Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-17 / 218. szám
Vila« proletárjai egyesüljetek! r Jövőre mi is így dolgozunk — fogadták meg a telekgerendási „Aranykalász“ tszcs tagjai a tapasztalatcsere látogatáson AZ MDP BÉKÉSHEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA V. Sikeresen teljesítik üzemi dolgozóink szeptember havi tervüket 1953 SZEPTEMBER 17 , CSÜTÖRTÖK Ara 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM Pártunk Központi Vezetőségének határozata az életszínvonal további emelését célozza Alig két és fél hónapja unnak, hogy dolgozóink megismerték az új kornványprogrammot, de máris számos rendelet mutatja; amit pártunk és kormányunk Ígér, azt valóra is váltja. A dolgozók életszínvonalának állandó növekedését biztosítja az idei beadási kötelezettségek csökkentése. Jelentős összeget tudnak dolgozóink különböző vásárlásokra fordítani abból a pénzből is, amit kormányunk a tavalyi adóhátralékok címén elengedett. Növeli a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdálkodók termelési kedvét az új szerződéses termelésről szóló rendelet is. És a különböző kedvezményekkel megtakarított összegeken az árcsökkenés óta még több jó, olcsó árut vásárolhatnak dolgozóink. A kedvezmények sokmillió forinttal növelik mezőgazda- sági dolgozóink jövedelmét, de mindezeket felülmúlja pártunk Központi Vezetőségének új határozata az új begyűjtési rendszerről, a beadás mértékének csökkentéséről. A határozat egyik fontos pontja, hogy 1954 január 1-től a beadási kötelezettséget három évre előre állapítják meg s azon változtatni nem lehet. Sokat jelent ez dolgozó parasztjainknak, biztonságosabbá teszi a terme'é t, hiszen előre tudja mindenki azt, hogv a következő évben mennyi lesz a beadás. Az pedig, hogy a beadás mértékét megv áltoztatni nem szabad a három év alatt, bizonyítja, hogy pártunk é'eicn elítéli az olyan tanácsok munkáját, melyek okkal, ok nélkül felemelgették a jól teljesítő dolgozó parasztok beadási kötelezettségét, »vedd, ahol éred. elv alapján dolgoztak. A határozat kimondja, hogyr »A terménybeadási kötelezettség az önálló termelőszövetkezeteknél és III-as típusú termelőszövetkezeti csoportoknál mintegy 21 százalékkal, az alapszabály szerint működő I-es és II-es típusú termelőszövetkezeti csoportoknál mintegy 15 százalékkal, míg az egyénileg gazdálkodó termelőknél mintegy 10 százalékkal csökkenjen«. li á szövetkezeti tagok jövedelmet a beadási kötelezet tseg további csökkentése. Igen nagy kedvezményeket nyújt a rendelet a tarlalek- földek haszonbérlőinek is. Á tartaíékföldek után a terménybeadás mintegy 30 százalékos, az állatként! ás mintegy 50 százalékos (1954-ben 75 százalékos) csökkentése jelentős jövedelmet biztosít a tartalékföldek megmunkálóinak. Ezzel is megteremtjük annak az alapját, hogy egyetlen hold földünk se maradjon szántatlan az új gazdasági évben. Az új begyűjtési rendszerről szóló határozat figyelembe -»zi a nagy családok érdekeit is. A határozat egyik pontja kimu..’’a, hogy: »az öt katasztrális holdnál kisebb szántó és réti-területen5 gazdálkodó, többgyermekes dolgozó parasztok húsbeadási" kötelezettségét csökkenteni kell azzal, hogy az általuk eltartott 14 éven aluli harmadik gyermek Után a beadási kötelezettség fele részét, mig a negyedik gyermek után az egész húsbeadási kötelezettségét el kell en- —.1«: - A különböző beadási cikkek csökkentese mellet telezettségüket--------b aromfival, tojással és sertészsírral is teljesíthetik. Állattenyésztésünk fejlesztésének érdekét szolgálja a határozatnak az a pontja, mely kimondja, hogy az egyem gazdasagok, valamint a gazdasággal nem rendelkező tehentartók tejbe- adási kötelezettségénél a második és a további tehenekre beadási kötelezettséget nem kell előírni. Ugyanakkor a termelőszövetkezeti tagoknak háztáji gazdaságában levő teheneik után nem kell tejet beadni. _ , ... A határozat minden pontja tükrözi azt; partunk es kormányunk minden erővel támogatja az egyénileg dolgozó parasztokat, de még ennél is nagyobb támogatást es kedvezményt ad termelőcsoportjainknak. Ebben is kifejezésre jut, hogy a szövetkezeti gazdálkodás parasztságunk felemelkedésének egyetlen biztos útja. Mindezek a kedvezmények növelik a szövetkezeti tagok jövedelmét, jólétét. Az új határozat a számos előny biztosításával, a beadást kötelezettség huzamosabb időre való megszabásával nagyobb kedvet ad a termeléshez, hiszen növeli a dolgozó parasztok anyagi érdekeltségét a termelés fokozásában. Ez azt jelenti hogy a növekvő mezőgazdasági termelés nyomán több ipari nyersanyag jut az üzemekbe, több lesz az élelem, cipó, ruha s'tb Ebből természetesen következik, hogy növekszik az üzemi dolgozók, de ugyanakkor a dolgozó parasztok jóléte is. Erősödik a munkás-paraszt szövetség, mely szilárd alapja népi demokráciánknak. ... ,. , ., Dolgozó parasztságunk feleljen tettekkel^ az uj határozatra. Bőségesen van még tennivaló megyénkben az őszi Harcban az őszi munkák sikeréért Gazdag gyapotlermés ígérkezik s már a jövöévi gyapot alá szántanak a feisőnyomási állami gazdaságban a programul emeléséért. egv A békésmegyei felsőnyomási állami gazdaságban az idén 700 holdon termelnek gyapotot. A gondosan művelt gyapötterülelen most bő termést várnak. A gu- bók szépen fejlődnek, egy cserjén átlagosan G—8 fejlett gubó van. A felsőnyomási á'lanti gavd:i- ságban nemcsak az idei, hanem a jövőévi gyapotlermés biztosítására is még most felkészülnek. M üszárí tó-berendezés létesítésével, a raktárak és szárítóhelyiségek közvetlen a gyapottábla mellé való építésével mintegy 300.000 forintot takarítanak meg. Közel 3000 mázsa gyapotgubó szárítására számítanak az idén, a gu- bókat mindjárt a szedés ulán megszántják s így a gyapot minősége sem lesz kevesebb értékű a hosszas tárolás miatt és szállítási tervüket is határidőre teljesítik. Most készítik elő az úgynevezett toinblalaníló permetezést, amelyet a Szovjetunióban széleskörben alkalmaznak. Ezzel az eljárással 1—2 hét'el meggyorsítják a kovadást s az az előnye is megvan, hogy egyszerre érik be; a gyapot. Felülvizsgálják és kijelölik az átvevőhelyiségeket is. Előkerültek a raktárból a szedőkötők is, Vasárnap reggeltőt gőzeke in- du’í meg a felsőnyomási állami gazdaság jövőévi gyapottábláján. Heggel 7 órától délután 4 óráig több, mint 8 holdat szántott fel. A 125 hold jövőévi gyapotterület felszántását a hét végére befejezik. Éjjel-nappal megy a mű trágyaszórás is. Tizenöt fogat állandóan az istállólrágvát hordja a gyapotföldekre, s utána azonnal szánt a gőzeke. így biztosítják a jövőévi gazdag gyapottermést a felsőnyomási állami gazdaságban. Tíz ehe ulán 50 asszony szedi a cukorrépát a békéscsabai „Pe1őfia tsz-ben A csorvási út mellett törül el a békéscsabai »Petőfi:: tszcs nyolcvan hold cukorrépája. Sok szekér áll meg naponta a tábla szélén, parasztemberek gyönyörködnek a hatalmas cukorrépákban. Nem is csoda, hogy ilyen szép a termés, löszén az egyelésen lci- vül kétszer kapálták, egyszer ekéz- ték. Sajátmaguk készítettek erre a célra háromfejes ekét, mert a görbe sorok miatt a kultivátorral nem boldogultak. A négy növénytermeszt ő brigádból három brigádban egyénekre felosztott területen végezték a cukorrépa ápolását. A »Kossuth« brigádban nem volt területfelosztás, meg is sínylette a tóm éhiszen csak egyszer kapáltajk. A cukorrépasaedést az elmúlt bét csütörtökén kezdték meg. Tíz ekéről leszedték a fejeket, a csorosz- lyákat negyvenötfokos szögben bebajlitották. A csoroszja emeli la a répát a földből. Medovarszld Pál útmutatásai a'apján vezették be még tavaly a tsz-ben. Jobban tetszik nekik, mint a kormány lemeznélküli eke, mert két ló is könnyen elhúzza. A tiz eke nyomában ötven asszony szedi a holdankénti kétszázmázsás termést. Egy hónappal ezelőtt nehéz lett volna ennyi női munkaerőt összeszedni. A számos kedvezményt biztosító rendeletek, de különösen az árleszállításról intézkedő párt- és kormányhatározat megjelenése óta, a férfiakon kívül családtagok, asz- szonyok -vidám dalától hangosak a a tsz földjei. A nők hétfő estig tiz holdról takarították be a répát, a férfiak a kendert vágják, napraforgót csépelik, kedden reggel pedig megkezdték a kukoricatörést. Segítsék jobban az őszi betakarítási munkát Békés megye gépállomásai Békés megye termelőszövetkezeteiben többezer hold rizs, mapnv- forgó, cukorrépa vár betaka, itiWíVj A határidőbeni elvégzésben nagy segítséget tudnak adni gépállomásaink, melyek fel is készültek erie. Még a munkák megkezdés® előtt 35 aratógépet, 19 kombájnt, 6T cséplőt alakítottak át 1 izs aratásra, ceéplésre, többszáz ekéről szerelték le a kormány lemezt, hogy az ekéket rópalriemelésre használják. A békéscsabai és az orosházi gépállomás be is tartja adott szavát. , Egy-egy Knotek aratógéppel vágták a kendert, több ekével szántják a répáit a hozzájuk tartozó szövetkezetekben. A gyomai, dé- yaványai gépállomások is négy góppsl csépelik a bő termést adó rizst az endrődi »Haladás«, és »Béke« tsz, illetve a dévai anyai »Gábor Áron« tsz-k-ben. Nem ki» részük van ezeknek a gépállomásoknak abban, hogy a gyomai járásban halad legjobban a rizsára- lás, cséplés. A füzesgyarmati, kun- ágotai gépállomások is egy-egy átalakított kombájnnal aratják; csépelik a napraforgót, a dobozi, tót- lyomlósi gépállomások a répaki- emeléssel könnyítik meg a tsz- tagok mtffikáját. Nem minden gépállomás értett» meg azonban, mennyire fontos a gépek használata az őszi letakari- tdsban. Még a más munkában élenjáró kondorosa gépállomás sem veszi fel a harcot egyes tsz-tagok idegenkedésével. ami a gépek alkalmazásával szemben megmutatkozik. Hasonlóan van a szarvasi, sarkadi, nagyszénási gépállomáson is. Ebből eted, hogy a rizs kombájnnal történő aratásával csupán az ecsegiőlvi gépállomás próbálkozott, de a nzscséplésre átalakított gépekből is csupán bét dolgozik. A napraforgóbetakarit-ásia átalakított 16 kombájnnal állandóan csak kísérleteznek, abból csak kettő végez munkát. Hiba, hogy a gépállomások megyei igazgatósága esak a gépek átalakításával törődött, de elhm nyagolja, nem tartja nyilván, hogyan segítik azokkal a betakarító^ nagy munkáját. 1953 szeptemberétől 1954 januáriáig lehet szerződést kötni sertéshízlalásra A sertéstenyésztés és hizlalás fokozása, valamint a termelő- szövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok támogatása érdekében a minisztertanács határozata alapjául újra megindulnak a sertéshizlalási szerződéskötések. 1953. szeptember és 1954. január között a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok szerződést köthetnek sertések hizlalására és nevelésére. Ha a termelőszövetkezet, vagy az egyénileg gazdálkodó paraszt a szerződésben megállapított batáridőre legalább 126 kilós bízottsertést és 90—110 kilós élősúlyú bacon süldőt ad át, a szerződés élősúly kilogrammonkénti tizenötforintos átvételi árat biztosít. Az átvételi áron felül a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok minőségi prémiumot is kapnak. Hízottsertésnél 126 és 140 kiló között élősúly kilónként 2.50 forint, 140 kilón felül élősúly kilónként 4 forint prémium jár. Ezenkívül, ha a hízó átadását 1954. május, június, július, augusztus, hónapok valamelyikére vállalják, akkor még külön nyári prémiumot is kapnak. Élősúly kilónként 2 forintot, a bacon süldő hizlalást szerződés a 15 forintos átvételi áron felül élősúly kilónként 2 forint minőségi prémiumot biztosít. A hizlalási szerződést kötött termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó parasztok minden leszerződött sertés után 400 forint kamatmentes előleget kapnak. A szerződéskötés lebonyolítását a megyei állat- és zsírbe- gyüjtő vállalatok járási kirendeltségei, illetve a községi ál- latbegyüjtők végzik.
