Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-27 / 278. szám
1953 november 27, pénlík 3 {/iUaisaiak VU+f, Készülnek a téli javításra a gyomai gépállomáson Alig két hete annak, hogy a gyomai gépállomás vezetői műszaki értekezletet hívtak össze a traktoros brigádvezetők és a műhely dolgozóinak részvételével. Megbeszélték a téli javítás feladatait. Figyeliembevették a tavalyi tapasztalatokat és azt is, ki, milyen szakképzettséggel rendelkezik. A megbeszélés után nyomban megkezdték a szervezést. Kilenc javító-brigádot alakítottak. Minden brigád élére a legjobb szakembereket állították, olyanokat, mint például Tímár Ede, a cséplőszerelő-brigád vezetője, ö felelős a cséplőszekrények kijavításáért. A körzeti szerelők az erőgépeknél vezetik a javítást. A kilenc brigád különböző gépek szerint van specializálva. A brigádokban párttagokat osztottak be népnevelőknek, hogy megfelelőképpen mozgósítsanak a munkaversenyre és példamutatásukkal olyan légkört idakitsanak ki a dolgozók között, amelyben a rossz munka a legnagyobb bűn. A munkában kitűnt tsz traktorosokat is beosztották a javító-brigádba. Dhmya Józsefet az endrődi «Rákóczi», Varjú Sándort a «Szabad Föld», Novak Imrét a «Viharsarok» tsz- ekből. Novák Imrének éves terve összes talaj munkából 400 normálhold. Ezzel szemben idáig 1000 normálholdon felül teljesített, — őszi idény tervét is ISO százalékra teljesítette. Megállja helyét a javílóbrigádban is. A gépek téli javítására alaposan fel kell készülni — mondja Huszár Sándor elvtárs, politikai helyettes. Ezért legelső és legfontosabb tennivalók egyike a részletu gépjavítás! ütemterv elkészítése volt És valóban az ütemterv egyik példányát ott látjuk a javítóműhely falán kifüggesztve, mellette a javítóbrigád névsorát, beosztását. Ez az ütemterv szinte naponta figyelmezteti a gépállomás vezetőit, a javílóbrigád tagjait feladatukra. Arra, hogy havonta mennyi és milyen fajta gépeket kell kijavítani. Csernyecz Lajos, a műhely vezetője lelkesen magyarázza, hogy biztosították a megfelelő helyiségeket a javításra; ezek tiszták, zárhatók és el vannak látva kályhákkal is, így bizonyára a javító-brigád lelkesebben fogja végezni munkáját. Időben megrendelték a szükséges alkatrészeket is, hogy ne akadályozza semmi a javítás folyamatos elvégzését. A javításokat Dobos Pál mechanikus irányítja. A minőségi javításért Drancz Mihály a felelős A téli gépjavítások minősége Igen fontos. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a gépállomás tervA Csemegebolt helyes kezdeményezése Épülő szocialista kereskedelmünk egyre jobban válik a dolgozók igényeinek megfelelő kielégítőjévé- Sok esetben a munká- bajáróknak nehézségekbe ütközött a rendszeres vásárlás, nem volt idő tnunkábamenetel előtt — sok y^etben utána sem, hogy tolongjon a pult előtt. A békéscsabai 121. sz. (Szt. Islván-tér 10) csemegebolt vezetősége a dolgozók vásárlásának megkönnyítése érdekében újítást vezetett be. Személyesen, írásban, vagy telefonon leadott megrendelést díjmentesen házhoz szállítja a csemegéből b Minden megrendelést a dolgozók által meghatározott időben — 30 forinton felüli értékben — pontosan házhoz szállít, nz átvételnél történő fizetés ellenében. A házhoz szállítás teljesen díjtalan. Ezzel a dolgozók időt és várakozást takarítanak meg. 1 Hogy tovább javítsák munkájukat, a csemegebolt dolgozói ma. pénteken délután 5 órakor, a városi tanács termében (35-ös szoba) vevőankéiot tartanak. Az ankét igen tanulságos lesz úgy a vevők, mint a bolt dolgozói részére. I "Jíaíad Az 1949-es ősznek is voltak csúnya, borongós napjai, de ekkor már egyre több napfény sütött a munkások arcára. Ennek az ősznek egyik borús, esős napján kezdődik történetünk. ★ Már háromszor ugrott ki a kanál, egyszer a lánc is elszakadt, nz ajtó is nehezen nyílt, sőt az összegyúrt agyagtól be is dugult a sárszekrény, úgyhogy le kellett állítani a kotrógépet... Neki azonban mégsem ment el a kedve. Pedig mint ajtósnak, ép elég baja volt a leeresztéssel. Csakhogy most az esti tánc járt az eszében, b az az édes-bús keringő, melynek valahogy így volt a szövege: Az őszi szél búsan zenél S elszáll a sok madár És mégis, mégis olt/ derűs a fénylő s kék határ. Dúdolgatta is egyre magában a melódiát, Bojtár Gyuri bácsi, a villanymozdony vezetője rá is szóit: — Te Jóska, látom a képedről, valami szépet álmodhattál. Ha elmondod, én megfejtem neked, hisz tudod, Hogy milyen jó álomfejtő vagyok... — Nem álmodtam én Gyuri P (Vázlatok egy téglagyár életéből) írta: BERECZ MIKLÓS bácsi, ez valóság. Szerelmes vagyok...- Vőlegény 1 Este tartottuk az eljegyzést... Jutkával! — Akivel a nyáron kujtorog- tál? Az a gömbölyű barna lány? A négyes téglaprésnél? — Az, azt Hudák Misé, a robbanómotor vezetője is ott állt a közelükben és közbeszólt: — Tudjátok, mikor ötödször voltam vőlegény... — Lári-fári, inkább a kocsit tennétek helyre, megint kiugrott, — kiabált Szmresok, akit máskép még Hüvelyk Maty inak is hívtak maguk között a bányamunkások, bár mindegyiküknél nagyobb volt, B fiatalabb korában állítólag a Gája-eirkusz- ban dolgozott. Kovács Pista bácsi, a gépkezelő-brigád egyik idősebb tagja, aki beszédében bizonyos szavakat állandóan ismételt, erős, feketéllő ujjával a levegőbe bökött: — Idefigyelj, Szmorcsok, mit izgulsz olyan nagyon? Történetesen én is láttam, hogy kiugrott a kocsi. Történetesen miért, az mindegy. De mi lenne, ha mint szakszervezeti bizalmi, történetesen szólnál egyszer ezekért a gumicsizmákért a vezetőségnek ? Még szerencse] hogy teljesítése nagymértékben ettől tügg. Erre konkrét bizonyíték van a gyomai gépállomáson is. Például a Galambos cséplőmunkacsapat első volt megyénkben a cséplési terv teljesítésében, megnyerte a 8 ezer forintot jutalmul. Nyilván azért, mert jól kijavított géppel dolgoztak. Ebből is látni, hogy ahol ügyelnek I a minőségi javításra, ahol határ- I időre végzik el ezt a munkát, ott a tervteljesítés legfontosabb elő- ] feltételét biztosítják. A téli gépjavítás megszervezése jó a gyomai gépállomáson, most az afon- ! tos, hogy az elkövetkezendő idők- ■ ben hogyan végzik ezt a munkát. Medve Mária ♦♦♦49 ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ . | Ruhabemutató : l Orosházán | Az orosházi KTSZ-ek az el- I múlt vasárnap kiállítást és ♦ divatbemuíatót rendeztek. A | kiállításra reggeltől estig jöttek a látogatók és elragadtatással gyönyörködtek, a szövetkezeti dolgozók felállított készítményeiben. Háztartási kisdaráló, fémtömeg♦ cikkek, gyermekjátékok, cipő, ruha, stb■ vonta magára a figyelmet. Nem feledkeztek meg kiállítani az ócskavasat sem, melynek gyújtóié, több alapanyaghoz juttatja iparunkat. Este 7 órakor már zsúfolva volt a járási kultúrház nagyterme, ahol a látogatók a divatbemutató megkezdéséi várták■ Közel 700 látogató tapsolta végig a bemutatót, melyet a KTSZ-lagok lelkes' és odadó munkával rendeztek meg. Bő változatosságban vonultattak fel: ruhákat, kosztümöket, kábátokat, stb. és útbaigazítást adva ezzel az ízléses öltözködéshez. Csaknem 50 fazont mutattak be- A bemutató közben és tovább este il óráig kultúrműsor szórakoztatta a divatbemutató részvevőit. A nagysikerű bemutató után érdeklődéssel várjuk megyénk többi helységeiben is a megrendezendő divat- bemutatókról szóló híreket. történetesen több lyuk van rajta, így nemcsak belefolyik a pocsolya, de ki is megy belőle ... — Az semmi, — kiabált oda Feri, a kábelos fiú, aki a háromszorosra dagadt kábellel kínlódott, — nekem olyan a köpenyem, hogy ha délről borul, már át is van ázva ... Ne is mondjam, hogy milyen most, amikor már két órája esik. Tényleg, az eső szaporán szemerkélt. A talaj csúszott, ragadt, a pálya süppedt. Javítani kellett állandóan. A motorosok nyakába rozsdás víz csurgott, ahogy az áramszedő csapkodta a vezetéket. Bojtár Gyuri bácsi nagyot sóhajtott: — Hej, Jóska öcsém, volna itt mit tenni... Dehát te is csak olyan szoknyabolond vagy, mint a többi. Pedig... A csillések közeledtek megint, Jóska odaugrott a sínekhez a mozdony megtöltött homokszórójával ... Bojtár Gyuri bácsinak az a «pedig» szava szöget vert a fejébe. Bíznának benne az emberek, valahogy úgy érezte, 6 nem ok nélkül, meri a pártban, az aktívagyűléseken néhányszor már felszólalt s a fürdőt, meg a konyhát is az ő javaslatára hozták rendbe. Csakhogy a lányok! Hiába ... Ezzel kicsit lejáratta a tekintélyét. Fűt-fát ígért mindegyiknek. Azt hiszik, hogy most ezzel a JutkáB JELFÖLDI Hl BEK Az Állami Faluszínház társulatai rendelkezésére álló 12 autóbusz egy hónap alatt negyvenezer kilométert, tehát az egyenlítő hosszának megfelelő utat tesz meg. A minél színvonalasabb művészi munka biztosítása érdekeljen az ország különböző részeiben az év végéig öt, a jövő évben pedig további hét kényelmesen berendezett művészotthont létesítenek. A társulatok megszállhatnak az otthonokban és onnan felkereshetik a környéken lévő községeket. ■ Ebben az iskolaévben rendeznek elsőízben úgynevezett szol- fezs-versenyt az általános iskolák tanulói számára. A verseny célja fejleszteni a diákokban a zenei olvasókészséget, elmélyültebbé tenni a lapról való éneklést és elősegíteni a jobb hangjegy írás-olvasást. A versenyt Kodály Zoltán születésnapján, december 16-án rendezik az altalános iskolákban. ■ Az Elida szappangyárban újfajta — halványzöld színű — fogkrém gy ártását kezdték meg. Tudományos tapasztalatok alapján a pépbe klorofilt kevernek. A kutatómunkába a fogászati klinika dolgozói is bekapcsolódtak. Részletes véleményt adtak a készített mintákról és megállapították, hogy az új fogkrém kitűnő baktériumölő és nem izgatja a foginyt. Az új, kitűnően habzó pépet, amelyből kevés mennyiség kell egy-egy fogmosáshoz, citromolajjal ízesítik. A terv befejezéséért harcol a Tatarozó Vállalat Petőfi-brlgádja A negyedik negyedéves terv teljesítéséért szaporán meg kell fogni a lapát nyelét, a talicska szarvát, a kőműveskanalat a békéscsabai Tatarozó Vállalat dolgozóinak. Van mit tenni. A Petőfi vasbe tőnél őgyártó brigád munkahelyén egymás mellett láthatók az előző nap legyártott betongerendák, betonpallók, melyek minőségileg is kifogástalanok. Az elmúlt negyedévet túlteljesítették; úgy határoztak, hogy az utolsó negyedéves tervükkel sem maradnak el Szorgos munkájuknak megvau az eredménye. Októberben 172 százalékot teljesítettek, november havi tervüket 5 nappal a haláridő előtt befejezték. Már terven felül 65 gerendát, 20 betonlapot és 10 födémgerendát készítettek el. össze van már állítva a következő oszlopokhoz is a forma, de még imitt-amott igazgatják, szögezik. Kocziha György brigádvezető meglát minden előforduló hibát. — Ott szorítsd le, ahol még emelkedik — azt a tuskót meg ide tedd, elibe... ez az látod! Na, gyerünk betont kavarni. Te meg húzd a vizet — így irányítja brigádját. Hétfőn kétszáz folyóméter oszlopot készítettek, 150 százalékot értek el. Kedden sem akartak lemaradni— Tegyél még ide egy lapát betont'.szaktárs és gyerünk tovább, mert nem leszünk kész és az előirányzott 150 százalékot nem tudjuk teljesíteni. Na, ez is kész, jöhet a vas a másik betonlaphoz. Dolgoznak, halad kezűk alatt a munka, mint a ka» rikacsapás. A brigád szorgalmas munkája és kimagasló eredmény» nagyban hozzájárul negyedéves tervük sikeres teljesítéséhez. Hiányosság azonban az, hogy elért eredményüket a vállalat csalt havonta értékeli. Szlávik György, de a brigád többi tagja is csak hozzávetőleg ismeri 10 napi eredményét. Az eredmények nyilvánosságára nagyobb gondot kell fordítani Vince János művezetőnek is, de szükséges, hogy a brigád minden egyes tagja ezt követelje is meg tőle i val is így van. De ez komoly dolog. Jutkánál megállapodik. Micsoda szemei vannak, s milyen édesen dúdolta az este: Az őszi szél búsan zenél, s köd leng a városon, és mégis, mégis oly csodás az éj, ha ránk oson... — He, Nagy Jóska, — kiabált rá az egyik csillés —, eredj az irodába, hivat Soczó elvtársi Az emberek összenéztek. Jóska bement a telefonfülkébe a művezetőhöz, megkérdezni, hogy mit tegyen. — Hát eridj, ha hivatnak, majd megoldjuk valahogy a dolgot. .. Jóska gyorsan felugróit a mozdonyra és mosolyogva intett visz- sza a bánya embereinek, akik köpködve, krákogva, viccelődve és néha-néha nagyot káromkodva caplattak a sárban és kínlódtak a behemót kotrógéppel. Kovács Pista bácsi utána kiabált: — Te Jóska, ha aztán történetesen valami fejes lesz belőled, meg ne feledkezz rólunk 1 Jóskának majdnem könny szaladt a szemébe, arra a gondolatra, hogy esetleg el kell válnia ezektől a borostás arcú, vidám, melegszívű emberektől és a bányától, mely felett nappal sirályok keringnek, ahol seregélyhadak röppennek fel a nádasokból'. b ahol este a motorok áramszedőjének zöldeslila fényétől olyan a táj, mint a kivilágított Dunapart, vagy mint valami csodás városrész... De hisz miért is kellene elhagynia a bányát? S hátha nemcsak a bányát, de az egész üzemet el kell hagynia hosszú időre? Valami iskolát rebesgettek neki, 3 éves műszaki, technikusi tanfolyamot... Mi lesz, ha óda küldik? Mi lesz Jutkával? Hirtelen éles fájás hatolt a Bzívébe. Aztán eszébe jutott Bojtár Gyuri bácsi szava: .»Szoknya-bolond«. »Te is olyan vagy, mint a többi...« Hát tényleg olyan lenne? Itt jutott egész családjuk emberséghez a gyárban, ahogy a két kemence munkába állt. Az anyja takarítónő az irodában, az apja éjjeliőr, a bátyja kihordó. Disznót tartanak, egész évben van kenyerük, ruhát tudtak venni, pedig 1947 óta, hogy bevezette a Párt a forintot, még csak 2 év telt el. Jóska eltökélte magában: ha tényleg az iskoláról lesz szó, nem hátrál meg. Jutka még azért a felesége lehet. Azt a 3 évet csak kibírják valahogy. Hisz fiatalok még: a lány 18, o 23 éves. S magabiztosan dúdolgatta ismét, az esti keringő egyik versszakát: Az őszP szél halkan zenél s a sok gép vígan zúg, új életünk tavasza hív: ragyogva int az át... (Folyt, köv.)