Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-27 / 278. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! r A magyar labdarugók dicséretétól hangos a nemzetközi sportviiág Gyorslista az első békekölcsön V. sorsolásának első napjáról l AZ M D P B É K É S'M E C Y E 1 PÁ R T B I ZO T TS ÁGÁN A K L APJA | 1953 NOVEMBER 27, PÉNTEK Ára 50 fillér IX ÉVFOLYAM, 278. SZÁM Következetesebb karcot Csanádapácán is a mélyszántás beíejezéséért A mezőgazdaság terméshozamának növeléséért folyó küzde­lem első szakasza az őszi munka. Az őszi hónapokbau végzett munka alapja, kiinduló pontja a több kenyérnek, a bőséges élel­mezési cikkeknek és részben a könnyűipar nyersanyagellátásának. A falvak dolgozóinak, elsősorban kommunistáinak próbatétele is ez. Az őszi küzdelemnek ezt a részét — ha késve is — siker­rel vívták meg a csanádapácaiak, befejezték a búzavetést. Azonban a késedelem kihat a mélyszántásra, mely­nél a lemaradást súlyosbítja még az is, hogy a tanács nem gaz­dája a községnek. Arra például, hogy mennyi a község mély­szántásra kerülő területe, a pártbizottság adta meg a választ, mert a tanácsnál a mezőgazdasági előadó nem volt otthon s más, ezt nem tudta. Az bizonyos, hogy a tanácselnök minden egyes apró részletet nem ismerhet a faluról, de mondjuk, a mélyszántás alá kei'ülő terület nem mindennapi és nem kis apró dolog. Ez a tény magában hordja azt is, hogy nem is lehet a tanácsnak olyan célkitűzése, hogy mikorra fejezik be a mélyszántást. «Mi elvtárs nem szoktunk ígérgetni, mert az nagyobb szé­gyen, ha aztán ígéretünket nem tartjuk be» — mondja a ta­nácselnök elvtárs. Az igaz, ha az adott szót nem tartja be valaki, az szegjen. De vájjon mennyivel kisebb szegj en, ha nem tudjuk, mit, miért teszünk? Semmivel sem! A párt kitűzte a célt: a dol­gozók jólétének állandó fokozását. Nekünk feladatunk e célkitű­zésért harcolni, de nem úgy, hogy: majd lesz valahogy. Lénye­gében a csanádapácai tanácsnak ez a véleménye. «Megcsináljuk mi azt elvtárs» — fejtik ki véleményüket Es ebben nem is ké­telkedik senki, hiszen sok nehéz küzdelmet vívtak meg sikerrel az elvtársak. De hogy ez a küzdelem sikeresebb és könnj'ebb le­gyen, ahhoz tervszerű munka szükséges. November 25-ig a többezer lioidnyi mélyszántásnak kb. 50 százalékát végezték el a falubdn. Igaz, ez sem pontos, ami a te­rük tismeret hiányából fakad- A tanács fogyatékos munkájához hozzájárult, hogy a pártbizottság nem számoltatta be a taná­csot, nem ellenőrizte, hogy a búzavetés befejezése után, hogyan csoportosítja át az erőket, hogyan méri fel az adott helyzetet és mit tesz a tavasziak alá való szántás meggyorsítása érdekében. A pártbizottság most felismerte a tanács és a saját munkájá­ban lévő fogyatékosságot, javasolta a tanácsnak: olyan napi 'ütem­tervet készítsen, hogy a községben december 10-re befejeződjék a mélyszántás. Erre megvan minden reális lehetőség, hiszen a községben több mint 200 fogat van és kb. 1900 holdnyi az a terű­iét, amit fel kell még szántani Mivel kb. 8 holdnyi jut.egyregy -igára s az igák most már felszabadultak a cukorrépahordás alól. min­den erővel neki lehet és kell is állni a mélyszántásnak. Mindez azonban még nem biztosítaná a folyamatos és jő munkát. Ahhoz, hogy a tanács a pártbizottság útmutatása alap­ján készített tervet végrehajtsa, szükséges, hogy a mélyszántás jelentőségének tudatosítását, — az eddigi általános megállapítások helyett, hogy «szántsanak!» — konkréttá tegye. Vigye köztudatba, akik tavaly is elvégezték a tavasziak alá való szántást, jóval több terményt takarítottak be. Az olyan dolgozó parasztok példáján ke­resztül, mint Sóki Mátyás 9 holdas, aki 35 mázsás kukorica ter­mést ért el kát. holdanként. Szembeállítva azokkal, akik nem vé­gezték el a mélyszántást, mint Andrusik József G holdas, akinek Sóki Mátyáséhoz hasonló minőségi földje van, mégis alig ért el 10 mázsás átlagtermést Tegye a tanács általánossá az olyan dolgozó parasztok példáját, mint Sziveri András és ifj. Frontó Péter, akik összefogva, négy lóval szántottak és már be is fejezték a munkát. Ezzel biztosítsa, hogy az iganélkű- iiek földje is meg legyen művelve. Vegye igénybe a tanács az oiyan dűlőfelelősök segítségét, mint Mazula Jakab 14 holdas kö­zépparaszt, akinek dűlője egész éven át élenjárt a munkában. A többi díüőfelelős és dűlő été állítsa példának, indítson versenyt a dűlők között, létesítsen versenyzászlót és naponként, vágj’ két­naponként a legjobb dűlőnek juttassa oda. Az állandó bizottság tagjait, aktíváit bízza meg olyan feladatokkal, melyek előbbre segítik a munkát Például egy-egy bizottsági tag beszéljen a le­maradóval, milyen kár származik abból, ha nem szánt idejében. Ehhez a munkához a kaszaperi gépállomásnak is segítséget kell nyújtani. Ne álljon egy hétig egy-egy gép, mint Németh Sándor traktoristáé, amely például mintegy hat napig vesztegelt íme, a tanács — a többi feladat végrehajtásával egyidőben — így harcolhat jól a kormányprogramul végrehajtásáért. Ahhoz, hogy a tanács sikerrel küzdjön meg e feladatával, a pártbi­zottságnak úgyszólván nap, mini nap ellenőriznie kell munkáját, a jó idő minden percét ki kell használui. Ugyanakkor ft me- tőgazdasági munkát végző kommunistákat serkentse arra, hogy e munkában is járjanak dől jó példával, tettel és szóval ma­gyarázzák meg: « kormányprognammért való harc a faluban — a barázdákban kezdődik. Cser®! Pál Me som egy er megf akarja tartani as elsőséget «A mezőgazdasági munkában legjobb eredményt elérő község­nek.» Ez a felirat olvasható azon a szép vándorzászlón, amit még a tavaszon kapott Mezőtnegyer község a járási tanácstól. Azóta is ott díszíti az a tanács egyik helyiségét és büszkeséggel tölti el a mez ö i negy e r ie ke t. Nehéz volt, de sikerült megtartani a zászlót — mondja büszkén Fazekas Ferenc elvtárs, a tanács elnöke. melyeken megértették a dolgozó parasztokkal, hogy miért fontos a vetést idejében elvégezni. Ad­dig nem látott lendülettel in­dult meg a munka. Ugjr, hogy a vetést 5 napos késéssel — első­ként fejezték be a járásban. A búzavetés jó intelem volt. Okultak is ebbői a község gazdái — a tanács vezetői. Belátták, hogy igazáu jó eredményt csak­is a rendszeres munkával és nem a hajrával lehet elérni A luíza- vctéssel is bizonyara határidőre A növényápolási munkákat, az aratás-cséplést elsőként fejezték be a járásban. Az ősz folyamán már ügy látszott, hogy az ad­digi sikerek elbizakodottakká tet­ték a vezetőket. Nem sokkal a határidő előtt a bűzavetésben utolsók lettek a járásban. Ez gondolkodóba ejtette mind a pártszervezet, mind a tanács vezetőit. «Korai vetés — biztos termés» jelszóval széleskörű fel­világosító munka indult a köz­ségben. végeztek volna, ha kezdettől fog­va fokozott abban figyelik a mun­kák menetét. Ezért a még hátra­lévő munkák — az is tálló trágj’á- zás és a mélyszántás — elvégzé­sét már nem bízták a véletlenre. A pártszervezet népnevelői, a tanácstagok — még maguk a vb. tagjai is — felkeresték az egyénileg gazdálkodó paraszto­kat, valamint a termelőszövetke­zeteket A tömegekkel való jó kapcsolat kiépítésének meglett az eredménye. November 21-ig 135 százalékban tettek eleget az is- tállótrágyázási előirányzatuknak. Ugyanakkor az őszi mélj’száutás- ban is jót előrehaladtak. — Már úgyszólván csak a 85 hold gyapot helyének felszántása van hátra — magyarázza Ilyés János elvtárs, mezőgazdasági elő­adó. De ahhoz még hozzá sem foghatunk a szedés miatt. A felvilágosító munka folytán kitettek magukért a dolgozó pa­rasztok. A fogattal rendelkező egyénileg dolgozók másoknak is segítettek Fubuiya János 5 holdas dolgozó paraszt többeknek végezte el a szántást. A fogatnélküli egyéniek­nek segítséget nyújtottak a ter­melőszövetkezetek is, miután », sajátjukkal már végezlek. Az I-e* típusú «Dózsa» tszcs az elsők közöli végzett a trágyakihordás« sál és szántással, így Dandár Mihálynak és társainak volt al­kalma, hogy segítségük révén as egyéniek- is mielőbb elvégejjzzéfci az' őszi munkát. Rendszeresen tartottak kisgvfíléseket, ZÁRSZÁMADÁSOK TAPASZTALATAI A közös gazdálkodás eredménye Ki, hogy dolgozik — aszerint boldogul. A dévaványai «P.