Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-11 / 239. szám

ViUai&awU hép.?

1953 október 11, vasárnap

KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK

Józan hang

Sokan, akik Nyugat-Európábau nemrég n é; az agresszív amerikai politika hatása alatt állotta':, ina másképpen látják a külpolitikai helyzetet. Ez tűnik ki a nyugateurópai sajtóból. Jellemzőek például azok a cikkek, ameköveteli tőlük, hogy részt vegyenek az Amerikai Egyesült Államok agresszív készülődéseiben. Washington niég mindig tovább hisz a »kommunizmus erőszakkal való kiirtásában*.

* , r , I Lynd ezzel kapcsolatban megiyeket Niels Lyml, Svédország, eml»u W ashington növekvő elvolt moszkvai sajtoattaseja irt a I.getelödését |s kijck,nü, hogy nagy petdanyszamban megjelenői a vil- többi része hajlamos svéd »Morgen Tidningen* című h reálisabbnak tekintse

lapban. Lynd masai nagy vissz- Moszkva Vdláspontját és semini- bangot ke.te tek Svédországban. ké sem óhajtja XVashing.

Azt is szamba kell venni, ^ logy, [ünra j^zni hogy az megkísé- Lyndet slocKholmi burzsoa ko-. rdje az ellenkezőjét bebizonyí- rokbeu »orosz szakértőneks tart- iák és hogy régebbi írásai el- T ’ . ....

tenséges hangot ütöttek meg a L»nd e cikkek után széptan

Szovjetunió iránt.

Lynd első cikke augusztusban jelent meg és G. -M. Malenkov- uak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésszakán elmondott beszédével foglalkozott. Lynd részletesen ismertette G. M. Malenkov beszédének befejező részét és hangsúlyozta, hogy »e szilárd álláspont olyan reális tényeken alapul, amellyek... a legnagyobb mértékben figyelemreméltók. s

Lynd a Szovjetunió hidrogénbombájáról szóló közleményt

Új csehszlovák útjavíiógép fcFPFK A T Ö VŐ N K R ŐI,

A h/íhnrh ni An a zniunmmpauri **

berben ismét két cikket írt. amelyekben a nyugati hatalmak politikáját irreálisnak jellemzi és; olyannak, amely a Szovjetunió és annak politikája iránti teljesen helytelen értékelésen alapul.

A svéd közvélemény nagy figyelmet tanúsított Lynd cikkei iránt. Stockholmban azonban

A háború után a zóiyommegyei utakon is nehéz volt a közte- j kedés, sürgős szükség volt áj j úthálózat meg javításéira- Nem lehetett egyszerre valamennyi utat aszfallal burkolni, hozzá kellett \ látni a kavicsos utak megjaví- fásához. A Munkaérdemrenddel \ kitüntetett Z. Kubits mérnök új j gépet készített az litjavkás gé-1 pesítésére. A gépnek számos Id- \ bája volt, a gyakorlati tapasz- j tálatok alapján azonban készt- j tője egyre tovább fejlesztette s | így ma már a vegyik gép, a j h'Znojmo II- b’i útjavító valóban i tökéletes munkát végez.

Hogyan dolgozik a gép, illetve j gépcsoport? A módszer lényege: \ erős, agyagos szőnyeget tente- j nek az utakra- Először a kavicsol I szállítják a javítandó út szélére j s feltöltik az út mélyedéseit. A j forgalom, az autók és kocsik le- \ nyomják, szinte lehengerlik eze- j kel a feltöltéseket s így már} nagyjából egyenes aápra teríthetik el az új útfelületet. Ennek legfontosabb alkatrészei a kavicson kívül a homok és agyag, amelyeket a ferde tolólappal fel- szered gép a kaviccsal együtt az

olyan sajtószervek is akadtak. széléről a középre tol és hoz. amelyeknek Lyind egészséges1 meglátásai nem voltak ínyükre.

Ezek a lapok, mivel Lynd érvelését sem voltak képesek cáfolni, a vitát közönséges sérte- érintve rámutatott a Szovjetunió Sütéssel helyettesítet.él:. Ezen a óriási technikai lehetőségeire és j területen az amerikaiak stock- hangsúlyozta, hogy a szovjet kor- holmi szócsöve, a »Dagens Ny- mánvfő bejelentése »nagv csapást j hetér« tűnt ki. A lap régebben mért az amerikai erőszak-poli- többször elismerőleg nyüatkozott tikára* I Lyndről, most pedig tudatlanságLynd második cikkében az 8*1 vádolta őt.

Amerikai Egyesült Államok kül- Az az érdeklődés, amelyet politikáját érintette. Az az in- j Svédország széles körei rnutat- gerültség, am el 3” a skandináv or- j tak Lynd cikkei iránt és az az szagokban Washington politikája I ingerültség, amelyet e cikkek a ellen egyre növekszik, igen éle-1 Washington szolgálatában álló

sen kifejezésre jutott a cikkben, j körökben kiváltottak — igen jot-1 ítél pedig egy 21 tagú brigád 7 I 'Lynd szavai szerint a washing-j lemzÖ. Svédországban ugyan- géppel napi 500 folyóméter utál \ ,toiii vezetőség bűnös abban, hogy mint a többi nyugateuró- jjavított,mit- .1 ».1;

a világon tovább tart a feszült- ] pai országban egyre növekszik [------------------*-----------------------sé

g és a bizonytalanság. j az ellenállás az Amerikai Egye- Qn|íP7pr itiafl tiMlllfl PÍ1PC7QPPPÍ

A svéd publicista megjegyzi,! sült Államok agresszív politiká- űUKcZCl ipdll IdlIUlO KycbZbCUCl

hogy éppen Washington, amely I javai szemben. Egyre több em- j liís®rík figyelemmel az ipán tanulók j vonakodik .elismerni a tényleges j bér van, aki határozottan eluta-!e gÉSZ®eg'’‘zsgal^ latezetebca- A t°bb nnnt j körülményeket, »akadályozza in eg ! sít ja a »szovjet veszélyről* han-1 c?y . ' * .m.u.k0< “ lparl l.a'luu eg szi!

a megegyezés létrejöttei*. DuUes goztatott amerikai feesegest es vizsg41attal ellenőrzik ipari tanulóink, a ahelyett, hogy a reális helyzet- j kertelés ré.kül megmondja, hogy j jövü szakmunkásaink egészségét, léi számolna, durva nyomást gyia- az agresszort olt kell keresni,1 kőről több államra — Japán- j ahol valóban tartózkodik, azaz tói Dániáig és Norvégiáig — és I az Atlanti-óceán túloldalán.

zákevev megfelelő mennyiségű meszet. Az anyagot először szú- ■ vázon, majd lúgos folyadékkal \ nedvesítve jól átkeveri. Ez a dagos folyadék a papírgyárak hulladéka, amelyet eddig egyálta-! tán nem lehetett felhasználni. A i keveréket kis kézi laboratórium \ segítségévet ellenőrzik s amint megfelelő, szétterítik az egész út- \ testen és lehengerlik.

Ezzel a módszerrel egy tíztagú brigád 10 géppel 2000 méter utal | javít meg egy műszak alatt, míg a régi módszerekkel kézi hengerlés esetén egy 19 tagú brigád géppel 120, gépi hengerelésNeves utazók

Az United Press hírügynökség! Persze, az amerikai politiku- j’elentése szeiint az amerikai kon-! sok megszokták, hogy két különböző mértékkel mérjenek: az egyikkel — saját cselekedeteiket, a másikkal — az összes többi országok cselekedeteit. De hiába minden fondorlat, ha a világ népeiben n legkisebb hajlandóság

gresszus azon bizottságának hat tagja, amely a fegyveres erők kérdéseivel foglalkozik, vilőgkö- rüü útra indult, hogy meglátogassa az amerikai katonai támaszpontokat. A neves utazók ellátogatnak Japánba, Dél-Koreába, Okinava és Taivan-szigetére, a Fülöp-szigetekre, Indokínába, Burmába. Indiába, Pakisztánba, Szaud-Arábiába, Egyiptomba, Észak-Afrikába, Spanyolországba és Portugáliába.

Ez a rövid távirat sokkal jobban megvilágítja az amerikai külpolitika jellegét, mint a washingtoni diplomaták sok hosszú beszéde. Az amerikai kongresszus tagjainak utazása több mint tíz európai, ázsiai és afrikai országra kiterjed, azokra az országokra, amelyekben az Amerikai Egyesült Államoknak katonai, haditengerészeti és légi támaszpontjaik vannak.

Mit mondanának az Amerikai Egyesült Államokban, lia valamely európai vagy ázsiai hatalom parlamentjének tagjai körutat tennének Kanadában. Mexikóban s az amerikai kontinens még vagy tíz más országában? És ha még — ami a legfőbb — ennek az európai vagy ázsiai hatalomnak katonai támaszpontjai is lennének az említett amerikai országokban ?

A munka megkezdése előtt felvételi j orvosi vizsgálat állapítja meg, egútzségi- ; log alkalmas-e a fiatal ifjú vágy- leány — arra a szakmára, melyet választott.

A felvételi vizsgálaton kívül időszakos orvosi vizsgálatokat is végeznek az intézetben.

Minden fiatalról egészségügyi törzslapot állítanak ki, amely «egészségügyi útlevélként» kíséri végig munkahelyem az ipari tanulót, majd később a szakmunkást.

Az ipari tanulók egészségvizsguló intézetének orvosai ezen kívül rendszeresen látogatják a tanműhelyeket, üzemeket, a kohászat és bányaipar munkahelyeit, ahol tanulmányozzák az ipari tanulók munkasines arra, hogy a nemzetközi I egészségügyi körülményeit és ellenőrzik, Ügyekben ezt a kettős könyvelést ( hogyan foglalkoznak az üzemi orvosok elismerjék, | az ipari tanulókkal.

A KÖZÖSSÉG NEVELŐEREJE

A nevelők már-már elveszettnek tekintették Tarr Máriát az iskola, a tanulás számára. Tanuló társai nem szívelték, mi több, haragudtak rá. Azért, mert ő volt az, aki mindig elrontotta azt a nagyszerű örömet, amit a jó tanulás, a hiányzásmentes napok s hetek hevében éreztek. A nevelők azzal köszöntek be reggelenként az osztályba:

— Hiányzik-e valaki közületek pajtások?

A szőke és szögbarna-hajú fejek jobbra és balra fordultak. A

kék és fekete szemek vizsgálgatták, kik nincsenek jelen. Eleinte csak egy-két pádból, néhány hangból összecsendülő kórus válaszolta: Tarr Mária hiányzik. Aztán az egész osztály. Megszokottá vált, hogy Tarr Mária mindig hiányzik.

— Melyikőtök lakik arra — kérdezte Balogh Bálintné osztályfőnök.

— Én abban az utcában lakom, amelyikben ő — állt fel Papp Ilona.

— Holnap és ezután minden reggel szólj lie hozzá és hívjad iskolába.

Papp Ilona hívta is mindennap, de Mária hallgatott is rá, meg nem is. Legtöbbször nem. Ha megjelent az. iskolában, még 1 [ jobban haragudtak rá a többiek. Mindig kiállhatatlanuí viselA harkovi gépgyár dolgozói új nagyterhelésű pótkocsi gyártását kezdték meg. Az új pótkocsi a nagyobb építkezések földmunkáinál alkalmazható. A pótkocsiban 15 köbméter föld fér el s a kocsi 14 másodperc alatt kirakja ezt a hatalmas földmennyiséget. A kocsi igen rugalmas és terhét képes mindkét oldalról kirakni. Az új gép körülbelül 5 öttonnás rakodóbirású tehergépkocsit helyettesít. A gépcsoportot egyetlen ember — a traktorvezető kezeli. A legyártott pótkocsik első csoportját a sztálingrádi vízierőmű építésére szállították.

A képen: a nagyterhelésű pótkocsi. (Foto: N. Nacsinkln.)

Nagy tudás kell ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználjuk az új szovjet gépeket és kizárólag elsőosztályú anyagot gyártsunk. Az ivanovói gyár munkásai új ismeretekkel bővítik tudásukat. Több mint hatezer fonó, szövő és kikészítő tanul esti iskolán ém hallgatja az élmunkások előadásait a gyár előadótermeiben. A gyárak mellett ötfakultásos pamutszövct-technikum működik. Az ivanovoi textiltechnikai főiskolán esti tagozat indult. Ezekben m iskolákban 630 munkás nyerheti el a technikusi és mérnöki oklevelet a termelőmunka megszakítása nélkül .

Az ivanovoi textilmunkások között elterjedt a «gépnieJlettl oktatás » formája.

A képen: a «Krasznaja Tálka »-gyár idős mérnöke, Nyikoíaj Dobrogoloveev, aki 60 éve dolgozik a gyárban, Vifalij Kolbase- vet tanítja mesterségére. Az idős vésnök a ^munkában eltöltött hosszú évek folyamán több mint 400 szakmunkást nevelt. (Foto: B. Kolesznvikov.)

leedett. Felelni nem tudott. \ szünetekben azonban félrevonulva, magát nagylányosan illegetve, a csinosan varrott ruhákban gúnyos fintorokat vágott az önfeledten játszadozó tanuló társaira.

— Szégyeld magad, te... te utálatos, — korholták egyesek,

— Ha nem tetszek nelc?d, ne nézz rám, te kis csitri, — torkolta le őket kihívó cinizmussal!. S a napok múltával egyre szaporította mulasztásai számát. A mulasztások jórészét' —’ 39-ből harmincegyet — igazolta az első félév végéig különböző ürügyekkel. Azzal, hogy beteg volt a nevelőanyja, vagy azzal, hogy 5 volt megfázva, stb., stb. Meg is járta volna, ha csak ízért kellene iskolába járni, hogy* ott legyen s ha nem, hát igazolja hollétét. Azonban a tanulás, a tudás a fontos. Tarr Mária pedig nem tanult s nem tudott csaknem semmit. A többiek gyakran találták az utcán sétálva. Leginkább pelyhező álló fiúkkal trécsclt.

— Ez így* nem mehet tovább — jelentette ki Balogh .Bálintné. Gondolt a múltra, amikor az ilyen kislányokkal nem törődött senki s egyre mélyebben sülyedtek el a tőkés társadalomi szülte fertőbe. Ä hazának most szüksége van mindenegyes emberre s nem is akármilyenekre, hanem tanult, munkaszerető emberekre. S megvan a lehetőség is arra, hogy ilyeneket neveljenek. Balogh Bálintné meg is kezdte a szervezkedést Tarr Mária megmentésére. Először is felhívta a gyermekek figyelmét, közeledjenek Tarr Máriához, legyenek kedvesebbek, barátságosabbak hozzá, hiszen árva lány. Se édesanyja, sem testvére nincs. — Pótoljátok ti számára a testvéri szerető tét — kérte tőle. Ézsiás Jánosáéi