Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-09 / 237. szám

I/iUai&awlc Hiyii 1$S3 «fcT«irr if. pN-.Tair A „Pravda“ cikke a III. Szakszervezeti Világkongresszus előkészületeiről Moszkva. (TASZSZ) A Becsben, október 10-én megnyíló III. Szak- szervezeti Világkongresszussal kapcsolatban a «Pravda» közli P. Kazakov bécsi levelét az elő­készület eredményeiről. A cikk­író megjegyzi, piilyen nagy je­lentőségű volt az első két kon­gresszus a munkásosztály egysé­géért folytatott harcban, majd rámutat, hogy a III. Szakszerve­zeti Világkongresszusnak az eddi­ginél is nagyobb szerepet kell játszania a nemzetközi szakszer­vezeti mozgalom fej lesz lésében. Nagy változások mentek végbe a népek életében a második nem­zetközi kongresszus óta eltelt időben — hangzik a levél. — Ezalatt az évek alatt jelentősen erősödött a béke és demokrácia tábora és vele. égyüti erősödött a haladó irányzat is a nemzet­közi szakszervezeti mozga’omban. A szovjet szakszervezetek tekin­télye még nagyobb lett, nemzet­közi kapcsolataik tovább bővül­tek. A Kínai Népköztársaság szakszervezetei hatalmas erővé váltak, amelyek nagy hatást gya­korolnak az ázsiai országok szak- szervezeti mozgalmára Az euró­pai népi demokratikus országok szakszervezetei jelentős lá.rsadal- mi erővé lettek. • A II. Szakszervezeti Világkon­gresszus óta ebeit idő alatt a ka­pitalista és gyarmati országok Mozaikok a szovjet életből A szovj.t tcrtíi.észek úi könyvei. A Szovjet Tudományos Aka­démia Töiténettudományi Intézetében értékes műveket rendeznek sajtó alá. Tavaly jelent meg az .»Adalékok a földművelés tör­ténetéhez a Szovjetunióban« című gyűjtemény első kötete. Idén je­lenik meg a második és a harmadik kötet, amelyek összeállításá­ban a legutóbbi időkig rászívott az el hunyt B. Grekov akadémikus. Most készülnek »A Szovjetunió iparosítása« című dokumentumgyűjte­mény kiadás ára és befejeződtek két kötet »A Szovjetunió a népgazda­ság helyrsá1 Utasának időszakában« és »A Szovjetunió külpolitikája a második világháború után« —előkészítő munkálatai. A Szovjetunió Forradalmi Múzeuma. 1924 május 9-én nyílt meg Moszkvában a Szo\ jetunió Forradalmi Múzeummá, amelynek gyűjteménye a kilencvenes évektől a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméig terjedő időszaktól őriz fontos dokumentu­mokat. Gyűjteményében több mint 300.000 kiállítási tárgyat ta­il mik. A szovjet emberek sűrűn ajándékoznak a forradalom törtó­né. é:e vonatkozó emlékokeket a múzeumnak. Az elmúlt másfél év alatt a múzeum ilyen módon köziéi 20.000 új kiállítási tárgyat kapott. A múzeum épületéhez jelenleg új szárnyat építenek. A szövetkezet! ipar mérnökei. Közel 1,800.000 ember dolgozik az ipari szövetkezetek vállalataiban és műhelyeiben. A Szovjot- . unióban j len'eg 126.000 ilyen vállalat van Ezek készítik az új bú­torok közel negyven százafékátjé ft konfekcióipart készitménj-elc 35 százalékát, a kötszövöttáruk 40 százalékát és rengeteg más közszük­ségleti cikket. A termelés riutltúnyának rohamos fejlesztésé''érdeké­ben Szövetkezeti Ipari Főiskolát létesítettek mériiök-técKiioTógüsök" és mémök-gazdászok kiképzése céljából. A hároméves főiskolai tan­folyam három fakultására 160 hallgatót vettek fel. Több cukrászárut gyártónak. Kazahsztin élelmiszeripari üzemei bő­vítik az áruk választékát. Már eddig ezer tonnával több cukorkát, csokoládét, süteményt, tortát gyártottak, mint tavaly. Az alma-atai, szemi-pilatyinszki, csinkenti állami és szövetkezeti eukrászárugyá- rak kétszeresére növelték a legjobban keresett cukorkák, az »Uti«, »Spart« 'csokoládészeletek, a különböző fajta drazsék gyártását. Nagy- mó. t ék ben megnövekedett a haha, vegyes gyümölcsíz é# a mézeska­lács gyáitása. haladó szakszervezetei a kegyet­len üldözések és terror ellenére, megszilárdították pozíciójukat a tömegekben. A munkások egyre világosab­ban látják, hogy a szakadás az országok szakszervezeti mozgal­mában s a nemzetközi szakszer­vezeti mozgalomban csak a reak­ciós köröknek kedvez s bogy a szakszervezetek elszigeteltsége a szakszervezeti mozgalom gyengü­léséhez vezet, ezért azt a mun­kásosztály ellenségei kihasznál­ják. Ezéi t a jelenlegi szakszer­vezeti mozgalom jellemző sajá­tossága a munkásosztály fokozott törekvése az akcióegységre. A cikkíró ezután emiékcz'el azokra a sikerekre, amelyeket a dolgo- í zók, az akcióegység megteremtése j terén elértek, majd így folytatja: A III. Szakszervezeti Világkon­gresszus előkészítése szé'esköi'ííen demokratikus jelleget üllőit. Eb­ben az előkészületben a szak- saervezi ti tagok széles tömegei vettek részt. Az előkészületek fo­lyamán újult erővel mutatkozott meg a világ dolgozóinak az ak- ciőegységre irányuló lelkes tö­rekvése. Hatalmas áradatban ér­keznek a jelentések a világ min­den részéből a küldöttek válasz­tásáról és a kongresszushoz inté­zett üdvözletekről. Üvözíst és a világkongresszushoz való csatla­kozásról szóló jelentés érkezeit már kilencvenhat ország szak- szervezeteitől, hetvennégy orszá­gos szakszervezeti központlól, amelyek közül tizenhat nem tar­tozik a Szakszervezeti Yilágsző- vetségbé, valamint kétszázÖfcgy- venöt szakmai és helyi szakszer­vezettől, ániélyék közöl kiíenc- venegy nem tartozik a Szakszer­vezeti Világszövetségbe. Nyolc­vanöt országban már több mint nyolcszáz küldöt'ct és megfigye­lőt választottak meg, Ezek a számok és tények arról tanúskodnak, hogy a Szakszer­vezeti Világkongresszusra való előkészületet minden ország dol­gozói saját ügyüknek tekintik. ° Dobi István távirata Wilhelm Pieckhez WILHELM PIECK ELVTARSNAK. a Német Demokratikus Köztársaság elnökének, BERLIN Fogadja Elnök elvtárs. baráti üdv özletemét abból az alkalom­ból, hogy másodízben megválasztották a Német Demokratikus Köz­társaság elnökévé. Szívből kívánom önnek, bogy a Német Demokratikus Köz­társaság felvirágoztatásáért és a német nép nagy céljáért, az egy­séges, békeszerető, demokratikus Németország megteremtéséért folytatott szívós munkáját teljes siker koronázza. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Hogyan segítem a levelezők munkáját? Elinonilta: Húzás elvtárs, a magyarbáiihegyesi községi pártbizottság titkára H A becsület, hűség jutalma Apró kis gyerek leányka volt, mikor a Téglagyárba ke­rült dolgozni. Mindössze 15 esztendős. Testvérei egy-két évvei hamarabb kezdték a munkát, 13—14 éves korukban. Ez régen volt, akkor még pártharcok dúltak az üzem­ben, Bohnék sisere hada azt hitte: minden marad a régi­ben­Tapp Judit édesanyja, ez a hatcsaládos özvegy pedig örült, hogy mégis keres valamit egyik, vagy másik gyerek. Teltek a napok, múltak az évek, erősödött a mi győztes pártunk. Hot az egyik, hol a másik Papp gyerek lépett be a dolgozók élcsapatába, a párt­ba. Judit két sógora is párt­tag­»Én is szerelnék párttag len­nie — emlegette többször a kislány. — Annak semmi akadálya — biztatták övéi. Ha jól dolgozol és DISZ-ifi társaidat is jobb munkára serkented, egész biz­tos, hogy téged is felvesznek majd annak idején. Judit megfogadta a jó ta­nácsot. Igyekezett munkahe­lyén jól dolgozni, minél töb­bet termelni. Később mint DlSZ-vezetőségi tag, még na­gyobb felelősséget érzett a termelés állandó növeléséért. Például, ha 110 százalékot ért el, akkor azon töprengett: ho­gyan lehetne azt 115-re emelni. Mikor ezt is elérte, akkor a 120 százalékos teljesítmény lebegett szeme elölt. Munka után megbeszélték, megvitat­ták egymás között, ők a fia­talok, hogy mit lehelne tenni a termelés emelése érdekében. — Azonnal szólni a műve­zetőnek, ha a prés nem jól dolgozik. Lehetőleg selejtmen- tesen dolgozzunk. Jobb pár percet állni, amíg kis hiba van, mint esetlég órákat tétlenkedni, míg a nagyobb bajt kijavítják — így vélekedtek. Ez év tavaszán nagy öröm érte Papp Juditot. Kettöszáz forint prémiumot kapott. Pár héttel ezelőtt a DÍSZ-szerve- zetben meg arról kezdtek be­szélni, hogy Papp Juditot tag­jelöltnekt ajánlják. Betöltötte már IS. évét és mindig jól dolgozötl, nemcsak a terme­lési, hanem szervezeti és po­litikai téren is. Ezelőtt két héttel aztán be­teljesülni látta életének egyik legszebb, legnagyobb vágyát Olt állt a taggyűlés előtt. Vagy- vagy. Hátha elkövettem olyan hibát, amiért csak nem lehe­tek még tagjelölt? «Néha nagyon »makrancos« vagyok. Ez komoly hiba. A múltkor is Liker Pál műve­zető elvtárs alig tudott meg­győzni arról, hogy a mi bri­gádunk seiejtet csinált. Azt ál­lítottam, hogy nem a mienk. Ezt tőlem, mint brigúdvezetö- től biztosan nem várta, ügy kelteit bebizonyítania, hogy mi csináliuk a seiejtet. Én meg, csak tiltakoztam. Ez nemcsak helytelen volt, de azt is mu­tatta: elbizakodott vagyok. Nem akarom elismerni sem brigádom hibáit, sem a ma­gamét. Liker elvtárs biztosan elmondja ezt most a taggyű­lés előtt» — töprengett magá­ban. El is mondta és felhívta Ju­liit figyelmét, hogy ezen mint tagjelölt minél hamarabb igyez kéz zen vut > t ilm. 0 megígérte és be is t irtja szavát. Az 53-as présgépnél az ed­diginél sokkal boldogabb és minden nap őntu dalosabb em­ber szedi el a prés alól a nyers cserepet■ Amellyel áj la­kóházak, iskolák, üzemek, üz­letek, óvodák, napközi Ottho­nok tetejét fedik be a szorgos munkáskezek. Továbbra is jó. harcos kom­munista munkát Papp elviá. s-- nő! SZU LA IMRE áront hónappal ezelőtt 1:1-1 tom a község párttilkáfa I Eleinte nem bíztak bennem a | dolgozók, idegenkedtek tőlem Hasonló volt a helyzet a leve-: lező elvtársaknál is. Ila az ut- cán találkoztam velük, csak kö­szöntek, de néni szólítottak meg. j Szokatlan volt számomra. Végül is kutatni kezdtem, mi lehet az oka, hogy visszahúzódtak? Nem kellett soká kutatnom utána. Tassy elv társ, községünk legjobb levelezője elmondotta: «Mindez azért van, mert félnek a leveli- j zők attól, ha bírálnak, valami I bántódásuk lesz.» Ezekután műiden levelezői sze- 1 mélycsen felkerestem, el!>cszél-! get lem velük munkájukról, pa­naszaikról. Ahol csak lehetett,' segítettem. Észrevették ezt a le- ] velezők és a dolgozók is. Egyre j nagyobb bizalommal fordultak hozzám. Nekem ezek a megbe- i szélesek igen hasznosak vo tak. ! Sok tapasztalatra tettem szert és mindjobban meggyőződtem arról: ha szoros kapcsolata vau alpári- | nak a levelezőkkel, akkor még jobban elmélyül a párt- é ; a, lö- mcgkapcsolat. így jobban kibon­takozik az alulról jövő bírálat és j a levelezők, a dolgozók javaslatai ] alapján, a hibákat is könnyebben ! ki lehet javítani, tehát a «párt j harcos katonáit» mindenben és j mindenkor támogatni kell. ügy j érzem, ez a legfontosabb a leve­lezők nevelésében. fiúikor tudomásomra jutott, j bogy a Viharsarok Népe J szerkesztősége Icvelfezőmegbe izé­iét t tart községünkben, elmentem minden levelezőhöz, kértem őket, [ minél többen vegyenek részt, | mert a púidnak szüksége van építő bírálatukra- Ezen az érte- j kézleten még közelebb körüliemj a levelezőkhöz. Bátran elmondot- j ta egyik is, másik is, mi a pro­blémája és mi az, amin vá’toz- tatni kell. Deres Vazulné elvtárs­nő tagja a «Dózsa» termelőszö­vetkezetnek, becsületes, jó dol­gozó, ezen az értekezleten mégis azt mondotta: kitép a csoportból. Amikor megtudtam, elbeszélget­tem vele is, férjével is. Az ered­mény: mindkét en ben tmar adnak’ a szövetkezetben. De számos olyan példát tudnék még felso­rolni, amelyeket a levelező elv- társak segítségével sikerült meg­oldani. Emlékszem, hogy a le- velezőérlekez'eten Faragó elvtárs. a Viharsarok Népe régi levelező­je ezt ígérte: «Igaz. hogy elha­nyagoltam a levelezést, pedig lelt volna miről írni.» • Nemrégiben találkoztam vele és megkérdez­tem tőle: Na, Faragó elvtárs tel­jesítetted-e az ígéretedet? Még nem, — válaszo l! —, de hama­rosan írok.)» A beszélgt tés uián úgy érezőm, még több segítséget kell adnom a levelezők munká­jához, hogy bizalommal közöljék a pá) t megyei lapjával hogyan változott meg pártszervezetünk munkája és szerintük, mit kel­lene t.umi, bogy a ivari hibákat kijáv'tiuk. ji ■ ..»I . . JJövid pár hónap alaf nveg- szcrtl'.cm én is a levele­zést Úgy gondolom, ha még több dolgozó fogja kezébe a lód :t, ak­kor meg tudjuk gyorsítani köz­ségünk fejlődését is. Elhatároz­tam, én is írok levelet, hiszen van miről írni bőven. Igv a tán a levelezők is meggyőződte t ick arról:. szabadon Írhat lak bármi­ről, mert a pártszervezd nem gátolja level'zési munkájukat. Móri kaptam meg a Viharsarok Népe szerkesztőségétől a Mun­kás-paraszt levelezésről) szóiéi brosúrát. Először én tanulmá­nyozom át, majd később -- a szovjet példa nyomán — népnevelőértekezleten is ismerte­tem. Úgy gondolom, ezáltal is szélesíteni tudom községünkben a munkás-paraszt levelezést. Az Indiai Országos Béketanács felhívása Delhi. (TASZSZ) Az Indiai Or­szágos Béke tanács nyílt levelet intézett Vidzsaja Laksmi Bandii­hoz, az ENSZ-közgyűlés nyolca­dik ülésszaka elnökéhez. A levél többek között ezt mondja: «Soha nem volt nagyobb szük­ség arra, mint most, hogy éber­séget tanúsítsanak ama törekvés­sel szemben, amelynek az a cél­ja, hogy lerombolja az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapjait az ENSZ alapokmányának revi- deálása útján. Az Egyesült Nem­zetek Szervezetének alapja a nagyhatalmak egyhangúságának elve. Minden olyan törekvés, amely arra irányul, hogy ezt a tételt töröljék az alapokmányból, csak magának az Egyesült Nem­zetek Szervezetének végleges pusztulására vezethet. Az indiai nép bízik abban, hogy ön minden befolyását és tekin­télyét az ellen a baljós törekvés j ellen használja fel, amely el akar­ja téríteni az Egyesült Nemzetek Szervezetét eredeti céljától. ! Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének nem lesz igazi nemzet­közi szervezethez méltó ereje és hatalma mindaddig, amíg a Kí­nai Népköztársaság meg nem. kap- j ja az őt megillető helyet a Biz- j tonsági Tanácsban. Az Indiai Országos Béketanács ! felhívja Yidzsaja Laksmi Pandí- j tot, tegyen meg mindent, ami tő­le telik, hogy ismerjék el és vc- : gyék fel az EXSZ-be a Kínai | Népköztársaságot. Idfíjárásjelentés Várható időjárás ma estig: Felhőátvo- ! nrilások, néhány helyen kisebb eső. Mér- | sékelt északnyugati-északi szél. Erős éje szakai lehűlés, talajmenti fagyok. A nap- i pali hőmérséklet alig változik. Várható j hőmérsékleti értékek az ország területére: j ma reggel egy—négy, délben tizenhárom —tizenhat fok között.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom