Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-19 / 220. szám

2

1953 swpieoibfT 19.. s/omlwl

Vikate-aiak képe

Hazánk fe l szabadit áai, a nagybirtokok. felosztása, a népi demokrácia él \aoi rendjének kialakulás.! és megszilárdulás« Wie tővé tette, hogy a magyar dolgozó parasztság elinduljon az alkotmányunk által biztosított emberibb élet útján.

A dolgozó parasztság életét azonban csak úgy teliét jobbá, köny- nyebbé, szebbé tenni, ha a mező- gazdaságban ugyanúgy, mint az iparban nagy üzemű gazdálkodást honosítunk meg, ha korszerű gépeket, traktorokat, nemesített vetőmagot, műtrágyát, növényvédő® ze- reket alkalmazunk. Csalás a nagy- üzemű termelés adhat a falunak, a dolgozó parasztságnak jólétet műveltséget: villanyt, vízvezetéket, kórházat, ezülőofcthont, jó iskolát és óvodát, könyvtárat, mozit, egyszóval kultúrát, jómódú étetet,

A nagy üzemű termelés megvalósításának útja a dolgozó parasztság számára: a szövetkezés. Dolgozó parasztságunk a szövetkezetekben való társu'áseal biztosíthatja magának a nagyüzemű termelés előnyeit. A közös szövetkezeti termelés jobb eredményei, a termelés minőségének a megjavítása, B korszerű ál attartás magasabb hozama a termelőszövetkezetekben egyesült dolgozó parasztságot anya- pi’g fe’exeli és jólétet teremt számára.

Ezek a felismerések vezetnek Ire*, ünket, dolgozó parasztokat arra, hogy önkéntes elhatározásunk- aól, a jelen alapszabály szerint

mezőgazdasági termelőszövetkezetet alakítsunk.

I.

Célok és feladatok

1. A termelőszövetkezeti gazdálkodás célja, hogy a szövetkezeti p uasztok szorg-ahnasan végzett közös munkával növeljék a földek terméshozamát, állettenyésztésük jövedelmezőségét, e ezzel maguk és családjuk számára a jól dólgozó középparasztok életszínvonalát lényegesen meghaladó jómódú, kulturált életet biztosítsanak.

A termelőszövetkezet tagjr« kötelezik magukat, hogy minden erővel fejlesztik közös gazdasagukat, megvédik és növelik a közös termelőszövetkezeti vagyont, hiánytalanul teljesitik termelési feladataikat és kötelezettségeiket népi demokratikus államunk iránt. A termelőszövetkezeti tagok ezt az alap- »zabályt társas gazdálkodásuk és egé6z szövetkezeti életük alaptörvényének tekintik, vállalják, hogy gazdaságukat a gépállomással szoros együttműködésben a még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok előtt vonzóvá, példamutató szocialista gazdasággá fejlesztik. A termelőszövetkezeti parasztok egyesített erejükkel kivívják a győzelmet a kulikok, a kizsákmányolok, a dolgozó nép valamennyi ellensége felett, hogy a szoeiafizmus, a dolgozó parasztok kizsákmányolástól mentes jó élete a .falun mielőbb megvalósuljon.

11.

A földről

2. A termelőszövetkezetbe lépő tagok a művelésük alatt álló ősz— eaee földet közös gazdálkodás céljára a termelőszövetkezet használatába adják. A termelőszövetkezet közös gazdálkodási területé-1 bez tartozik:

a) a tagok tulajdonában, haszon-« élvezetében, haszonbérletében vagy bármilyen címen tényleges használatában lévő összes föld — a háztáji gazdálkodás céljára megtartható terület kivételével;

b) az állam által tartós és ingyené? hasznú latra a termelőszövet- W/atnek átadott föld, továbbá bármilyen címen a termelőszövetkezet kezelésébe, használatába adott föld.

A termelőszövetkezet a közös használatban lévő földekről, föld- könyvet vezet, amelyben nyilvántartja a földek tulajdonosait, területét, határait, művelési ágát és éitékük, gazdasági rendeltetésük adatait.

A termelőszövetkezet közös gazdálkodási területe sem elidegenítés, sem bérbeadás által nem csökkenthető.

3. A termelőszövetkezet közös területén vetésforgó szerint gazdálkodik és azt az alkalmazott vetésforgónak megfelelő táblákra osztja.

4. A termelőszövetkezetbe lépő minőén közös háztartásban élő család jogosult fél—1 kát. hold földet háztáji gazdálkodás céljára megtartani. Akinek a belépéskor földje nincs, annak a közös területből kell a háztáji földet kijelölni. A háztáji földeket lehetőleg a termelőszövetkezeti tagok lakóhelyének közelségében kell kijelölni és azt a termelőszövetkezet közös gazdálkodási területétől teljesen el kell különíteni.

A háztáji gazdaság területebe be kell számítani a ház körül lévő veteményeskertet, szőlőt, gyümölcsöst, valamint a be nem épített házhelyet is ,ezek együttes területe azonban 1 kát. holdnál több nőm lehet. A háztáji föld állandó és annak terheit használója viseli.

III.

A termelőeszközökről

5. A termelőszövetkezetbe lépő tag, illetve család köteles a termelőszövetkezet közös gazdálkodásába bevinni:

a) összee igásállatait és a háztáji gazdálkodás kereteit meghaladó haszonállatait;

b) összes főbb mezőgazdasági termelőeszközeit (igáskoo&i, lószerszám, vetőgóp, borona, fűkaszáló- gép, melegágyi felszerelne, etb.) —> a kisiparos valamennyi munkaeszközét; s 11 "

c) a közös használatba adott föld- tórülét' bévetéíéhOS síilkséges vetőmagot;

d) a közö6 tulajdonba adott állatok eltartásához az új termésig szükséges takarmányt;

B) a, háztáji gazdaság területén Idvül lévő és annak szükségletét meghaladó gazdasági épületeket.

6. A termelőszövetkezetben a háztáji gazdaság céljára minden család tulajdonában marad:

a) a lakóház, a megtartott háztáji gazdaság területe és a háztáji állatállomány elhelyezéséhez szükséges gazdasági épületek;

b) a há. táji fi 11 megműve é éhez szükséges mezőgazdasági munkaeszközök, szerszámok;

c) egy tehén és egy-két növendékmarha, egy-két anyakoca szaporulatával, évente három-négy hízósertés, öt darab juh vagy kecske, korlátlan számú baromfi, há- zanyúl és méhcsalád.

Hu a családnak a háztáji föld megműveléséhez lgásállatra . vagy egyéb gazdasági felszerelésre van szüksége, azt a termelőszövetkezet vezetősége a közgyűlés által meg- hatáppzott térítés mellett rendelkezésre bocsátja.

7. A közös gazdálkodásba adott vagyontárgyakat a belépő tag és a vezetőség egyik tagjának jelenlétében leltárba kell venni, feltüntetve' a vagyontárgyak mennyiségét és értékét. A leltár felvételéről a vezetőség gondoskodik, azt a termelő- szövetkezet elnöke és a belépő tag írják alá. A leltár egyik példányát a belépő tagnak át kell adni. A leltárt a vagyontárgyak értékének jóváhagyása végett a közgyűlés elé kell terjeszteni.

A közös tulajdonba adott termelőeszközökkel a termelőszövetkezet rendelkezik.

8. A termelőszövetkezeti közöB tulajdonba adott xgás- és haszonállatok, takarmány és gazdasági felszerelés éltekének 35 százalékát a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz kell csatolni. A termelőeszközök ezen felüli- értékét a

tehenek és anyasertések után egy éven belül, a ló és egyéb állatok, gazdasági felszerelés, valamint a takarmány után négy évi egyenlő részletben a tag részére ki kell fizetni. A bevitt vetőmagéit sem. természetbeni, sem pénzbeni térítés nem jár.

9. Az olyan egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot, aki a belépést megelőző egy éven belül igás- és haszonállatait, valamint gazdasági felszerelését — a rendes gazdálkodás kereteit meghaladó mértékben — eladta vagy a tóépéskvjir vetőmaggal nem rendelkezik, csak azzal a feltétellel lehet feli-enni termelőszövetkezetbe, ha kötelezi magát, hogy az eladott állatok és felszerelés értékének 35 százalékát egy éven belül befizeti, a vetőm:« got pedig egy év alatt természetben beadja. Ellenkező esetben ezt az összeget, illetve a terményt a tag részesedéséből le kell vonni.

IV.

A tagságról

10. A termelőszövetkezet tagja lehet minden 16 éven felüli dolgozó paraszt, férfi és nő egyaránt, ata az alapszabályt magára kötelezőnek elismeri.

A termelőszövetkezet tagjai közé felvehetők az ipari munkások családtagjai, továbbá a. mező-, szőlő- és keitgazdaságban és állattenyésztésben, vagy a szövetkezeti gazdálkodáshoz szükséges egyéb szak- képzettséggel rendelkező dolgozók, valamint olyan ipari munkái, vagy egy segédnél és egy ipari tanulónál több alkalmazottat nem foglalkoztató dolgozó kisiparos, akinek szakmai munkájára a termelőszövetkezetnek szüksége van.

Uj tagot az év folyamán bármikor fel lehet venni.

11. A termelőszövetkezetbe való felvételt belépési nyilatkozattal,' írásban kell kérni. A nyilitkozat- bhn', ÜA*á bélépő' családfő, fel keli tüntetni 16 éven felüli, földműveléssel foglalkozó családtagjai nevét, a saját és családtagjainak művelése alatt álló földet, valamint a tulajdonában lévő állatokat és főbb gazdasági felszerelést, továbbá azt, hogy önkéntes elhatározásból lépnek a termelőszövetkezetbe és az alapszabályt magukra kötelezőnek elismerik. A belépési nyilatkozatot a családfő mellett, annak felesége és 16 éven felüli családtagjai is aláírják, ha főfoglalkozásuk a földművelés és közös háztartásban élnek.

A tag felvételéről — a vezetőség javaslatára — a közgyűlés dönt. A felvételi kérelem elutasítása esetén a belépni kívánó dolgozó paraszt felvételi ügyének felülvizsgálatát kérheti a járási tanács végrehajtó bizottságától.

12. A termelőszövetkezetbe nem lehet tagként felvenni kizsákmá- nyolókat, Iculákokat, spekulánsokat és a választójoguktól megfosztott személyeket.

13. A termelőszövetkezeti tag

jog«:

a) a közgyűlésen szavazati és tanácskozási joggal vesz részt, azon észrevételeit, jav aslatait előterjesztheti;

b) résztvesz a termelőszövetkezet vezető szerveinek megvélirtásában és azokba beválasztható;

c) a termelőszövetkezetben végzett munkája alapján terményben és pénzben részesedés illeti meg a termelőszövetkezet jövedelméből, arra előleget kérhet, jutalomra van joga az általa terven felül termelt javakból, élvezi mindazokat az előnyöket és juttatásokat, amelyeket a termelőszövetkezet tagjainak biz-, tosit;

d) a közös használatba adott saját földje után pénzben földjáradék illeti meg;

e) a közgyűlés által sem orvosolt sére’em esetén panasszal fordulhat a járási tanács végrehajtó bizottságához.

14. A termelőszövetkezeti tag kötelességei:

a) az alapszabálynak és a közgyűlés határozatainak, valamint a vezetőség ezek alapján kiadott utasításainak pontos betartásával mindenkor kellő időben, jó minőségben, becsülettel elvégzi a rábizott feladatot és a'áveti magát a termelőszövetkezet munkarendjének;

b) a termelés zavartá'ansága t-s a munkaszervezet megszilárdítása érdekében minden termelőszövetkezeti tag köteles személyesen résztvenni a közös munkában és évenként legalább 120 — kisgyermekes anyáknak legalább 80 — munkaegységet teljesíteni; a kötelező munkaegységekből a növény- ápolás idejére legalább 40, aratás- cséplés idejére 30, az őszi termés- betakarítás idejére ugyancsak 30 munkaegység essék;

c) képességei szerint, arra törekszik, hogy a termelőszövetkezet megerősödjék, vagyona állandóan növel éljék, gondoskodik a közös vagyon megőrzéséről és karbantartásáról, azt minden kártevéstől megóvja,

15. A termelőszövetkezetből csak a gazdasági év végén lehet kilépni. Aki a tern.eiőszöietkezetből ki akar lépni, ezt a szándékát hat hónappal előbb, írásban köteles a vezetőségnek beje Imiéin.

A kilépő tagnak elsősorban a termelőszövetkezet szétszórt földjeiből, vagy a tagositott terület szélén azonos értékű földet kell kiadni, mint amilyennel belépett.

A föld kiadása és minden egyéb elszámolás a gazdasági év vegén történik. A beadott élő- és holtfel- szerclís értékértek 35 száza'ékon felüti, illetve annak még ki nem egyenlített részét ki kell fizetni. A kilépő tag köteles viselni a termelőszövetkezet közös tartozásaiból arányosan reáeső részt, meg kell térítenie a term" 1 őszövet 1;ezottei

szemben fennál’ó esetleges tartozásait és tőle a termelőszövetkezet által juttatott háztáji földet meg kell vonni.

A kilépő tag köteles a gazdasági év végéig a közös munkában résztYOlill i.

16. A termelőszövetkezet közgyűlés'» kizárhatja a tagok sorából azokat, akik vétenek az alapszabály ellen, a közös vagyonban kárt okoznak, vagy a munkafegyelmet súlyosan megsértik. A közgyűlés kizárási határozatot csak a tagok három negyed rés /ének jelenlétében hozhat. A kizárásról felvett jegyzőkönyvben fel ke’l tüntetni a jelenlévő tagok számát és azt, hányán szavaztak a kizárás mellett. A kizárt tag ügyének felülvázsgá- latát kérheti a járási tanács végrehajtó bizottságától.

A kizárt taggal — ugyanúgy, mint a kilépővel — az év végén leéli elszámolni és földjét kiadni. A kizárt tag a határozat után a közös munkában nem vehet részt és jutalomban nem részesülhet. A termelőszövetkezet közgyűlés© a kizárt tagot az általa okozott kár megtérítésére kötet Izhetlij, s a kártérítést részesedéséből levonhatja.

V.

A termelőszövetkezet vezetése

17. A termelőszövetkezet legfőbb igazgatási szerve a közgyűlés, amelyet a tagok összesség© alkot. A közgyűlésen a termelőszövetkezet tagjai tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt.

A közgyűlésre a termelőszövetkezet minden tagját — a napirend közlésével — meg kell hívni. A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok kétharmada jelen van.

A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

A közgyűlést a vezetőség havonként legalább egyszer köteles ösz- szehivni, ezenkívül össze kell hívni minden olyan esetben, amikor ezt a termelőszövetkezet gazdálkodásának érdeke megkívánja, illetve a tagok egyharmadréeze, vagy a járási tanács kéri.

18. Az alapszabály és a jogszabályok keretei között a tagok közgyűlés© hoz határozatot, i letve dönt a termelőszövetkezetet érintő minden fontosabb ügyben, így különösen : 4

a) megválasztja és felmenti a termelőszövetkezet vezetőségét, elnökét, valamint az ellenőrző bizottságot, továbbá dönt a tagok fölvétele és kizárása felől;

b) megvitatja és jóváhagyja az évi termelési tervet, a bevétel-kiadási költségvetést, az építkezési terveket és a helyi munkunonná- kat;

c) jóváhagyja a különféle alapok nagyságát és megál'apitja a tagok által telje itett munkaegységre jutó termény menny ú éget és pénzösszaotevf •

d) határoz az állami gépállomással és egyéb á’lami vállalatokkal megkötésre kerülő szerződések ügyébe«;

e) az ellenőrző bizottság -véleményének meghallgatása után jóváhagyója az elnök és a vezetőség évközi és évvégi beszámolóját, valamint a zárszámadást;

f) határozatot hoz a hitelek és kölcsönök felvétele ügyében, valamint a szociális-kulturális alapból való kifizetőiek felől;

g) megvizsgálja és jóváhagyja o termelőszövetkezet fejlesztési terveit és a vetésforgó tervét.

A szövetkezeti demokrácia a termelőszövetkezeti élet egyik legfőbb alapél ve, s ezt senki sem sértheti meg. A közgyűlés hatáskörébe utalt ügyekben csak a tagok — vagyis a termelőszövetkezet gazdái — dönthetnek. A felsorolt ügyekben a vezetőség és az elnök a közgyűlés határozata nélkül nem intézkedhetik.

A közgyűlés határozatai a vezetőségre- és a termelő szövetkezel minden tagjára kötelezőek.

19. A termelőszövetkezet ügyeit két közgyűlés között a vezetőség mté d. A tern előszövetkezet vezetőségét a közgyűlés két évre választja. A közgyűlés a száz tagnál nagyobb létszámú termelőszövetkezetben héttagú, az ennél kisebb termelőszövetkezetben öttagú vezetőséget választ. A vezetőség felelős a termelőszövetkezet munkájáért, a közgyűlés határozatainak végrehajtásáért és az ábammal szemben fennálló' kötelezettségek teljesítéséért.

A vezetőség kéthetenként legalább egyszer, szükség esetén többször is köteles ülést tartani.

20. A termelőszövetkezet munkájának vezetésére és a vezetőség határozatainak végrehajtására a közgyűlés két évre megválasztja a termelőszövetkezet elnökét. A termelőszövetkezet elnöke — aki egyben a vezetőség elnöke is — a termelőszövetkezet gazdálkodását az alapszabály, a jogszabályok, a jóváhagyott termelési terv és a bevétel-kiadási költségvetés alapján, a közgyűlés és a vezetőség határozatainak megfele'ően személyi fe'elősséggel vezeti.

21. A tervezett összes pénzbevételekről é? kiadásokról a termelő- szövetkezet vezetősége bevétel-kiadási költségvetést készit, amelynek tervezetét a közgyűlés az éves termelési tervvel együtt hagyja jóvá. Hűfiíetóseket csak a jóvá-. hagyott költségvetés alapján szabad teljesíteni, a közgyűlés azonban indokolt esetben megváltoztathatja a költségvetésben előirányzott ősz- szegek rendeltetését.

A termelőszövetkezet vezetősége a saját erőforrásból beruházások céljára előirányzott költségvetési összegeknek legfeljebb 70 százalékát folyósíthatja mindaddig, amig a terméskilátások nein tisztázódtak.

A termelőszövetkezet vezetősége «.Folyt .t is a 3. •lfaloa.)