Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-30 / 255. szám
1953 október 39 . pésle’i' B Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának katározafa ,0 közszükségleti iparcikkek termelésének kibővítéséről és minőségének javífásáróí“ J.apunk tegnapi számában közeit cikk folytatása) A háztartási és kultúrcikkek gyártásának fokozása, választékának kibővítése és minőségének megjavítása A háztartási iparcikkeket gyártó nehézipari ágazatok, de mindenekelőtt a gépipari minisztérium, a villamoserőművek és a villamosipar minisztériuma, a közlekedési és nehézgépipari minisztérium, a repülőipari minisztérium’, a honvédelmi ipari minisztérium, a kohóiparé minisztérium, az építőanyagipari minisztérium, úgyszintén a helyi és szövetkezeti ipar egyik legfontosabb feladata, hogy a háztartási cikkek gyártása jelentős fokozásának biztosításával együtt megjavítsák a termelés minőségét, intézkedjenek a gyártás profilírozásáról, ezzel csökkentsék a termelési költségeket, tegyenek intézkedéseket az áruválaszték kibővítésére a háziasszonyok munkájának megköny- nyítésc, a lakosság kényelmének darabra emeljék, tagyis négyszerezzék meg az 1950. é\ ihez képet. Kötelezni kell a Szovjetunió fa- és papíripari minisztériumát, valamint a szövetségi köztársaságok minisztertanácsait, hogy: a) bővítsék a bútorgyárakban készített bútorok választékát, biztosítsák a hajlítottszékek, a ruhás- és fehérneműszekrények, a könyvszekrények, a díványok, a gyermekbútorok és a két-három- szobás lakások számára készülő bútorgarniturák gyártásának jelentős növelését, fokozzák az ország minden kerületében a legkelendőbb bútorfélék gyártását. Kötelezni kell a Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisztériumát, a Centropromszojuzl, a szövetségi köztársaságok miniszf j r r i • r \ Ccivr vlCvEt nunlui euetiwvtjy iiuiiicZi megteremtése es joletenek javi- lertaná<®aitj hogy dofgozzanak ki tasa céljából. és valósítsanak meg olyan rend_, I , j ft / / vo V uiv/oi lűuirti n. uiV'ti v i y un tv&iu Emeljek a háztartási porszívó- ; szabályokat, amelyek a közszük- gepek gyártását 1954-ben ^43.000 sé ,eU ipal.cikkek't előállító üze- ilarabra, 1955-ben pedig 483.000 m£kbcn ^ovább csökkentik az öndarabra. Emeljék a mosógépek gyártását 1954-ben 110.000 darabra, 1955-ben pedig 296.000 darabra. Növeljék a villanyvaaslók gyártását 1954-ben 3,550.000, 1955- ben pedig 1,375.000 darabra, vagyis emeljék kilencszeresére a vasalógyártást az 1950. évihez képest. Kötelezni kell a szállító minisztériumokat arra, hogy jelentős mértékben megjavítsák a zo- máneedények minőségét és biztosítsák, hogy a kereskedelmi szcr\ özeteknek legalább 70 százalékában elsőrendű minőségű ilyen edényt szállítsanak. költséget, a nyersanyag- és kész- gyártmányveszteséget, a forgalmi költségeket, 8 amellett javítják az árucikkek minőségéi;. Meg kell tiltani az állami és szövetkezeti iparvállalatoknak, hogy az újonnan bevezetett közszükségleti cikkek gyártását a Szovjetunió kereskedelmi minisztériumának hozzájárulása nélkül megszüntessék. Kötelezni kell a szövetségi köztársaságok minisztériumait, hivatalait és minisztertanácsait, hogy vizsgálják felül a tömegfogyasztási cikkeknek közvetlenül a minisztériumokban összeállított tését és bővítését a kerületi és városi ipari, valamint a területi, határterületi, autonómköztársasági helyi ipar felhalmozásai terhére, az értékcsökkenési leírás beruházásra szánt része terhére, valamint a jelen rendelet értelmében a beruházási terven felül, a kerületi és városi végrehajtó bizottságok határozatának megfelelően, vállalatonként 200.000 rubelig terjedhető hitel terhére, I vagy a területi, határterületi j végrehajtó bizottságok, autonóm ! köztársaságok minisztertanácsai j határozatai értelmében vállaia- j tönként 500.000 rubelig terjed-! hető hitel terhére, vagy a szövet- ! ségi köztársaságok minisztertaná- j csai határozatának megfelelően vállalatonként 2 millió rubelig terjedhető hitel terhére. A beruházásokról Emeljék az aluminiumedény- gyártási terveit, szem -előtt tart- gyártást 1954-ben 90.000, 1955- j va, hogy ezeknek az árucikkekben pedig 107.000 tonnára, vagy- írek a gyártását jelentős mértékig az 1950. évi termelés három- I ben növelni kell és fel kell szorosára. emelni a kereskedelmi szervezeA szamovárgyártást 1954-ben J tekkel egyetértésben mcgállapí- 675.000, 1955-ben pedig 890.000 | tott mértékig. A hejyi és szövetkezeti ipar vállalatai bau gyártott közszükségleti cikkek gyártásának bővítése Meg kell gyorsítani az építkezést és 1954—1956 közt üzembe kell helyezni azokat a hatalmas üzemeket, amelyek a pamütipar számára épülnek. 1954—1956 között rekonstruálni és bővíteni kell a működő textil-, kötszövő-, bőr- és cipőipari vállalatokat és el kell látni azokat nagy’.e’.ejesítőképességű gépi berendezéssel. Kötelezni kell a Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisztériumát, hogy 1954—1955-I>en az alábbi termelési kapacitásokat helyezze üzembe: (az első szám az 1954. évi, a második szám pedig az 1955. évi termelési kapacitásokat jelzi). Összesen 480.000 — 1,381.000 fonóorsót, ezen belül: a pamutiparban 422.000 — 1,180.000 fonóorsót, a gyapjúiparban 43.000 — 181.000 fonóorsót, összesen 15.507 — 38.000 szövőgépet, ezen belül: a pamutiparban 13.000 — 32.130 szövőgépet, a gyapjúiparban 995 — 3204 szövőgépet, a selyemiparban 1175 — 2080 szövőgépet, 20 millió — 35 millió párt gyártó cipőipari kapacitást, 22 millió — 36 millió pár harisnya Eéies igét gyártó kapacitást, 6410 — 8065 tonna ke- ménybőrt, 85 millió — 300 millió uégyzetdeciméter krómbőrt, 165 Tniltió ''1 '445 millió i:égy- zetdeciméter bagariabőrt előállító kapacitást. A Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisztériumának 1954-ben 5850 millió rubel értékű beruházást kell eszközölnie, szemben az 1953. évre előirányzott 3148 millió rubeles beruházással. Az építésügyi minisztériumot kötelezni kell, hogy 1954-bea a Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisztériumának építkezésein 922.7 millió rubel értékű építési és szerelési munkálatokat végezzen. A Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisztériumát és az építésügyi minisztériumot kötelezni kell, hogy 1953-ban hiánytalanul teljesítse az 1953-ra előírt beruházási tervet, a termelési kapacitások üzembelielyezési tervét, valamint lakóházak, napköziotl- honok, bölcsődék, iskolák, tanintézetek és egyéb kulturális és gyógy intézmények építésének tervét. A Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisztériumát és az építésügyi minisztériumot kötelezni kell, hogy egyi hónapon belül a Szovjetunió Állami Tervbi- zottságával és a Szovjetunió pénzügyminisztériumával egyetértés ben a Szovjetunió Minisztertanácsának nyújtsa be azokat a rendszabályokat, amelyek a fentemlí- lelt minisztériumok keretén belül a Jiöz,szükségleti iparcikkeket gyártó vállalatok építésével foglalkozó építési szervezetek megerősítésire vonatkoznak, szem előtt tartva, hogy az építkezéseken ugyanolyan feltételeket kell teremtenie, mint amilyenek a népgazdaság vezető ágazatainak szervezetei számára végzett építkezéseknél vannak. A szövetségi köztársaságok mi- nisziertanácsait, a területi és határterületi végrehajtó bizottságokat kötelezni kell, hogy az épülő közszükségleti iparcikkeket gyártó vállalatokat teljesen és elsősorban lássák el helyi építőanyagokkal. A szö\eóéii köztársaságok mi- nisziertanácsait kötelezni kell, hogy egyi hónapon belül állapítsák meg azokat a feladatokat, amelyeknek elvégzése szükséges a kapacitások olymérvű megnöveléséhez, hogy biztosítani lehessen a közszükségleti iparcikkeknek s helyi és szövetkezeti iparban a jelen határozat szerint előírt termelését. A jelen határozatban a közszükségleti iparcikkek gyártására vonatkozóan előírt feladatok elvégzésére 810 millió rubeles beruházási keret nyújtandó 1954-re a szövetségi köztársaságok minisztertanácsainak a helyiipari é> fűtőanyagipari minisztériumok számára. Elsőrendű feladat, hogy a közszükség'eti iparcikkeket gyártó vállalalokat teljes mértékben és fennakadás nélkül ellássák nyersanyaggal, fűtőanyaggal, villamos- energiával és gépi berendezéssel. A Szovjetunió Minisztertanácsi és az SZKP központi bizottsága megállapítja, hogy a közszükségleti cikkek gyártása rohamos fejlesztésének biztosítása a minisztériumok, a hivatalok é; a szövetséges köztársaságok minisztertanácsainak legfontosabb feladata, ezért kötelezi a minisztereket, a hivatalok vezetőit, valamint a szövetséges köztársaságok minisztertanácsainak elnökeit, hogy az 1954. évi gazdasági tervek tervezeteiben konkrét intézkedéseket írjanak elő jelen határozat hiánytalan végrehajtásának biztosítására. ' (Rövidített közlemény. A határozat eredeti szövege megjelent a Szabad Nép 1953 október 29-i számában.) Kötc’fczni kell a szövetségi köztársaságok minisztertanácsait és ei Centropromszojuzt, hogy a helyiipari és ipari szövetkezeti üzemekben a közszükségleti cikkek gyártásának komoly növelése céljából egy hónapon belül dolgozzanak ki és léptessenek életbe olyan rendszabályokat, amelyek biztosítják, hogy a helyiipari és ipari szövetkezeti üzemek teljesítik előírt feladataikat; a helyiipari és ipari szövetkezeti üzemekben széles körben vezessék be az új technikát, az élenjáró technológiát, futószalagok felhasználásával szervezzék meg n folyamatos gyártási módszereket, azonkívül széles körben használják fel az állami és szövetkezeti iparvállalatok és a termelési újítók élenjáró munkamódszereit; 1953—1953 között profilírozzák a helyiipari és ipari szövetkezeti üzemeket s ezáltal biztosítsák a termelési kapacitások sokkal jobb kihasználását, az önköltség csökkentését és az előállított árucikkek minőségének javítását; biztosítsák a közszükségleti cikkek gyártásának kerületenkenti jobb megoszlását. Fejlesszék ki a helyi ipar és az ipari szövetkezetek saját nyersanyagbázisát. A szövetségi köztársaságok minisztertanácsainak jogot kell adni arra, hogy újból elosszák a területi, határterületi, autonómköztársasági helyiipari üzemek, valamint a köztársasági városok, a területi, határterületi és autonómköztársasági központok kerületi és városi ipara beruházásokra szánt felhabnozásainak legfeljebb 60 százalékát; elosszák abból a célból, hogy ezeket a felhabnoza- sokat a szükséges felhalmozásokkal nem rendelkező területeken, határterületeken és autonóm köztársaságokban kerületi iparvállalatok építésére és bővítésére, va- hunint a területi, határterületi és autonómköztársasági helyiipari üzemeknek a jóváhagyott beruházási terveken felüli építésére és bővítésére használják fel. A lakosság mindennapi szükségleteinek kielégítését célzó intézmények, vállalatok létesítésére hitelt kell nyújtani: a kerületi, városi, területi, határterületi, autonómköztársasági üzemeknek, saját kérésükre, vállalatonként 100.000 rubelig, a területi, határterületi végrehajtó bizottságok, a köztársasági minisztertanácsok kérésére vállalatonként 500.000 rubelig, olymódon, hogy a hitelt egy éven belül törleszteni kell, az ipari szövetkezeteknek és a kereskedelmi szervezeteknek (az ipari szövetkezeti és saját kereskedelmi szervezeteknek) kérésükre vállalatonként 100.000 rubelig, a területi, határterületi és köztársasági ipari szövetkezeti tanácsok, a fogyasztási szövetkezeti szövetségek és a felettes kereskedelmi szervezetek kérésére vállalatonként vágy- szervezetenként 500.000 rubelig, legfeljebb egyéves törlesztési határidőre. Engedélyezni kell üzemek épíKÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Ami az amerikai-görög szerződés mögöit van Október 12-én Athénben aláírták a görög-amerikai szerződést, amelynek értelmében az Egyesült Államok támaszpontokat kap Görögországban. Ezzel egyidejűleg aláírták a megfelelő jegyzőkönyveket is s ezek pontosan részletezik és kiegészült a szerződést. A jegyzőkönyvek titkosak. De már a szerződés közzétett szövege is mulatja, hogy az amerikai agresszorok megfosztották Görögországot nemzeti függetlenségének és szuverenitásának utolsó maradványaitól is. E szerződés első cikkelye módot nyújt az amerikai szoldateszkának arra, hogy »katonai célokra használja a vasutakat és a többi utakat, valamint katonai berendezéseket építhessen«; továbbá módot nyújt arra, hogy amerikai csapatokat és hadianyagokat hozhassanak Görögország területére minden adó, vagy vám nélkül, hogy amerikai hajók fussanak be görög vizekre. A görög-amerikai szerződés aláírása azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államoknak sikerült végül teljesen kiütnie Angliát a görögországi nyeregből. Még néhány évvel ezelőtt Anglia volt az úr Görögországban. A hírhedt »Truman-ejtv* értelmében nyújtott amerikai »segítség« (1947) mérte az első csapást Anglia görögországi állásaira. A »Marshall-terv« végleg megingatta ezeket az állásokat. Anglia kénytelen volt belemenni az amerikai követelésekbe, hogy Görögországot vegyék fel az atlanti tömbbe, annak ellenére, hogy a londoui politikusok teljesen tisztában voltak azzal, honná fúj a szél. Végül azután az október 12-én a katonai támaszpontokra vonatkozóan megkötött görög-amerikai szerződés azt eredményezte, hogy. kő “kövön nem maradt az angol állásokból. Ne csodálkozzunk tehát azon, hogy az angol lapok rendkívül szűkszavúan kommentálják ezt a szerződést, hiszen az keserű pirula volt, amelyet az Egyesült Államok »fiatalabb partnere« kénytelen volt lenyelni. A támaszpontokra vonatkozó görög-amerikai szerződés tanulságos más szempontból is. Közvetve azt bizonyítja, hogy az amerikai külügyminisztérium »atlanti poliliká«-ja csődött mondott s most a washingtoni külügyminisztérium egyik kísérletét teszi, hogy rekompenzálja magát az »európai hadsereg« terveinek meghiúsulásáért. A »Der Spiegel« című nyugat- németországi lap nemrégiben érdekes gondolatot vetett fel, amelynek lényege az, hogy az Egyesült Államok aligha tudja Angliát és Franciaországot az oroszellenes stratégiában való aktiv részvételre kényszeríteni és ezért Washington »újabb koalíciót; igyekszik összetákolni egy harmadik világháborúhoz. »Ez az új koalíció — írta a »Der Spiegel« ~ az*Egyesü t Államok politikai és katonai szövetsége lenne Spanyolországgal, Nyugat • Németországgal és Törökországgal. «•• A lap Görögországot nem említi. De az a tény, hogy az Egyesült Államok nemrég a görög- amerikai szerződéshez hasonló szerződést írt alá Spanyolországgal a haditámaszpontokra vonatkozóan, a görög újságok kijelentései, melyek szerint az amerikaiak rövidesen ugyanilyen szerződést írnak alá Törökországgal is,az amerikai politikusok utalásai, hogy ha a nyugateurópai országok parlamentjeiben nem fogják ratifikálni az »európai hadseregre« vonatkozó szerződést, akkor az Egyesült Államok kétoldalú katonai szerződést kőinek Nyugatnémetországgal, kétségtelenül azt bizonyítják, az »új koalíció« megalakításának agresszi- ós ötletei megszülettek. Amint látjuk, komolyan fenyegeti Dél-Európa békéjét ez a szerződés, amely egész Görög-' országot az amerikai imperializmus hadászati támaszpontjává és hitbizományává teszi. Az Egyesült Államok újból bebizonyította, hogy ki akarja élezni a nemzetközi helyzetet.
