Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-08 / 236. szám

r A verseny szélesítése, nyilvánossága biztosítja begyűjtési terveink teljesítését "\ A Békésmegyei Téglagyári Egyesülés dolgozói teljesítették ezévi nversgvártási tervüket k J AZ M D P BÉK ÉS M EGYEI PÁRTBI LAP JA 1953 OKTOBER 8 , CSÜTÖRTÖK Ára SO fillér IX ÉVFOLYAM, 23«. SZÁM A. Pártoktatás Háza munkájának feladatairól a mostkövetkező írta: TAKÁCS JÁNOS, a Meg, Pártunk Központi Vezetősége az ideológiai és politikai munka kérdésével kapcsolatos határoza­taiban igen felelősségteljes fel­adatokat tűz a Pártoktatás Háza és az ezen belül működő Elméleti Tanácsadó, Előadói Iroilák mun­katársai elé, kádereink képzése és n dolgozók körében végzett ideoló­giai, agitációs munka terén. Me­gyénkben már eddig is jelentős munkát végeztek e szervek az­zal, hogv tevékenyen resztvettek a marxizmus-Ieniiiiznius eszméjé­nek terjesztésében, a dolgozók kommunista nevelésében, a pórt előtt álló feladatok megoldásá­ban. Most a felhalmozott tapasz­talatok alapján, a párt- és kor- inánvprogranun alapos feldolgo­zásával, további sikereket kell el­érniük munkájukban, hogy még fokozottabban megfeleljenek a pártoktatás megnövekedett köve­telményeinek. Ismeretes, hogy az új okta­tási évadban több oktatási for­mában, nagyobb számban tanul­mányozzák elvtársaink a marxiz­mus -leninizinus klasszikusainak Bjiűyéit, — s ez nagyobb követel­ményeket állít a PII felé is. L gv kell megszervezni'munkájukat: a konzultációkat, — előadásos pro­pagandát, a különféle útmutatá­sokat, tapasztalatcseréket, hogy azzal konkrét és hathatós segítsé­get nyújtsanak a pártoktatási há­lózat bármely részében dolgozó propagandistáknak s rajtuk ke­resztül a hallgatóknak. Ahhoz, hogy ezt a felelősségteljes szere­pet elláthassák e szervek, a bennük működő munkatársaknak eszmei­leg és politikailag a legfejlettebb, tapasztalatokban a leggazdagabb elvtársaknak kell lenniük. E munkaterületre is érvényes nz a sztálini meghatározás, hogy «a jó munka sikere a káderek­től függ». Ezt á sikert itt nagy­részt az dönti el, hogy milyen segítséget tudunk nyújtani a kü­lönböző oktatási formában dol­gozó propagandistáknak, a sze­mináriumok sikere érdekében. Mi­lyen segítséget adunk a szeminá­riumvezetőknek az elméleti és módszertani kérdésekkel foglal­kozó előadások elkészítéséhez ? Fontos, bogy a PH munkatársai pl. kidolgozzák a folyó anyagok­hoz a segédanyagokat, irodalmat javasoljanak, elkészítsék a szüksé­ges szemlélteteket, útmutatókat, megfelelő számadatokat, tényeket sorakoztassanak fel a soronlévő anyagokhoz, stb. A PH-ban ren­dezzenek a vezető párt-, gazda­sági funkcionáriusok és értelmi­ség bevonásával különböző irá­nyú előadásokat. Terjedjen ez ki a belpolitikai, nemzetközi hely­set, a helyi pártszervezetek gaz­dasági és politikai feladatai, va­lamint a tudomány és technika, az irodalom és művészet idő­szerű kérdéseinek minden ágára. Tartsanak ankétokat a párt- és kormányhatározatok helyi feldol­gozásáról. Igen nagy sikerrel jár az is, hogy ha a PH munkatársai egyé­ni beszélgetéseket, konzultációkat végeznek a propagandistákkal a 6oronlévő témákról.- A tapaszta­lat azt mutatja, hogy csak ott jönnek felszínre a problémák, oktatási évadban ei Elméleti Tanácsadó vezetője uhol elbeszélgetnek az elvtársak­kal. A tanulság tehát az, hogy ne várjuk meg, míg problémáikkal felénk fordulnak, hanem mi ku­tassuk fel azokat, úgy, hogy a propagandistáknak konkrét kér­déseket tegyünk fel, akkor egy­ben megtudjuk azt is. hogy ma­ga is mennyire van tisztában az adott témával. A PH azon mun­katársai, akik ölbetelt kézzel ül­nek és várják, hogy konzultá­ciókkal forduljanak hozzájuk, aligha számíthatnak sikerre. Megkülönböztetett gouddal kell segítenünk azokat a propagan­distákat, akik általában kevésbbé ' rendelkeznek megfelelő propa- j gandista tapasztalatokkal, továb-1 bá azokat az oktatásba be\ ont kommunistákat, akik a járási székhelytől távoleső gépállomáso­kon, állami gazdaságokban, ter­melőszövetkezetekben dolgoznak, akiknek kevésbbé van lehetősé­gük, hogy a PH-t gyakrabban látogassák. Ezekre a helyekre legalább havonta egyszer láto­gassunk el, adjunk segítséget az ott lévő propagandistáknak. A PH-k-nak egyre nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a mód­szertani munkára, amely igen nagvjelcntőségű a pártok tatás színvonalának emelése szempont­jából. Ennek érdekében a PH- ban tapasztalatcseréket rende­zünk a propagandisták Levonásá­val és a helyes módszereket álta­lánosítjuk. Ezekre a tapasztalat- cserékre hívjuk meg a község, járás, inegve vezető propagandis­táit is, akik javaslataikkal széle­síteni tudják propagandistáink ismereteit. Meg kell jegyeznünk, liogy e módszer még nem alakult ki a mi járási PH-ink munkájá­ban. Az új oktatási évadban szük­séges ez azért is, mert sok új pro­pagandista van, akinek még nincs kialakult módszere. A PH a pávloktatás hálózatú­ban végzett oktatási is módszer­tani munka tényleges központ­jává csak úgy válhat, hogyha szakszerű segítséget nyújt a pro-! pagandistáknak a jc'.adaluk s'ke­res megoldásához. Ezért a fii­nak mélyen be kell hatolnia a I különböző oktatási forrnák mun-', kájába, általánosítva az ott szer-1 zeit tapasztalatokat. így lehetőség \ van arra, hogy a propagandis- \ Iáknak megmutassa, miképpen kell emelni a foglalkozások szín­vonalát, helyesen kidolgozni és alkalmazni a legjobb módszere­ket­Az oktatásba bevont elvtársak számára szervezzünk elméleti és módszertani kérdésekkel kapcso­latos konzultációkat. Szervez­zünk az egyes témák szerint ki­állításokat a hozzávaló segédesz­közökből, szükséges irodalmak­ból, állítsunk össze grafikonokat, stb. Ilyen munkával érhetjük el, hogy minél több hallgató a PH- j hoz fordul tanácsért. A PH mun- j katársai pedig igyekezzenek min- denkinek, aki hozzájuk for­dul, kielégítő választ adni. Se­gíteni kell a szemináriumvezető­ket a szemináriumi foglalkozások anyagának kidolgozásában, de helyes, ha ezek részére is tar­tunk külön tapasztalatcseréket, (folytatás a 2. ciía'.tm.) Akik a boldogulás útját1 választják Sajátságos kép lárul elénk, amint végignézünk a l.ékéscsi- bai »Előre termelőszövetkezet földjein. Itt is, mint számos más helyen, nagy iramban fo­lyik a betakarítás és ezzel egy- időben a szántás-vetés. A ku- korieaföldeken egyre szaporo­dik az ég felé csúcsnsodó kú­pok száma, ahogy haladnak előre a töréssel; másutt, a ken- derföldeken viszont mindjob­ban fogynak az összerakott ké­vék alkotta csomók, amint a 1 ende t viszik a 1 együtihear,.'. Mint megannyi megnövelteden vakondtúrás, emelkednek lti a földből az egyik táblán az el­szállításra váró cukorrépa hal­mok. Mindezek között napról- napra növekszik a felszántott terület. A feketéid táblákon ve­tőgépeket vontatnak a trakto­rok; egyes helyeken már zöldéi a vetés: kél az árpa, a takar­mánykeverék és a repce. Mindez a termelőszövetkezet tagjai jórészének pártunkhoz való hűségéből adódik, akik be­csülettel hajtják végre jobb jö­vőjük tudatában kormányunk intézkedéseit. A szilárdan helyt­álló termelőszövetkezeti tagok, a kommunisták kezdeményezé­sé el Leindu t é» sikerrel haladó munka a to\almiakban is bizto­sítja a csoportnak és tagjainak boldogulását. A kollektív gazdálkodás to­vábbi megtartásának szellemé­ben dolgozva, legjobban az Al­kotmány-brigád tagjai végzik munkájukaI. Okét nem a ki­lépés foglalkoztatja, hanem az. hogy mielőbb elvégezzék az őszi munkákat. A csoportban elsők a vetéssel. Már 50 kát. hold búzát is vetettek, vala­mennyit keresztsorosan. Egész vetésterületük ezzel több, mint 100 kát. holdat tesz ki. Ugyan­akkor jelentősen előrehaladtak az utolsó betakarítási munká­vá!; a kukorlcatöréssel. Eszünkben sincs, bogy kilépjünk. Ez a mi Jzoldogu- lásunk egyetlen útja — mondja Antal János elvtárs, aki egy­maga 31 mázsa búzát kapott a megszerzett munkaegységre. Mindig becsülettel veszi ki ré­szét a közös munkából, így még sok mindent tud haza­szállítani a 687 munkaegység után. A brigád majd minden tagja hasonlóan vélekedik; — Jövőre még jobb lesz. mert a kedvezmények révén még több jut a szövetkezetnek ezen keresztül pedig a tagok­nak, — veti fel Bencsik János ifjúmunkás, aki ugyancsak jól dolgozik. Igazolja ezt az ed­digi 620 munkaegysége. Kétségtelen, akad a brigád­ban egy-kél tag, aki ingadozik Nem régen léptek be a szö­vetkezetbe és még nem lát­ják elég tisztán, hogy a gond­talan jövő egyediéi biz! sítéka a társas, nagyüzemi gazdálko­dás. Az eredmények láttán azonban ezek is közelebb'-áll­nak a szövetkezethez, mint a kilépéshez. Ezek egyike Vég Álltéi l. aki jóllehet 1952 no­vember derekán lépett be a szövetkezetbe, 60 éves k *ru el­lenére 350 munkaegységet szer­zett e/.idáig. — Majd az dönti et. hogy mit kapunk — feleli. De azt már ő is tudja, liogy nem hiába vette ki részét nap-nap után a munkából, hogy a már megkapott 15 mázsa búzához, 5 mázsa árpához, meg a pénz- előieghcz még sok minden més>t kap a végelszámolás alkalmá­val. amiből a háztartás fede­zésén túlmenően bőven jut majd eladásra is Daráik László. Szövetkezetünkben jól halad a szántás-vetési munka A betakarítási munkálatokat tervszerűen végezzük. Már elve­tettük az ősziárpát, elkészítettük a talajt a magvak számára s az őszi mélyszántást is 100 száza­lékig elvégeztük. Most már csak a teugeritörés van hátra. Hama­rosan megkezdjük a búza vetését is. Igyekszünk kihasználni a jó időt, liogy a mag mielőbb a földbe kerüljön. Tudjuk vala­mennyien, hogy a korai vetés nagyobb termést biztosít szá­munkra is. Hiányosság azonban az, liogy a szövetkezeten belül nem alkalmazzuk az agrotech­nikai módszereket. A tagság na­gyobb része még idegenkedik az újtól és még mindig a régi mód­szert akarja alkalmazni. Pedig a tények egész sora bizonyítja, ha keresztsorosan vetnénk, akkor legalább három mázsával terem­ne több holdanként. A vetéster­vünk 2*70 hold. Ebben az év­izen holdanként 10 mázsa 33 kg átlagtermést értünk el. Ha al­kalmaztuk volna a keresztsoros vetést, akkor nem ennyit, hanem búzából 13 mázsa 30 kg, ár­pából pedig 15 mázsás átlagot értünk volna el. Ez annyit je­lent, hogy 810 mázsa búzával többet tudtunk volna szétosztani a tagok között. Hiba azonban az, hogy szövetkezetünkön belüt nem foglalkoztunk komolyan, az új ag­rotechnikai módszerekkel, min­dent a természetre bíztunk. Most a vezetőség úgy tervezi, hogy az 1954-es gazdasági évben- al­kalmazza ezeket a jó módsze­reket. Fekete József levelező. Gyulavári »Felszabadítók Hagyatéka« tsz. Mi látjuk hasznát lejegyzett forintjainknak A negyedik békekölcsönjegyzésből a dolgozók nagyrésze már az első napon becsülettel kivette részét. Talán senkinek sem olyan kedves ez a mostani jegyzés megyénkben, mint éppen a Sarkadi Kendergyár dolgozóinak. Néhány nap választja el őket csupán attól, hogy a korszerű üzemet ünnepélyesen átadják a termelésnek. Molnár Dezső, a Sarkadi Kendergyár gépésze szinte az egész üzem dolgozóinak nevében mondja: örül az ember szive, liogy ilyen gyárban dolgozhat. Azért jegyeztem én is jó szívvel félhavi fizetésem, mert tudom, lsogv ezek a forintok jó helyre kerülnek. Bizonyíték erre a mi üzemünk. A gépház minden zuga elárulja, gondos kezek ápolják eze­ket a gépeket. De mindenütt az egész telepen megelégedés su­gárzik az új munkaruhába öltözött emberek arcáról. Vince Imre segédművezető, alti a már megindult gépelt mellett irányítja a munkát és segíti a dolgozókat, elmondja: 35 éve dolgozik már az iparban, ele ilyen korszerű és egészséges üzemben még nem dolgozott. Ezért jegyezte ő is félhavi fizetéséi. Valamennyien jegyeztek A Gyulai Harisnyagyár és a Békéscsabai Pamutszövő dolgo­zói is jó munkájukkal és megtakarított forintjaikkal segítik kormányprogrammunk megvalósítását, hogy még szebb legyén életünk. Mindkét üzem dolgozói már valamennyien eleget tet­tek kötelességüknek és a haza javára, maguk hasznára befejezték a kölcsön jegyzését A Gyulai Harisnyagyár dolgozói 206 ezer, a Pamutszövő dolgozói pedig 181 ezer 50 forintot jegyeztek. De so­rolhatnánk tovább mindazoknak a? üzemeknek neveit, ahol a dolgozók már valamennyien jegyeztek békekölcsönt. A gyu­lai Körönt dolgozói százkétezer hatszáz forintot je­gyeztek. Ugyancsak befejezték a jegyzést a gyulai TextÜ- hulladékfeldolgozó Vállalatnál, a Vegyesipari Vállalatnál, valamint a gyulai nyomdánál. Orosházán a Növényolaj ipari Vállalat és a Seprűgyár dolgozói fejezték ki hűségüket azzal, hogy már az első napokban eleget tettek a haza iránti kötelességüknek. Bé­késcsabán az ipari dolgozók mellett lelkesen vették ri részüket a jegyzésből a gépállomás, a Gyógyszertár Vállalat dolgozói is. Befejezte a békekölcsön jegyzési a szarvasi járási tanács és a fürjesi tangazdaság is. Lelkesen folyik tovább a jegyzés megyénkben az üzemekben és mezőgazdaságban egyaránt. A Bé­késcsabai Téglagyárban, a vasönt örészlegnél az első napon már műszakkezdéskor azonnal lejegyezték a dolgozók kétheti illet­ményüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom