Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-04 / 233. szám
1933 október 4, vasárnap- ViUaisaioU Hépc Az eleki pártszervezet harca a termelőszövetkezetekért, a dús termésért A ROMÁN HATÁR MELLETT terül el a kilencezer lakosú Elek termelőszövetkezeti község. A felszabadulás előtt a község lakóinak élete semmiben sem különbözött a többiélől. Itt is szívták a dolgozók vérét a kulákok, a bankár witmanok, akiknek 1200 hold, a máj tény iák, akiknek 1000 hold föld öntötté telhetetlen kamrájukba a robotosok verejtéke árán termelt kincset, a gabonát. Erről az időről mondják: «Az urak görbeházat, a zsellérek görbe hátat szereztek maguknak.» A felszabaduláskor Elek község lakóinak kezéről is lehullt a bilincs. Most már szabadon, saját javára alkothatott, építhetett a soknemzetiségű, magyar-, német-, román- és szlováklakla község dolgozó parasztsága. Azóta már nagy utat tettek me,g s több mint nyolc év távlatából visszapillantva, megállapíthatják, hogy érdemes volt a pártra hallgatni, érdemes volt ezt az utat járni. így mesélik el, röviden a történetet a község vezetői: P. Nagy Mihály párttitkár és Tóth Mihály tanácselnök. Mindketten hiteles tanuk, ott voltak, amikor született az új, amikor osztották a tőidet a nincsteleneknek és később ők mulaoak példát először akkor is, amikor a község dolgozó parasztjai az új útra léplek. Ma pedig a dolgozó parasztok ezreitől támogatva védik a közös munka gyümölcsét, a szövetkezetét, a fokozódó jólét egyedüli biztosítékát, A LEGBÁTRABR i* CSALÁD 1948 őszén 35 hold földön megalakította az «Uj Barázda» lszcs-t. Példájuk nyomán még ugyanabban az évben megalakult a «József Attila», a «Vörös Csillag» és még több új tszcs. S 1951 őszén a község dolgozó parasztjainak 82 százaléka, 584 család, a közös gazdálkodás útjára lépett. De 1952-ben rossz esztendő járta. A csoportok átlagos búzatermése hat mázsa, kukoricatermése pedig tíz mázsa volt holdanként. A termelőszövetkezetek dolgozói azonban a kevés jövedelem ellenére kitartottak. Szorgalmas munkájuknak meg is lett az eredménye. Az idén már a József Attila és a Villám termelőszövetkezetek átlagos búzatermése holdanként kilenc és félmázsa, ősziárpa termése 18.18 mázsa, tavasziárpa termése 14.31 mázsa volt. Az idén már tények bizonyították a közös gazdálkodás fölényét az egyénivel szemben: az egyéni gazdálkodók búzából 8 23 mázsát, ősziárpából 13.14 mázsát, tavasziárpából pedig 9 36 mázsát termeltek holdanként. Az eleki termelőszövetkezetek tavaly tíz mázsa kukoricát törtek le egy holdról, az idén már 35—40 mázsát. De a «Petőfi» íszrs-ben például van olyan négyzetesen vetett kukoricatábla is, ahol átlagosan 55—60 mázsa kukoricát termeltek holdanként. Az idén már bőven jut a tagságnak, van élelem, jut pénz ruházkodásra és szórakozásra is. Néhány hónappal ezelőtt Elek községet sem kerülte el az ellenség különböző hírverése. A csoporttagok jórésze «saját» ekéjét, kocsiját kezdte keresgélni, több szénát adott annak a lónak, amelyet ő vitt be annakidején a szövetkezetbe. Az ellenségnek azonban mem sok ideje volt hírverései terjesztésére. A pártszervezet azonnal munkához látott. P. Nagy Mihály elvtárs tudLa, hogy a felvilágosító munkának minden időben, de most különösen óriási jelentősége van. A pártszervezet első feladatának tekintette, hogy rendezze az állandó népnevelők sorait és megteremtse a kisgyíí- léselc előadóinak csoportját. Először még nem jött el minden népnevelő a rendszeresen megtartott értekezletekre. De a párt- j aktíva szívós munkájának ered-1 ményeként, a Központi Vezetőség ülése után három hétre már 120 népnevelő magyarázta a kormány intézkedéseit, s ezután rendszeresen, f hetenként 12—16 helyen tartottak kisgyííléseket. A párt és a kormány újabb és újabb intézkedései nyújtotta kedvezmények hatását a községre, egy-egy tszcs-re és egy-egy dolgozóra vonatkozóan is azonnal | kiszámították — így azután a í [ népnevelők sokoldalúan, közér t- hetően meg tudták magyarázni a rendeletek jelentőségét. Például! kiszámították, hogy a beadási kö- j telezetlség csökkentése, a hátra- j lék elengedése és a jövedelem- j adó csökkentése a község dolgo- [ zóinak több mint 3,200.000 forintot jelent. Ugyanígy megmutatták például, hogy a «József Attila» tszcs csupán az elengedett | terményhátralék és rövidlejáratú í hitel révén 418.000 forinttal töb- I bet tud kiosztani tagjainak munkaegységeik után. Ilyen és hasonló példákkal keresték fel a népnevelők a falu lakóit. A PÁRTSZERVEZET MUNKÁJA meghozta gyümölcsét. Ezekben a napokban a termelő- szövetkezetek tagsága még jobban összekovácsolódott. A csoportokból csak a férgese hullott ki. A jó felvilágosító munkát bizonyítja, hogy 584 termelőszövetkezeti családból csak 13 tag akart kilépni. A termelőszövetkezetek kizártak 16 tagot, de később hatot visszavettek. Ez a hat ember megígérte, hogy a jövőben jobban dolgozik és erősíti i a csoportot. Két másik kizárt tag visszavételi kérelmét elutasították, s a másik tszcs-l>e is hiába jelentkeztek felvételre, ott sem vetlék fel őket, mert melyik cso- poi tnak kellenek az ilyen nap- lopók? A csoportok megerősödését mutatja az is, hogy eddig 115 egyénileg dolgozó paraszt kérte felvéte’ét a szövetkezetbe. Csupán i a «Vörös Csillag» tszcs-be hetvenen akarnak belépni. Eddig már negyvenet felvettek, de néhányat a közgyűlés elutasított azéi t, mert nem megfelelően művelték a földjüket és a közgyűlés úgy látta, hogy ezek a jelentke- j zők még nem éretlek arra, hogy csoport'agok legyenek. Belépett a csoportba Bogár Szabó Imré- né is. Elmondta, hogy eddig a család úgy gondolta, hogy jobban boldogul, ha a férje elmegy iparba, ő meg a lányával megmű-1 véli a földet. De most, látva a j község Icrme'őcsoportjainak ered-1 menyét, összevetették azt a sajátjukkal és úgy határoztak, hogy a szövetkezeti utat választják. MI VONZOTTA és mi vonzza: az egyénileg dolgozó parasztokat a csoportba Eleken? Elsősorban is: az egyénileg dolgozó parasztok meggyőződtek arról, hogy a csapói than sokkal nagyobb jövedelemhez jutnak. De vonzotta őket az is, hogy a termelőcso- portok bátran feltárták a hibákat, kiszórták a nem oda való, dologkerülő elemeket, nem titkolták, hogy még igen sok nehézséggel kell küzdeniök, s megmon- dotiák: jobb munkaszervezéssel még többet fognak termelni, még nagyobb lesz a.tagok jövedelme. Bátran elmondották például azt is, ha többször megkapálták volna a kukoricát, sokkal jobb lett volna a termés. így harcolnak Elek dolgozó parasztjai a jobb jövőért. S kinn a földeken teljes erővel folyik a vetés. Az őszi betakarítás is gyors léptekkel halad előre. A «Villám» tszcs már határidő előtt befejezte az ősziárpa vetését s teljes erővel az őszibúzavetéshez fogott hozzá. Az eleki szövetkezetek a talajt már több mint 500 holdon előkészítették a búzavetésre. Ugyancsak elvégezték több mint 1000 holdon a mélyszántást, s ha a gépállomás betartja ígéretét és több segítséget ad, mint eddig — akkor igen gyorsan befejezhetik az őszi munkákat. Elek község dolgozó parasztjai hallgattak a pártra, a kormányra, megmaradtak az egyedüli helyes út, a szövetkezeti út mellett. S győztesen kerülnek ki a jövőévi bőséges kenyérért indított harcból. Török László A Szovjetunió nemzeti jövedelme írta: N. Korenyevszkaja A szocialista társadalom legfontosabb törvénye a szovjet nép anyagi és kulturális életszín vonalának szakadatlan emelése. A kommunista párt és a szovjet kormány állandóan gondoskodik a .szovjet emberek jólétéről. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ötödik .ülésszakának határozatai ragyogóan bizonyítják ezt a gondoskodást. , A nép jólétének fokozása A szocialista társadalomban az egész termelés fejlődésétől, a nemzeti jövedelem növekedésétől függ. Szocialista társadalmunk egyik jellegzetessége a nemzeti jövedelem állandó és rohamos növekedése. így 1950-ben a negyedik ötéves terv eredményeképpen a Szovjetunió nemzeti jövedelme 04 százalékkal emelkedett az 1940. évhez és több mint tízszeresére az 1913. évihez viszonyítva. A .XIX. pártkongresszus határozatainak megfelelően nem kevesebb, múlt 60 százalékkal irányozták elő a Szovjetunió nemzeti jövedelmének növelését az ötödik ötéves terv időszakában. Minél lendületesebben emelkedik a nemzeti jövedelem, annál nagyobb összegeket fordít a szocialista állam a népgazdaság fej'esz- tésére és a dolgozók állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítésére, A szocialista társadalom nemzeti jövedelme a nép vagyona A Szovjetunióban a nemzeti jövedelmet a munkások és parasztok anyagi helyzetének rendszeres javítása és a szocialista termelés kiszélesítése érdekében osztják fel. A kapitalista országokban a nép munkájából fakadó nemzeti jövedelem oroszlánrészét a maroknyi kizsákmányoló osztály kaparintja meg. Ezeknek az országoknak dolgozói egyre kisebb részt kapnak a nemzeti jövedelemből. így például az Egyesült Államok dolgozói a második világháborúig az ország lakosságának 78.6 százalékát tették ki, a nemzeti jövedelemből való részesedésük azonban mindössze 44.4 százalék volt és 1948-ra már 41.9 százalékra süly- lyedt. A szocialista társadalomban nincsenek kizsákmányoló osztúLok és a nép a munkájából eredő jövedelem egyedüli ura. A Szovjetunióban a nemzeti jövedelemnek körülbelül háromnegyed részét fordítják a dolgozók személyes, anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítésére. A nemzeti jövedelem fennmaradó része a termelés kiszélesítését, más állami és társadalmi szükségletek fedezését szolgálja, A Szovjetunió nemzeti jövedelme igy két nagy részre oszlik: a beruházási alapra és a fogyasztási alapra. A beruházási alap A nemzeti jövedelem felosztásánál múlhatatlanul szükséges a termelés kiszélesítését és a tartalékok gyarapítását is tekintetbe venni, hogy állandóan fejleszthessük népgazdaságunkat s hogy a szovjet emberek napról-napra jobban és kultúráltabban élhessenek. A nemzeti jövedelem beruházási részének terhére épülnek a gyárak, üzemek, vízierőművek, bányák, gépállomások, iskolák, kórhazak, klubok, stb. 1946—195Inig a népgazdasági tőkéberuházás körülbelül 500 milliárd rubelt tett ki, ebből több mint 320 milliárd rubelt fordítottak: az ipar fejlesztésére. Ez alatt az idő alatt körülbelül hétezer állami nagyüzemét állítottak helyre, épitettek fel és helyeztek üzembe. Az 1951—1955. éveld ion a beruházás növelése összesen 90 százalék a negyedik ötéves terv beruházásaihoz viszonyítva. A part és a kormány rendkívüli figyelmet szentel a nép jó lét fokozásának. A Szovjetunió legfelső tanácsának ötödik ülésszakán Malenkov elvtárs meg jegyezte, hogy már ebben az évben jelentősen megnövelik a lakásépitkezési beruházásokat. A fogyasztási alap egy részét munkabér formájában kapja a lakosság. Az ötéves tervek éveiben a munkások reálbére állandó emelkedést martat. A XIX. pártkongresszus határozatai a munkások és tisztviselők reálbérének 35 százalékkal való emelését és a kolhozparasztok természetbeni és pénz jövedelmének 40 százalékkal való emelését irányozzák elő. A kolhozok meggazdagodásának és az új agropolitiká- nak eredményeképpen a kolhozparasztok jövedelme már az 1953. évben is jelentősen megnövekedett. A fogyasztási alap egy része az ingyenes oktatás és az ingyené« orvosi segítség formájában szolgálja a lakosságot. Az állam társadalma, kulturális és jóléti kiadásai állandóul növekednek. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa ötödik ülésszakán elfogadott 1953. évi költségvetés több mint 129.67 milliárd rubelt irányozott elő társadalmi és kulturális oélokra, ami több mint 2 milli- árddal több, múlt az 1952. évi előirányzat. Egyetlen kapitalista országban sem gondoskodnak éa nem is gondoskodhatnak olyan mértékben a nép javáról, mint a ezocahsta társadalomban. A fentiekből világosan kiderül* hogy országunk dolgozóinak szívügye a nemzeti jövedelem emelése, mert ettől függ az egész népgazdaság sikeres fejlesztése és a nép állandóan növekvő szükscghyi temek teljes és mindenoldalú kielégítése. Túlteljesítik a tervei ni is a felemelkedés útját választottuk Termelőszövetkezetünk tagsága azon az állásponton volt, hogy kilép a tsz-bői. E döntésünket újból fontolóra vettük, megvitattuk partunk segítségét, kormányunk legutóbbi intézkedéseit s úgy határoztunk, hogy továbbra is azon az úton haladunk, amelyen elindultunk. Visszakértük kilépési nyilatkozatunkat s megfogadtuk, hogy jobban fogunk dolgozni, mint idáig. Eddig hat új tag jelentkezett, hogy ők is velünk tartanak s belépnek a csoportba. Mi, DISZ-fiatalok is úgy határoztunk, hogy nem hátra, hanem előre akarunk haladni a pártunk által kijelölt úton. Ezért csatlakozunk a ff üzesgyarmati »Vörös Csillag« tsz DlSZ-fiataljainak felhívásához. Úgy fogunk dolgozui, harcolni, hogy termelőcsoportunk mielőbb megszilárduljon, virágzóvá váljon. • A csabaesfldi »Uj Elet« tsz DISZ-tagsága nevében: Korbely János. Az Orosházi Vasöntödében 1951 ősze óta igen sok változás történt. Világos, tágas műhelyt, mosdót, ebédlőt kapott az üzem. A dolgozók a felszabadulás előtt füstös, poros öntödében fogyasztották el ebédjüket, most főtt étellel várja őket az üzem ebédlője és rádió hangja mellett ebédelnek. Több brigád dolgozik az üzemben és mind ismeri negyedik negyedéves tervét. A felbontott negyedéves tervet előre megkapják a brigádok, hogv időben felkészülhessenek a legyártandó munkadarabok gyorsabb elvégzésére. A brigádok munkája az elmúlt hetekben igen i sokat javult úgy százalékban, mint minőségben. A Béke-brigád tagjai — akik nemrég még tanulók voltak — szeptember harmadik 10 napjában 133 százalékot teljesítettek. A negyedik negyedév első napján Mó- rocz Lajos brigádvezető olaj- sajtoló présforma készítésén 172 százalékot ért el. Bors József, a brigád egyik fiatal tagja gőzszelepet készít, jól beosztotta idejét és egy óra alatt hat gőzszelep helyett tíz darabot készít el. így 167 százalékot teljesített. A brigád többi tagja hasonló jó eredményeket ér el. Az öntőüzemrész a megengedett 6 százalékról 2.19 százalékra csökkentette a selej- tet. A brigád tagjai példamutatóan jegyezték le forintjaikat a haza javára, a maguk hasznára.
