Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-01 / 257. szám
\ * Világ proletárjai egyesüljetek! r K.. A minisztertanács határozatai Az 1953—54-es pártoktatási év eddigi tapasztalatai 1953 NOVEMBER 1., VASÁRNAP Ára 50 fillér IX ÉVFOLYAM, 257. SZÁM A köteéyání példa Megyénk az utolsók közölt van az ország kenyeréért vívott harcban. Már letelt a búzavetés határideje s nálunk még mindig «jócskán» van vetuivalő. Egészen világos: voltak és vannak nehézségeink az őszi munkákban. De éppen a nehézségek leküzdésénél fő nehézségeink az emberek magatartásában vannak. A dolgozók maradisága, az ellenség hazug hírverése, helyi vezetőembereink rossz munkamódszere — ezek a legfőbb akadályok. Az ellenség fő érve: «száraz a föld, nem lehet vetni* — ez azonban lelepleződött. Számos más példa mellett a kötegyániak esete kétségbcvonlialatlanul megmutatta: igaza van a pártnak, a kormánynak, lehet és kell is útmutatásaikat, tauácsaikat teljesíteni Kölegyán dolgozói a határidő lejárta előtt túlteljesítették búzavetési tervüket, befejezlek az őszi vetést.. Mire tanít a kötegváni példa? Mi a magyarázata a kölegyáni sikernek? Semmiképpen sem azzal kezdték Kőhegy ónban, —1 bár ők is mondhattak volna, — hogy: «száraz a föld...» Az bebizonyosodott, hogy ahol így vélekedtek, olt semmiképpen sem a vetési terv határidőelőtti teljesítése következett be. Csalás az ilyen, •elméletek» sutbadobásával kezdődhetett a harc. Mert harc volt; hiszen Kötegyánban sem esett több eső,mint máshol a megyében; középkötött és nem laza a talaj. Voltak ott is bővében maradi gondolkodásúak. Az ellenség sémiül hallgatva, ölhetett kézzel. Kiss Géza egyénileg dolgozó parasztot és a lobbi élenjárót például nem a kulák, nem az ellenség «biztatta fel» arra, hogy határidő előtt példamutatóan vessék el búzájukat Nem is valami varázsszóval, vagy csodálatos módszerek következtében következett be mintegy önmagától a siker. Sokak által teljesen ismert, úgymond: «hétköznapi módszerekkel» vívták ki az eredményt igaz, a dolgozó parasztok szorgalma megvolt, ami másutt sem hiányzik. Akarat a többtérmelésre, jobb életre, szintén megvolt, ami megint csak másutt sem hiányzik. Ez mind elengedhetetlen a győzelemhez, de önmagában nem elég. Ha jó a vezetés, mindenkit megmozgat, magával ragad, ha rossz, az ellenség még a jól dolgozókat is visszahúzza. A kölegyáni tanács vezetőinek meg kellett á’lni helyüket, hiszen a pártszervezet irányítása által, h tanács jó munkájával kellett a dolgozókat harcba szólítani. A tanács kommunistáinak kellett munkájukon változtatniok s a dolgozók“ között elhintették: bátran bírálják a tanácsot. A rendszeres kisgvűléseken hallgattak is a tanács vezetőinek, tagjainak szavára, javaslatára. A hangoshiradóból reggelenként és esténként jól megismerhették a rendeleteket, azok jelentőségét s a vetési határidőket. Érthető, hogy ezek után követték is a község termelőszövetkezeteinek és az élenjáró egyénileg dolgozó parasztoknak példáját a lemaradók. Az egyéniek többen összefogva ásták a cukorrépát, hogy mielőbb vethessenek. A szárrészeket a föld végére hordták. Délben etetéskor a kocsit megrakták és este szárat, vagy terményt vittek haza. Igavonóállataikat is összefogták a dolgozók. Kötegyánban jól dolgoztak, az kétségbevonhatatlan tény, nem kitalálás, megfogható dolog. A lélektelen, bürokratikus parancsolgatással szemben a sokoldalú, meggyőző, a tömegekre és a példamutatásra támaszkodó vezetés módszerének érdeme ez. Aki kételkedne benne, azt kérdezzük tőle: «Lehet-e a vezetés javítása nélkül ilyesmit elérni? És ha ez így van — mert hiszen a példa szerint csak így lehet — akkor, ahol oly igen lemaradtak a vetésben: vájjon nem a vezetés hibái miatt történt? Nem kell bizonygatni, hogy ahol nem ve tettek el, ott a dolgozó parasztok mulasztottak és a kulákok szabotáltak. De helytelen lenne azt mondani, hogy ilyen helyen minden hiba a dolgozó parasztokban van és semmi hiba, vagy kevés a lába a község vezetőiben. Köte- gyán példája ellenkezőleg bizonyít: a vezetők megfordíthatják a rossz úton induló kocsi rúdját, a sikertelenséget, sikerre vál-t toztalhatják. i gépünk, hazánk kenyeréről van most szó. Azok kenyeréről is, akilc nem, vagy alig vettettek eddig. És még, ami az életmód állandó javításával szorosan összefügg: a dolgozó parasztok ruhájáról, iparcikkeiről- A gyár dolgozói csak úgy adhatnak iparcikket a falunak, ha ők is egyre több kenyeret, élelmiszert kapnak. Mindezt megértik a dolgozó parasztok, ha megértetjük velük. Mindezt megértethetjük, ha az ellenséget kíméletlenül leleplezzük. Az őszi búzavetés határideje ugyan már lejárt, de a munka 'nagyrésze hátra van- Megyénk élenjáró dolgozói elvárjál:, hogy a lemaradók a következő napokban követik példájukat és (gyorsan behozzák a lemaradást Köiegyán után Pusztaoitlaka dolgozói is határidőre befejezték a vetést Megyénkben több termelőszövetkezet befejezte az ősziek vetését. Becsülettel állták meg helyüket a többtermelésért vívott harcban azok a termelőszövetkezeti tagok, akik igyekeztek batáridőre elvégezni az ősziárpa, búza vetését, mert tudják: ezzei nagyobb terméseredményt érnek el. Nagy gondot fordított az agrotechnika alkalmazására a .kaszaperi »Lenin« termelőszövetkezet, ahol 420 hold búzát kcreszlsorosan vetettek el. Jónéhány vagon búzával nagyobb lesz a jövedelmük az 1954-es gazdasági évben. Büszke örömmel jelentették a gerendás! »Petőfi«, a pusztaföldvári »Dózsa«, a gádorost »Uj Élet«, a nagyszénást »Petőfi« termelőszövetkezetek, hogy teljesítették vetési tervüket határidőre. Pusztaoltlaka község a niezőkovácsliázi járás egyik legszorgalmasabb községe. Mindig, minden munkában példamutatóan élenjár. A község dolgozói, vezetői vállalták, hogy az őszi kalászosok vetését október 31-rc befejezik. Vállalásuknak eleget tettek, 30-án az utolsó holdon- is földbetetlék a búza-vetőmagot. A begyűjtési hét hírei Továbbra is az orosházi járás érte el a legnagyobb napi eredményt a kukoricánál. A járás területén eddig 42 kisgyűlést tartottak meg. Különösen jó munkát végzett Gerendás község, ahol 29-ig az állandóbizottság 10 kisgyűlést tartott meg. Ugyancsak Békéssáiuson és Kondoros községben is jó munkát végeztek az áUandóbizoüság tagjai. Aktívan szervezik a üsgyíí- iéseket, politikai nevelőmunkát végeznek a hátralékosoknál. A kukoricabegyüjlés átlaga javult a gyulai, békési, szeghalmi és sarkad! járásokban is. Visszaesett a gyomai, mezőkovácsházi járás és Békéscsaba város eredménye. A békési járás eredményét visz- szubúzza Békés község. Koncos clvlárs a begyűjtési hót elején ígéretet tett, hogy a községben a hét vegére nem marad hátralékos. Azóta mindössze csak 20 fővel csökkent a hátralékosok száma kukoricából, de napraforgóból inkább emelkedett. Jelenleg Békésen kukoricából még mindig 490 hátralékos van. A gyulai járás eredményét Gyulavári húzza vissza. A község még csak 66 százalékra teljesítette kukoricabeadási tervét A begyűjtési hét ér- j dekében semmiféle mozgósító intézkedést uem tettek. Kukorica* 1« MezőkovAcsh'ást Járás 2- Szarvasi járási 3. Orosházi jtirúR 4- Gyomai járás ft. Gyulai járás 6- Békési járás 7. Békéscsaba 8. Sarkadi járás 9. Szeghalmi járás hogy hetek óta nem teljesítik kötelezettségüket. Ugyanakkor « népnevelő munkát sem végzik. Gyulaváriban a begyűjtési hét első három napjában mindössze 10 mázsa kukorica gyűlt be. A járási tanácsok fokozzák az ellen« őrzési munkát tovább, szigorúan követeljék meg a községi tanácsoktól a kiadott utasítások végrehajtását. A járások begyűjtési teívtelje- sííése október 29-i kiértékelés szerint * Burgonyát 1. Mezőny ácsháíl járás 2- Gyula# járás 3. Gyomai járás 4. Orosházi járás 5. Szarvasi járás 3- Sarkadi járás 7- Szeghalmi járás 8. Békési járás 9- Békéscsaba Eltűrik, Napraforgó: 1. MezÖkovácshási Járás 2. Orosházi járás 3- Szarvasi járás 4- Gyulai járás ft. Béké-si járás 0. Békéscsaba 7- Gyomai járás 8. Sarkadi járás 0. Szeghalmi járás i Csordás Sáudor zöldelő j j vetése bizonyítja: j az esőre várni I ♦ Tanácsaink beleuyugsza- | nak abba, hogy vannak dől- | gozó parasztok, akik nem vet- í j nek, várják az esőt, pedig a minisztertanács határozata | szerint október 31-ig el kell J vetni a búzát. Lemaradását- | tatában az egyéni gazdálko- j dóknál van. De azért nem í egy példát hozhatunk fel, ♦ hogy az egyéni parasztoknak | sem kell a vetéssel az esőre I vámiok. Sarkadkeresztúron j | Csordás Sándor egyéni dől- S £ gozó paraszt minden évbep I I első a vetésben. Az idén is j X idejében elvégezte őszi gabo- j j nája vetését; már nemcsak | t az árpája zöldéi, a búzája j I is. Mike István 11 holdas | | dolgozó paraszt négy hold, j | Horváth Pál öt hold búzát I ♦ 2 í vetett. K. Fazekas Albert csa- j I Iád ja még egy barázdát sem | szántott a legutóbbi napokig I | Szekeres Sándor, j I a sarkadi járás agró-propagaadistája t Gyapotszürei a feisfiayaaiási állami gazdaságban A jó munka és a megfelelő időjárás következtében rohamosan érik a gyapot a felsőnyomási állami gazdaságban. A 700 holdas gyapottáblán mintegy hét nappal ezelőtt kezdték meg a fehérarany szünetelését Képünk- két derűs gyapolszedőnőt: Ba- gyinka Máriát és Vicián Máriát ábrázolja. (Magyar Fotó, Be r.fb Ferenc felvétele.)
