Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-12 / 214. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! J£sfamM&Náv , AZ MDP BÉKÉS MÉGY El PÁR T BI2 O T TS ÁGÁ NA K LAP J A t»53 SZEPTEMBER <2, SZOMBAT Ára 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM r-----------”—; ^ A nagyszénást „Dózsa66 tsz tagjai jovőevi jó termesükért dolgoznak Vidáman teljesítik az árleszállításra tett vállalásukat a békéscsabai Fűtőbáz dolgozói V___________________ „ TERMELI TÖBBET, lOBBAN ÉLSZ!" Szeptember 11-ig 284.800 kg cukrot gyártott terven felül a Sarkadi Cukorgyár napon a verseny táblán lévő Nincs olyan dolgozó ember ha­zánkban, akinek boldog mosolyt ne derített volna arcára, örömet ne ébresztett volna szívében az árleszállítás. S nincs olyan dol­gozó ember, aki ne érezte, mon­dotta, vagy vállalta volna: ezen- tiíl még jobban, odaadóbban dol­gozik, hogy a jólét tovább növe­kedjék hazánkban. Az árleszál­lításhoz egész népünk, minden becsületes ember által nap mint nap kifejtett termelőmunka adta az alapot. Megvalósítása bölcsen vezető és irányító pártunké, mely megtanította népünkét dolgozni, termelni, új gyárakat, gépeket, termelési eszközöket építeni, ké­szíteni.. A szocializmus építése nem ön­cél. Azért dolgozunk, termelünk, építünk, hogy bőségben, jólétben éljünk. S ha eddig megszívleltük «ízt a jelszót, hogy »termelj töb­bet, jobban élsz«, most pártunk és kormányzatunk intézkedései, határozatai után mégjobban meg kell szívlelnünk. Megyénkben szá­zan és százan valósítják meg ezt a jelszót, -Gergely Miklós, a bé­késcsabai Gépjavító I-es számú üzemének hegesztője átlag 300— 350 százalékot teljesít, s 2500— 3000 forintot keres havonta. S ezt a, teljesítményt nem fizikai erejének megfeszítésével éri el, hanem azzal, hogy tanul, gon­dolkodik, mert új módszerekkel dolgozik. Munkája nyomán gyor- cabban visszakerülnek a javító­ból a megrongálódott termelő- eszközök a termelőmunkába és hozzájárulnak a termelés, a bő­ség növeléséhez. Napi 8—10 óra- liosszát dolgozik Sülé István, a csorvási állami gazdaság trak­torosa is. De gondolkodva, erő­gépét jól kihasználva, a Zetorral vontatott vetőgép után fogast, vagy annyi műtrágya szóró gé­pet, hengert kapcsol, hogy na­ponta két normánál is többet tel­jesít. Havonta 2400—2800 forin­tot keres. Munkája nyomán gyor­sabban kerütl a földbe a vetőmag. Az ő érdeke is, hogy a csorvási állami gazdaság minden növény­féleségből jóval túlteljesítette ter­vét, hogy több gabona, takar­mány, gyapot került a gazdaság­ból dolgozó népünk jólétének nö­velésére. Nem fáradt többet a föld meg­munkálásánál a inezőberényi »Előre« tsz Plavecz-brigódja, mint egy másik tsz brigádja. Csak korábban, gondosan meg­munkált földbe vetett, jól ápolta a növényt és 20 mázsa rozsot, 20 mázsa takarmánykeveréket s 17 mázsa ősziárpát takarított be holdanként. Kereki István, a gyo­mai I-es tipusú »Győzelem« tszcs tagja is a gondos munkának, az az idejében való vetésnek köszön­heti azt, hogy 18 mázsa búzater­mést ért el holdanként. Az igv dolgozó emberek kétszeresen örülnek az árleszállításnak, mert tudásuk és szorgalmuk legjavá­val járultak hozzá s ugyanakkor sokkal többet tudnak vásárolni munkájuk ellenértékéért. S a példájuk nem követhetetlen me­gyénk dolgozói számára. S ha azt akarjuk, hogy állandóan növek­vő bőség legyen — és ezt akarjuk —, akkor követnünk is kell a jó példákat. Nem éjjel-nappal,1 meg­szakadásig végzett robotra van szükség, hanem a munkaidő jó kihasználására, az összes gépierők és agrotechnikai módszerek al­kalmazására. határidő előtt vég­zett szántásra, vetésre. Ha igv dolgozunk, gazdag lesz az ara­tás, több lesz az iparcikk, olcsóbb lesz az áru, nagyobb lesz a dol­gozók, ag apák, anyák öröme, megelégedettsége. Jóleső érzés az, hogy a leg­szükségesebb élelmi és ruházati cikkek ára jelentős mértékben csökkent. Például Nyerges Bélá- né négycsaládos orosházi anya há­rom pár tornacipő, egy pár női bőrcipő, egy lódén és egy ballon­kabát vásárlásánál 410 forintot takarított meg. Egy év alatt 432 forintot takarít meg a kenyér vásárlásánál, 50 forintot a cukor, vásárlásánál és így tovább számos szükségleti cikkeknél. Lengyel György, a csorvási ál­lami gazdaság dolgozója az ár- leszállítás előtt csak egy kerék­párt akart vásárolni, aztán ket­tőt vásárolt és előre elhatározta, hogy hány ruhadarabot vásárol a következő fizetésnél isko­lás fiának. A dolgozók előre tervezhetnek, mert nálunk az ár- leszállítás nem a munkabér csök­kentését, mint a kapitalista ál­lamokban, hanem a reálbér nö­vekedését jelenti. Azt, hogy je­lenleg is annyi fizetése van, mint korábban volt s ebből a fizetésből lényegesen többet tud vásárolni. A termelőszövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok is hosszú időre előre készíthetnek számvetést, termelvényeiket ille­tően. Termelvényük nem marad raktáron, ha bármennyit termel­nek is, nem csökken az értékük, ahogv az a tőkés országokban történik. Üzemeink dolgozói a termelé­kenység állandó növelésével csak nagyobb bőséget, jólétet teremt­hetnek, nem kell attól tartaniok, hogy ha felhalmozódik az áru­készlet, munka nélkül maradnak. Termelőszövetkezeteink tagjai ­s egyénileg dolgozó parasztja­inknak sem kell attól tartani, hogy szocialista tervgazdálkodá­sunk közepette valaha is előáll az, hogy fessék a gabonát, vagy kazánt fűtsenek vele, mint ^ a Horthy-rendszerben. A szocializ­mus és a szocializmust építő or­szágok gazdasági alaptörvénye: az egész társadalom állandóan nö­vekvő anyagi és kulturális szük­ségletei maximális kielégítésé­nek biztosítása... Éppen ez­ért kövessék termelőszövetkezete­ink brigádjai az olyan^ brigádo­kat, mint a inezőberényi Pla- vecz-brigád, dolgozó parasztja­ink az olyanokat, mint Kereki István, a gyomai I-es tipusú »Győzelem« tsz tagja. Minden le­hetőség és előfeltétel megvan ah­hoz, hogy szüntelenül növeljük az ipari‘és mezőgazdasági tér melést, minden lehetőség megvan ahhoz, hogy szüntelenül növel­jük dolgozó népünk gazdasági és kulturális jólétet. Augusztus 20-én kezdte meg ezevi idénymunkáját a sarkadi Cukorgyár. Három kövesül torkolódtk Sarkadra, . a nap minden órájában cukorrépával megrakott hosszú kocsisorok haladnak a gyár felé. Az állo­más előtt répahegyek emelked­nek. A gazdag termés követ­keztében nagy munka vár a Cukorgyárra. Az üzem dolgozói a szolnoki Cukorgyárral párosversenyben becsülettel harcolnak napi ler­szövetkezelben jó "ütemben há­tadnak az őszi munkák. A gép­állomás traktorosai pedig mint­egy 700 hold területen végezték el a vető- és mélyszántást szep­tember 9-ig. A tsz tagjai a beta­karítást szorgalmazzák. Többek között betakarították 31 holdról a kendert, ami kb. 35—40 má­zsával fizetett holdanként. Elég lendületesen halad a -108 hold napraforgó és a 170 hold cukor­répa szedése is. Közben csépelik a 80 hold kölest is. Szeptember 9-ig mintegy 250 mázsát csépeltek el. Az eddigi cséplési eredmények alapján, előreláthatólag 15—18 mázsás holdaukénti termésátlagot érnek el. A letakarított és felszántott te­rületeken a hét folyamán megkezdik a 30 hold borsó és 200 hold ösziárpa vetését A tsz tagjai a jövő évben is bő termést akarnak betakarítani, többségük ugyanis szilárdan el­határozta, hogy kitart a nagy­üzemi gazdálkodás mellett. — Nem hagyjuk hogy egyes félrevezetettek felbomlasszák szö­vetkezetünket, — mondotta Szo- kodi István. Nem hagyjuk itt hatalmas istállóinkat, á’lalá lomá- nyunkat. Megizzadtunk értük; sok forintunk van benne. A «Dózsa» tsz-nek valóban sok szép, modern istállója van. Töb­Kikovadt az eisö gyapot Megyénkben eddig elsőnek a felsőnyomási állami gazdaság je­lentette, hogy 700 holdas gya­pottábláikon kikovadt az első gyapot, ami azt jelenti, hogy ha­marosan megkezdődik a gyapot- sziiret. Ezért állami gazdasága­ink. termelőszövetkezeteink már most készítsék elő a gyapotszedö- kölényeket. biztosítsák a gyapot­szárítókat és a szükséges munka­erőt, hogy a gyapot szedését za­vartalanul lehessen elvégezni grafikon hat százalékot mutat 100 százalék fölött. Szeptember 2-ig 60.000 kg cukrot gyártot­tak terven felül, szeptember 11-én a gyár átlagteljesítmé­nye 112 százalék vo't a napi termelési állag 108—112 száza­lék között ingadozik. Az ár'eszá lílásról szóló párt­ós kormányhatározat megjele­nése óta még lendületesebben dolgoznak. — Olcsóbb lett a cukor, többen vásárolják — mondotta Baracsi Sándor, az bek között két 80 férőhelyes te- hénistálló, egy 80 és egy 40 férő­helyes lóistálló. Egy nagy istál­lóra most húzzák a tetőt és egy újabb 100 férőhelyes tehénistálló- hak pedig már előkészítették az építési anyagot. — Nem hagyjuk itt azt, amit fáradságos munkával, harccal szereztünk meg. jelentette ki Sin János is és Ágos­ton József is — áld 15 hold föld­del lépett be a tsz-be. Azt mon­dotta, hogy ő nem csak a jelent, fianem a jövőt is látja. Ezért őt nem tudja senki megingatni ab­ban a hitében, hogy az egyedüli helyes út az, amelyre lépett, a nagyüzemi gazdálkodás útja. Egyes tagok ugyan most felbuz­iizem legjobb brigádjának ve­zetője. Ha többet termelünk, többel is keresünk, fűzte hoz­zá. Ugyanígy vélekednek bri­gádjának tagjai is, akik átla­gosan napi 140 százalékra tel­jesítik normájukat. A legutóbbi 10 napon egyénenként 333.60 forintot kerestek. A sarkadi Cukorgyár a dol­gozók lelkes munkalendu etével szeptember 11-ig 284.800 leg cukrot, gyártott terven felül, 2,300.000 kg cukrot már átadott a forgalomnak. dúltak az ellenséges uszításon, de majd megtorpannak, visszanéz­nek és megállapíthatják, azok­nak volt igazuk, azoknak jobb a sorsuk, akik a tsz-ben marad­tak, akiket nem ingatott meg az ellenséges agitáció. A «Dózsa» tsz-nek hatalmas megalapozott gazdasága van. Töb­bele között 141 szarvasmarhája, 178 lova, 580 sertése, 3500 darab­ból álló baromfifarmja, jól fel­szerelt, jól jövedelmező konyha- kertészete, kovács-, asztalos- és bognárműhelye. Az elmúlt évet folyamán megjavították, termőb- bé tették a földeket. Minden elő­feltétel megvan , ahhoz, hogy a tsz tagjai nagy jövedelemhez jus­sanak a jövőben is. __ r A Békésmegyei Tatarozó és Építő Vállalat dolgozóinak válasza az árleszállításra örömmel hallgattuk meg a rádióból még szombat este a párt és a minisztertanács határozatát az új árleszá'Etásról. Még az­nap, de különösén vasárnap, amikor megjelentek az újságok, szá­molgattuk, hogy külön-külön egyénenként is milyen előnyöket biz­tosít fészünkre a kormány új határozata. Úgy érezzük, hogy becsületes munkánkkal mi is hozzájárul­tunk és részesei vagyunk annak — ki-ki saját tehetsége szerint — hogy kormányunk ígéretét valóra válthatta. Hétfőn; reggel mun­kahelyeinken megtartott röpgyűléseken dolgozóink arra tettek ígéretet, hogy továbbra is becsületes, jó munkával járulnak hozzá dolgozó népünk • életszínvonalának á landó, fokozatos emelé­séhez. Braun elvtárs hattagú ácsbrigádja vállalta, hogy . a szeptem­ber havi tervében szereplő julihodály tetőszerkezetének felállí­tásánál 188 munkaórát takarít meg. Szabii elvtárs öttagú ácsbri­gádja két darab tetőszerkezet lekötésénél és felállításánál 160 munkaórát takarít meg.,Egymásután emelkedtek szólásra a rőp- gyülésen a kőműves-brigádok tagjai is, 'hogy megtegyék vállalá­sukat. A Gyuraskó kőműves brigád az orosházi Téglagyár prés­házának építkezésénél ígéretet tett arra- hogy szeptember hónap­ban 492 órát takarít meg. Hasonló vállalást tett a Mezöfi kőmű­ves brigád, 480 és a Petneházi kőműves brigád 443 munkaóra megtakarítására, A Pipó négy fős segédmunkás brigád lel­kesedését bizonyítja, hogy a juhhodályok építkezésénél 1166 munkaórával rövidítik meg lervfeladatukat. A gyulai építésvezetőséghez tartozó Geszner kőműves bri­gád, — mely jelenleg Kétegyházán végzi munkáját — váll: l a, hogy terven- felül egy juhhodályt felfalaz, ezzel üdvözli pártunk és kormányunk új határozatát: az árleszállítást. Lukács Sándor, Békéscsaba veik túlteljesítéséért-. Az első Megvédik szövetkezetüket az orosházi „Dózsa“ tagjai Az'' orosházi «Dózsa» termelő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom