Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-17 / 244. szám
1953 október 17., szombat [/LUaisawU Vlé^t As Egeresi-brigád példamutató munkájának eretlméaye: búzát vetettek el a köröslatlányi „Zalka Máté“ tsz-ben Tizenöt hold föld gondja, baja] Meghallgatták, alkalmazták, be nyomta a vállát esztendoről-esz- is vált. A brigádtagok, de főleg tendőre. Nem volt könnyű, az a kommunisták kezdték felismer- igaz, <lc egyet, a legfontosabbat ni, hogy Egeresi Mátyás, a volt jól megtanulta: a gazdálkodóst, j középparaszt, talpraesett ember, Az elmúlt év szeptemberében pr[J a gazdálkodást, meg az em- Í‘íratlanabb, de biztosabb útra berekkel való bánásmódot is. lépett. Hívták is, meg hát ő is akart menni s így egy szép napon aláírta a belépési nyilatkozatot. Másnap reggel mór munkára jelentkezett. Első napokban ismerkedett az emberekkel, a nagyüzemi gazdálkodás problémáival. Már ahogy ez ilyen esetben történni szokott. Később azEszébe sem jut a parancsolgatás, az utasítgatós, inkább tanácsol, még a tennivalót is ilyen hangnemben továbbítja, a dolgozók felé. Hallgatnak is rá az emberek. Telt-mult az idő. Minden nap közelebb kerültek egymáshoz. nül sikerülne, nem mondhatja senki sem, hogy én másként akartam, de nem hallgattak rám. A szövetkezeti demokrácia érvényesülésének eredménye az is, hogy az Egeresi brigádban helyes munkamegosztás és kereseti lehetőség érvényesül. Vagyis a könnyű munkából is, á nehéz munkából is egyaránt kijut mindenkinek. Itt nem uralkodik olyan «sógor koma jóbaráti» viszony, amelvnek következtében — sajnos, még sok helyen előfordul, — egyesek könnyű munkával sokat, mások viszont nehéz munkával kevés munkaegységet teljesítenek. Az Egeresi brigád példamutató Igazabb vendéglátási tán egy-két hasznos tanácsot is Egeresi Mátyás kezdte azt is ész- nyujtott a saját tapasztalatából, revenni, hogy a brigádban dolgozó kommunisták nemcsak beszélnek, hanem igyekeznek is elöljárni jó j szélt, hogy mennyire helytelen a munkájának eredmény e az, hogy példával. Ez tette lehetővé, hogy magatartásuk, amikor nem akar- a körösladányi «Zalka Máté» térti zord idő ellenére is az ő bíi- ják azt végrehajtani, amihez ők melőszövetk-ezetben október 13-án gádja kiment az elmúlt télen a is hozzájárultak, amikor a bri-■ estig 517 hold búzát vetettek cl. ' « .--------gádgyűlésen határoztak. j Ez az eredmény azonban még A brigadgyulesen i Bizony, a! sokkaI jobb volna, ha az üzemi brigadgyulesen, mert pártszervezet több gondot fordíaz Egeresi-brigádban tana az Egeresi brigád munkameghallgatják mindenki módszerének tanulmányozására és véleményét hasznosítanák a szerzett tapaszés a közösen hozott határozat tálatokat a másik brigád kollekszerint végzik munkájukat. így tívájának megerősítése érdekéaztán, ha esetleg valami helyiele- ben. Ha Vésztőn betér a fogyasztó o földművesszövi tkezel egyes számú italboltjába, füstös, poros és ! zajos helyiség fogadja. A lárma, a tolongás elárulja; itt mindenki annyit fogyaszt, amennyit csak elbír, — sőt amennyit el sem bir — senki sem korlátozza őket ebben. A régebbi vendégek megszokták már azt is, hogy amikor az asztal mellé ülnék, csak úgy lehet leülni, ha a székel nekitá- mászlják a falnak, különben úgy járnak, mint legutóbb az egyik mitsem sejtő nő, aki assön- názhi tért be és székkel együtt hanyatesetl... Ideje lenne, hogy Vésztőn is átszervezzék a vendéglőt. megjavítsák a berendezési tárgyakat a fogyasztók érdekében, hogy az megjeleljen a szocialista vendéglátás követelményeinek. rizscsépléshez. A kommunistákat követték a pártonkívüliek. Mindössze két tagja volt a brigádnak, akik sehogy sem akartak beleilleszkedni a brigád kollektívájába. Ezen azonban segített a nevelés. Mégpedig úgy, hogy nem esak velük beszélgettek el az elvtársak és a pártonkívixli népnevelők, hanem az egész brigáddal. Megértette mindenki, ha az ő brigádjukban is felüti fejét a felelőtlenség, akkor nem halad a munka. Már pedig Egeresi brigádvezető igen jól szokta mondani. «Míg egyénileg gazdálkodtam is, csak akkor számíthattam jövedelemre, ha jól dolgoztam. Csak a megegyezésen múlik Egy érdekes esetet kelt elmon-' téve egy jó állapotban tóvá bolti dánunk, ami mellett nem mehe- ! berendezés. A faszer állványok az tünk el behunyt szemmel. A bu- ll(/Var0n, a pult egy fészerben áll csai földművesszövetkezet ll-es ... ,, , ,T .. számú italboltjában régi, el- k^asznámtlamü. Ha a *földműavult berendezés van el béig ez- vesszövetkezet és a tsz vezetéseve, amin nem is lehet helyesen Qe megegyeznének, ez u bérén- tárolni az árut. Viszont a »Petőfit dezés a közösség érdekeit szol- tsz udvarán pusztulásnak van ki- ' gálná. Mikor figyelnek fel végre az illetékesek ? Területre nézve is nagy dara-! a brigádlakásokban. A kultúrter- bon fekszik a hidasháti állami műkben ping-pong csatákat vívta a csoportban sem lehet ez gazdaság. Számszerűit is sok dől- lak, táncoltak, a zenét a nagyiéL , . i rt/vzA in von I lo om nt’i falon __• 11 . . ? i « í. . . . . m ásként. Itt sem lehet munka nélkül megélni, jövedelemre számítani.» Ezt mindenki jól megjegyezte és magáévá is tette. A két brigádtag így aztán hiába próbálkozott a munkafegyelem mcglazításával. Mindenütt egyformán szilárd ellenállásba ütköztek. Senki sem adott nekik igazat, sőt mindenki arról beMiért nincs kultúráiét Okónyban? A napokban Sarkadon voltam és az egyik faliújságtáblán — szemléletűén egy sírhalommal jelképezve — ez állt: «Itt nyugszik az okányi kultúrcsoport.» A kép igen találóan és jól jellemzi az okányi kui túréletet Bárkit meg lehetne kérdezni: Hová lett a kultúrcsoport? — Senkisem tudna választ adni. A népművelési ügyvezető egyszemélyben gozója van. De aranyira talán mez játszó rádió szolgáltatta. Most mégsem olyan nagy, hogy a ve- pár hete mindez megszűnt, mond- zetöség meg ne hallja az egyes i lnL üres a kultúrterem, a gazüzemegységek dolgozóinak kérését daság vezetősége a nagy rádiót — mondhatni —, jogos. kérését, azzal az indokkal kilétté Mu- A »Béke« üzemegységben több ronyba, a gazdaság központjába, fiatal' dolgozik. Ezek a íiataloik j hogya zon javításokat végeznek, ebédszünetben és este. munkáidéi Ping-pong-felszerelést meg a Ea- után otthonosan érezték magukat kucz-tanyába vitték. Ilogyi a »Béke« üzemegység fiataljai, dolgozói hogyan szórakoznak, mivel töltik estéjüket, arra kcve'sbbé gondolnak. Hiába a dolgozók kérése, az a felelet; amit elvittek, azt ne várják vissza. Nyilván a központban is kell, de ilyen felszerelések ott is vannak. Gondoljanak végre arra is, hogy ezek a fiatalok is szórakozni vágynak a hosszú estéken. A dolgozók helytelenítik a vezetőség ilyenirányú intézkedéseit és panaszuk orvoslására várnak. végzi a kuitúrmunkát Nem tesz semmit azért, hogy megalakítsa és kifejlessze a kuAúrcsoportot. Jó volna, ha az illetékesek felébrednének és végre mozgósítanák a tömegszervezetek vezetőit, a népművelési ügyvezetőt arra, hogy községünkben is legyen kultúrcsoport. Dörge Ilona, Okány. Ezen még változtatni kell a gyulai Erdőigazgatóságnak Alig pár hónapja annak, hogy a szerkesztőség kérésére felülvizsgáltam a gyulai Erdőigazgatósághoz tartozó esemetekertek gyomai telepén lévő hiányosságait, melyek a dolgozókkal való bánásmód le é í fennállottak. A kivizsgálás eredménye megjelent a »Viharsarok Népá«-ben, erre az illetékesek felfigyeltek és megszüntetlek a hiányosságokat, a dolgozókkal szembeni lehetetlen bánásmódot. Egészen megváltozott az itteni helyzet. A dolgozók örömmel mondták el, hogy a bérezés rendszeresen történik, a normát figyelembe veszik és a teljesítmény után járó összeget idejében kapják. Ennek nyomán javult a dolgozók munkához való viszonya is. Ka- pálási tervüket kilenc nappal a határidő előtt fejezték be. De1 javult a munka minősége is. Nem utolsósorban a dolgozók egymáshoz való, viszonya is. Azonban hiba volna azt hinni, hogy az igazgatóságnál minden hibát véglegesen felszámoltak. Erre lényt vet az az eset, amit a csemetekertek gyomai telepén a dolgozókkal ismételten elkövettek. A dolgozók ákáchusángot metszettek előre megállapított órabérben, mivel az erre korábban megállapított norma nem felelt meg é; azt a korábbi határozat alapján nem alkalmazták. Erre maga az igazgató is felhívta a csemetekert vezetőjének figycl- ír.él. A csemetekert vezetője ennek alapján is készítette cl a munkanaplót ét küldte be bérszámfejtésre Vésztőre. A bérszámfejtés ott meg is csinálták, azonban a kifizetésre már nem került sor, mert Berki Ilona normás nem engedte kifizetni azzal az indokkal, hogy van erre a munkára norma é; aszerint kell bérszámfejteni. A nem használt norma szxerint a dolgozóknak napi 5 forint 18 fillér járt volna. A dolgozók ezt reklamálták az igazgatónál és ő meg is Ígérte a munkabér .rendezését, de a munkadíjat még ma sem fizették ki, pedig azt a munkát még augusztusban végezlek el a dolgozók. Megyeri Sándor Gyoma, pártbizottság. E | Sfyij- is más.., J Néhányon az címűit na♦ pókban a Megyei Tanács iro♦ daházában jártunk és az ♦ üzemélelmezési vállalat ta- J nácsi büjféjében vásároltunk. » — Kérek két krémest. | — Nincs. » — Kérek egy feketét. ♦ — Nincs. i — De hiszen most adott j az elöltem lévőnek. » J — Igen, de most már nincs I víz. Különben is nemsokára t lejár a munkaidőm... ♦ — Akkor almát kérek. | Egy olyan mérlegre teszi i az almát, amelgnck hónapok i óta nincs billenőnyelve, hasz- | navehetetlen. Használata a J S dolgozók becsapásál jelenti, j í — Mérni kell valamivel — ♦ ♦ mondja igazolásul és a pultra ♦ ♦ leszi a »lemért« almái. ♦ - — Nem ad a vállalat jó * ♦ mérleget, a fogyasztókat pe- | ♦ dig ki kell szolgálni — teszi i | hozzá és leszámolja a vissza- | I járó pénzt. — n — J ♦ i Új módszer az építóanyagiparban Irta: G. Ohtin, a cseremuski (moszkvai terület) téglagyár igazgatója. F. Szuszmin főmérnök és V. Evtejev főmecbanikus \ Szovjetunióban évről-évce fokozódik az építkezés üteme. •i * A szovjet emberek a kommunista párt vezetésével sok új gyárat és üzemet, lakóházat, kórházat és iskolát létesítenek. Fokozódott az építkezés a gépállomásokon, a szovhozokban cs a kolhozokban is. A nagy építkezések terveinek sikeres megvalósítása azonban egyre több építőanyagot követel. Gyárunk dolgozói is kiveszik részüket ebből a fontos munkából. Bevezették az új, félnedves préselési módszert a kiváló minőségű tégla és burkoló kerámialemezek gyártásánál. Gyárunk dolgozói sikerrel alkalmazták a félnedves préselést a kiváló minőségű anyagok gyártásánál. Ebben a munkában felhasználtuk az AM-11» .típusú, mgggs termelékenységű rotációs prést, amelyet A. A. Melija szovjet tervező és a vezetése,'alatt álló. speciális tervezőiroda készített. Az új .géppel új eljárást aür kalmaztunk, amely lehetővé lelte aZ úgynevezett soklyukú tégla előállítását. zt a téglát külső alakja és szilárdsága miatt nemcsak a falazásnál használhatják fel, hanem mint burkoló anyag is kiváló. A burkoló tégla gyártási költsége nem több egy egyszerű tégláénálA soWyukú téglát közönséges agyagból préselik. Szárítása és égetése a jelenleg érvényben lévő gyártási eljárások szerint történik. A száraz sajtolóüzem ez év első hét hónapjában 60 százalékban gyártott «150» és «125..-típusú nagy szilárdságú, elsőosztályú minőségű, soklyukú téglát. Az üzem azelőtt sohasem termelt a fenti típusokból ilyen nagy számban elsőosztályú árut. A számok és a tények szemléltetően bizonyítják, hogy az új prés és az új módszer bevezetése halalmas sikereket eredményez. A z «AM-11» préssel nemcsak kiváló minőségű, soklyukú téglát, hanem síma- és domlrornyornásos burkoló lemezeket is készítenek. A múlt év. decemberében gyárunkban megkezdődött a félnedves préselés által készített homlokzati borító elemek kísérleti termelése. A gyárban egy hónap alatt már tömegesen gyártottak síma- és dombornyomásos burkoló lemezeket, amelyeket a Moszkva-melletli agyagbánya nyersanyagából készítettek. Ezek a burkoló lapok nagy szilárdsággal rendelkeznek. A gyakorlat azt mutatja, hogy az «AM-11» prés egy műszak alatt 700-1000 négyzetméter borító lemezt présel. A félnedves préseléssel készü t lemez egy-egy négyzetméterének önköltsége — függetlenül attól, hogy sima vagy dombornyomásos — 5—14-szer alacsonyabb a jelenleg elterjedt plasztikus módszerű termelés önköltségénél. Ha az új módszert olyan gyárba vezetik be, amely alagútkemencé- vel és meg észszerűbb műhelyszállítási eszközökkel rendelkezik, az önköltségcsökkentés fokozódik. A félnedves préselés módszeréről sok vita folyt. Egyes szakemberek «megjósolták», hogy félnedves préseléssel kiváló minőségű anyagot nem lehet készíteni. A tények azonban mást mulatnak. Az «AM-ll»-préssel készített soklyukú téglát és burkoló elemet ma már szívesen fogadják az építkezéseken. A moszkvai «Gorkij» Központi Kuitúrparkban épülő bemutató pavilont a mi lemezeinkkel burkolták. Ugyancsak ezeket a lemezeket használták fel a Pavelcki-pályaudvar mellett épülő 14 emeletes Loggia burkolásánál is. A gyár soklyukú téglái és borító elemei a Moszkvai Állami Egyetem új tömbje közelében épülő hétemeletes lakóháznál is megtalálhatók. Az «AM-ll»-prés és a félnedves préseléssel történő kiváló minőségű tégla- és borító lemezgyártás reális lehetőségeket adott az építkezések meggyorsítására. Következő feladatunk, hogy a gyárunkban már ismert módszert széleskörben terjesszük a Szovjetunió építőanyagipari minisztériumához tartozó vállalatok, de más üzemek között is.
