Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-02 / 205. szám

I®53 szeptember 2, szerda 3 ViUaisauUc képi Többmillió forint értékű kedvezményt kaptak a mezőkovácsházi járás termelőszövetkezetei A párt és Rákosi elvtárs út­mutatása nyomán a mezőkovács­házi járás dolgozó parasztsága nagy utat telt meg a szövetkezeti gazdálkodás felé. 1950-ben még csak 21 tszcs volt a járásban 1365 családdal, akik 9040 hold földön gazdálkodtak. Jelenleg Oíí termelőszövetkezetben 6488 csa­lád 43.380 hold földön gazdál­kodik. A termelőszövetkezetek fejlő­dését pártunk és államunk ál­landó gondoskodással, támogatás­sal segítette. Pártunk Központi Vezetőségének június 27— 28-i ha­tározata és az új kormánypro- gramm megjelenése után még több segítséget, támogatást, ked­vezményt kapnak a termelőszö­vetkezetek. Egyik igen jelentős kedvezmény a beadás 10 száza­lékos csökkentése. A mezőko- vácsliázi járásban lévő termelő­szövetkezetek számára a 10 szá­zalékos kedvezmény azt jelenti, hogy búzából 5964, árpából 883, zabból 100, tengeriből 3244, nap­raforgóból 333, szénából 240, bur­gonyából 350, babból 78, borsó­ból 55, bízottsertésből 280, vágó­marhából 64, tojásból 50, barom­fiból 58 mázsával és 118.320 li­ter lejjel kevesebbet kell beadni. Ezeknek a cikkeknek a pénzér­téke 2 millió 635.460 forintot tesz ki. Ezt az összeget elosztva, 406 forinttal emelkedik a járás területén az egyes iszcs-családok jövedelme Igen jelentősen növeli a tsz- l.r'ok jövedelmét a tavalyi hát­ralékok elengedése. Búzából 2450, árpából 326, zabból 120, tenge­riből 2107, napraforgóból 5589, szénából 1501, burgonyából 160, babból 260, sertésből 183, vágó­marhából 256, baromfiból 47 má­zsát, tejből 26.676 litert, tojásból pedig 107.432 darabot engedeLt el kormányzatunk. Az elengedett beadási cikkek pénzértéke egy­millió 295.665 forintot tesz ki. Ezen túlmenően pedig a lsz-ta- gokra kivetett kártérítési össze­gek elengedése 441.227 forintot lesz ki. Másik igen jelentős kedvez­mény az adóhátralékok és a föld megvásárlási árelőleg elengedése, leinek 8 millió 981.249 forint ösz- szeget jelent. Ha az összes ked­vezményeket összeadjuk, csalá­donként elosztjuk; akkor az aláb­bi gabonatöbblet jut ebben az évben egy-egy tsz családra: bú­zából 114.20 kg, árpából 18.60, zabból 3.38, tengeriből 82 40 kg. Például a kaszaperi «Lenins termelőszövetkezetnek a 10 szá­zalékos beadási kedvezmény 102 ezer 664 forint összeget, a tava­lyi hátralék kivetések pedig 124 ezer 320, a tagokra kivetett kár­térítési összeg pedig 30.850 fo­rint többlet jövedelmet jelent. A «Lenin» tsz összes tagjainak az adóhátraléka 331.000 forint, amit államunk törölt. Például Kőszegi Pálnak 9967, Hegedűs Jánosnak 6011, ami járásunk lermelőszövetkeze­Holecska Józsefnek 6951 forint összeg került törlésre, amit ha a szövetkezetből kilépne, meg kellene fizetnie. A gépállomási munkák dijának csökkentése azt jelenti, hogy a kaszaperi «Lenin» termelőszövet­kezet a jövő gazdasági év végén 494 mázsa gabonával többet oszt­hat ki tagjai között. Az ingyenes állatorvosi szolgálat következté­ben a szövi tkezet 5500 forint ösz­szeget takarít meg; a harmadik típusú és önálló tsz-tagok családi pótlékot kapnak kormányzatunk­tól. Például Gedó Mihály, a ka- szarepi «Lenin» tsz tagja négy családja után 208 forintot, Berétj Gergely négy családja után szin­tén 208 forintot kap államunk­tól. Kaszaperen például Csont Mihály tavaly még egyénileg gaz­dálkodó volt és felesége után 5000 forint kórházi költségei fi­zetett. Miután belépett a terme­lőszövetkezetbe, egész családja után csak havi 6 forint társa­dalombiztosítási díjat kell fizet­ni. Ezeken a számokon meriórik az ellenség aknamunkája, mely- lyel kilépésre akarja késztetni a termelőszövetkezeti tagokat. Kü­lönösen akkor válik semmivé az ellenséges bujtogatás, ha meg­nézzük: milyen jövedelmet bizto­sít a kaszaperi «Lenin» terme­lőszövetkezet ebben az évben munkaegységenként. Az egy mun­kaegységre jutó jövedelem búzá­ból 7 kg, árpából 2 kg, cirok­magból 0.80 kg, tengeriből 5 kg, cukorból 0.50 kg. Ezenkívül még szalmát, kukoricaszárat, takar­mányrépát és sok egyebet oszt év végén tagjai közölt a termelő- szövetkezet. Például Kocsis La­jos a tsz juhásza ebben az évben 720 munkaegységet szerzett má­sodmagával, s így búzából 50 mázsát, árpából 14’50 mázsát, cirokmagból 5.50, kukoricából 36, cukorból 3.50 mázsát visz haza. De ezenkívül jó munkája ered­ményeképpen 25 bárányt és 30 kg gyapjút kap prémiumként. Özv. Kovalcsik Jánosné 65 éves létére 220 munkaegységet telje­sített, amiért 15.50 mázsa búzát, 4.50 mázsa árpát, 1.50 mázsa ci­rokmagot, 11 mázsa tengerit, 1.10 mázsa cukrot visz haza év végén. Jó jövedelemmel dicsekedhetnek a tsz tagjai. Természetesen az egyéniek sem panaszkodnak, bár a jöVédelmük kevesebb, mint a Lsz-lagoknak. Baffia Pál 12 holdas ■ kaszaperi középparaszt­nak a beadás teljesítése és a ve­tőmag félretevése után 12 má­zsa búzája marad. Ez a példa is bizonyítja: a termelőszövetkeze­tek fölényét az egyéni gazdálko­dással szemben. Szentmiklósi István JT ellenőrzési előadó, Rlezőkovácsháza. Termelőszövetkezeteink életéből Munkaegységenként 6'86 kg búzát osztunk Csoportunkban elcsépe'tünk. Jó eredményeket értünk el minden­ből. Búzából például 12—14 mázsás termést takarítottunk be. Mikor minden tartozásunkat kifizettük, a vetőmagot félretettük, az őszi zárszámadásra 160 mázsa gabonát tettünk el. Az eddig teljesített munkaegység arányában pedig 449 mázsát osztottunk Széjjel. Mun­kaegységenként 6 kiló 86 dekát. Aki dolgozott, annak vo't mit hazavinni Saját magam is meggyőződtem arról, hogy, aki rendesen dolgozik a tsz-ben, megvan a becsületes megélhetése. Ezután még jobban dol­gozunk, hogy szövetkezetünk tovább fejlődjön, az e’lenséget pedig könyörtelenül kizárjuk közülünk. C&onba Mitláiyné, Csabacsüd, »Uj Barázda« tszcs. Hoziókezdtünk az őszi munkákhoz Augusztus 20-a szövetkezetünkben hármas ünnep volt. Ünnepeltük alkotmányunk évfordulóját, az aratás cséplés befejezését és azt, hogy szövetkezetünket önállósították. Szövetkezetünkben is vannak olyanok, akik elégedetlenkednek, ok­tóber elsejével ki akarnak lépni. Például Varga Károly, aki az elmúlt év novemberében kezdett dolgozni, de csak úgy, hogy mindössze 186 munkaegységet szerzett idái g. Ugyanakkor lépett be a felesége is, de mindössze 28 munkaegységet dolgozott. így persze nincs elég jövedelmük sem. Mindig zúgolódik, a csoport vezetőségét doron- golja. Pedig a szövetkezet, mikor beléptek, kisegítette a bajból, mert nem volt kenyerük ée családjuknak is biztosított kenyeret. Az olyan tagok, akik egész évben jól dolgoztak, mint például Mikós Sándor 453 munkaegységet szerzett augusztus elsejéig. Pelyva Vendel állat- gondozó 391-et. De Így sorolhatnánk fel a növénytermesztésben is. Három kiló 20 deka búzát tudtunk osztani egy munkaegységre, mert vízkár érte a csoportot, de így is megtaláljak a szátmitasuüoat a jol­dolgozók. Az őszi munkákhoz is hozzákezdtünk. A répát szedjük, már rsaknem végeztünk «ele es haladunk a többi soronkövetkozo mun— iráiriraT " Nándori Róza, Nagylapos, »Uj Barázda« tsz. 5 millió tanhönyv Augusztus végéig több mint öt­millió tankönyvet juttatott el ren­deltetési helyére az Állami Könyvterjesztő Vállalat, gondos­kodik arról, hogy az ország mint­egy hétezer iskolája' az állami könyvesbolthálózat útján zavar­talanul hozzájuthasson a tan­könyvekhez. Az egyetemek tan­könyvekkel váló ellátása szep­tember 1-én kezdődik. Megérdemelt büntetések Kormányunk lesújt mindazokra, akik megszegik az alkotmányban lerögzített törvényeket. A gyomai járásbíróság Szűcs Antal dévavá- nyai földművesszövetkezeti föld­hasznosítási felelőst 2 évi börtönre, 1000 forint pénzbüntetésre és 3 óva közügyektől való eltiltásra Ítélte, mert a tartalékföldeket spe­kulációs céljaira használta fel. Is­merőseinek feles "haszonra adta ki. A szeghalmi járásbiróság Hajdú Lajos szeghalmi lakost két és fél évi börtönre Ítélte, mert a szeg­halmi »Arany Kalász« tszcs gyű­lésén Kovács Lajos tszcs-tagot, aki a tszcs fennmaradása mellett szó­lalt fel, botjával megütötte. A békési járásbíróság Szoboszlui Kálmán, volt békési munkasrőto- borzót egy év és 10 hónapi bör­tönre ítélte, mert a munkára je­lentkezőktől 550 forintot csalt ki jogtalanul. Vessünk minél Az eddigi tapaszkdalok alap­ja n világosan látja minden termelő, hogy bőséges termést csak a kellően előkészített, ide­jében vetett növények adnak. Az eltnu t év szeptember első felében elvetett ősziárpa-terü­letről a szarvasi «Táncsics» tsz holdanként 25, az orosházi «Dózsa» tsz holdanként 22 mázsát aratott. Hasonló jó eredményt ért el korai ve­téssel Varjú László 15 holdas zsadányi dolgozó paraszt is, aki egy holdon 19 mázsa őszi­árpát termeli. Alig néhány évvel még csala 3000 kát. holdon termeltünk ősziárpát. A kifogás az volt, hogy az állatok nem szeretik és a szalmája sem jó takar­mánynak. Ez a gondolkodás- mód a múlté. Bárki meggyő­ződhetett róla, hogy az ősziár­pa termése sokkal nagyobb, mint a tavasziárpáé. A szalma bőven megtérül, mert majd­nem annyival több szem terem, mint a tavasziárpa szalmájá­nak a súlya. Az ősziárpa ter­melésével igen jelentős elő­nyökhöz jut a termelő: 1. Tisztítása, vetése nem esik egybe az őszihúza, rozs vetésé­vel s ha szeptember 15-ig elve­tik, akkor adja a legnagyobb termést. 2. Aratása 6—10 nap­pal előzi meg -a többi kalászo­sok aratását. 3. Mire a többi kalászosok aratását megkezde­nék, el is lehet csépelni. 4. A korai cséplést kormányzatunk külön rendeletben biztosítja s több ősziárpát így a tavaszi árpa csépié se előtt 20—25 nappal már takarmány­nyal rendelkezhet a termelő akkor, amikor a legnagyobb szüksége van rá, amikor leg­nagyobb árat kap érte a pia­con. 5. Az ősziárpa tarlójába korábban vethetünk másodnö­vényt, biztosabban számítha­tunk annak termésére. A fentiekből látható, hogy az az érték, amit a szalmával veszítünk, sokszorosan vissza­térni. Kormányzatunk ősziárpa vetőmag akcióval siet a terme­lőszövetkezetek és egyénileg termelők segítségére ez év őszén, hogy a fenti lehetősé­geket kihasználják. A gyulai járásban 3400 kh-ba való, a mezőkovácsházi járásban 1177 kh-ba való tisztított, ólomzá­rolt, minőségi ősziárpa vető­magot ad ki cserére azonos sú­lyú, szokvány ősziárpáért. Ez­zel a segítséggel kormányza­tunk lehetőséget nyújt arra, hogy a termelőszövetkezetek és az egyénileg termelők az el­múlt évihez viszonyítva, meg­kétszerezzék ősziárpa területű­ket. A nagyobb vetésterület és az ősziárpa termés különbség következtében Békés megyében 60.000 méter mázsával több ár­patermés várható, ami 53.300 darab malac hathónapos korig való nevelését teszi lehetővé, így biztosítható az, hogy mi­nél több hús, zsír kerüljön a dolgozók asztalára. Juhász József megyei főagronónius, Harc „a megye legjobb szakszervezeti bizalmija" cím elnyeréséért Komoly feladat hárul szakszer­vezeteinkre a kormányprogramén megvalósítását illetően. Szüntele­nül őrködniük kell a szocialista törvények betartásán, azon, hogy a dolgozók megkapják azokat a kedvezményeket, juttatásokat, melyeket népköztársaságunk biz­tosít számunkra. Államunk a szakszervezeteket bízta meg a társadalombiztosítás gyakorlati intézésével, a munkavédelmi és balesetelhárítási rendszabályok el­lenőrzésével. E feladatok meg­valósításában nagy szerepük van a szakszervezeti bizalmiaknak. A bizalmiak feladata ezen túlme­nően a munkaverseny szervezése. Nekik kell meggyőzni a dolgo­zókat arról, hogy felajánlásuk valóraváltása, a tervek teljesí­tése, illetve túlteljesítése az egész dolgozó nép jólétét biztosítja. A többtennclés tehát a dolgozók egyéni érdeke is, ezt a bizal­miak az élenjárók tapasztalatai­nak ismertetésével segítsék elő. Az öntudatos dolgozók segítsé­gével harcoljanak a munkafegye­lem megszilárdításáért. A bizalmiak igen fontos teen­dője a szakszervezet építése: a még kívülálló dolgozók bevonása a szakszervezetbe és a szakszer­vezeti járulék beszedése. Nevel­jenek szervezett munkásokat az iparba bekerülő dolgozókból. Is­mertessék meg a szakszervezet feladatait. A bizalmiak rendsze­res csoportértekezleteken számol­janak l>e a csoport munkájának eredményeiről, hibáiról, saját munkájukról és az üzemi bizott­ság határozatairól. Mindezeket a feladatokat a bi­zalmiak csak úgy tudják megva­lósítani, ha állandóan szem előtt tartják pártunk irányvonalát és szüntelenül harcolnak pártunk és kormányunk határozatainak vég­rehajtásáért. A Szakszervezetek Békésmegyei Tanácsa az utóbbi ülésén határo­zatot hozott a legjobb bizalmiak jutalmazására. A verseny felté­telei a következők: 1. A bizalmi csoportjába tar­tozó minden dolgozó tegyen kon­krét felajánlást és ne legyen egy dolgozó sem, aki 100 százalék alatt teljesít. 2. A bizalmi csoportján belül 100 százalékos legyen a szerve­zettség és minden szervezett dol­gozó fizesse rendesen a tagdí­jat. (Másfél, illetve a MEDOSZ- nál egy százalék.) 3. A SZOT határozatának meg­felelően értekezleten értékeljék a munkaversenyt és tudatosítsák az eredményeket. 4. A bizalmi csoportján belül foglalkozzon a dolgozók érdekvé­delmével. Segítse a balesetokta­tást és az esetleges baleset meg­történte után röpgyűlésen ismer­tesse annak okát. Beteg munka­társait látogassa rendszeresei^ se­gítse felgyógyulásukat. A versenypontok megvalósítá­sával induljanak harcba bizal- miaink «A megye legjobb szak- szervezeti bizalmija» cím elnye­réséért és a velejáró zászlóért. Udvardi Gyula, Szakszervezetek Békésmegyei Tanácsának szervező titkára, Olvasd a Viharsarok Népét!

Next

/
Oldalképek
Tartalom