Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-31 / 256. szám
1953 október 31., szombat 3 ViUaísct-iaU héf*e A mezökovácshází járás községi tanácsai teremtsenek kapcsolatot a tömegekkel, akkor meggyorsul a szántás-vetés A mezőkovácsházi járás Békés megye legnagyobb gabonatermő területe. A tavaszi, nyári mező- gazdasági munkák végzésében é'eajártak a járás termelőszövetkezetei, egyéni dolgozó parasztjai. Jól dolgoztak az őszi betaka-| vitásban is azonban most az őszi szántás-vetésben lemaradlak, utolsók közé kerültek a járások közötli versenyben. Hat nappal az őszi búza vetésének határideje előtt, az előirányzott területnek alig 30 százalékán került a földbe a mag. Vontatottan halad a vetőszántás. Battonya község többezer holdas határában példáid alig lehet találkozni szántó-vető dolgozó parasztokkal. Akadályozza a vetési munkát, hogy az egyes termelőszövetkezetekből kilépni szándékozók földterületeinek kiadása vontatottan halad, a nagymérvű lemaradást azonban nem lehet ezzel magyarázni, — mint ahogy a tanácsok teszik. Battonyán ez nincs meg, mégis a termelőszövetkezetek 22 százalékát vetették el az őszieknek. A .község több mint ezer egyéni dolgozó parasztja pedig mindössze 600 holdat vetett, alig 10 százalékát a bevetendő búzaterületnek. A községi ianács öattonyán nem gazdája az őszi munkák irányításának A mezőgazdasági előadó egyedül próbálja végezni a munkát, ahelyett, hogy aktivizálná az állandó bizottságot, bevonná a munkába uz élenjáró dolgozó parasztokat. A tanács, dolgozói nem viszik a lel világosító szót a dolgozó parasztok kőié reii magyarázzák meg a kormányhatározatokat, nem tartanak kisgyű éjeket a községben, a tanyavilágban. Megelégednek csupán azzal, hogy ritkán összehívják a dűlőfelelősöket »kiértékelik a munkát«, s utána minden marad a régiben. Hiányos a járási tanács munkája is. Nem vette időben észre, hogy a községi tanácsok nem tartják nyilván a fogatokat, nem adták ki időben a fogatlapokat Azért történik meg például, hogy délutáni órákig, most, amikor a Medgyésegyházún 28-án a heti piacon 60 pár fogat állt a késő legszorgosabb a munka. A járás gépállomásai sem adják az őszi munkák sikeréért azt, amire képesek volnának. Az élen járó kaszaperi gépállomás is a mélyszántást végzi túlsúlyban, a vetőszántás ezzel szemben a háttérben marad. Hasonlóan van ez a kunágotai, medgyescgyházi gépállomásokon is. Az utóbbi például vetőszántás és őszi vetési tervét október 25-ig 50 százalékban sem teljesítette. A gépállomás vezetőségének, műszaki dol- gozóirfak nagymérvű hanyagságára vall az is, hogy október 28-áu a nagykamarás) »Visits zkij« tszcs-ben öt erőgép állt. Augusztus 20-a óta több mint kétszáz műszak kieseit. Ezidő alatt 1000 normálholdat szánthattak volna fel. Az, hogy az őszi kenyérgabona magvak időben a földbe kerüljenek, nemcsak a járási tanács mezőgazdasági osztályának, hanem a tanács valamennyi dolgozójának feladata. Nem elég csak utasításokat adni a községi tanácsoknak, hanem ellenőrizni, segíteni is kell azok végrehajtását, mozgósítani a termelőszövetkezetek tagjait, a községek egyénileg dolgozó parasztjait a búzavetésre, hiszen nem kevesebbről, mint jövcévi kenyerünkről van szó. Farkas Sándor. Segítsék a vezetők a kétkezes gyapotszetlést a dombegyházi állami gazdaságban í ^ ' i - I tarul elénk, 1 Sajátságos kép | aniikor a «lombegyházi állami gazdaság gyapottáblái mellett elhaladunk. Mint millió fehér pont csillog a napfényben a kikovadt fehér rengeteg. Háromszáz dolgozó fürge mozdüláíókftál rója a sorokat, szedik a gyapotot. Az átvevőhelyen már egész nagy fehér halom és zsákokba szedett gyapot várja az elszállítást. Hiszen egymásután sorakoznak telezsákok- t:ak kötényekkel a mosolygós ar- r.