Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-21 / 247. szám

1953 okiólxT 21., szerda 3 VLUaisauUt Vltyit A 8-as szalag követendő példa a Ruhagyár dolgozói előtt A Békéscsabai Ruhagyár IV-es varrodájában élénken halad a munka a szombat délutáni mű­szakban. November 7-ére tett fel­ajánlásuk valóraváltásáért igye­keznek a 8-as szalag dolgozói. Valamennyien minden percet ki­használva minőségileg és meny- nyiségileg is jó eredményeket ér­nek el — clsposztályú árut gyár­tanak. Annakidején ígéretet tet­tek erre Zsédely elvtársnak, aki személyesen is felkereste őket. Nem szabad azonban azt gon­dolnunk, hogy ez olyan könnyen megy. Szabó Imre elvtárs, a sza­lag vezetője — a könnyűipar kiváló dolgozója — szinte per­cenként keresi fel őket, hol kell segíteni, nincs-e valami hiányos­ság. A felajánlás valóraVáltásá- nál pedig segítenek neki a szalag dolgozói. Medveczki Ilona, a szalag pártbizalmija saját munkájával mutat példát munkatársainak. Száz százalékos minőség mellett 144 százalékos tervtcljesítést ért el pénteken, a délutáni műszakban. Az elmúlt héten egy néprádiót kapott ki­váló minőségű munkája jutal­mául. Ekkor megfogadta, hogy a szalag minden dolgozóját se­gíti a minőségi munka érdeké­ben. Példát mutat még Szarvas Irén szakszervezeti bizalmi is,aki 100 százalékos teljesítése mellett 99.9 százalékban elsőosztályú árut készít. A többi dolgozó is jó eredményekről számolhat be most, amikor tervük, vállalásuk teljesítéséért harcolnak. A szalag a minőségi munka érdekében bevezette a társadalmi ellenőrzést, ami a Zsédely-mozgalom egyik fontos feltétele, így nem fordul­hat elő, hogy az általuk elkészí­tett nadrágok, vagy kabátok hi­básan kerülnek ki a kezük közül. A társadalmi ellenőrzés nagy se­gítséget adott a bírálat fejleszté­séhez is. Ha előfordul valahol hiba, egyik dolgozó visszaadja a másiknak, aki ilyenkor mindig szívesen kijavítja az általa elkö­vetett hibát. Nagyban segíti a minőségi termelést, a Zsédely- mozgalom fejlődését szalagon be­lül az, hpgy megdicsérik a jó munkát végzőket cs bírálják a fegyelmezetleneket, akiket leg­többször még a faliújságon is ki­pellengéreznek. A IV-es varroda 8-as szalagjá­nak minőségi munkája is hoz­zájárult ahhoz, bogy a Ruha­gyár az elmúlt hónapban 99.4 százalékban elsőosztályú árut gyártott. Azonban el kell mon­danunk azt is, hogy a minőség mellett az üzem vezetői megfeledkeztek a mennyiségi teljesítésről, mivel az üzem termelése állan­dóan ingadozik. Október első tíz napjában csak 98.1 százalékra teljesítették tervüket. A második dekádban sem sokat javult az egyenletes termelésért, a hóvégi hajrá megszüntetéséért folyó munka. Október 15-én 123.8, 16-án viszont már csak 99.4 szá­zalékra teljesítették napi tervü­ket az üzem dolgozói. Ezen a hiányosságon sürgősen változtatni kell az üzem vezetőinek, hogy i Ígéretükhöz híven sikeresen tel­jesíthessék november 7-rc tett vállalásukat az üzem dolgozói. Joés István. Megbecsüljük a dolgosokat Gazdaságunk négyéves fennál­lása óta tényekkel bizonyította be elért eredményeit. Nemcsak pa­píron, de a valóságban is. Ezt mutatja az augusztus 20-í béke- verseny, melyért megkaptuk az A kényelmes ember Nagy sürgés-forgás volt az elinalt hét egyik napján a csor- v sí terinénybegijüj- tör.éi. Hosszú kocsi­sor állt o t, mindenki szeretett volna mi­előbb túljutni a ter­minyáladáson. Köz­tük volt a: tUj illeti l íz egyik foga la is. li léit egy ára, két mi, majd úgy cicile­ié, végre a szövetke­zei kocsijára kerüli a s- r. Megkönnyebbü l a kocsis, hiszen na­gyon sietett, szorgos a munka a szövetke­zetben és reá is nagy : z kség van. Hordta is úcg a kukoricát, le g'! abban semmi hiba nem volt. Alig vett át brisk in János termény átvevő félko, esi kukoricát, amikor a falu harangja jelez, te: déi van- Nosza, fogta magát a ier- ményútvevő, se szó, se beszéd, letelte a ceruzáját —- mint aki jól végezte munkáját — becsukta az átve­vőhely ajtaját. A szövetkezeti dol­gozó mérgelődött, mert a félkecsi ku­korica átadása végett még 2 óráig kellett várni arra, hogy l'riskin János kényel­mesen megebédeljen s újra elkezdje mun­káját. Az ilyen esetek után lehet-e azon csodálkozni, hogy Csorváson vontatot­tan halad a beadásé Egyáltalán nem. A dolgozó parasztok pedig jogosan harag­szanak és mérgelőd­nek akkor, amikor az átvevő ilyen rossz munkát végez s miat­ta órákig keli várni, hogy a kukoricát át­adhassák. Jő volna, ha briskm János mi­előbb változtatna rossz munkamódsze­rén, mert ezzel nem­csak a begyűjtést, ha­nem az őszi szántás- vetési- munkákat is gátolja. K. I élüzem kitüntetést. Ezt dolgozó- ink örömmel fogadták, Gadasá- gunk ezévben a becsületes jót dolgozók között 110 ezer forint prémium jutalmat osztott szét. Az | őszi betakarítás, szántás-vetési munkák után pártunk és kor­mányunk újra megjutalmazta dol­gozóinkat. A dolgozókról való gondoskodást sem hanyagoljuk el, mert mindazt megkapják, amit a kollektív szerződés biztosít szá­mukra. Traktorosaink, gépkezelő­ink el vannak látva meleg öl­tözettel, biztosítva vannak a tiszta pihenőhelyek, brigádszál­lások. Brigádvezetőink és a párt­tagok állandó segítséget aunak a dolgozóknak. Brigádvezetőink pedig a pártszervezettől, szakszer­vezettől és szakemberektől kap­ják a segílséget. Mi, az örménykút! állami gaz­daság dolgozói csatlakoztunk a gorzsai állami gazdaság dolgozói­nak versenyfelhívásához. Bár a szárazság miatt a taíajelőkcszí- lés igen nehéz munkával jár, de sutért ez a munka kielégítően, halad. Összes kalászosainkat ke- resztsorosan vetjük. boly tán Márton üzemi párttit. örménykúti állami gazdaság. A HAZAK„GYÓGYKEZELÉSE" Berjoznyi'.ában — az ft'vés lerv uLcán — a 2;! es számú négyemele­tes lakóház « megbete­gedett». A lakók nem vették azonnal észre a mennyezet vakolatán a kis repedéseket és nem tartották lényegesnek a padlódeszkák közt Iá- macit kis réseket. Sem­mit sem lettek ellene és a «betegség» tovább ter­jedt. Újabb repedések, rések keletkeztek, meg- megcsikordultak iit-ott a padlődeszkák. Az egyik lakó egyszer valamiért fölment a padlásra és meglátta, hogy a desz- kafödémet valami fehér háftyaszeríí anyag bo­rítja. A házat «gyógykezel­tetni» kellett. A lakók a területi köz­ponthoz fordultak se­gítségért. Hamarosan meg is érkezeti egy épí­tésztechnikus, Galina Ki- szeljova. A ház vizsgá­lj írta: D. Novopljaszkij la tát azon a helyen gerendákat és a födé- kezdte, ahol felfedezték mehet, de megvizsgálták a fehér lepedőket, vagy- a szomszéd házat is. is — házi penészt. Mi- Riszeljova figyclmez- kor a padláson eltaka- tette a lakókat, hogy a rították a salakot, élőké- padláson lévő salakot rü’.t a kátránylemez. Le- nemcsak egyszerűen ki hasitóltak egy darabot a kell szórni, hanem be kátránylemezből és lát- kell ásni a földbe, a hát­iak, hogy a faburkolat ránylemezt pedig el kell egészen nyers és befiil- égetni, mint ahogyan elégetik a ragályos bete­gek ruháit. A laborató­riumi vizsgálat után Ki­led t. — Nem tud levegőzni — magyarázza Galina. — Kátránylemezzel csali a száraz szabad lefedni, ez meg itt nyers... A «diagnózis» tehát: házipenész. Veszedel­mes «betegség», tönkre­teheti az egész házat. A «betegség» okait szeljeva segített kidol­emezzec csaj» a ész eUcoi faburkolatot £-zdelcin Jlervezetét. Igen sok ház meg­mentésében segédkezeit Galina Riszeljova kom- szomolista, aki most vé­gezte el a molotovi köz­építkezési technikumot. Amikor megkapta azépí­marosan megszerette I foglalkozását. Nemrégiben egy ház­ba hívták Kiszeljovát. A padlón és a falakon apró, gombostűfej nagy­ságú lyukakat lehetett, látni. A szu lárvájának nyomai voltak ezek. Ga­lina Riszeljova azt ta­nácsolta, hogy gyalulják át a deszkákat, majd se­gített elkészíteni egy kü­lönleges oldatot a kár­tevők irtására. — Hiba még az, hogy csak akkor hívnak ben­nünket, mikor már < be­teg» a ház, pedig az len-1 ne a feladatunk, hogy megelőzzük a bajt — mondja Riszeljova. — j Ctt kell lennünk az épít- ■ kezeseknél, a faburko­latok lerakásánál; be kell avatkoznunk az ] ugyancsak megállapító!- lész-technikusi diplomát, ták. A «recept» megírása egyúttal megbízólevelet előtt Galina végigjárta js kapott. Egy labora- építkezés munkáiba, a háznak mind az 56 tóriumba küldték nnin- lakását a lakókból álló kára, ahol a faanyagok «asszisztensi-csoporttal kártevői éllen való vé- egyiitt. Felszedték a sző- dekezés módszereit dol- nyegeket, átvizsgálták a gozták ki. A lány ha­lén őriznünk és segíte- i nünk kell. Nem szabad megvárnunk, míg kia­bálni kezdnek az embe­rek: (Segítség! Baj van!) Földmüvesszövelkezelelnli időszerű kérdései Földművesszövetkezeleinknek, mint a megye egvik legnagyobb tömegszervczelének fontos feladata, hogy közelebb hozzák a falu lakosságát pártunk politikájához, érdekeltié tegyék őket a termelés növelésében, a párt és kormány határozatainak megvalósításában. Számukra' minden feltétel biztosítva van, hogy kiváló munkát végezhessenek. Széleskörű választolt szerv ál! ren­delkezésükre, az igazgatóság, felügyelő bizottság közgyűlései., a küldöttek és különböző (albizottságokon keresztül. Kereskedelmi, felvásárlási és vendéglátóipari hálózatuk szintén széleskörű, alu l úgyszólván a falu egész lakossága megfordul és minden nap lehetőséget nyújt a dolgozókkal való foglalkozásra, l-ohlinüvcsszö- vetkezeleink ezeket a. lehetőségeket azonban nem használják fel kellő mértékben. Gazdasági munkájuk eredíné.nyeként l\'e y i‘'z j- vetségürik állandóan az első öt megye között van a gazdasági mun­kák értékelésénél. A tömegszervezeti munka és mozgalmi munka terén azonban a 15. helyre estünk vissza. Világosan nudlija, ez. hogy szövetkezeteink elhanyagolva a tömegszervezeti, politikai felvilágosító munkát, attól elszakadva akarják a gazdasági fel­adatokat megoldani, ami idcig-óráig megy is, de a későbbiekben annál jobban megbosszulja magát, mert az ilyen szövelkczri el­veszíti a tömegek bizalmát s vele együtt azok közreműködéséi és támogatását. Szükséges sürgősen változtatni ezen. Ott végeznek ered­ményes munkál, ahol a szövetkezetek állandóan ismertetik a párt- és kormány határozatokat, • gazdasági munkájukat mindenkor poli­tikai tartalommal töltik meg. Ennek egyik módja: világosítsák fel mind az eladó, mind pedig a vásárló közönséget a párt és kor­mány intézkedései felől. Szemléltető példával mulassák be: mit jelentenek égy-egy dolgozónak a leszállított vásárlási árak és a szabadpiacon kialaku t terményei ulási árak. Használják fel erre a célra fokozottabb mértékben a kirakatokat, verseny táblákat, hángoshiradókat, vezetőségi üléseket és taggyűléseket. Föld m ű vessző ve tkeze ‘.cin k a tagsággal sem kielégítően fo J át­koznák. Ez az oka, hogy az augusztusi taggyűléseken a tag:-ág­nak csak 38.4 százaléka jelent meg. FöldmttvesszövelkozeUink vezetői még nagyobb mértékben hanyagolták el a tagság számának növelését. Jelenlegi taglétszá­munk a beszervezhető lakosságnak csupán 37 százalékát leszi ki. míg 63 százaléka nem tagja a Töldmíívesszövctkoze'eknck. Augusz­tusiján a mezőberényi földművesszövelkezet 27 taggal növelte szer­vezetét. Ez azt bizonyítja, hogy ahol foglalkoznak ezzel a kérdés­sel, otL az eredmények is megmutatkoznak. Igen kirívó hibák vannak a részjegy befizetésénél, vala­mint a befizetett részjegye^. ut&ij .yy^ajérítés kifizetésénél. End rődön az ügyvezető, Németh elv tars, a taggyűlésen még csak meg sem emlékezett a visszatérítései, kifizetéséről. Érthető, hogy ilyen helyeken a tagság elidegenedik a földművesszövetkezotlől, ha a részére jogos követelést felületesen kezelik. A részjegy-befi­zetésnél sok olyan lag van még, aki részjegyét nein egészítette ki. Az ilyen tagokkal foglalkozni kell, hogy befizetett forint­jaikkal is érdekelve legyenek a szövetkezet munkájában, ezáltal is harcos tagjává váljanak szövetkezeti mozgalmuknak. Szövet-: kezeteinkre az a feladat vár, hogy a lakosság döntő többségét tag­jaik közé vonják és így a szövetkezés egyszerű formájában ne­veljék a magasabb szövetkezeti formára. Ehhez az is szükséges, hogy szövetkezeti vezetőink hallgassák meg a tagság bírálal.il. ez­zel neveljék a hiányosságok feltárására. A párt- és kormányhatá­rozatok megvalósítása érdekében folytassanak széleskörű család- látogatást, kérdezzék meg a falu lakosságától, hogy milyen cik­kekre van szükségük, szokat boltjaikban biztosítsák. Maradékla- lanul fizessék ki a tagság részére a közgyűlés által megállapí­tott részesédést a szövetkezet tiszta jövedelméből. Segítsék elő, hogy minden földművesszövetkezeti tag tegyen eleget államunk iránti kötelezettségének, hogy a fennmaradó feleslegét saját szö­vetkezeténél értékesíthesse. Széleskörben ismertessék és tudatosítsák, hogy a sza­bad feleslegeiket átadó dolgozók részére kormányunk kedvező szabadárakat állapított meg: a tojásért darabonként 1.50 forin­tot, búzáért 250—300 forintot, napraforgóért 270 forintot, kukori­cáért 100 forintot fizet mázsánként a földművesszövetkezet. Rend­szeresen tartsák meg a havi taggyűléseket, a vezetők számolja­nak be munkájukról, tervteljesítésükről, tervfeladalaikról. Bízzák meg. egy-egy fontos munka elvégzésével a tagbizoltságokat. Vé­gezzenek széleskörű felvilágosító munkát a termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében- Győzzék meg saját tagságuk közül a tsz-tagokat és biztosítsák az őszi mezőgazdasági munkának határ­időre történő befejezését. Ha szövetkezeteink vezetői mindezeket szem előtt tartják, felsorakozhatunk az élenjáró megyék közé, amihez minden lehe­tőségünk megvan. Nun Mfiály MÉSZÖV megyei titkár. BELFÖLDI HÍREK A kormányprogramm nyomán épülő lakóházak építői már meg­rendelték az új házakhoz szük­séges személyfelvonókat. A ren­delt menny Bégből a magyar fel­vonógyárban rövidesen megkez­dik 12u személyfelvonó alkatré­szeinek forgácsolási munkáit. Ilyen nagy szériát még sohasem készítettek személyfelvonóból a magyar felvonógyárban. • * * Egy vidám balatoni nyaralás történetét ismerteti a Híradó- és Dokumentum f ilmgyár »Miénk a Balaton« ciniü új dokumenlum- filmje. Egy, a vasiparban dol­gozó kislány és egy’ fiatal mér­nök gondtalan napjain keresz­tül mutatja be a balatoni üdülés szépségeit. Látjuk őket, amint napfürdőznek a strandon, .kirán­dulnak a Kásfaludy-házhoz és Szigligetre, vitorláznak á hul­lámzó Balatonon, beszélgetnek az üdülőbe ellátogató külföldi ven­dégekkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom