig a pártonkívüli dolgozóknak a párt vezetése alatt kifejtett aktiv tevékenysége, a párt és pártonkívüli tömegek kapcsolatának egyik fontos formája. A pártnapokon beszélik meg a KV október 31-i határozata alapján, hogy a maguk területén hogyan kell fokozott ütemben érvényesíteni a párt és népköztársaságunk kormányának politikáját »A tervek teljesítése és a dolgozókról való fokozott gondoskodás — elválaszlhalallaru mondja ki a KV októberi határozata. Ennek a nagyjelentőségű jelszónak jegyében vitatják meg az üzemek, falvak legjobb dolgozói, a műszaki gazdasági vezetők a tennivalókat. A pártnapoknak ennek nyomán a párttagság és a pártonkívüliek erőteljes mozgósítását kell eredményezniük a kor- manyprogramm megvalósítása érdekében. A tömegek tapasztalatai és javaslatai, ez a mi hatalmas tartalékunk a pártépítésben, az államigazgatásban és a termelő munkában egyaránt. Az alulról jövő bírálatok, kezdeményezések meghallgatása nélkül munkánkat egyetlen területen sem volnánk képesek megvalósítani. Ezért is nagyjelentőségiiek ezek a pártnapok. Jó előkészítése pártszervezeteink vállain nyugszik. A pártonkívüliek szívesem hallgatják ha jelenükről, jövőjükről van szó, ha a kommunisták elmennek közéjük és megmagyarázzák annak jelentőségét. Párt- szervezetek vezetőinek, pártbizalmiaknak, népnevelőknek, de minden párttagnak az a megtisztelő feladata; minél szélesebb körbe juttassa el a pártnapok hírét, jelentőségét, célját. Úgy, ahogy ezt u gádorost pártbizottság már csinálja: a politikai iskoláik hallgatóit is megbízza azzal, hogy beszélgessenek a pártonkívüliekkcl. így van lehetőség arra, hogy a pártonkívüliek is felkészüljenek é; zavartalanul mondhassák el észrevételeiket, javaslataikat — és azt, hogy ők milyen részt vállalnak a magúit területén. A jó előadók és a fűtött terein biztosítása sem kicsinyes kérdés. A jól felkészült előadó választ tud adni a pártonkívüliek kérdésére és ők látják, hogy törődnek velük, nem »ütik eb a kérdést, hanem részletesen megmagyarázzák. Segítenek megértetni az új szakaszban rájuk váró újszerű feladatot. Minden kommunista jó munkáján múlik, hogy a pártnapok Válóban a párt és a pártonkívüli dolgozó tömegek testvéri szövetségének szorosabbra fűzését jelentse, hogy szülessen egyöntetű fogadalom: testvéri szövetségbe, egységbe a Központi Vezetőség határozatának végrehajtásáért — « dolgozó nép jobblétének biztosításáért. A dolgozók lelkiismeretes munkájától függ, hogy megjavuljon a Gyulai Harisnyagyárban a minőség Az egyenletes termelés jellemzi mostmár a Gyulai Harisnyagyár dolgozóinak munkáját. Túljutottak az elmúlt hónap hibáin és megszűntették hóeleji lemaradásukat is. Az átmenetnél a hóvégi munka után nehezen indult meg ugyanis a termelés és így az első tíz napban 91.2 százalékra teljesítették tervüket. Ez így nem mehet tovább — beszélgettek az üzem műszaki vezetői. Legnagyobb lemaradás a válogató és a javító üzemrészekben volt. Itt segítettek először a hibákon. Ezzel túljutottak a termelés nehézségein^ s a második tíz napban már 104.1 százalékra teljesítették tervüket, — november 25-ig pedig esedékes havi tervüket 100.6 százalékra. A minőségi munkánál azonban korántsem érték el azokat az eredményeket, amiket maguk elé tűztek. Az első osztályú áruk aránya alig éri el a 80 százalékot. A legtöbb hiba a fejeüöíbsa van ami a »felverésbőls származik. Ha a dolgozók jobban ügyelnének munkájukra, akkor javulna az áruk minősége és csökkenne az 5osztályos árqkr aránya. Befolyásolja meg a minőséget óz is, hogy a fonalkészítő vállalattól kapott nyersanyag sem felel meg mindenkor az előírásnak. Ezen úgy próbáltak javítani, hogy személyesen keresték fel a szállító vállalatot, hogy közösen megbeszélve a problémákat, mielőbb kijavítsák ezeket a hibákat is. A minőség megjavítása foglalkoztatja állandóan a műszakiakat es a dolgozókat. A műszaki irodában sokszor alig lehet mozogni, annyian bent vannak. A jó minőseget gyártó dolgozók első útja műszak után ide vezet. Csütörtök délután Nagy Ferenenó II. kétszeres sztahanovista, a könnyűipar kiváló dolgozója is ezért jött ide. Csináljátok jól meg a gépeket és akkor minden dolgozó, ha lelkiismeretesen végzi munkáját, elsőosztályú árut gyárt. — Én meg azt látom, hogy a gépek azok jók, de n dolgozók, ha leesik egy szem, akkor nem veszik fel — vitatkozott Székely József művezető. — Mindig azt hallom, hogy rossz a gép... Igaz, az enyém az jó, de nem is dolgozom rossz gépen. — Persze, könnyű azt mondani mindenkinek, mikor elrontja az áruját, hogy rossz a gép. Ha meg megjavítjuk és azt mondjuk; most már jó minőséget gyárts#» ám, csak felhúzzák a vállukat és marad minden a régiben. így folyik tovább a beszélgetés, amely mindvégig igazolja, nagy tehetőségek vannak a minőség megjavítására, csak ki kellene használni és lelkiismeretesebb munkát kell végezni. Mindez nevelő munka kérdése. A szakszervezeti bizalmiak segítségével fejlődne a minőségért folytatott harc, fejlődne a Zsédely-mozgalom, ami egyáltalán nem tölti be szerepét az üzemben, Innen van, hogy számosán, mint Bíró Erzsi, Nagy Irén, Pipacsné és mások nótáriusán ross? minőségű árut gyártanak. Vagy akadnak olyanok, akik úgy gondolkoznak, mint Hu- bertné: egyformán fizetik a :jő árut, a hibásat. Nem messze tőle dolgozik Papp Józsefné, az üzem békebizottsági titkára, ugyanolyan gépen dolgozik, mint ő és teljesítménye 140 százalékon felül van állandóan. — Nem gyárthatunk gyermekeinknek és magunknak hibás harisnyát, — vélekedik és példái mutat dolgozó társainak, méirt minősége az első tíz napban 97, a másodikban 9?,5 százalék volt . a itiAa i jTÉK ii í n iii Békés megye a megyék versenyében az élőállatbegy üjtés terén az első, az őszikapások beadásában a kilencedik helyen áll. Sokkal jobb lenne az eredmény, ha a tanácsaik a begyűjtési állandó bizottságokat mozgósítanák felvilágosító munkára. A begyűjtési állandó bizottságoknak azonban csak háromnegyed része működik. ♦ A szarvasi járás halad az élen a begyűjtési versenyben. Mind az öt állandó bizottság 460 aktívával végzi a felvilágosító munkát A legnagyobb eredménye a tanácstagok személyes példamutatásának van. Kondoroson Rábai János teljesítette egészévi beadását. A szomszédságában lakó Csendes György, egyénileg dolgozó paraszt sem akar rosszabb lenni nála. «Van miből beadni» — mondotta feleségének — és Rábai János példamutatása nyomán többszáz dolgozó paraszttal együtt ő is teljesítette áilamiránti kötelezettségét. Nem ez a helyzet NagyszénáI son. Pedig Nagyszénás volt az, amely másfél évvel ezelőtt begyűjtési versenyre hívta ki az ország összes községeit A begyűjtési állandó bizottság csak papíron létezik. A tanács idézésekben szólítja fel a hátralékosokat a haza iránti kötelezettségek teljesítésére. Naponként őtvan- batvan beidézett dolgozó paraszt áll a tanácsháza folyos^lyán a begyűjtési osztály előtt A versenytáblát a pókháló szőtte Ibe Még mindig a gabonabegyüjtésru- serkentő írások sárgulnak rajta István gazda hogyan akarja viszonozni a kormány segítségét? Lakodalomra készült az István család Békéstarhoson, a közeli szomszédok, a rokonság kövér libákat pucolt. A férfiak meg néha-néha »megloptákt a kamrában levő idei bort. Jó termést adott a 13 hold föld, másként hogyis lehetne lakodalmat csinálni? Vidám, felszabadult hangon indul a beszélgetés, elmondja a családfő, melyik fia nősül, — az, aki a vizesfás i állami gazdaság, ban dolgozik. Bizony, jó búza termése volt István gazdának, de más növény is megfizetett, — bár azt mondja; nem termett például tengerije sem. De ha nem termett volna, vájjon hogyan hizlalna öt darab sertést? — Beszélgettünk erről-arról, szó eseti a vetésről is- Négy hold búzát, 1000 négyszögöl ősziárpát vetett, már szépen zöldet. A szántással is halad, két lovával felszáatogalja földjét, hogy minél jobban megalapozza a jövőévi bő termést. A kormány nagy segítséget ad az egyénileg dolgozó parasztoknak is gazdaságuk megerősítéséhez. Vájjon István István hogyan akarja ezt a segítséget viszonozni? Mert nem teljesítette még beadását. Pedig a törvényesség mind a két részről érvényes, azt be is kell tartani. Már a gabona beadásánál kezdődött — pedig megtermett negyven egynéhány mázsa búzája. A tanács begyűjtési csoportja ki is számolta, hogy a beadáson kívül megmaradó búza fedezi a csatád évi kenyérgabona szükségletét és a vetőmagot. Mégsem akarta bevinni tartozását, úgy kellett elszámoltatni. És az állammal szembeni kötelezettségét tovább hanyagolta, 13 mázsa 50 kg kukoricával, 26 kg babbal, 27 és fél kg baromfival, ugyanennyi tojással és bH2 liter tejjel hátralékos. Többszöri felszólításra sem hajlandó teljesíteni beadását. Vájjon gondolt-e. már arra István István, hova kerül a beadott termény, jószág, tej• Példát vehetne szomszédairól, akik becsületesen teljesítették beadási tervüket- Hát ö nincs olyan ember, mint azok? — — Vagy a közős családból ki akarja zárni Pali fiát, aki Baján katona? Hiszen a begyűjtött gabonából élelmezik honvédségünket, közöttük az 6 fiát is, — na, meg a nejét, aki szintén katona, feleségének testvérei, akik városon élnek, honnan várják ke nyerük biztosítását, ha nem a dolgozó parasztságtól — tőle isMa az állami érdek egybe esik minden dolgozó egyéni érdekével, vagyis a begyűjtés biztosítja az ipari munkásság kenyérellátását, iparunk nyersanyagellátását, viszont az ipar dolgozó parasztságunknak ruhát, mezőgazdasági gépeket ad, mellyel növelni tudják terméshozamukat. Ha mindezt régig gondolja István István — hisszük, hamarosan rendezi állammal szembeni kötelezett, é- j gét. M. M. ■