ú lánvok, asszonyok a mérleghez. Sűrűn teszik meg ezt az utat. Gyorsan telnek a zsákok és üríteni kell. Most van a teljes szedése a gyapotnak. Van itt mit ■ !ni 750 holdról. Négy-öt mái. i termést várnak holdanként. t , , 77~. • í kezdték j Jp uehany napja | már mez az előszedést, október 28-ig három vagon gyapotot szállítottak el. Ahhoz, hogy november 10- re, a határidőre befejezzék a gyapot betakarítását, szükséges, hogy naponta egy vagonnal szedjenek le. A gyors betakarításnak legfontosabb előfeltétele a munkaerő biztosítása, helyes felhasználása. A gazdaság vezetői észszerűen a község közelében vetették a gyapotot, hogy az asszonyoknak ne legyen messze, így több asszony az otthoni házimunka elvégzése mellett, gyapotszedésben megkeres naponta 30—-40 forintot. Például Pilán Jánosné 53 éves asszony reggeltől délután 3 óráig 30 kiló gyapotot szedett le, pedig már nem fiatal. Vannak, akik szép eredményeket értek el. Október 27-én 56 kiló gyapotot szedett le Birtyik Mária s aznap keresett 62 forintot. Azóta már biztosan jó né-' hány kilóval többet szed le naponta, hiszen tanulgatja a kétFöldművesszöveikezeiek nagyobb gonddal hajtsák végre a minisztertanács határozatát A minisztertanács határozatot hozott arra, hogy október else- ! jé öl az állami szabadtej felvásárlásáról minden tejszállítónak a tejbegyüjtőkben ki kell fizetni a szabad tejért járó tejárakat havonta háromszor: 2-án, 12-én és 22-én. A tej kifizetése azonban a földnnívesszövetkezetek kezeléséljen lévő gyüjtőcsarnokban nem torién! meg. A MÉSZÖV biztosította ugyan a szükséges pénzösszeget, de a pénz a fiókokba lett zárva, az ügyvezető elvtársak a főkönyvelőkkel együtt ezeket a pénzösszegeket elfelejtették idejében biztosítani. A miniszterlanács végrehajtásának az ilyen formája súlyos mulasztás a dolgozó parasztokkal szemben. Megyénk tcjszállítói sok községben most joggal becsapva érzik magukat, mert nem kapták meg a tíz napra járó tej árát. A minisztertanácsnak ez a határozata is dolgozó parasztságunk életszínvonalának emelését kívánja biztosítani. A szabadtej állami felvásárlása és a tej tíznaponkénfl kifizetése jelentős mennyiségű pénzbevételt biztosít dolgozó parasztságunknak. Mindjobban felismerik a parasztok a szabadtej átadásának jelentőségét. Ezek között van Gerebenics József körösladányi egyénileg dolgozó paraszt is, aki kötelező tejbeadásán felül 10 nap alatt 120 liter szabad tejet adott be, vagy Csizmadia András nagybánhegyesi egyénileg dolgozó paraszt, aki 38 liter szabad tejet szállított a gyüjlőcsarnokba. Sorolhatnánk sok egyénileg dolgozó parasztot, xkik lejbeadásukat jóval túlteljesítették már. Fokozott ellenőrzéssel tegyen meg a MÉSZÖV mindent azért, hogy a földmüvesszövetkézeti gyüjtőcsarnokok is mindig időben fizessék ki a tejszállítóknaík a tejért járó pénzmennyiséget. kezes szovjet szedési módszert. Munkacsapata versenyre hívta ki a gazdaság összes gyapotszedő munkacsapatát s vállalták, hogy« személyenként 10 mázsa gyapotot szednek le a gyapotszedési idény alatt. _______________ a I ^ * . naponta Az CrCutUCDyckct értekelik, de a kisméretű versenytábla (ha ugyan annak lehet nevezni) az iroda folyosóján van elhelyezve, ahol nem minden dolgozó láthatja. Helyesebb lenne, ha az átvevőhelyeken népszerűsítenék a jólteljesítő dolgozókat. Ott minden dolgozó megfordul többször is naponta, nem sok munkába kerülne két oszlopra egy táblát erősíteni és a napi eredményeket feltüntetni rajta. A gazdaság négy éve termel már gyapotot. Nem kis mennyiségben, azonban igen komoly hiányosság a vezetőség részéről az, hogy a kétkezes szovjet 6zedési módszert nem vezették be a dolgozók között, jóllehet, három brigádtagot elküldték a hidasháti állami gazdaságba tapasztalatcserére, de azóta semmi segítséget nem adtak nekik az agronómu- sok, pedig 150 fiatal közül jó néhányan érdeklődnek a kétkezes szedés elsajátítása iránt. Vájjon hogyan akarják a napi egy vagon gyapot leszedését biztosílani, hogy határidőre betakarítsanak, ha ilyen felületesen elsiklanak az új módszerek alkalmazása mellett, ami lényegesen elősegíti a gyors betakarítást? A gazdaság vezetőinek a további jó munka, a nagyobb teljesítés érdekében, a jó időt kihasználva biztosítani kell a szovjet kétkezes szedés széleskörű elterjesztését. Ezzel a módszerrel gyor- EÍtani lehet a gyapot betakarítását, ugyanakkor csökkenteni a munkaerő szükségletet. A gyapotszedő ezzel a módszerrel napi 160-—180 kilós teljesítményt is elérhet. Illő volna, ha néhány gyapotmestert nevelnének a gazdaság vezetői az idei gyapotszedés alatt, olyanokat, akik tökéletesen elsajátítják a kétkezes szedést és akik jövőre kiváló munkamódszerüket átadnák a többi dolgozóknak is. Mi Mi Magyardombegyliáza nyerte el a Megyei Tanács begyűjtési vándorzászlóját Magyardombegy liáza község dolgozó népe gy őzelmi ünnepet ült vasárnap. A győzelemért itt is meg kellett dolgozni. A győzelemhez vezető úton a kommunisták jártak az élen és mutattak jó példát helytállásukkal. A jó meggyőző felvilágosító munka nyomán felismerték a magyardombegyházi dolgozó parasztok, hogy több árut csak akkor várhatnak, ha bőven termelnek és idejében eleget tesznek állam iránti kötelezettségüknek. Ebben a községben nem úgy értik a helytállást és a példa- mutatást a kommunisták, hogy «eleget tettem a rám váró kötelezettségnek, most már megpihenhetek». Azt is megnézték, kik azok, akiit még nem tettek eleget Azokat felkeresték és elbeszélgettek velük. De nemcsak a kommunisták, hanem az őket követő élenjáró pártonkívüli dolgozók, MNDSZ-asszonyok is — akik eleget tettek beadási kötelezettségüknek, — segítettek a pártnak népnevelő munkát végezni. Vasárnaponként Fülöp Sándorné, Kiss Erzsébet, Dús Fe- rencné — és még sokan mások — felkeresték asszonytársaikat é- elbeszélgettek velük a kormányprogrammról, persze a kötelezettség teljesítéséről is. Ismertették a falu népével a begyüjtőhelyeket. A pártszervezet vezetőinek javaslatára úgy szervezték meg a faluban a terményátvételt, hogy nem volt tumultus és senkinek sem kellett egy fél napot, vagy ennél több időt eltölteni a terményátvevő helyen. A faluban több helyen eeszik át a kukoricát így az is elősegítette a begyűjtés meggyorsítását, hogy nem hurcolták a dolgozók a falu egyik végéről a másikra átadandó terményeiket. Magyardombegyházán tehát széleskörű tömegmozgalommá fejlesztették a begyűjtést. Ezért tudta a község megyénkben elnyerni a Megyei Tanács begyűjtési vándorzászlóját. A széles tömegmozgalmat pedig ezért tudták ennyire kifejleszteni, mert a pártcsoport értekezleteken arról is beszámoltak az elvtársak, ki milyen munkát végzett a siker érdekében és milyen nehézségeket kell még leküzdeniök. A munka verseny javítja minőségi termelésünket A Központi Vezetőség június 27—28-i nagyjelentőségű határozata lT"lfÖhn\hfí)>hi- és ezen belül a textilipar feladatait is. A textiliparban a vállalások a november 7-re indított verseny- szakaszban főleg a minőség megjavítására és az anvagtakarékos- ságra történtek. Egyéni, páros- és brigádversenyzőink most vállvetve liarcolnak, hogy üzemünk! termékei jók és olcsók legyenek A szakszervezet a napi vándorzászló odaítélésével segíti az eredmények fokozását. A legjobb szövő és brigád havonta kapja meg a vándorzászlót, — az értékelésnél az elsőrendű szempontként a minőségi munkát vesszük figyelembe. Mindezek ellenére, még mindig voltak és vannak olyan hibák az üzemben, amelyeket nem minden esetben vettünk észre é« ezek akadályozták a munkát Az elmúlt negyedév elején rendszeresítettük, hogy versenytársunkkal, a Mezőtúri Szövőgyárral rendszeresen értékeljük a versenyt, azonban nem úgy7, hogy a munkaügyi osztály két-két dolgozója összeül és a számok alapján megállapítják, ki az első és ezt papírra vetik, mert ez a verseny visszafejlődését jelenti. Meghívjuk az értékelésre a két üzem legjobb dolgozóit, akik elmondják, hogyan értek el kimagasló eredményeket, részletesen megvitatunk egy-egy jó munkafogást és a műszakiakkal összefogva tisztázzuk a téves, helytelen, régi, elavult módszereket.Meghívjuk az értékelésre a rosszul dolgozó szövőket is, hogy hallják, az ő rossz munkájuk mennyire rontotta az üzem jó munkáját Fő célunk, hogy tanuljanak ezek a gyengébben dolgozó szaktársak a sztahánovistáktól, tanuljanak meg könnyen, jó időbeosztással jót és sokat termelni. Ezeken az értékeléseken a két üzem párosversenyzői barátságosan elbeszélgetve segítik egymás munkáját. Csata Lajos szak- társ elmondotla legutóbb Wagner Ádámnak, hogy az ő minősége azért kifogástalan már hosszabb idő óta, mert ő rossz gépen nem dolgozik. Azonnal szól a mesternek, aki a hibát rögtön megjavítja- Az értékelésnek ez a módja szép eredményeket hozott a munkaversenyben és a két üzem termelésében. Mindkét vállalat a tervét túlteljesítette a harmadik negyedévben, így a rájuk kiszabott feladatnak eleget tettek. A verseny azonban segíti az anyagtakarékosságot is, mert az üzemünkben járt mezőtúri szö- vő-szaktársak felhívták szövőink figyelmét, hogy sok fonál kerül a szemétbe, mert nem vigyázunk rá- Azóta hulladékunk is csökken. Ez azonban nem ment egyik napról a másikra. Vannak meg szövőink (és Mezőtúron is vannak), akik nem tartják fontosnak a nyersanyaggal való takarékoskodást és gépeik környéke tele van hulladékkal, fonállalA közös értékelés ilyen formája eredményezte azt, hogy a minőség a két üzemben ma már igen szép. A Mezőtúri Szövőgyáré 99.9, az Alföldi Szövőgyáré 99.2 százalék, mindkét gyár dolgozói büszkék lehetnek ezekre az eredményekre. Elért eredményeinknél azonban nem állunk meg, a verseny tovább folyik és a baráti nemes versengés újabb munkasikereket, újabb sztahanovistákat szül, végső fokon elősegíti a szocializmus győzelmét hazánkban. Mikus Sándor főmérnök Alföldi Szövőgyár, Mezőberény