ákóezb termelőszövetkezet tagjai a kö­zös gazdálkodás fejlett módsze­rével biztosították onj-agi jólétü­ket. Az idei munka eredménjó­képpen többek között 6 03 kg bú­zát, 1.03 kg árpát, 50 dkg szénát, 2 del olajat, 20 dkg cukrot, 7.29 forint készpénzt osztanak ki a zárszámadás alkalmával. A tagok közölt most nem egy olyan boldog ember van, mint L, Papp Elek. Egész éven át szerzett. Ezután 25.68 mázsa bú­za, 4.31 mázsa árpa, 2.04 mázsa kukorica, 1.27 mázsa szálastakar­mány, 51 kg köles, 85 leg cukor, 27 liter olaj, valamint 3106 fo­rint készpénz jut neki az oszta­Megtalcüták számításukat A füzesgyarniati «Aranykalász» J osztanak — egjéb más mellett — termelőszövetkezet tagjai is meg-! mimkaegj’ségenként Csupán a lékből, összesen mintegy 13.200 forintot kap pénzértékben. 1M ezen túlmenően elegendő tüzelő és egyéb apróság kerül most L, Papp Elek és a többi szövetke­zeti tag udvarába. Na, meg a háztáji is termett vagjr 20 má­zsa kukoricát találták számításukat a nagyüze­mi gazdálkodásban. Igyekezetük meghozta gyümölcsét: 4 kg bú­zát, 1 kg árpát, 3 kg kukoricát, rendszeresen résztvett a közös 35 dkg cukrot, 4 kg takarmány- munlrában, 426 munkaegységet ; répát ’és 530 forint készpénzt felsoroltak 32 forint értékel kép­viselnek. Ez azt jelenti, hogy egy, átlagos munkaegységgel bíró lúg keresete pénzbe átszámítva, as elmúlt gazdasági évben havonta kb. 1000 forintot tett ki. A FÉMGYŰJTÉS HÍREI Az állatni kiskereskedelem dolgozói már teljesítették novem­ber havi fémgyűjtés! tervüket. November 21-ig 182,5 százalékra teljesítették fémgyüjtési elő­irányzatukat. A legjobb ered­ményt a Békéscsabai Kiskereske­delmi Vállalat 54-es számú áru­dájának dolgozói érték el: Dobó- kői György és Gyuricza Árpád 4750 kg vasat gyűjtöttek. Jó munkájukért a bel- és külkeres­kedelmi miniszter 250 forint pénzjutalomban részesítette őket. A békéscsabai I-es számú álta­lános iskola úttörői ankéton be­szélték meg a vasgyüjtéssel kap­csolatos munkájukat, azokat a módszereket, melyek hozzásegí­tették ahhoz, hogy rövid két hét alatt 76 mázsa vasat összegyüjt- senek. A VI. osztály tanulói ugyanezen idő alatt 31 mázsa hulladék vas és fém összegyűjté­sével járultak hozzá az iskola jó. eredményéhez. Elhatározták a ne­velők az úttörőkkel együtt, hogy szombaton délután és vasárnap újabb «rohamot indítanak». El­határozták azt is, hogy ebben a munkában mindannyian részt- vesznek, — Ez követendő példa a többi iskolák úttörői előtt Hasz­nálják ki a fémgj’üjtő hónap utolsó hetét, főleg a szombat dél­utánt és vasárnapot fiataljaink arra, hogj’ a falvakban, tanyá­kon elfekvő vashulladékot, hasz­nálaton kívüli gépeket és alkat­részeket ősszegj’üjtsék és átad­ják a földművesszövetkezetnek, a MÉH telepeinek, hogy az,okból minél hamarabb új szerszámok, használati tárgyak készülhesse­nek. 4 Elérkeztünk a fémgyüjtő hó­nap utolsó hetéhez. Minden DlSZ-fiatal, földmű vessző vetke­zeti tag és a MÉH vállalat dol­gozói főleg szombaton és va­sárnap szedjenek össze minden elfekvő vasat, hulladékot tanyá­kon, falvakban, városokban. Hogy a fémgyűjtést sikeresen befejez­zük, a tanácsok is támogassák (ezt a munkát; biztosítsák a szál­lítóeszközt. Ejtőernyős ugrás A Magyar Repülő Szövetség Békésmegyci Szervezete folyó hó 29-én, vasárnap a déli óráikban ejtőernyős ugrást rendez a bé­késcsabai közforgalmi repülőtéren. Az ugrás díjtalanul megte­kintheti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom