Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-04 / 233. szám

1933 október 4, vasárnap- ViUaisaioU Hépc Az eleki pártszervezet harca a termelőszövetkezetekért, a dús termésért A ROMÁN HATÁR MELLETT terül el a kilencezer lakosú Elek termelőszövetkezeti község. A fel­szabadulás előtt a község lakói­nak élete semmiben sem külön­bözött a többiélől. Itt is szívták a dolgozók vérét a kulákok, a bankár witmanok, akiknek 1200 hold, a máj tény iák, akiknek 1000 hold föld öntötté telhetetlen kamrájukba a robotosok verejté­ke árán termelt kincset, a gabo­nát. Erről az időről mondják: «Az urak görbeházat, a zsellérek görbe hátat szereztek maguknak.» A felszabaduláskor Elek köz­ség lakóinak kezéről is lehullt a bilincs. Most már szabadon, sa­ját javára alkothatott, építhetett a soknemzetiségű, magyar-, né­met-, román- és szlováklakla község dolgozó parasztsága. Az­óta már nagy utat tettek me,g s több mint nyolc év távlatából visszapillantva, megállapíthatják, hogy érdemes volt a pártra hall­gatni, érdemes volt ezt az utat járni. így mesélik el, röviden a történetet a község vezetői: P. Nagy Mihály párttitkár és Tóth Mihály tanácselnök. Mindketten hiteles tanuk, ott voltak, amikor született az új, amikor osztották a tőidet a nincsteleneknek és ké­sőbb ők mulaoak példát először akkor is, amikor a község dol­gozó parasztjai az új útra léplek. Ma pedig a dolgozó parasztok ezreitől támogatva védik a közös munka gyümölcsét, a szövetkeze­tét, a fokozódó jólét egyedüli biz­tosítékát, A LEGBÁTRABR i* CSALÁD 1948 őszén 35 hold földön meg­alakította az «Uj Barázda» lszcs-t. Példájuk nyomán még ugyanab­ban az évben megalakult a «Jó­zsef Attila», a «Vörös Csillag» és még több új tszcs. S 1951 őszén a község dolgozó paraszt­jainak 82 százaléka, 584 család, a közös gazdálkodás útjára lépett. De 1952-ben rossz esztendő járta. A csoportok átlagos búzatermése hat mázsa, kukoricatermése pe­dig tíz mázsa volt holdanként. A termelőszövetkezetek dolgozói azonban a kevés jövedelem elle­nére kitartottak. Szorgalmas munkájuknak meg is lett az ered­ménye. Az idén már a József Attila és a Villám termelőszö­vetkezetek átlagos búzatermése holdanként kilenc és félmázsa, ősziárpa termése 18.18 mázsa, ta­vasziárpa termése 14.31 mázsa volt. Az idén már tények bizo­nyították a közös gazdálkodás fölényét az egyénivel szemben: az egyéni gazdálkodók búzából 8 23 mázsát, ősziárpából 13.14 mázsát, tavasziárpából pedig 9 36 mázsát termeltek holdanként. Az eleki termelőszövetkezetek tavaly tíz mázsa kukoricát törtek le egy holdról, az idén már 35—40 má­zsát. De a «Petőfi» íszrs-ben pél­dául van olyan négyzetesen ve­tett kukoricatábla is, ahol átla­gosan 55—60 mázsa kukoricát ter­meltek holdanként. Az idén már bőven jut a tagságnak, van éle­lem, jut pénz ruházkodásra és szórakozásra is. Néhány hónappal ezelőtt Elek községet sem kerülte el az ellen­ség különböző hírverése. A cso­porttagok jórésze «saját» ekéjét, kocsiját kezdte keresgélni, több szénát adott annak a lónak, ame­lyet ő vitt be annakidején a szö­vetkezetbe. Az ellenségnek azonban mem sok ideje volt hírverései terjesz­tésére. A pártszervezet azonnal munkához látott. P. Nagy Mihály elvtárs tudLa, hogy a felvilágo­sító munkának minden időben, de most különösen óriási jelen­tősége van. A pártszervezet első feladatának tekintette, hogy ren­dezze az állandó népnevelők so­rait és megteremtse a kisgyíí- léselc előadóinak csoportját. Elő­ször még nem jött el minden népnevelő a rendszeresen meg­tartott értekezletekre. De a párt- j aktíva szívós munkájának ered-1 ményeként, a Központi Vezetőség ülése után három hétre már 120 népnevelő magyarázta a kor­mány intézkedéseit, s ezután rendszeresen, f hetenként 12—16 helyen tartottak kisgyííléseket. A párt és a kormány újabb és újabb intézkedései nyújtotta ked­vezmények hatását a községre, egy-egy tszcs-re és egy-egy dol­gozóra vonatkozóan is azonnal | kiszámították — így azután a í [ népnevelők sokoldalúan, közér t- hetően meg tudták magyarázni a rendeletek jelentőségét. Például! kiszámították, hogy a beadási kö- j telezetlség csökkentése, a hátra- j lék elengedése és a jövedelem- j adó csökkentése a község dolgo- [ zóinak több mint 3,200.000 fo­rintot jelent. Ugyanígy megmu­tatták például, hogy a «József Attila» tszcs csupán az elengedett | terményhátralék és rövidlejáratú í hitel révén 418.000 forinttal töb- I bet tud kiosztani tagjainak mun­kaegységeik után. Ilyen és ha­sonló példákkal keresték fel a népnevelők a falu lakóit. A PÁRTSZERVEZET MUN­KÁJA meghozta gyümölcsét. Ezekben a napokban a termelő- szövetkezetek tagsága még job­ban összekovácsolódott. A cso­portokból csak a férgese hullott ki. A jó felvilágosító munkát bizonyítja, hogy 584 termelőszö­vetkezeti családból csak 13 tag akart kilépni. A termelőszövet­kezetek kizártak 16 tagot, de ké­sőbb hatot visszavettek. Ez a hat ember megígérte, hogy a jö­vőben jobban dolgozik és erősíti i a csoportot. Két másik kizárt tag visszavételi kérelmét elutasítot­ták, s a másik tszcs-l>e is hiába jelentkeztek felvételre, ott sem vetlék fel őket, mert melyik cso- poi tnak kellenek az ilyen nap- lopók? A csoportok megerősödését mutatja az is, hogy eddig 115 egyénileg dolgozó paraszt kérte felvéte’ét a szövetkezetbe. Csupán i a «Vörös Csillag» tszcs-be het­venen akarnak belépni. Eddig már negyvenet felvettek, de né­hányat a közgyűlés elutasított azéi t, mert nem megfelelően mű­velték a földjüket és a közgyűlés úgy látta, hogy ezek a jelentke- j zők még nem éretlek arra, hogy csoport'agok legyenek. Belépett a csoportba Bogár Szabó Imré- né is. Elmondta, hogy eddig a család úgy gondolta, hogy job­ban boldogul, ha a férje elmegy iparba, ő meg a lányával megmű-1 véli a földet. De most, látva a j község Icrme'őcsoportjainak ered-1 menyét, összevetették azt a sa­játjukkal és úgy határoztak, hogy a szövetkezeti utat választják. MI VONZOTTA és mi vonzza: az egyénileg dolgozó paraszto­kat a csoportba Eleken? Elsősor­ban is: az egyénileg dolgozó pa­rasztok meggyőződtek arról, hogy a csapói than sokkal nagyobb jö­vedelemhez jutnak. De vonzotta őket az is, hogy a termelőcso- portok bátran feltárták a hibá­kat, kiszórták a nem oda való, dologkerülő elemeket, nem titkol­ták, hogy még igen sok nehéz­séggel kell küzdeniök, s megmon- dotiák: jobb munkaszervezéssel még többet fognak termelni, még nagyobb lesz a.tagok jövedelme. Bátran elmondották például azt is, ha többször megkapálták vol­na a kukoricát, sokkal jobb lett volna a termés. így harcolnak Elek dolgozó parasztjai a jobb jövőért. S kinn a földeken teljes erővel folyik a vetés. Az őszi betakarítás is gyors léptekkel halad előre. A «Villám» tszcs már határidő előtt befejez­te az ősziárpa vetését s teljes erővel az őszibúzavetéshez fogott hozzá. Az eleki szövetkezetek a talajt már több mint 500 hol­don előkészítették a búzavetésre. Ugyancsak elvégezték több mint 1000 holdon a mélyszántást, s ha a gépállomás betartja ígéretét és több segítséget ad, mint eddig — akkor igen gyorsan befejezhe­tik az őszi munkákat. Elek község dolgozó paraszt­jai hallgattak a pártra, a kor­mányra, megmaradtak az egye­düli helyes út, a szövetkezeti út mellett. S győztesen kerülnek ki a jövőévi bőséges kenyérért indí­tott harcból. Török László A Szovjetunió nemzeti jövedelme írta: N. Korenyevszkaja A szocialista társadalom legfontosabb törvénye a szovjet nép anyagi és kulturális életszín vonalának szakadatlan emelése. A kom­munista párt és a szovjet kormány állandóan gondoskodik a .szovjet emberek jólétéről. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ötödik .ülés­szakának határozatai ragyogóan bizonyítják ezt a gondoskodást. , A nép jólétének fokozása A szocialista társadalomban az egész termelés fejlődésétől, a nemzeti jövedelem növekedésétől függ. Szocialista társadalmunk egyik jellegzetessége a nemzeti jöve­delem állandó és rohamos növekedése. így 1950-ben a negyedik ötéves terv eredményeképpen a Szovjetunió nemzeti jövedelme 04 százalékkal emelkedett az 1940. évhez és több mint tízszeresére az 1913. évihez viszonyítva. A .XIX. pártkongresszus határozatainak megfelelően nem kevesebb, múlt 60 százalékkal irányozták elő a Szovjetunió nemzeti jövedelmének növelését az ötödik ötéves terv időszakában. Minél lendületesebben emelkedik a nemzeti jövedelem, annál nagyobb összegeket fordít a szocialista állam a népgazdaság fej'esz- tésére és a dolgozók állandóan növekvő anyagi és kulturális szük­ségleteinek kielégítésére, A szocialista társadalom nemzeti jövedelme a nép vagyona A Szovjetunióban a nemzeti jövedelmet a munkások és pa­rasztok anyagi helyzetének rendszeres javítása és a szocialista ter­melés kiszélesítése érdekében osztják fel. A kapitalista országokban a nép munkájából fakadó nemzeti jövedelem oroszlánrészét a maroknyi kizsákmányoló osztály kapa­rintja meg. Ezeknek az országoknak dolgozói egyre kisebb részt kap­nak a nemzeti jövedelemből. így például az Egyesült Államok dolgozói a második világháborúig az ország lakosságának 78.6 szá­zalékát tették ki, a nemzeti jövedelemből való részesedésük azon­ban mindössze 44.4 százalék volt és 1948-ra már 41.9 százalékra süly- lyedt. A szocialista társadalomban nincsenek kizsákmányoló osztúLok és a nép a munkájából eredő jövedelem egyedüli ura. A Szovjetunióban a nemzeti jövedelemnek körülbelül három­negyed részét fordítják a dolgozók személyes, anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítésére. A nemzeti jövedelem fennmaradó ré­sze a termelés kiszélesítését, más állami és társadalmi szükségletek fe­dezését szolgálja, A Szovjetunió nemzeti jövedelme igy két nagy részre oszlik: a beruházási alapra és a fogyasztási alapra. A beruházási alap A nemzeti jövedelem felosztásánál múlhatatlanul szükséges a termelés kiszélesítését és a tartalékok gyarapítását is tekintetbe ven­ni, hogy állandóan fejleszthessük népgazdaságunkat s hogy a szov­jet emberek napról-napra jobban és kultúráltabban élhessenek. A nemzeti jövedelem beruházási részének terhére épülnek a gyárak, üzemek, vízierőművek, bányák, gépállomások, iskolák, kórhazak, klubok, stb. 1946—195Inig a népgazdasági tőkéberuházás körülbelül 500 milliárd rubelt tett ki, ebből több mint 320 milliárd rubelt fordítottak: az ipar fejlesztésére. Ez alatt az idő alatt körülbelül hétezer álla­mi nagyüzemét állítottak helyre, épitettek fel és helyeztek üzembe. Az 1951—1955. éveld ion a beruházás növelése összesen 90 százalék a negyedik ötéves terv beruházásaihoz viszonyítva. A part és a kormány rendkívüli figyelmet szentel a nép jó lét fokozásának. A Szovjetunió legfelső tanácsának ötödik ülésszakán Malenkov elvtárs meg jegyezte, hogy már ebben az évben jelentősen megnövelik a lakásépitkezési beruházásokat. A fogyasztási alap egy részét munkabér formájában kapja a lakosság. Az ötéves ter­vek éveiben a munkások reálbére állandó emelkedést martat. A XIX. pártkongresszus határozatai a munkások és tisztviselők reál­bérének 35 százalékkal való emelését és a kolhozparasztok termé­szetbeni és pénz jövedelmének 40 százalékkal való emelését irá­nyozzák elő. A kolhozok meggazdagodásának és az új agropolitiká- nak eredményeképpen a kolhozparasztok jövedelme már az 1953. évben is jelentősen megnövekedett. A fogyasztási alap egy része az ingyenes oktatás és az ingyené« orvosi segítség formájában szolgálja a lakosságot. Az állam társadalma, kulturális és jóléti kiadásai állandóul növekednek. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa ötödik ülésszakán el­fogadott 1953. évi költségvetés több mint 129.67 milliárd rubelt irá­nyozott elő társadalmi és kulturális oélokra, ami több mint 2 milli- árddal több, múlt az 1952. évi előirányzat. Egyetlen kapitalista or­szágban sem gondoskodnak éa nem is gondoskodhatnak olyan mér­tékben a nép javáról, mint a ezocahsta társadalomban. A fentiekből világosan kiderül* hogy országunk dolgozóinak szív­ügye a nemzeti jövedelem emelése, mert ettől függ az egész nép­gazdaság sikeres fejlesztése és a nép állandóan növekvő szükscghyi temek teljes és mindenoldalú kielégítése. Túlteljesítik a tervei ni is a felemelkedés útját választottuk Termelőszövetkezetünk tagsága azon az állásponton volt, hogy ki­lép a tsz-bői. E döntésünket újból fontolóra vettük, megvitattuk par­tunk segítségét, kormányunk leg­utóbbi intézkedéseit s úgy hatá­roztunk, hogy továbbra is azon az úton haladunk, amelyen elindultunk. Visszakértük kilépési nyilatkoza­tunkat s megfogadtuk, hogy job­ban fogunk dolgozni, mint idáig. Eddig hat új tag jelentkezett, hogy ők is velünk tartanak s belépnek a csoportba. Mi, DISZ-fiatalok is úgy hatá­roztunk, hogy nem hátra, hanem előre akarunk haladni a pártunk által kijelölt úton. Ezért csatla­kozunk a ff üzesgyarmati »Vörös Csillag« tsz DlSZ-fiataljainak fel­hívásához. Úgy fogunk dolgozui, harcolni, hogy termelőcsoportunk mielőbb megszilárduljon, virágzóvá váljon. • A csabaesfldi »Uj Elet« tsz DISZ-tagsága nevében: Korbely János. Az Orosházi Vasöntödében 1951 ősze óta igen sok válto­zás történt. Világos, tágas mű­helyt, mosdót, ebédlőt kapott az üzem. A dolgozók a felsza­badulás előtt füstös, poros ön­tödében fogyasztották el ebéd­jüket, most főtt étellel várja őket az üzem ebédlője és rá­dió hangja mellett ebédelnek. Több brigád dolgozik az üzem­ben és mind ismeri negyedik negyedéves tervét. A felbontott negyedéves tervet előre meg­kapják a brigádok, hogv idő­ben felkészülhessenek a legyár­tandó munkadarabok gyorsabb elvégzésére. A brigádok mun­kája az elmúlt hetekben igen i sokat javult úgy százalékban, mint minőségben. A Béke-bri­gád tagjai — akik nemrég még tanulók voltak — szeptember harmadik 10 napjában 133 szá­zalékot teljesítettek. A negye­dik negyedév első napján Mó- rocz Lajos brigádvezető olaj- sajtoló présforma készítésén 172 százalékot ért el. Bors Jó­zsef, a brigád egyik fiatal tag­ja gőzszelepet készít, jól beosz­totta idejét és egy óra alatt hat gőzszelep helyett tíz da­rabot készít el. így 167 száza­lékot teljesített. A brigád többi tagja hasonló jó eredményeket ér el. Az öntőüzemrész a meg­engedett 6 százalékról 2.19 szá­zalékra csökkentette a selej- tet. A brigád tagjai példamu­tatóan jegyezték le forintjai­kat a haza javára, a maguk hasznára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom