Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-22 / 248. szám

Párt és pártépítés Az orosházi Járási Pártbixottstkg ellenőrzi, segíti a járási tanács munkájíít Alig pár héttel ezelőtt az oros­házi járás alaposan temaradt az n-----------------------------------------------------------------------------------------------------------ViUatsaioU héftt t£53 ok iá bír 22 . csüí&ríök őszi mezőgazdasági munkák vég­zésével. őszintén szólva. szokat­lan is egy kicsit, mert megyénk dolgozói előtt is ismeretes, hogy korábban az orosházi járás min­den munkában megállta a her lyájt. A járási pártbizottság mun­kájára nézve cseppet sem di­cséretes az, ha a sokoldalú mun­kák mellett, éppen egyik leg­fontosabb, az őszi mezőgazdasá­gi munkákban van hanyatlás. A járási pártbizottság az elmulthé- ten JB-ülés napirendi pontjaként tárgyába a járási tanács mező- gazdasági osztályának munkáját. A JB-ülésen kikristályosodtak az elért eredmények, de a lemara­dás okaira is fény. derült.. Első, ami igen lassította az Őszi száotást-vetést, hogy a járási tanács mezőgazda- sági apparátusa és a járási párt­bizottság is csak a termelőszö­vetkezetek megszilárdítását tar­lóba szemelőlt, annak is csak egyik oldalát: minél több tag maradjon a szövetkezetben. El­hanyagolták az egyéni gazdasá­gok szántás-vetési és j be takarítási munkájának szorgalmazását. A já­rási tanács nem vette igénybe egyik legfontosabb segítő appa­rátusát, az állandó bizottságokat. Nem tartották meg az állandó bi- zettságr üléseket. A mezőgazda- sági osztály egyedül maga akarta megoldani a feladatokat. Ez rá­nyomta bélyegét az egyéniek munkájára. Teret nyert az ellen­ség és a minisztertanács’1'hatá­rozatától eltérően — a szarvasi vásárhoz, meg egyéb »nágyapá szerkesztene« dátumhoz kötötték a vetést. A járási pártbizottság nem rázta fel a pártszervezete­ket, hogy politikai munkát vé­gezzenek — gyobb oka a úgyszintén a tanács sem kodott az aktíváira. Nem kis mértékben hátráltatta j a vetést, hogy a kulákoknak alig [ hozzá, mert meggyőződésük, hogy a gépi munka magasabb termés­hozamot biztosít. A kormánypro­gram fokozottan, helyet bizlosít az ilyen irányú törekvések ki­elégítésének, de látnunk kell, hogy mindennapi késés veszé­lyezteti a jövőévi hő termést. De más ok is indokolttá teszi a fogatok jobb kihasználását. Kü­lönösen az orosházi egyes gépállomások rossz munkaszervezése késlelteti a szántás-vetés elvégzését. Né­elvetek mint Te — Én többet termelek, mint Te«. Ez olt szunnyad dolgozó parasztjaink­ban, csak fel kell é észtéin, csak több éi jobb, körültekintőbb ve­lük való foglalkozást igényel. Hol a politikai munka,' , amikor az orosházi ■ járásban az agrotech­nika alkalmazása olyan alacsony fokon állt "Alig van tsz és dol­gozó paraszt, aki a műtrágyát járásban,! íybe veszi. Pedig mindenki szc- f(-Időtlen : reti a többet, a jobbat és éppen tanácsainknak és pártszervezete­inknek feladata megmutatni mi­ként érik el legkönnyebben. hány példa csupán szemleként. , Pártbizottságainknak mindezek A minisztertanács javasolta j megmagyarázásához kedvezők az gépállomásainknak, hogy két mű- agitácíós tanfolyamok, melyeket szakban szántsanak azért is, hogy használjanak fel népnevelőének a megnövekedett igényeket pi munka iránt ki tudják a ge- elé­gíleni. Az orosházi járás területén a meglevő erőgépek 60 százaléka dolgozik két műszakban De hogy néz ez is ki? A gép­állomás vezetőségének rossz el­lenőrzése, a pártszervezetek po­litikai munkájának elhanyago­lása következménye, hogy u kél- műszakos traktorosok már éjfél­kor lefekszenek aludni. Nagyszé­náson — amely egyébként éves tervének teljesítésében globálisan élenjár — 230 műszakkies's volt. Elhanyagolják a karbantartást, olyan eset is előfordult, hogy az feldolgozására tők vigyék a es azt a dolgozók lialiga­közc. Számos jó javaslat a munka megjavítására, ami elhangzott a JB-ülésen, mind megannyi segítés a pártszerveze­tek és tanácsok részére. Az, hogy a tanács a kétműszakos szántást ellenőrizze, hogy azok a dolgozó parasztok, akik elvetettek, segítr senek azoknak, akik még nem végezték el a vetést. A verseny szélesítése, ellenőrzése, értékclé- se, a politikai munka megjaví­tása mind közelebb hozza az őszi munkák elvégzését. Ehhez az kelj, hogy maga a járási pártbizottság — elsősorban — ne elégedjen olajozás hiánya mialt lett törés | meg azzal, hogy most JB-ülé- vagy éppen csak ^ szegecshiány i gen tárgyalta, hanem a hozott ba- miatt alit a gép. (Éne a megjei tározatokat a nap minden óra- gépcsoport is felfigyelhetne.) Jjában a helyszínen ellenőrizze. Természetesen ezek olyan hi­bák, amik befolyásolják az őszi | munkák előrehaladását, de kija­víthatok jó politikai nevelő in un­okával, jő ellenőrzéssel és. .«üok szükséges, olt megfelelő felelő-! , , , , ű . , ... ... I menyeként lenesről-lenesre halad tégrevwnissal. Mindenekelőtt lon(u,i' i­A járási pártbizottság ilyenfor­mán nyújtott segítséget, aminek máris eredménye van. A járási [ tanács megtalálta a szálat, ame­lyen ' elindulhatott, ennék ered­ként az idő sürgeti a fogatok teljes használatát, mert csak úgy biztosíthatjuk minden talpalatnyi föld heve lését. Az ill elmondott okok, amik ami egyik legna- 1 gátolják a járás előrehaladását, lemaradásnak —,! nem kizárólag a járási tanács lámasz- í hibája, hanem elsősorban a já- J rási pártbizottságé, községi párt­bizottságoké és a községi taná­csoké is. A községi páríbizotlsá- j gok és tanácsok, minden nap lőre a 'jutások közötti" verseny listáján. Most már csak nem megállni, hanem előre az első helyért! Rocskár János. Szilágyi László, a Békéscsabai Közgazdasági Gimnázium tanéra: Érdeklődéssel várjuk az értelmiség új tömegszervezetének megalakulását f^sak helyesléssel és örömmel beszélhetek arról, hogy ^ néhány nap múlna meya'a'.u! Mckvscsabán a Társada­lom és Természet!állományi ismeretterjesztő--' Társulat 'Békés-, megyei Szervezete. Különös n helyeslem azt, hogy ez a társulat célul tűzi. ki, hogy a természettudományos ismeretek mel­lett a táriadaiömludomáiujl is megismerteti a dolgozók széles rétegeivel. A társulat budape ti központi szervezetének megalakulása óta,- mint marxist i és politikai gazdaság tansza­kos tanárt, engem is bevonták az ismén t'erjesztő munkába. Mindössze két társadalomtudományi e'ősdá: t tartottam, tie. azt tapasztaltam, hogy a tömegek érdek ű Inez a .társa Ui om- tudomány iránt is, s amint elmondották, bizonyos jókig kö­zelebb á'l hozzájuk, mint egyéb tudomány. A fizikai dolgozókkal való beszélgetésem során és az esti tanfolyamokon is tapasztalom, hogy állandóan nő a dolgozók érdeklődése a tudomány iránt, fokozódik bennük az a törekié:;, hogy megismerjék a: igazságot, a vi­lágegyelem, az ember kia'akulásárút s mindarról, amit ed­dig homály, vagy téves tanítás takart előlük. S ezeknek a megismeri elése az értelmiségiekre vár. En meg vagyok győ­ződve róla, hogy az értelmiségiek örömmel vállalják ezt a jc'a talol, meri megbecsülésük újabb jelét látják a társulat megalakulásában s főkért abban, hogy ilyen felelősségteljes megbízatást kapnak. A z a i é eménye.n, h gy nagyon is megért I az idő < írnek a tömegszervezetnek a téirehozá :á a- Mcrjú Haj: í 'ásom szerint ugyanis az értelmiség.fordulópontra érkezett. Aria a pontra, amelyről az új tömegszervezet segítségével most már teljes egészében ■ beállnak a szcc'aiizimis építéséért és a szocialista társada'óm kiformálásáért folyó harcba. S a harcba való aktivizálásuknak két igen jelentős oldaléit látom. Elsősorban őzt, hogy az értelmiség színvonalas ismeretter­jesztő munkája nyomán a tömegek megismerkednek a tár­sadalom- es természettudománnyá', növekszik az általános műveltségük, eredményesebben tudnak dolgozni á szocializ­mus építésében. Másrészt az értelmiség rádöbben, h ' gy szük­ség van a tudására, hogy nem őrizheti azt magéiban, ha­nem át kell adnia a dolgozók széles tömegeinek esti be­szélgetések, ismeretterjesztő előadások formáját'lan is-, fajéit tapasztalataimból tudóin, hogy milyen jótékony halér a van a dolgozó tömegeikéi váló találkozásnak, beszélgetésnek. Ebből kiindulva azt látom, hogy az értelmisé­giek jobban fel tudják mérni végzet! munkájuk jelentősé­gét, agyaraikor jó javaslatokat kaprai é; ismereteket is szereznek a- gyakorlati,-embere'.táj'. Ezek él még szénre s lény bizonyítja a haladó értelmiség tömegszcrvezele megalakulá­sának jelentős'gél. /years örvendetes, hogy a társulat mcy-.ita- ku’á ának je'entöséjét többé-keresőbe mlr's jel tudják mérni az értelmiségiek s máris nagy érdeklő éísei tekintenek az október 2ö-ún tartandó alakuló közgyűlése elé. SZOVJET ÉLET Egy bátor újítás győzelme 39 hold búzav e lesük volt ez- közvetlenül kell kapcsolatban dil­idéig. A tanácsok kesztyűs kéz-1 janák úgy az egyénileg dolgozó zel bántak a Mákokkal, elfe-[ parasztokkal, tsz-ekkel, mint a tedve azt: a kulák nemcsak azzal gépállomásokkal. Éppen szabotál, hogy saját földjét nem a legdöntőbb hiba a politikai munka veti be, hanem saját példáján a j elhanyagolása, dolgozó parasztokat is a műn-! ebből adódik az, hogy nem si- ka halogatására igyekszik bírni, került a jó kezdeményezések cl-J Felelősségre von ás az állandó eb terjesztése ’ sem. A jói dolgozó lenőrzés hiánya miatt nem tör-1 tént. 'edig van példa az orosházi já- az egész járásban, mert a jutási ás területén; Kiscsákón vetettek pártbizottság, a községi páilbi­A következő ok — ami igen tanulságos —hogy a járási ta­nács, igy a községi tanácsok sem ellenőrizték a fogalok eloszlását. Különösképpen termelőszövetke­zete inknél mutatkozik olyan je­lenség, hogy csak a gépállomás traktoraival számolnak, ugyanakkor fogatokat nem alkalmaznak Ped rás és vetnek lófogattal is — nagy­ban meggyorsították igy a vetést. Úgy osztották be a fogatokat a tsz-en belül, hogy jusson erő a betakarításhoz is. Éppen ezért indokolat'an az orosházi »Dózsa« tsz álláspontja, hogy nem vélhet­nek lófogattal, mert kell a be­takarításhoz. Hasonló a helyzet Tótkomlóson, Békéssámsonban, Pusztaföldváron, ahol legnagyobb a lemaradás. gon, moziban, hangoshiradón, a tanácsok feladata. Ennek elha­nyagolása falusi pártszervezeteink rossz ellenőrző munkájából adó­dik. Az olyan jó kezdeményezés, mint az orosházi »Uj élet« tsz- ben van, hogy a munkába járók meglátogatják az olthonmaradó- kat és elbeszélgetnek velük, utá­na legtöbbje résztvesz a munká­ban, ez a módszer is leragadt az »Uj élct«-nél, nem terjedt el zottságok nem szorgalmazták, j Mindezekhez hozzá jön a mun­kák menetének egyik legnagyobb gátja, a verseny elhanyagolása. Az orosházi járásban elterjedt j voft a mezőgazdasági munkákban mindig a dűlök közötti verseny. Manem beszélhetünk erről. A versenynek nincs gazdája, senki nem értékeli a versenyt. Mint tudjuk, a kormányprogramul az j életszínvonal emelését tűzi ki iő- | céljául, ennek jelszava; »Termelj többet, jobban élsz«. A mező- [ Mindenesetre jó jelenség az,! gazdaságban is ez a cél. Több-! a korábbi évekhez viszonyítva, termeléssel biztosítani a bőséges j hogy gépi munkához ragaszkod- élelmet. Miért ne legyen meg az i naiv tsz-ink. Azért ragaszkodnak j a hagyományos virtus: »Én előbb | A fiatal Vaszilij Koleszov ka­tonai szolgálatának letelte után a Középvolgai Szerszámgyárba került Az ifjú hamarosan fel­vette a versenyt régi tápaszialt munkáslársaival is. Közel húsz esztendő lelt el az­óta. E húsz esztendő alatt szá­mos fontos esemény lóriént Koleszov életében. A párt fel­vette tagjai sorába, élmunkás let1, majd sztahanovista. 1918-ban az egész szovjet or­szág megismerté Pavel Bikov és G. Bortkevics gyorsvágó esz­tergályosok nevét. Amikor Va­szilij Koleszov először érte­sült a két kiváló sztahánovisia nagyszerű eredményei.-ől, azon­nal elhatározta, hogy követi példájukat. Sokat törte fejét, hogyan versenyezhetne velük, de Bikov és Bortkevics gyors­járatú gépei 1350 fordulatot leltek percenkint, az ő «DIP- 300» típusú gépe pedig még a különböző észszerűsíié: ek után is — csak 700-at Koleszov a mérnökökhöz fordult segítségért. Kicserélték a motort, erősebb talapzatra helyezték a gépet, de az még ezután is csak 800 fordulatot ért el percenkint. Koleszov nem nyugodott. Úgy érezte, hogy a gépben még mindig rejlenek kiaknázatlan lehetősé­gek. És akkor felvillant agyá­ban a gondolat, hogy az elő­tolás növelésével közepes for- dulutszáni mellett is utúlérhet­né á gyorsvágók teljcsíUr.ényél. Az előtolás addig 0.2—0.5 mil­liméter volt. Ez azt jelenti, hogy a munkadarab egy-egy körforgása alatt a kés ilyen hosszúságban munkálja meg á fém felületét. «Mi történnék, ha egy-egy körforgás alatt a kés például 3 milliméter hossz­ban'munkálná meg a munka­darabot?» — ötlött Koleszov agyába. Világosan látta a célt; meg kell találni a késnek azt az alakzatul, amely nagy előtolás mellett is simára munkálja meg a munkadarab felületét. Koleszov hosszú éjszakákon át tanulmányozta a műszaki iro­dalmat, rengeteget kísérletezett. Izgalmas és nehéz napok vol­tak ezek, Telve az alkotó kuta­tás feszültségével. Néha, ami­kor félredobta az éppen fel­használt és reményeit be nem váltó kést, vele együtt szerette volna sutba dobni a megold­hatatlannak látszó feladatot is. ...Ha Vaszilij Koleszov mos­tanában visszagondol ezekre a napokra, nagy hálával emlé­kezik a pártszervezet és az egész gyári kollektíva segítsé­gére. Az a gondolat, hogy milyen le­gyen a kés, abban a pillanat­ban ötlött Koleszov agyába, amikor Ignat Guszcv gyaluké- sének széles vágóéle egyetlen járat alatt 14 mi.limélcr széles­ségben gyalulta le a forgácsot. »A késnek tehát hásonUlania kell a gyalúkésre!« — villái:t meg fejében a gondolat A cél egyre közelebb került. Mar kezdtek előtte kirajzolódni az. új kés körvonalai. Abban különbözött a szokásostól, hogy két vágóéle volt. A normál vá­góéi belefúródik a munkada­rabbá és lefejti a fémréteget. A második vágóéi a munkada­rab tengelyével párhuzamosan helyezkedik el. Ennek az a rendeltetése, hogy elsimítsa áz egyenetlenségeket. Felvirradt a boldog nap. Az új kés belevágott a fémbe. A gép ugyanolyan fordulíitszám- mal 3 milliméteres előtolással dolgozott. A kész munkadarab kézről-kézre járt. Felülete egyenletes, liikörsíma volt. A megmunkálás teliat az összes műszaki követelményeknek megfelelt. Győzelem! Koleszov7 új munkamódszerét először a Középvolgai Szer­számgépgyárban, majd a Szov­jetunió valamennyi hasonló üze­mében, sőt a népi demokrati­kus országokban is meghonosí­tották. Koleszov számos elő­adást tartott az. ország külön­böző részeiben, tapasztalt tu­dósok előtt mutatta be újítá­sát. A kiváló újító most is ugyan­olyan szorgalmasan tanul, mint luisz évvel ezelőtt. — Az embernek mindig elő­re kell haladnia, sohasem sza­bad megtorpannia, különösen a sikerek után nem, — mondja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom