Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-18 / 245. szám

[/iUaisawk Vlípz 1&53 október 18., vasárnap A Központi Statisztikai Hivatal jelentése as 1933. évi népgazdasági terv ML negyedévének teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, va­lamint a dolgozók anyagi és kul­turális színvonalának alakulását 1953. III. negyedévében a kö­vetkező adatok jellemzik: Ipar A gyáripar — belyiiiparral együtt — 1953. III. negyedévi módosí­tott termelési tervét 102.5 száza­lékra teljesítette. Az egyes minisztériumok 1953. III. negyedévi termelési tervü­ket a következőképpen teljesítet­ték: 1953 III. negyedévi tervteljesítési (,/o kohó- cs gépipari minisz­térium 99.3 nehézipari minisztérium 102.7 könnyűipari minisztérium 101.2 élelmiszeripari minisz­térium 107.6 építésügyi minisztérium iparvállalatai 103.4 A szocialista ipar 1953. 111. ne­gyedében 12 0 százalékkal ter­meli többet, mint a múlt év azo­nos időszakában. A gyáriparon belül a bányászat termelése 6.5 százalékkal, a kohászaté 8.3 szá­zaié kai, az építőanyagiparé 14.4 százalékkal, a vegyiparé 19.7 szá­zalékkal, az élelmiszeriparé 18.1 százalékkal, a bőriparé 9.1 száza­lékkal emelkedett. A gyáripar 1953. 111. Hegyiedé­ben terven felüt jelentős mennyi­sé >;ű penicillint, autóbuszt, fúró- j gépet, kartont, étkezési olajat, fi­nomított szeszt, cukrot és kol­bászléiét gyártott. Egyes mínfsz- tériulnök — igy a kohó- és gép­ipari minisztérium — több fontos tél'rvék, köztük exportcikkek ter­-ine'é it tervét nem teljesílette-Vt ., A gyáripar 1953. 111. negyedévi ónk©: t: égcsökkentési HetxH * nem teljesítette. A gyáriparban a munkások lét­száma egy év alatt 6.8 százalék­kal, az egy főre eső termelés 2.8 százalékkal emelkedett. Mezőgazdaság A 111. negyedévben befejező­dött a gabonaneműek betakarítá­sa. A gabonaféléknél a hoMan- kénti termésátlag, a zab kivételé­vel, kedvezőbb, mint a felszaba- dulás előtti évek bármelyikében; j az őszi búza és az árpa holdam1 kéűti átlagos termése a kimagas­lóan jó 1951. évit is meghaladja. Az őszi betakarítási! növéiyvk hozama a legtöbb növénynél ma­gasabb, mint a megelőző leg­jobb években; különösen kedvező a burgonya, a kukorica és a cu­korrépa koldankénti átlagtermése. Az állami gazdaságok a gabona- neműelmél általában mintegy' 10— 25 százalékkal magasabb termés­átlagot értek el, mint az egyéni gazdaságok. A nyári betakarítási munkák minősége azonban szá­mos állami gazdaságban nem voll megfelelő. Az év 111. negyedében az ál­lami gazdaságok 19 százalékkal több tejet, 74 százalékkal több tojást és 39 százalékkal több hí­zóserlést adtak át az államnak, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. A párt és kormány nagyarányú támogatása, valamint a kedvező I termés nyomán emelkedett a ter­melőszövetkezeti tagság jövedel­me: egyedül kenyérgabonából egy termelőszövetkezeti családba át­lag több mint két és félszer any_ nyi jut, mint az .elmúlt évben. A gépállomások traíkiorállomá- nya egyi év alatt 18 százalékkal, a kombájnok száma kétszáz száza­lékkal, az aratógépeké 42 száza­lékkal nőtt. Az elvégzett traktor- munkák mennyisége 40 százalék­kal volt több, mint a múlt év 111. negyedében. Az őszi talajművelési és vetési munkák üteme nem kielégítő. Közlekedés. A vasutak 1953. III. negyedévi teherszállítási tervüket 96.1 szá­zalékra teljesítették; 12.2 Száza- l^kkál. t^b ár^t„ számoltak, mint a muU év harmadik negyedében. A -negyedév folyamán hajóm Í4.8 százalékkal, tehergépkocsin 35.8 százalékkal több árut, városi autóbuszon 24.1 százalékkal, tá­volsági autóbuszon 32 százalék­kal több utast szállítottak, mint a múlt év harmadik negyedében­Áruforgalom Az év harmadik negyedében erősen emelkedett az áruforga­lom, amiben nagy szerepet ját­szott az élelmiszereié és iparcik­kek árának leszállítása, valamint a zöldség-, főzelék- és gyümölcs- 1 félék a múlt évinél jóval alíicso-! nyald) ára- A lakosság — az ál­lami és szövetkezeti kereskede­lemnél történt vásárlásoknál — szeptemberben az alacsonyabb! árak következtében mintegy száz­hatvan millió forintot takarított meg. Az állami és szövetkezeti ke­reskedelem 1953. III. negyedé­ben nyolc százalékkal, szept-m- berben tizenhat százalékkal több élelmiszert és iparcikket adott a lakosságnak, mint a múlt év* ha» sonló időszakában. A piacokon is ! több mezőgazdasági terméket ad­tak -el, minL tavaly. A fontosabb élelmiszercikkek eladása a múlt év harmadik ne­gyedéhez képest, a következő mértékben emelkedett; kenyér és péksütemény 26 3 százalékkal, liszt négy százalékkal, zsír 31.2 százalékkal, hús 20.8 százalékkal, Hentesáru 21 százalékkal, cukor í 31.6 százalékkal, édesipari ké-1 szítmények 20.7 százalékkal, likő­rök 35.0 százalékkal. A főbb ipar­cikkek közül férfiöltönyökből 14 százalékkal, gyerrocknihákbí 126.1 százalékkal, férfiingből 6.4 szá­zalékkal, férficipőből 32.7 száza­lékkal, női cipőből 11.1 száza­lékkal, gyérmekeipűböt 27.5 szá­zalékkal, tűzhelyből 5.7 százalék­kal, varrógépből 3 százalékkal, mosószappanból 21.6 százalékkal, pipereszappanból 27.1 százalék­kal adtak el többet, mint a múlt év azonos időszakában. Egyes ruházati cikkekből, főleg méterárukból a harmadik ne- J gyedévben kevesebbet • adlak el.! min,t tavaly. A negyedév folyamán bővült az áruk választéka, azonban a lakosság fokozódó igényeit és egyes fontosabb cikkek iránti ke­resletét a kereskedelem számos ; cselben még nem tudja kielégí­teni. Beruházások — építkezések Az év III. negyedében az épí- I tőipar termelése roiuíégy 10 ®/o-kaí | volt több, mint 1052. év hasonló időszakában; a beruházásokra! folyósított összeg a múlt év IIP J negyedéhez viszonyítva, 9.1 szá­zalékkal emelkedett. A negyedév folyamán több új vállalat és üzemrész kezdte meg működését. Átadták rendel telesé­nek többek között a Wilhelm Pieck Vagongyár présműhelyét, a Rákosi Mátyás Művek csőgyá­rának új csőnJftmóbcres^dezéftí p az oroszlányi kenyérgyárat cs a győri < 1 A mezőgazdaság a III. negyedév­ben is többezer erő-, és munka­gépet kapott, közlük traktorokat, arató-cséplőgépeket, kévekölő- aratógépeket, stb. 23 falut, 24 ál­lami gazdaságot, hét gépállomást és tizenkilenc termelőszövetkeze­tet villamosítottak. Elkészült a Népsladion; üzem­behelyezték a pincehelyi nyolc­van ágyas kórházat. Ezenkívül Budapesten, Szlálinvárosban, Gö­döllőn, Orosházán, Nagybátony­ban és az ország sok más helyén új óvodákat, általános- és közép­iskolákat adlak át rendeltetésük­nek. A lakásépítkezések üteme a III. negyedév folyamán a kormány- programmnak megfelelően meg­gyorsult. A negyedév folyamán az ország számos helyén adtak át új lakásokat a dolgozóknak, töb­bek között Budapesten és Szlá- linvárosban 400—400, Tatabányán több mint száz, Székesfehérvá­rott közel száz; l*Í#i#t“öyokv4in. Dorogon hetven, Szigctszcutmik- lóspg . hatvan lakást, ezenkívül Miskolcon, Komlón, Győrt ti, Szolnokon, Kecskeméten, stb is számos lakás készült el. A ne­gyedév folyamán számos helyen kezdték meg új lakóházak építé­sét, így például Budapesten, Za­laegerszegen, Martfűn, Rtidabá- nyán. A lakásépítkezéseket számos helyen késve kezdték meg, á la­kások átadására vonatkozó tervet több építőipari vállalat nem tel­jesítene. A kormányprograimhjlak meg­felelően, az építőipari váPaíalok a negyedév folyamán megkezdték a százmillió forintos lalarózási programúi megvalósítását. A la- tarozási munkálatok üteme még nem kielégítői A munkavédelmi beruházások tervének teljesítése nem folyik megfelelően. Több minisztérium nem fordít gondot sem az erede­tileg jóváhagyott, sem a kormány á t il‘ pótlólag engedélyezett Száz­millió forintos munkavédelmi és üzemegészségügy i beruházási terv teljesítésére. Szociális és kulturális eredmények A kormányprogrammiíak meg­felelően tovább fejlődőit az egészségügyi hálózat: a negyedév végén 740-nel voT több a kórházi agyak száma, mint egy évvel ez­előtt. A szakorvosi munkaórák száma negyven százalékkal, az üzemorvosi munkaórák száma 1 ti­zenöt százalékkal nőtt. Az év IIP negyedében anya- és cse­csemővédelemre mintegy negyven százalékkal nagyold) összeget for­dítottak, mint 1952. azonos idő­szakában. A bölcsődei férőhelyek száma 23 százalékkal cmelketk ID Bővült, a városi vízvezeték és csatornahálózat: Áz c'mult ne­gyedéiben többek között Biitfa- pesten 12.90Á m eéer vízvezetéket és 3.100 méter csatornát, Szlálin­városban 3000 méter Vízvezetéket és 2000 méter csatornát építettek. A középiskolákba kilenc száza­ié' -;k d több tanpJ^jagtkgjjo! t be, mint a múlt évben. Nugymé. t-lüipi ,cwt»Iik'.'delt a mozilátogatók «zAmopaaiil.e-z hoz­zájárult a filmszínházak hely­árainak leszállítása. 1953. szep­temberében 35 százalékkal lólá­bén látogatták a filmszínház; k ;t, mint a múlt év azonos idős iákéi­ban. A negyedév folyamán 82 új mozi lé esült. 1593 IIP negyedé.-ében 80szá­zalékkal több müvet adtak !.i, mint a mull év IIP negyedévé­ben. A rádióelőíizelők száma ,egy ,Jv alatt 25 százalékkal, ezen be­lül a vezetékes rádióéi end:' s:ká 156 százalékkal emelkedett. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Dollárok, harckocsik és fegyverek Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma szócsövének számító «United States News and WordI Report» jelentést közölt az augusztusi iráni eseményekről. Ez a jelentés bő teret nyújt az elgondolkozásra. A lap az ügy lényegét a következőképpen fejti ki:' «Az iráni hadsereg és állam- rendőrség, amelyet az amerikaiak oktattak ki, felhasználta a nekik küldött amerikai tehergépkocsi­kat s az Amerikai Egyesült Ál­lamokban gyártott Sherman-harc- kocsik és fegyverek segítségével bevonult. Teheránba. A katonák elűzték Moszadik miniszterelnö­köt és saját kezükbe vették a ha­talmat.» A lap, amikor rámutat, hogy «a fordulat az utolsó pilla­natban történt», elég nyiltan ki­fejti az «Egyesült Államok iráni taktikájának» lényegét. Schwartz- kopf brigádtábornok, amerikai rendőrszakértő még a háború ide­jén azt a feladatot kapta, hogy megszervezze, felfegyverezze és kioktassa az iráni rendőrséget. Moszadik 1951 májusában hata­lomra kerülve «igyekezett ame­rikai pénzsegítséget» szerezni kor­mánya számára. A segítség a kül­ügyminisztérium kipróbált re­ceptje szerint meg is történt. «A 77 tagú amerikai katonai misszió létszáma megnövekedett. Moszadik hatalomra jutásáig az amerikai katonai misszió Teherán közelében katonai mintaiskolát szervezett és segített az irániak­nak mind a hadsereg, mind a rendőrség átszervezésében. Irán az Export-Import Banktól 25 millió dollár kölcsönt kapott. Az ország ezenkívül az Egyesült Ál­lamoktól 47 millió dollár értékű technikai és gazdasági segélyben is részesült.» Az amerikai segély úgy segí­tette Moszadikot, mint akasztott embert a kötél. A «segély» címén nyújtott amerikai milliókat a tör­vényes iráni kormány elleni fel­forgató munkára használták fel. A folyóirat erről így ír: «Az iráni tisztek és katonák fokozatosan megtanulták az ame­rikai tankelhárító fegyverek, harckocsik, tehergépkocsik, fegy­verek és különleges felszerelés alkalmazását. Azután pedig, amikor a folyó­irat kifejezése szerint megtör­tént a «döntő összecsapás», a színpadon megjelent Zahedi tá­bornok, «az amerikaiak által ki­oktatott rendőrség volt vezetője». «Zahedi csapatai amerikai te­hergépkocsikon és harckocsikon, amerikai fegyverrel ellátva be­vonultak Teheránba. Kilenc óra mul-va Moszadik megbukott és Zahedi lett a miniszterelnök.» így mondja el az iráni esemé­nyeket az Egyesült Államok kül­ügyminisztériumának szócsöve. De hiszen Iránban, a dolláro­kon vásárolt, az amerikaiak által kioktatott fegyverekkel és Sher- man-harckocsikkal ellátott rend­őrökön és katonákon kívül ott van még a nép is. Az amerikai folyóiratnak az iráni nép számá­ra csupán egyetlen szava van: «tömeg». A folyóirat egy helyen beismeri, hogy Moszadik «meg­szerezte a nép jóváhagyását a parlament feloszlatására». Az amerikai folyóiratnak az iráni eseményekről közölt beszá­molója nagyszerűen illusztrálja az amerikai vezetők ker.etleljes beszédeit, akik «nyugati civilizá­cióról», a népek biztonságáról, a népek szabadságának tiszlelet- bentartásáról szavalnak és dollá­rokra, Sherman-harckocsik .vi és fegyverekre gondolnak. Hl TÖRTÉNT AZ ELMÚLT HÉTEN? Mint ismeretes, Anglia és Amerika döntést hózott arról, hogy feloszlatják a trieszti szabad területet. A határozat ellen sztrájk­kal tiltakoztak az egész «A»-övezet munkásai. A kikötőmunká­sok kivétel nélkül resztvettek a sztrájkban, a fegyvergyári mun­kások 95, a San-Marcó hajógyár munkásainak pedig 85 százaléka sztrájkol t. ■ A brit-guyanai népi haladó párt általános sztrájkra hívta fel október 10-én a dolgozókat. így tiltakoznak az angol kormány intézkedése ellen, mely felfüggesztette Brit-Guyana alku Imámat és elrendelte a statáriumot. ■ Hétfőn közzétették, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Görögország kormánya egyezményt kötött görögországi légi- és haditengerészeti támaszpontok használatára. Az egyezmény értel­mében az Egyesült Államok korlátlan mértékben használhatja Gö-< rögország légi- és haditengerészeti támaszpontjait és fegyveres alakulatokat tarthat görög területen. ■ A Francia Paraszt Szövetség felhívására a parasztok a köz­ponti, nyugati és délnyugati megyékben nagyarányú tüntetéssel tiltakoztak Laniel új rendelete ellen, mely tekintet nélkül a kis­termelők termelési költségeire, rendeleti úton csökkentette a me­zőgazdasági termékek árát. A falvak lakosai torlaszokat emeltek a falvak bejáratánál. Sokhelyt mtiguk a polgármesterek és a köz­ség-tanácsosok is résztvettek a tüntetésekben. ■ Eisenhower az elmúlt héten fogadta Messerschmidtet, a hír­hedt náci repülőgépgyárost és több más nyugatnémet repülőszak­értőt. ■ A Japán Szakszervezeti Főtanács, melyhez 3 millió szak- szervezeti tag tartozik — országos mozgalmat kezdeményezett az új ra fel fegyverzés elbán.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom