Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-18 / 219. szám
í#53 szeptember (S . péntek \JLUa\saialt fttyt A tanács nem támaszkodik aktívákra, ezért haladnak csigamódra az őszi mezőgazdasági munkák Mezömegyeren Gazdag termést adnak az őszi gabonafélék a kapások után vetett talajban. Erre gondoltak a mező- ]negyén tanácsnál is, mikor az őszi tervet készítették. 1227 holdon akarnak vetni kalászosokat. A baj az, hogy eddig az a’iaratnál to- rább nem jutottak, őszi árpái juk még egyetlen holdon sein került a földbe. A vetőszántásból is mindössze 330 holdon van készen a magágy. A trágyázás gyorsabban halad, 428 holdon tsiegették széjjel az almot, amit sürgősen be kellene szántani. A vetőszántást hátráltatja a betakarítás lassú menete • ’«upán két napja szedik a cukorrá «t és a burgonyát, a napraforgónak is alig egyharmadát takarították be. A békéscsabai gépállomás három erőgépe éjjel-nappal szánt a mező megyeri határban. Három traktorral az 1227 kát. hold sokáig' lesz felszántva. A tsz-eknek és az egyénieknek 102 fogatjuk van, de ezek közül alig néhány szánt. A legutóbbi tanácsülésen sokat beszéllek a verseny szeri ezés- l'ől, a fogatlapok ellenőrzéséről, az igéiét azonban pusztába kiáltott szó maradt. A tanács nem rendelkezik széleskörű aktivahálózattal nem működik a mezőgazdasági állandó bizottság sem. Három vagon minőségi vetőmag érkezett a községbe, a csere azonban egyáltalán nem halad. A községi tanács han- g'osliiradója sokat beszél a minőségi vetőmagról, de a dolgozó parasztok nem hallanak róla, hiszen a munkák zöme idején legfeljebb vasárnap mennek be a községbe. 11a a mezőgazdasági állandó bizottság tagjai felkeresik a tsz-eket és az egyénieket, jobban halad majd a nagyobb termést hozó vetőmagcsere. i A tanács jó versenysaervezéesel, a mezőgazdasági állandó bizottság aktivitásával és a munkák • rendszeres ellenőrzésével akarja gyorsítani .az őszi munkák menetét. fíükésmegyei kultúregyüttesek építő munkája a nemzetiségek testvéri közösségéért gékcs megyében a múlt politikája számos viszályt támasztott a többnemzetiségű lakosság között. A népi demokratikus államunk által nyújtott kedvező lehetőségek á nemzetiségi kulturális élet élénk fellendülő, ét hozták meg. A megye nemzetiségi kultúr- etvesületei híresek lettek szerte az országban. Babér övezte szereplésüket a második országos kul túrversenyen is. A békéscsabai Balassa Népi Együttes pedig országunk határán túl, Bécsben, Albániában és a berlini VIT-en is sikerrel szerepelt. A gyulai Béke Együttes magyar, román és német tagjai a tótkomlósi szlovák kultúrcsoporttal vasárnap Pécse,tt tartottak nagysikerű előadást. A méhkeréki román kulBOLDOGVASÁRNAP A nagy öröm már szombaton este 8 órakor kezdődött, amikor a Kossuthra i > bemondója így szólt a hallgatók tízezreihez: ■Felolvassuk a Magyar Dolgozók Pártja .Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársasig minisztertanácsának határozatát az árleszállításról .. S EZT KÖVETTE) a legkülönbözőbb cikkek leszállított árainak felsorolása. Utoljára a mozi hely árak: ■...az árleszállítás mértéke 33 százalék...« örömujjongás fogadta Náfrádi elvtárs, ójkígyősi möziüzemvezető bejelentését, aki a színpadról közölte a közönséggel a hirt. Dévaványán is lelkesen él- ■ • ték a pártot, Rákosi elvtársat. Az összzes dévaványai mozilátogató véleménye n i'.vánutt meg Orbán Ferenc szavaiban, aki többek között a következőt mon- Jolía: < ' — Ijddigjninden filmet megnéztem ff a'á 'ómmal eg; üti Mo ,t, hogy csökkente, t- ték a moziiielyárakat,« még egyszer meg .fogunk nézni minden filmet, mert ez a legolcsóbb szórakozás. Békéscsabán, a ■ Szabadság filmszínház üzemvezetőjét, Székely elvtársnőt hálom úttörő táncolta körül hurrázva, amikor vasárnap délelőtt az új helyárakat tűzte ki az előcsarnokban. túregyüttes népi játékaiban, táncaiban is szívesen gyönyörködnek a megye dolgozói, A Fé és megyében együttélő nemzetiségek testvéri közösségének örvendetes jele, hogy a népi kultúregyültesek nemzetiségi csoportok megalakítására tértek át. Szincs szlovák népi játékok, felcsendülő magyar népdalok, pezsdítő ütemű román táncok, vídámítő német zeneszámok harmóniájában erősödik meg a nemzetiségi dolgozók testvéri barátsága. A battonyai kultúregyüttesnek délszlávok, magyarok, románok a tagjai. Gyulán és Eleken magyarok, románok, németek ápolják kollektív kulturális munkával a békés együttélés útját. M°st a békéscsabai zeneisko- * Iában és a szlovák gimnáziumban egy magyar-szlovák kö- ,zös kórus megalakítását tervezik. Közös műsorú hangversenyek rendezésével még szorosabbra fonják a Nemzetiségi dolgozók együ- vétartozását és barátságát. Kövessük a szovjet példát A komplex gyorsforgácsolás módszere Irta: M. Makszimov t Viktor Komarov, a moszkvai »Vlagyimir Iljics«-gyár fiatal munkása, egyike azoknak az esztergályosoknak, akik mélyrehatóan tanulmányozták Pávul Bikov gyorsforgácsolási és Vaszi- lij Koleszov szélesforgácsolási módszerét. Viktor Komarov még Kujbisevbe is ellátogatott Koleszovhoz s ott tanulmányozta az újító munkamódszerét. De Komarov továbbment: kidolgozta saját munkamódszerét s ezt a komplex gyorsíorgácsolás módszerének nevezte el. Miképpen érte el ezt az eredményt és mi a lényege Komarov módszerének? Viktor Komarov villamos motorok nagy tengelyeit munkálja meg. Nem egyszer gondolkozott azon, miképpen lehetne meggyorsítani ezeknek az alkatrészeknek a megmunkálását. Komarov 80 percenkint munkált meg egy-egv tengelyt. Ebből az időből magára a forgácsolásra 11 percet fordított, a munkadarab befogása, a mérések, a szerszámköszörülés és a megmunkált alkatrész levétele 69 percbe telt. így tehát a gépi megmunkálás ideje 11 perc, a mellékidő 69 perc volt. Ebbe nem nyugodott bele. Viktor kitartóan törekedett a mellekidő rövidítésére. Esztergapadjának szeg- nyergen — javaslatára — kis asztalt készítettek a szerszám elhelyezésére. így mindig kezeügyébe esett a mérővonalzó, a villás mérőidomszer, a kréta. V iktor azután faállványt készített. Először^ erre tette fel a munkadarabot, 6 erről már nagyobb erőfeszítés nélkül foghatta be gépébe. Ezt követően, a gép működése közben mérte ki a következő munkadarabot. Az eszetcrgályos mindezzel sok percnyi időt takarított meg. Kétszeresére, háromszorosára, majd többszörösére teljesítette a normát. Az üzemben dolgozó esztergályostársai Komarov példáját követve, hasonló- eredményeket értek el. De Komarov nem elégedett meg ezzel. Most elhatározta, hogy megrövidíti a gépi megmunkálás idejét is. Miképpen lehet ezt? Növelni kell az orsó forduIatszámát és nagyobbitani kell a kés előtolását, vagyis egyszerre kell alkalmazni Bikov és Koleszov módszerét. Komarovnak sikerült kétszeresére növelni a forgácsolás sebességét. De a forgácsvastagságot is növelni kellett ahhoz, hogy a forgattyústengelyek megmunkálásakor hatékonyan alkalmazhassa a nagy előtolást. Ehhez pedig különleges kést kellett szerkesztenie. V iktor Komarov Nyevsztrujevnek, az üzem helyettes vezetőjének és Ogyincovnak, az üzem mechanikusának aktív segítségével eredményesen oldotta meg ezt a feladatot: megtalálta a kés helyes kialakításának módját. Ez biztosította a komplex gyorsíorgácsolás (nagy sebességű és vastag forgáesú megmunkálás) során a kés vágóélének szilárdságát. Meg kellett még oldani a kés tartósságának kérdését. Kitűnt, hogy evégett 2 mm-rel a tengely középvonalának magassága fölé kell befogni a kést. És Viktor Komarov fáradozásának meglett a gyümölcse: a komplex gyorsforgácsokjs alkalmazásával nem 80 percet mui-rc! a tengely középvonalánásával, hanem mindössze 11.3 perceti A gépi megmunkálás, i^eje ebből 4.9 perc, a mellékidő pedig 6.4 perc. A megmunkálás hétszeresén gyorsabbá vált; Komarov négy óra alatt három nap munkanormáját végzi el! A rígmuspályázat nyertesei NEM EGÉSZEN KÉT évtizeddel ezelőtt mondotta a halhatatlan Sztálin: »Az é’ct, elvlát-sak, megjavult. Az élet vidámabb lett. Már pétiig ha az ember vi- óá lián é), akkor szaporán megy a jmrnka.« Igen, ha egy nép jómódban él, növekednek gazdasági és kulturális eredményei, többször látogatják a A>lgozótk a szíu- liá'.at, a hangversenytermet és a legfontosabb művészeti ág, a film tolmácsolóját, a filmszínházakat. Békéscsabán az árleszállítás első napján 3623 dolgozó látogatta a titmszínbázakat és a megye számos filmszínházában tették ki a .Mára II indeu jegy elkelt, feliratot. Most raj'tunk a sor, ha azt akarjuk, hogy ezen az ülőn tovább haladjon népünk — munkánkat meg kell javítani. Még nem egy helyen zavarta meg örömünket az, hogy piszkos volt a mozihelyiség. Még nem egy helyen udvariatlanok a közönséggel szemben a mozi dolgozói. Ezeket a hiányosságokat azonnal fel kell számolni és a dolgozók második otthonává kell tenni minden filmszínházunkat. A HELYARCSÖKKENTÉS kötelez bennünket. Minden mozidolgoző, de minden közönségszervező váljon most a mozibajáris agitátorává szavakkal és tettekkel egyaránt. Szavakkal úgy, hogy megmagyarázza a dolgozóknak, mit • jelent az, hogy most ugyanazért a pénzért az eddigi kétszeri alkalom helyett háromszor me- liot a mozilia. Tettekkel pedig úgy, hogy tegyük filmszínházainkat még vonzóbbá, még szebbé, kellemesebbé a közönség szántára. SZABÓ LÁSZLÓ, Békésmegyei Moziüzemi Vállalat. A Megyei Tanács Népművelési Osztálya ez év augusztus 9-én «Rigmus-pályázatot» hirdetett. A pályázatra közel 100 pályázó küldte be munkáját. A művek nehéz feladat elé állították az értékelőbizottságot, mert jobbnál-jobb pályázatok érkeztek be. Az értékelő bizottság az alábbiak szerint ítélte oda a díjakat: Első díj (400 forint) nyertese a mezőhegyes! állami gazdaság rigmusbrigádja. Második díj (300 forint) nyertese az orosházi járási kultúr- ház rijmtusíró munkaközös- sege. Harmadik díj (100 forint) nyertese Berecz Miklós, a Viharsarok Népe korrektora. Negyedik díj (100 forint) nyertese Szabó Gyula, a megyei tanács pénzügyi osztályának dolgozója. Nyisztor György (Elek), Gyi- mesi Józsefné (Mezőberény), Romvári Istvánná (Szarvas) pályázók emléklapot kaptak. Dicséretben részesültek: Molnár Lajos (Békéscsaba), Pénzes Sándor, Radnai József (Körösla- dány), Várhegyi György, Falta László (Békéscsabai Ruhagyár), K. Győri Etelka (Köröstaresa), Zcrinvári Kornélia, Adler Károlyné (Békéscsaba). A Megyei Tanács Népművelési Osztálya által hirdetett rigmuspályázat meghozta a várt eredményt. Megmutatkozott az, hogyr a rigmusírás, mint a termelés népköltészete, a dolgozók körében mind nagyobb és nagyobb népszerűségnek örvend. A rigmusok szerzői népi dallamaink felhasználásával helyesen juttatták kifejezésre megváltozott életünk szépségeit és a meglévő hibákat vidáman, humorosan, építően bírálták. Megyei Tanács Népművelési Osztálya. dítani a helyéből. Hirtelen döbbent rá erre. Olyan gondolatai támadtak, anti azelőtt egyszer sem. Lehet, hogy az újságból olvasottak tették ezt. Mert az újságok igen sokat cikkeztek kiváló traktorosokról.- Én sem vagyok gyengébb legény mint ők, mondogatta magában, s aztán a gépnek, hogy — gyerünk -Zetorkam, mutassuk meg mit tudunk. Meg is mutatták. Kora tavasszal, ahogy megkezdődött a talajmunka gü a vetés, Sülé István egészeit másképpen dolgozott, mint azelőtt. A Zetor után először 10, aztan 15 tag hengert akasztott. Úgyhogy egy fordulóra három holdat hengerezett meg. Műtrágya szóráskor két műtrágyaszórót vontatott. A gyapotvetéskor pedig a vetőgép után fogast akasztott. . No, lett is erre nagy izgalom a bérelszámoló berkekben. Néni akartak hinni a szemüknek, fő- I ént Sülé Istvánnak. A minisztériumból is volt lent valaki, aki még azt is megmérte cm-rel, hogy milyen távolságra hulltak egymástól a földbe a gyapot- magvak. Nagy tétről volt szó. Sülé István egyetlen nap alatt 53 hold gyapotot vetett és fogasolt el. Több mint két normát teljesített. Mikor az ellenőrzés mindent rendben talált, azt mondotta: no, Zetorkám, hát mégis tudunk valamit. Olyan érzéssel nézett végig a hatalmas földtáblán, mint a másik ember, aki akkor jött rá, hogy tud úszni, mikor a vízbe pottyant. Ettől kezdve Sülé István szinte «falatja» a normálholdakat. Elégedetlen tetlvágy duzzad benne. Egyre többet és egyre jobban akar dolgozni. Nem is érzi jól magát sehol, csak a gép mellett. Szal ad idejében is úgy gondoz- galja a Zetort, mint felesége a legkisebb gyermeket. Mikor valamelyik váltótársának lejár a műszakja ő már ott van s olajozza, zsírozza a gépet. Ha ő adja ál műszakot, akkor el nem men / pihenni addig, míg ’lem látja, hogy váltótársa zavar nél- k i' köröz a Zetorral. Váltótársaitól mindig azzal búcsúzik cl: ha valami baj történik, kelts fel, ha akár milyen mélyen alszom is. Sok oka van ennek a gépszere- tetucL Elsősorban az, hogy nemcsak jó keresethez, hanem nagy megbecsüléshez jut a jól ápolt és karbantartott* Zetorral. Augusztus 20-án sztaliánov ista ok- le\ elel kapott, mert akkorra — ezév márciusa óta — teljesítette 1953. és 1954. évi talajmunka tervét. Hat hónap alatt 704 normálhold talajmunkát végzett, holott egész évre 352 volt az előirányzata. De jól is keresett. Hat hónap alatt 14.104 forintot vitt haza. Ez meglátszik a lakásán és a ruhaszekrényében ... A legutóbb megtartott termelési érlekezléten ő is jelen volt s fel is szólalt. Csendesen, szerényen, szószaporítás nélkül csak annyit mondott: vállalom, hogy ezév végéig teljesítem 1955. évi talajmunka tervemet. Kukk Imre. —= jEzen változtatni kell... = — A Gyulai Útfenntartó Vállalatnál ideje lenne most már gondolkozni azon a vezetőknek, hogy az Orosháza—Csorvás közti út két oldalán lévő szilvafa termését betakarítsák. A szilva már hetek óta hullik és senki sem törődik vele. A vállalat vezetői nem gondolnak arra, hogy ezzel az értékes alapanyaggal jelentős mennyiségű import anyagot takaríthatnánk meg népgazdaságunknak, ha ezt a szilvám ennyi séget például szesznek dolgozzuk fel. ♦ A zsadányi sütőüzem dolgozói nemigen tartják szívügyüknek a kormányprogramjaiban megjelölt feladatokat, mivel Z&adány, Biharugra, Geszt és Körösnagyha rsány dolgozói részére sütött kenyeret összeégetik és gyakran gyenge minőségű kenyeret készítenek a környező falvak dolgozóinak. A sütőipari dolgozók szaktudását nem vonjuk kétségbe, mivel szakemberek, de ezt bizonyítsák is be jó munkájukkal, azzal, hogy hanyag munkájukon mielőbb változtatnak. ■ A mezőberényi sütőüzemben alig egy hete, közel 5 mázsa kenyér vált selejtessé, mert Klein József sütőipari szakmunkás műszak alatt otthagyta munkahelyét és átment a közeli italboltba. Cserbenhagyott munkatársai így már a félig kész árut képtelenek voltak nélküle feldolgozni. Vájjon Rácz Ádám elvtárs, a sütőüzem vezetője felelősségre vonta-te mjár a dolgozót ezért a hanyagságáért, hogy ezáltal az üzemben a munkafegyelmet megszilárdíthassa?
