Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-30 / 255. szám
/ l#5:t ok toiler 38 . péntek ViUai&fXwk Hifit A DISZ Központi Vezetőségének távirata a Komszomoi Központi Bizottságához A DISZ Központi Vezetősége a következő üdvözlő táviratot küldte a Komszomoi Központi Bizottságának a Komszomoi alapításának 35. évfordulója alkalmából: A Dolgozó Ifjúság Szövetsége és az egész magyar ifjúság nevében forró szeretettel köszön tjiije a liős lenini Komszomoit fennállásának 35. évfordulója alkalmából. A szocializmust építő magyar ifjúságot szüntelenül lelkesítik a komszomolisták ragyogó tettei, amelyekkel az egész világ ifjúságának példát mutatnak a tartós béke biztosításáért és boldog jövőjükért vívott harcukban. Valamennyi dolgozó és tanuló magyar fiatal nevében kívánjuk, hogy a dicső lenini Komszomoi, a Szov jetunió Kommunista Pártjának hű segítője további hatalmas sikereket érjen el a kommunista társadalom építésében és nagy szovjet hazája felvirágoztatásában. » Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetősége Miniszteri dicséretben részesült több termelő- szövetkezeti elnök a vetés yyers befejezéséért Misméleíleii harcot az ellenség; ellen — csak így számolhatják fel a lemaradást Gyomán A földműve'éiügyi miniszter di csereiben részesített több mint száz termelőszövetkezeti elnököt, mert vezc'é ükkel termelőszövetke - zelükben határidő előtt befejezték az őszi kenyérgabona vetését. A ve’.éii munkákban különösen jó eredményt ért el az aszódi »Petőfi« termelőszövetkezet (elnök: Nagy Andrásné), a karíali •Szabadság« (elnök: Krázvala István), a nagybajomi »Győzelem« (elnök: Gyurkó János), a vésztői »Béke« (elnök: Rábai Sándor), a zirci »Megértés« (elnök: Demeter Lajos), az egyeki »Szlahanov« (elnök: Nagy Mátyás) és a liszacsegei »Kossuth« termelőszövetkezet (elnök: Porta János). Rtiszöntjuk a szeghalmi Új Barázda tsz tagságát Az egyik tanítási nap alkalmával szünet után sietve mentünk osztályunkba, mert az osztályfőnöki óra érdekes beszámolót tartogatott számunkra. Azt, hogy a szeghalmi dJj Barázda» tsz tagjainak hogyan sikerült megszilárdítaniuk szövetkezetüket. Bizony nehéz és kitartó munkát igényelt, mert a kulákok, ku- pecek igyekeztek szétrombolni a fáradságos munkával megteremtett közösségi életet. A kárlesök megpróbálták meggyőzni az ingadozó tagokat arról, hogy sokkal jobb életet biztosítanak maguknak, ha újra egyénileg gazdálkodnak. Osztályfőnökünk elmondotta,hogy a tsz telkes tagjai, akik látták azt, hogy életszínvonaluk további emelkedése csakis a közös gazdálkodás útján lehetséges, visszaverték a kulákok támadásait, s az ingadozó társaikat újra megnyerték a szövetkezeinek. Elérték azt, hogy a már-már bomló tsz újra életre kelt és most már büszkén mondhatja el, hogy becsülettel helytáll d'z őszi munkák elvégzésében is. . je. .v $v„Jlg Mi nagyon jól tudjuk, hogy az eVj Barázda* tsz tagságának ez a szilárd helytállása nemcsak saját sorsuk javulását, hanem hazánk fejlődését, a mi zavartalan, boldog tanulásunkat is elősegíti. Osztályunk mélyen átérezte a tsz tagsága nagyszerű tettének értékét és ezért elhatároztuk, hogy köszöntő levelet írunk az <Uj Barázda» tsz-nek. Az őszi munka sikeres elvégzése alkalmából szívből üdvözöljük őket és még sok sikert kívánunk további munkájukhoz. Mi ígérjük a tsz dolgozóinak, hogy ezután az ő példájuktól áthatva, még sokkal jobban igyekszünk tanulni, hogy méltók legyünk hozzájuk. Amíg ők kint, a szántóföldeken á‘L a’; helyt, addig mi az iskola padjaiban harcolunk a jobb tanulmányi eredményekért, az 5-ös osztályzatokért. Szeghalmi «Bátyai Farkas» ált. gimn. III. b) oszt. tanulói. Úgy vessünk, hogy már a búzavetés Az ősziek betakarítása megyeszer te a vége felé jár. Javult a napraforgó ét a kukoricaszár betakarítása, melyet 86.7, illetve 80.6 százalékban végzett el megy é ík parasztsága október 25-ig. Mindezek ellenére vontatottan halad az ősziek alá végzett szántás. Megyénk lemaradt a vetéssel is, az árpavetés lemaradása főként az egyénileg gazdálkodóknál mutatkozik. A búzavetésnél legrosszabb Békéscsaba és a békési járás. A lemaradás mielőbbi felszámolása érdekében tanácsaink csak egy nap választ el határidejétől most már sürgősen tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A búza vetésének a minisztertanács által megállapított határidejétől mindössze egy: nap választ el bennünket és ha már akkorára nem is, de ne sok eltolódással 100 százalékig tegyen eleget megyénk a dolgozók jövőévi kenyerének biztosításáért. A mezőgazdasági munkák végzését illetően járásaink sorrendje a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának október 25-i értékelése alapján a következő: 1. Szarvasi járás 2- Orosházi járás 3. Sarkadi járás 4. Szeghalmi járás 5. Gyomai járás 6. Gyulai járár 7. Békéscsaba 8. Mezökovácsháai 9. Békési járás fcziek alá végzett szántás: Mezögazd. o. vez.: Yida János Ungi Imre Debreceni Mihály Ombódi Sándor Arató József Mórocz István Liker Mátyás járás Don László Kiss Máté Osziárpavftés: 1. Békéscsaba 2. Orosházi járás » 3. Mezökovácsházi járás 4. Szarvasi járás 5. Gyomai járás 6. Sarkadi járás 7. Szeghalmi járás 8» Gyulai járás 9. Békési járás őszihúzavefés: 1. Sarkadi járás 2. Gyulai járás 3. Gyomai járás 4* Orosházi járás 5. Szcglialmi járás 6. Szarvasi járás 7. Mczőkovácshási járás 8. Békési járás 9. Békéscsaba Főagronóinus: Hajós Lajost Puskás Ferenc Szabó Imre Gál István Balló Antal Kürti Imre Czinege János Forgó Sándor Kürti Ferencné fetállótrágyázás: 1. Orosházi járás 2. Szarvasi járás 3. Mezökovácsházi járás 4. Gyulai járás 5- Sarkadi járás 6. Békési járás 7. Gyomai járás 8. Szeghalmi járás 9. Békéscsaba Gyomán több dolgozó paraszt nőm tett eleget az állam iránti kötelezettségének, jóllehet a betakarítással plár ók is végeztek. Sokan késlekednek a vetéssel. Vannak, akik még hozzá sem kezdtek a szántáshoz. Ezzel magyarázható az, hogy a község — az utóbbi értékelést ügyelem hevére — mindössze 40 százalékra teljesítette búzavetési előirányzatát. Ennek legfőbb oka többek között az, hogy a tanács nem harcol megfelelően a kulákok ellen. Nem leplezi le őket, nem számolja fel bomlasztó aknamunkájukat. Ehelyett a tanácsnál bi- zonyosfokú megnyugvás tapasztalható. — Az igaz, hogy az aratás után sok dolgozó parasztot < meg- agitáliak» a kulákok, amiért kissé nehezen is ment a begyűjtés, de most sarokba szorítottuk őket — mondja nem kis elbizakodottsággal Molnár Sándor elvtárs községi tanácselnök. Elszabotálják a szántási, vetési, beadási Állítását a valóság nem igazolja. A több mint száz kulák közül 33 hátralékban van a beadással. özv. Bagi Petemé 52 mázsa kukoricával adósa államunknak. Az 1863 liter tejből csupán 248 litert szolgáltatott be. A 61 kiló tojásból mindössze 4 kilót, baromfiból pedig semmit sem adott be eddig. Szilágyi Albert 68 mázsa kukoricabead ásá- nak elmulasztásával károsítja meg népgazdaságunkat és még mindig nem adta át a július hónapra beütemezett két darab hízottsertést sem. Ä kulákok azonban nemcsak a beadást, de a szántás-vetést is vonlatottan, vagy egyáltalán nem végzik. Többek között Pető La- josné, Kéri Sándor, Béres Lajos még nem kezdett tjpzzá a búza vetéséhez. Becsületes dolgozó parasztokat is megtévesztenek De nemcsak kötelességeik elmulasztásával, a munkák végzésének elhanyagolásával _gáíolják fejlődésünket. «Kutyából nem lesz szalonna» — tartja a közmondás. A kulák ha el is végzi Szerelő goniieskcdás az idős emberekről Az elmúlt hét egyik napján feleségemmel együtt sétánk alkalmával megtekintettük a békéscsabai szociális otthont. Kívülről szemlélve szép, modern, emeletes épület. A teraszon idős emberek üllek a gyönyörű őszi napsütésben. Valamennyien már kiöregedtek a munkából. Tiszta ruhában voltak, meglátszott rajtuk a szerető gondoskodás. Arcukról megelégedettséget lehetett leolvasni. A szociális otthonban rend, tisztaság uralkodott. Naponta háromszor étkeznek az otthon lakói. Hetenként egyszer fürdenek és tiszta ruhát kapnak. Amikor mindezeket megláttam, egy nyomasztó érzés szakadt fel bennem. Pártunk és államunk gondoskodása: nem kell az öregség kellemetlen érzésétől rettegni. Amit a békéscsabai szociális .otthonban láttam, az is azt bizonyítja, hogy államunkban: »Legfőbb érték az cinben«, mert még akkor is megbecsülik, ha már öreg. Sz. /. Békéscsaba. feladatát — hogy a bőrét mentse —, azért minden igyekezetével azon vau, hogy a dolgozó parasztság boldogulásának útját állja. Kiss Gábor volt községi bíró, meg a többi hozzá hasonló, magát jószínben feltüntető kulák mindenképpen kifejti bomlasztó tevékenységét. Félrevezető «szaktanácsokkal» látják el az egyébként becsületes gondolkodású parasztokat. «Porba akartok vetni? Várjatok az esőre!» — liíresztelik most. De ha éppenséggel esne az cső, arra is adnának magyarázatot. A hiba ott van, hogy egyesek hallgatnak is a kulikra. Feltételezhető, hogy Toldi Sándor 15 holdas középparaszt is azért van majd 9 mázsa kukoricával hátralékban. Baromfiból, szénából még semmit sem teljesített, ö azonban csak egy a sok közül. Számosán vannak, akik a búza- vetésnél is hallgatnak a kulákok «tanácsára». Pedig emlékezhetnek még egyesek arra, hogy Kiss Gábor «bíró úr» majd hogy a csillagos eget is leszedte, ha nem úgy ment: a munka a földjén,' ahogy kellett volna. Akkor másmilyen «jó gazda» volt. De most, hogy a volt cselédei, a dolgozók kerültek hatalomra, azon van, hogy megkárosítsa őket. Hiszen, ha nem teljesítik, nemcsak, hogy j kedvezményt nem kapnak, de 10 százalékkal még fel is emelik a j beszolgáltatásukat. | Mindezek ellenére a tanáé« meg van győződve arról, hogy a kuláboknak nincs szava. Talán azért is nem lépnek fel velük szemben a szükségnek megfelelően. — Amelyik kulák nem vet, azt feljelentjük — mondják most, mikor már lejár a határidő. Leplezzék le a kulákmesterkedéseket Ez azonban nem elegendő. Leplezzék le őket! Magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy szabotáló, bomlasztó tevékenységük milyen káros a községre, az országra nézve. Természetesen ezt se most kellett volna elkezdeni. Ha a tanács a kulitokat idejében leleplezte volna, úgy a község búzavelési tervét nem csupán 40, hanem nagyobb százalékban teljesítette volna már. A ku- lákoLnak még 20 százaléka sem teljesítene búzavetési előirányzatát. A szabotálok nevei még sincsenek kitéve. Hiba az, hogy- maga a járási tanács sem ad kellő támogatást a helyben lévő községi tanácsnak a kulákok leleplezését illetően, jóllehet, erre vonatkozóan nem is olyan régen határozatot hozott. MÁma^á hjepe. A dolgozók naponta mint mint apró jelzőlámpások közük szerkesztőségünkhöz beküldött leveleikben, hol van hiba és hol kell sürgősen intézkedni. j rVít*Vi 1 «V. . »ooi • '* " «-»»«* • Lapunk október S-i szamában közöltük S zu székár Mihály sarkadi dolgozó paraszt levelét, melyben megírta, hogy milyen lélek telenül intézik a MÁY-nál a dolgozók panaszait i Amikor levelem megjMcnt a lapban — írja Szuezekár Mihály —. még aznap megkaptam a vasúitól az elveszett két Zsák árpámat és korpámat. Köszönöm a szerkesztősig segítségét.« m ökrös István geszti levelezőnk hiányosságra hívla fel szerkesztőségünk figyelmét. Hiába fordulnak panaszaikkal a felsőbb szervekhez, sehol sem intézkedtek. Amikor levele megjelent á lapban, pár nap elteltével a következőt írta: »A Viharsarok Népben leközölt cikk megtette a Itatásán A gc«zti föld- míívesszövetkcz*t darálója megkapta a taavouta járó 39$ kg benzint. Már meg is kezdődött a dara?;S6>, A geszti dolgozók panasza meghallgatásra talált. Jó lenne, ha a jövőben ilyen hiányosságok nem fordulnának el©.« Mizúk István dévaványai dolgozó levélben kereste fel lapunkat s megírta: többszöri kérés ellenére sen) kapum meg még a komiéi vállalatiéi fizetésemet. Kérem a szerkesztőséget, segítsen nekcm.< Mizák István panaszát továbbítottuk az illetékes szervekhez és levélben értesítettük az ügy elintézéséről Mizák István dévaványai dolgozó a következő levelében erről írt: >A vállalattól megkaptam fizetése ínyt. Most látom, hogy a szerkesztősig nemcsak igéd a segítséget, de I» is tartja. Ez volt az első egyéni panaszom, de a szerkesztőség segítségével sikerült eredményesen elintézni. Mo-t már bizalommal fordulok tanácsért, segítségért a párt lapjához-« Hiba azonban, hogy egyes vezetőink ezeket a jelzéseket figyelmen kívül hagyják. Pedig ha idejében orvosolnák a hibákat, könnyebben látnák el feladatukat, amivel a dolgozó nép megbízta őket. Miért nincs nálunk ? •. • A szabadlcígyósi földművesszövetkezet vezetői nem sokat törődnek a környék dolgozó parasztjaival, lakosságával. Nem, mert különben nagyobb gondot fordítanának a földműves- szövetkezeti üzletre. A vásárló közönség bosszakodva lép ki legtöbbször az üzletből. Nem egyszer a vezetőket, rokonaikkal egy ül emlegette. Miért nincs éppen a legszükségesebb az üzletben. Előfordul, hogy nincs kenyér. Esetenként csak a késő esti órákban jutnak kenyérhez a dolgozók. Gyjkoita nem nem lehet cigarettát kapni az üzletben, nincs liszt, cukor, ecet, gyümölcsíz, konyhasó huzamosabb ideig. A dolgozók jogos felháborodását igazolja még az is, hogy az üzletben minden poros, piszkos és ren- dezet’Ai. A dőli,őzök joggal kérdezik a jöldműuesszöui tlcezet vezetőilöl: m ért nem törődnek velünk jobbanY Reméljük, kérésük végre nem tatái süket fülekre.
