Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-29 / 254. szám

t#W» «klóber 29, csütörtök ViU&t&aíaU képi CSOPORTGYŰLÉS NAGYSZÉNÁS KÖZSÉG ÉLETÉBŐL Ahogy leszállt uz este, abba­hagyták a munkát. Vacsora után pedig a «szomszédok» ötös-ha­tos csoportban elindultak a köz­ponti tanya felé. — Uj vezetőséget választunk ■— beszélték egymás között a dolgozók. —- Meg az sem mindegy, hogy kiket veszünk vissza azok kö­zül, akik kiléptek — toldja meg a másik. így beszélgettek, akiknek az a céljuk, hogy minél erősebbé, egy­ségesebbé fejlesszék a csoportot. Mások meg — a megalkuvók csoportja — úgy gondolták: hadd jöjjenek, kell a munkaerő. Na, de majd meglátjuk, ki győz, ha sor kerül a visszalépni szándékozók ügyének megtárgya­lására. A tszcs-elnök beszámolójában elmondja, hogy az utóbbi hetek­ben mennyire megjavult a mun­kához való viszony. A répaszedést és az elszállítást befejezték. A 300 hold kukoricából több mint 200 holdat letörtek, a szárat le­vágták és kúpokba állították. Asszonyok, lányok — szóval a családtagok is — szívvel-lélekkel dolgoztak és dolgoznak a l^eta- ka rítás sikeréért, hiszen saját :-<bb életükről is van szó. A kis Farkas Anna csaknem egyedül 3000 négyszögöl kukoricát tört le és 1050 négyszögöl répát sze­dett fel. laíesanyja csak néha tu­dott neki valamit segíteni. Sok ilyen harcos asszony és leány van a muronyi «Október 1» tszcs- ben. Az asszonyok haroossága azon­ban nemcsak a munkában mutat­kozik meg, hanem a csoportba visszalépni akarók elbírálásában is. A csoport^yűlésen a hangulat- keltők úgy vélték, elérkezett az ő idejük. Ayrellett próbáltak han­goskodni, hogy kivétel nélkül vissza kell venni mindenkit a csoportba. Kell a munkaerő! Ifj. Lipcsei Imréről azt mondották egyesek: jól dolgozott... De a Csatári-brigád tagjai nem hagy­ták magukat, meg a csoportot, 8 elmondották: amíg a becsüle­tes munkát végző dolgozók 30 mázsa tengerit takarítanak be egy holdról, addig a Lipcsei Imre által művelt föld alig ad tíz má­zsát. Míg más asszonyok dolgoz­tak, addig az ő felesége «elcéklé- zett» a faluban. Aztán szó szót követett. Már úgy látszott, hogy a hangoskodók kerülnek fölénybe, amikor a Csa­tári-brigád kijelentette: — Jól van, vegyük vissza, de a mi brigádunk nem fogadja be. Akik annyira akarják, hogy visz- szajöjjön, azok vegyék oda ma­guk közé és kínlódjanak vele. Ekkor már halkult a hangos­kodók hangja. Kiderült, hogy ló­gósra nekik sincs szükségük. Nagy Imrére került a sor. — Egy öregasszony is többet tudott nála teljesíteni — hallat­szott mindenünnen. Nagy Imre visszalépési kérelmét vita nél­kül elutasította a csoportgyűlés. Kiss Gábort, Hévízi Lászlónét, M. Szabó Mátyást, Tóth Istvánt és még vagy kilenc dolgozót, akiket egy ideig megtévesztett az ellenség hazugsága, ■— visszavet­ték a csoportba, A muronyi «Október 1» tszcs legutóbbi gyűlése megmutatta, hogy harcos és a nagy üzemi gaz­dálkodást támogató dolgozókból tevődik össze a csoport tagsága. A járási pártbizottságnak sokkal több gondot kellene erre a cso­portra fordítani és megalakítani az üzemi pártszervezetet. Erre megvan minden lehetőség. Jó harcos párttagokat lehet majd ne­velni a csoportban, jól dolgozó, ma még pártonkívüliekből. A 180 tagot számláló csoportban sok dolgozóban megláthatják a hol­nap kommunistáit. Szula Imre. Iz oresházi gimnázium építői teljesitik vállalásukat Orosházán a 65/2. Építőipari Vállalat dolgozói a gimnáziu­mi építkezésnél jelenleg még csak a bontási munkálatokat végzik a környező épületeken. Igyekeznek, hogy a tél beállta előtt a földmunkálatokkial tel­jesen elkészüljenek. Idejében elvégezzék az alapozást, apin- oerészek előkészítését. A dol­gozók november 7-e tiszteié lére vállalták, hogy minőségi mun­kát végeznek. A bontásnál fi- gyelcjmbe veszik a takarékos­ságot, különösen a csefép, tég­la és faanyagnál. Minőségi Egy autó a bürokrácia országútján Egy csomó rozsdásodó vasból élő, eleven gépkocsi szüle- j telt az Orosházi Mechanikai Vállalatnál még az elmúlt évben. Ta- % Ián nem olyan nagy bűn ez — gondolták, amikor elkészültek j vele a dolgozók és megírták rögtön a kérvényt a kocsi levizs_ } gúzlalása ügyében az akkor még Cétezö helyiipari miniszteri- | umba. Amikor a választ nem kapták meg, maga Kosziba elvtárs, z a vállalat vezetője utazott fel Budapestre■ |-idilliig § — A kérvényt meg sem kaptuk. írjanak pótkérvényl — | mondották. Isméi ugyanaz történt, egy sor válasz sem jött. Kosziba elvtárs most szeptemberben Balatonföldváron üdült, * s amikor jött visszafelé, útba ejtette a könnyűipari miniszteri- % nmot, mivel közben a helyiipari minisztérium megszűnt és fet- í kereste Szűcs elvtársat. í — Szeretnénk levizsgáztatni az elkészített gépkocsit, mert j időközben két vállalat egyesült és hol innen, hol onnan kell hozni : valamit. Naponta, mintegy 30—40 mázsa árut kell szállítani. | — Nem lett volna szabad ezt a kocsit megcsinálni — kapta a J kitérő választ. — Bűnt követtek el, hogy az alkatrészeket össze- X rakták. I Kosziba elvtárs zsebkendőjével megtörölte izzadó fcomlokát, X mivel ő nem gondolt arra, hogy bűnt követ el, amikor egy X gépkocsit készít dolgozó társaival a vállalat részére. A vállalat- X iialc pedig szüksége volt rá. A nemzetgazdaságot nem károsította ♦ meg — gondolta —, mert ócska alkatrészből autó lett. — Akkor talán le is ülöm mindjárt a büntetésem — mon- | daliti, s közben arra gondolt, hiába áldozott 21 napot munka- | i X . : ! : idején kívül erre a gépkocsira. — Különben majd beszélek az osztályvezetővel és értesí­tem az elvtársakat az eredményről — hangzott a válasz. Nem telt bele két hét és megjött az átirat. Mi volt benne.' »-... számú rendelet értelmében, a ... paragrafus szerint bűn- teltet követtek el. Felkérem a Címet, hogy további intézke­désig a gépkocsit vegye a vállalat telepén zár alá és tartsa meg >e,'enlegi állapotában« — így szólt az utasítás. Várták, hogy mi ‘esz. Nem késett a válasz: A kocsit kiutalták a Békésmegyei Téglagyári Egyesülésnek. munkájuk jutalmául most az építkezés dolgozói 30 ezer fo­rint célprémiumot kapnak no­vember 7-én. Többen a dol­gozók közül pedig sztahanovis­ta oklevelet, mint Rocskárlst- ván, Pálmai István vas­betonszerelő és Laskai Im­rédé, az első női dolgozó, aki a vállalatnál a sztahano- viStTikirftÓtWér'íé. HÖrvátb Im­re kőművesbrigádja az első tíz napban e’ért 207 százalékos le;l- jesítmányét a második tíz nap­ban 240 százalékra emelte. Gál Sándor segédmunkásbri- gádja, aki ugyancsak az épít­kezésen dolgozik, 147-ről 178 százalékra emelte teljesítmé­nyét. Az építkezés dolgozói, hogy a batáridőket betarthassák, a rendelkezésre álló gépeket tel­jesen kihasználják. Megyénk dolgozói közül a békéscsabai MDP székház építkezésén töb­ben látták azt az újítást, amely Bene Pál, az építkezés veze­tője és több társának újítása volt, a lábakon álló földbun­kert, amiből a föld közvetle­nül a kocsira szóródik egy nyíláson keresztül. Ezt újból alkalmazzák, ezzel meggyorsít­ják a földmunkálatokat és meg­szüntetik a föld »karolását« s a nehéz fizikai munkát emberi erő helyett igy gépek végzikel. Többen befejezték a búzavetést Az utóbbi napokban javulás tapasztalható az őszi szániás- vetési munkák elvégzésénél. A tanácstagok egy-egy dűlőt patronál­nak és felvilágosító munkával győzik meg a dolgozó parasztokat az ellenség ama híreszteléséről: »Száraz időben elvetett gabona tönkremegy a földben«. A jó felvilágosító munka eredménye az hogy több termelőszövetkezet, egyénileg dolgozó paraszt befe­jezte a vetést. Az I-es típusú »Petőfi« tszcs-bep már szépen zöl­déi a búza. Elsők között fejezte be a búzavetést Balogh Sándor tízholdas, Bajkán János négyholdas, Lentrovszki János tizenkét- holdas dolgozó paraszt. Emelkedik a dolgozók életszínvonala A község dolgozói életszínvonalának emelkedését mutatja a földművesszövetkezet boltjainak növekvő forgalma is. A múlt- évihez viszonyítva ebben az évben 20—25 százalékkal nagyobb a jövedelem. Különösen megnőtt az árleszállítás után az ipari- és a ruházati cikkek kereslete. A kisáruliázban egy napon nyolc darab zománcos tűzhelyet vásároltak. A vásárlók közölt volt Hegedűs Györgyné dolgozó parasztasszony is, akinek a múltban ilyesmire sohasem telt volna. Jól fizet a gyapot A határban mindenütt megkezdődött a gyapot szedése. A termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok jó ter­mést takarítanak be. Az I-e,s típusú »Kossuth« tszcs tíz hold gyapot után 48 ezer forint bevételre számít. A jó talajmunka és a kedvező időjárás következtében szépen kovád a gyapot Nagyrésze első osztályú. így tehát a csoport tagsága jogosan szá­mit 48 ezer forintos jövedelemre. Olasz József egyénileg dol­gozó paraszt ezer négyszögöl gyapotterületén is megkezdte a gyapot szedését. Eddig közel 100 kilogrammot szállított be. De elsők között van ebben a munkában Argyeláa Györgyné dolgozó parasztasszony is. Új cukrászda A dolgozók ínegnövekedí tt igényét szolgálja a 40 ezer fo­rint beruházással felépített földművesszövetkezeti cukrászda. Az Ízlésesen berendezett és bő áruval ellátott cukrászdát az első napokban a falu dolgozóinak százai keresték fel. KINA ELETEBOL áUtAA" ) Tanulnak a leendő tanítók A pekingi tanítóképző jelentős roméves tanfolyam második évé­erdményeket ért el a felszabadu­lás óta- 1953-ban az intézetben tanuló leendő pedagógusok szá­ma az 1949. évi 332-ről közel ezerre emelkedett. A pekingi tanítóképző — akár tői kezdve résztvesznek az elemi iskolák tanóráin és mielőtt az oklevelet megkapják, maguk is négy hétig tanítanak. Az elmúlt négy évben 564 di­ák szerzett tanítói oklevelet a csak a többi kínai iskola — a | pekingi tanítóképzőbep. Lin szovjet tanintézetek bevált pe­dagógiai módszereit alkalmazza, így például a tanulók gyakorlati kiképzésben is részesülnek. Az intézet keretében két elemi iskola működik. A leendő tanítók a há­Csao-csien és Li Jun-csuars, akik 1950-ben végezték el a tanítókép­zőt, elnyerték a »mintalanító« megtisztelő címet. A Pravda nem­régiben ismertette Li Jun-csuan oktatási tapasztalatait. OROSHÁZI SÖR NV FIGYELMÉBE! Október 22-én Hedvig elv társ helytelen magatartást ta­núsított akkor, amikor nem volt hajlandó tíz percnél tovább állni a gépkocsival, így a hozott sörszükségletet nem adta le részünkre. Pedig községünk dolgozói 6 napja nem tudnak egy pohár sörhöz jutni. Dián András ügyvezető, Tótkomlós, földművesszövetkezet. A bélmegyeri fogatok és as össi munka | Bélmegyercn is job- í ban mehetne az őszi í munka. Mert ugyebár, J ahol pl. 150 lófogat kö- I zül — csak 50, ha dol- I gozott a múlt hét köze­— Nekünk ez nem felel meg, mondották a téglagyáriak, ami- | Pén> , legalább is a kor eljöttek érte és jól körülnézegetlék a kocsit. Nagyobb távol- J tanacs titkára így tud- ságra nem lehet használni, ezzel a kocsival csak helyben le­het »mozogni«. Ezzel elmentek... Aliiul^ Azóta hallgat mindenki az ügyről és a kocsi nyugszik a ba- bérain. Szóval az autónak nincs keresztapja. Ha, mint ócskavas hevernének ezek az alkatrészek valamely telepen, senkinek nem futna eszébe, ott enné meg a rozsda. És mivel egyesek az író- | Hát nem érdekes? A asztal mellől »rendelkeznek«, most a gépkocsi bosszankodva tölti ♦ tszcs-tagoknak akkor napjait az udvaron. Mikor intézkednek végre az illetékesek, | lesz több jövedelme, ha ............................................................. * -nagy- i idő: E ja —, ott van mivel 1 meggyorsítani a mun­kát. Á «Vörös Októberi­nél, az I-es típusú «Bé­ke »-nél is számos fogat segíthetett volna. hogy a Mechanikai Vállalat áruit szállíthassa? időben szántanak-vet­nck, ha kell, a fogat- re lép az ember: miu- erőkkel is. A tanácsnak denütt érvek. Nem ne- érdeke, hogy az egész héz Bélmegyercn. bébi- országnak több legyen zonyítani: egy az érde- a kenyere. Mégis sok ke a dolgozó parasztnak fogat nem szánt és nem az államéval. 1952-ben vet, mégis a tanács ve- 48 _ kislakás ^ (1,200.000 zetoi nem tettek meg forint), idenybölcsodc mindent, hogy a fogato- ^pusztán C11»-000, _ío; kát mind munkába ál- kuhurottbonoltozo lítsák. Ki hiszi el, hogy fJ JÍ 0 *9™$ all«fo™sl 3 6- lakás (18.000 formt), tn­olyan nehéz lenne a ta- náesháza kerítés (14.500 nacs vezetőinek a tszcs- forint), négy útátjáró elnököket, az elnökök- (24.000 forint), járda nek a tagságot meg- (15.000 forint) épült, győzni. Sehol sem le- Uj iskolát (214.000 fő­het ez könnyebb, mint eb- rint), kultúrház beren- ben a községben. Amer- dezést (17.000 forint), két tanító lakást (70.000 forint) kaptak még ez évben. Ebben az esztendőben épült a postahivatal (101.000 forint), az apaállatistálló (28.000 forint), a községi ko­csiszín (8000 forint) és járda készült (14.000 fo­rint). Folyik a csator­názás (15.000 forint), a parkosítás (35.000 fo­rint). Ez évben 18.000 forint értékű sportpá­lyát is kapnak. Egyszóval: van mivel meggyőzni a do'gozólot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom