Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-10 / 212. szám
I/iUaisaártk Vlépt 1A53 s/«ptiBiber í*., «■saiiirTik' DfSZ-szervezeteink figyelmébe A kollektiv vezetés ereje frfa: I. SCSEGLOV, a sztarodubi kerületi komszomolbizotlság bikára Egy alkalommal NyAkolaj Min- esenko, a Mototov-kolhoz Kom- szomol-bizottságáuak titkára panaszkodott a kerületi bizottságban: — Van nálunk a kolhozban egy lusta, komszomolista, Mihail K,, aki még a tagdíjat se fizeti. Behívtuk a bizottsági ülésre. Indítványoztam, Jiogy zárjuk ki a Komszomolból, de a bizottság tagjai nem támogattak. Mit esi Háljak? — Beszéljék meg ezt a kérdést a taggyűlésen — tanácsolták neki. Mincsenko a taggyűlésen is ragaszkodott álláspontjához. De Mihail Boriszenko és Trolim Sza- liozsko bizottsági tagok ellenezték az indítványt. — Mihail K., — mondták, az utóbbi időben valóban rosszul végzi munkáját a kolhozban, elmaradt a tagdíjfizetéssel és nem hajlandó megbízatásokat vállalni. De elismerte hibáit, ezért segítségére kell lenni a hibák kijavításában és nem szabad kizárni. A taggyűlésen a bizottsági tagok és sok komszomolista szóvá- lette, hogy Mincsenko nem hallgatja meg elvtársai véleményét, azt hiszi, hogy mindig neki van igaza. Ez az oka annak is, hogy. olyan mereven ragaszkodott helytelen javaslatához. Nyikolaj Mincsenko ezen a taggyűlésen sokat tanult. Megértette, hogy nem szabad egyedül dolgozni, hogy csak kollektiven lehet helyes határozatokat hozni és idejében kijavítani a hibákat. Mincsenko ma már gyakrabban beszéli meg a dolgokat a bizottsági tagokkal és figyelembe veszi véleményüket. A bizottság tagjaiban is megnőtt az önbizalom. Sokkal több kérdésben hoznál' határozott döntést. Ezelőtt a komszomolisták kizárólag Min- esenkohoz fordultak segítségért, ma a bizottság összes tagjának, tanácsát igénybe veszik. A bizottság munkája a kollektív vezetés, a szervezetük sorsáért érzett, fokozott felelősség eredményeként érdekesebb, tartalmasabb lett. A kolhozban a csoportok jól dolgoznak. Valamennyi komszomolista szívesen végzi a rábízott munkát. Az utóbbi hónapokban 18 fiatal kolhozparaszt lépett be a Komszomol- ba. A Molotov-kolhozban a Kom- szomol-bizottságnak egyre nő a tekintélye, a kolhoz vezetősége is mind gyakrabban veszi igénybe segítségét. A bizottsági üléseken ma már a kolhoz termelőmunkáját érintő komoly kérdésekben döntenek. A kerületben sok hasonló harcos, tevékeny kollektíva műkő dik. A bizoltság pontos, össze hangolt, kollektív munkája nélkül nem lehel az alapszervekel vezetni. A kolhozok évről-évre erősödnek. A szántóföldeken bonyolult modem gépek dolgoznak. A fiatalok közt számos főiskolai és középiskolai képzettségű mező- gazdasági szakembert találunk. Ezért kívánatos, hogy a vezetők elmélyültebben tanulmányozzák a kérdéseket, helyesen tudják felhasználni minden egyes komszomoü I i erejét és tudását. Nem szabad megf-e ledkezni a bölcs közmondásról: «Több szem többet lát.» Sajnos, mi sokáig nem érdeklődtünk komolyan a kolhozszer- vezetek bizottságai iránt. Februárban minden kolhozban megválasztották a bizottságokat. Az értekezletek jegyzőkönyvei, a bi- zotlságok tervei pontosan beérkeztek a kerületi bizottságba és úgy hitlük, hogy minden rendben van. De illúzióink hamarosan szertefoszlotlak. Az «Ut a kommunizmushoz»-, kolhoz Komszomol-szervezete a lemaradók közé számított: a politikai foglalkozások lass-ankint megszűntek* a. politikai körök és a kultúrcsoportok széthulltak. Sok KpVlag^kü 1 önféle kifogással elhanyagolt» a munkát. Amint később kiderült, ennek áz volt az oka, hogy a bizottság nem dolgozott. A Komszomol- tagok még a bizottsági tagok nevét sem ismerték. A kerületi bizottság ezután még több bizottság munkáját vizsgálta felül. Megállapította, hogy a kolhozokban a bizottságok igen ritkán tartanak értekezleteket. A titkárok, mivel nem bíznak a bizottsági tagok erejében, igyekeznek mindent maguk csinálni. Jev- szej Gólevko, a «Vörös Föld- müvess-kolhoz. Ivomszömol-bi- zöttságánák titkára például kijelentette, hogy a bizottság csak* zavarja őt munkájában: azelőtt, amikor még nem volt bizottság, mindenéit maga felelt és mindent maga is csinált. Igv sok komszoinolistában az a vélemény alaku l ki, hogy a bizottsági tagság nem egyéb tiszteletbeli, semmire sem kötelező címnél. Miután megismerkedtünk több Kolhoz Ko uszomo'.-bi .oltságának tevékenységéve', fu ikeio.ná Fisaink ellátogattak a leggyöngébb szervezetekhez. Nem sajnálták az időt arra, hogy megfelelő segítséget nyújtsanak a bizottságoknak, instruálják az aktivistákat. Most a kerületi bizottság veze tőségi ülésein gyakrabban vitatjuk meg a bizottságok beszámolóit. Ezelőtt a vezetőségi ülésekre csak a titkárokat hívtuk meg, most a beszámolókon a bizottság tagjai mind résztvcsziiek, bírálataikkal és javaslataikkal járulnak hozzá a kollektív munkához. A kolhozok Komszomol-bi- zotlságainák megerősödéséi azok a szemináriumok is előmozdi- tollfjta api-elyek-ct mostanában nemcsak a titkárok, hanem a bizottsági Ipgok részére is tartunk. A jövőben még jobban megerősítjük a Komszomol-bizoUsá- gokat, a kollektív vezetés e fontos szerveit és tovább szukosíl- jjuk az al-t.vát. A „Pravda“ a választások után Nyugat-Németországban kialakult helyzetről Edgár Faure francia pénzügyminiszter hétfői bessédében komor képet festett Francia orsság pénzügyi és gasdasági helysetéről Párizs. (MTI) Edgár Faure francia pénzügyminiszter hétfőn a jura- megyei Nozeroyban beszédet mondott egy mezőgazdasági kongreszszuson. Beszéde során kénytelen volt beismerni, hogy a francia állam- háztartás túlméretezett kiadásai okozzák a közszükségleti cikkek szakada. lm inflációs áremelkedését. Cinikusan bevallotta azt is, hogy az adott körülmények között elkerülhetetlen a munkanélküliek hadseregének emelkedése. Bejelentette, hogy az 1954, évi költségvetés összeállításánál csökkenteni kíL a polgári szükségletekre szolgáló kiadásokat. így a kormány elhatározta, hogy az újjáépítési hiteleket 12 és az államosított iparágak felszerelésének korszerűsítéséi© vonatkozó hiteteket 30 milliárd frankkal csökkenti. Csökkenti a kormány a gazdasági és szociális beruházások előirányzatát. Bejelentette továbbá, hogy a Dani. 1-kormány az úgynevezett köz- igazgatási reform végrehajtására újabb sorozat népellauas törvény- erejű rendeletet készít elő. Moszkva. (TASZSZ) Naumov, a»Pravda« berlini tudósítója írja: Szeptember 7-én, a nyugatnémetországi parlamenti választásokat követő napon Adenauer klikkje sürgősen kihirdette re- vansiszta. programmját, amelyről a választási kampány idején jobbnak látta hallgatni. Szeptember 7-én Bonn központi -terén gyűlést rendeztek. Adenauer a gyűlésen mondott beszédében cinikusan elutasította Németország egyesítésének jelszavát, amefyet a választások előtt demagóg célokból rövid' időre elfogadott. Felhívta a vele egy- lníron péndülőket, hogy »ne gondoljanak Németország egyesítésére, hanem... kelet (!) felszabadítására!« Pontosabban: Adenauer meghirdette a »keleti tartományok« meghódításának programmját. . . Német társadalmi körökben mind gyakrabban emlékeztetnek a Németországban 1933-ban kialakult helyzetre. Annakidején ugyanis — mint ismeretes — Hit- lei', az újsütetű kancellár hozzálátott a fasiszta diktatúra meg- tereiptéséhez, a Wehrmacht feltámasztásához, őrült világuralmi tervek kidolgozásához. Adenauer — mint a tények mutatják — elődje nyomdokain halad. Ade- nauernek és védnökeinek terveiről természetesen mindenkinél jobban tájékozottabbak az őket hatalomba ültető Ruhr-vidéki hadiipari mágnások. Ezek az iparmágnások, előre élvezve az újabb hadinyereségeket, már dör- zsölgetik tenyerüket. Szembetűnő az a tény — mutat rá a továbbiakban a tudósító —, ltogy az új szövetségi gyűlésbe bekeni! több hétpróbás hitlerista is, bár ezek a választásokon vereséget szenvedtek. így például Krnftot, az »össznémet tömb« nevű revansiazta pártelnökét. — aki a múltban SS-cso- port vezető volt — a választók közvetlen szavazással Ubuktatták. Kraft azonban mégis képviselői mandátumot kap az úgynevezett »tartományi listákon«. Ugyanilyen módon kerül a Bundestagba a hitlerista Mende, a lovag- kereszt tulaj donosa, továbbá Mán- teufí'el fasiszta tábornok, Löwen- stein herceg és több más hitlerista. Németország hazafias erői tudják — írja Naumov —, hogy most még jobban fokozódott a fasizmus és a háború veszélye, A nyugatnémet hazafiakat most sokkal inkább, mint valaha, áthatja nagy felelősségük tudata. A nyugatnémet hazafiak hiszik, hogy Nyugat-Németország dolgozó népében találhatók olyan erők. amelyek felismerik az Adenauer vezette militarista-fasiszta klikk veszedelmes irányzatának végzetes következményeit és készek megakadályozni azokat. A nyugatnémet hazafiak szent feladatuknak tartják, hogy egyesítsék ezeket az erőket és harcba vigyék őket a béke fenntartásáért és a német nép nemzeti érdekeinek megvédeJmezéséért. Németország összes hazafias erőinek na ez a jelszava: »A harc tovább folyik!«. fl eiyugaltiémefországi választásokról . V Sajtószemle “ *0* ¥n^ ¥^ ¥^ ¥^ ¥** ¥^ ¥t^ ¥40* ¥,0* ¥é^ ¥^ |* LONDON 1 A »Daily \\ orker« a nyugat- németországi választások eredményeivel kapcsolatban a többi között a következőket írja: »Adenauer és Dulles arra használja fel a választások eredményeit, hogy meggyorsítsa a háborús előkészületeket és fokozott erővel váltsa valóra a nyugatnémet hadsereg megteremtésének terv« it. Ezt a győzelmet arra fogják felhasználni, hogy megsemmisítsék az egységes Németország megteremtésének minden reményét. Adenauer nem csupán az amerikaiak bérence és bábja, hanem a német nagyvállalkozók széleskörű támogatását is élvezi. Több ruhrvidéki nagyiparos és ágyúkirály, akiknek segítségével 1933- ban Hitler hatalomra jutott, bőven juttatott pénzt, hogy elősegítse Adenauer választási győzelmét.« Több burzsoá lap nyugtalanságát fejez.i ki Adenauer revansvágyó szelleme, valamint Bonn és Washington további tervei miatt. A jugoszláv proletariátustól megvonják a szakszervezeti jogokat írta: Dejon Krecul Jugoszláviában a közelmúltban egy törvényt hoztak, amely megfosztotta a helyi és járási szakszervezeti bizottságokat attól a jogtól, hogy a munkáselbocsátás kérdésébe beleszóljanak. Ezzel a kapitalistáknak teljesen szabadkezet- adtak a munkáiéi bocsátás kérdésében. A szakszervezetek vezetői azonban egyáltalán nem tiltakoztak a jogfosztó rendelet el Ián. Az ilyesmi azonban egyáltalán nem megy ritkaságszámba a mai Jugoszláviában, sőt a szakszerve- zefcy vezetők gyakran magúit is előállnak olyan javaslatokkal, amelyek a dolgozók helyzetét még jobban súlyosbítják. A »Borba« július 14-i száma például megdicsérte a szakszervezeti vezetőséget azért a javaslatáért, amely szerint minden kategóriába eső munkásnál csökkenteni kel a gyermekpótlékot. A tatoista szakszervezetek központi tanácsa nemrég még azoknak a pótlékoknak az eltörlését is javasolta, amelyeket a jugoszláv proletariátus a háború előtt* a monarchofasiszta rendszer ideje alatt harcolt ki magának, így többek közt javasolták, ne adjanak a jövőben ingyenes ruhaneműt és cipőt a bányászoknak. Sza- laj szakszervezeti főkolompos javaslatot készát&tt arra, hogy a szakszervezeti tagoktól minden kiváltságot vonjanak meg, eszerint legyenek egyenlők a szakszervezeten kívüli dolgozókkal. Ez természetesen a szakszervezetek felszámolását jelentené. Félve »saját« szervezetüktől, Szalaj és a szakszervezetek központi tanácsa megtagadta a szlovéniai bányászok küldötteinek fogadását, akik Belgrádi;a érkeztek tiltakozni a tömeges munkáselbocsátások és a bérek csökkenté«© ellen. A »Szlovénszki Poro- csevalec« és a »Borba« című lapból kitűnik, hogy a küldötteket több Szlovéniai bányában tiltakozó gyűléseken választották meg. A belgrádi rádió közölte, hogy Szála jék nem hallgatták meg a jugoszláv mezőgazdasági do'gozók küldötteit sem, akik követelték az elmúlt évben »áz aszály-« miatt, a fizetésükből levont 20 százalék kifizetését. Az áruló Szakszervezeti vezetőknek azonban nem minden esetben sikerül a munkások e egedet Ion séhosszabb Sztrájk tört ki, amely a dolgozók győzelmével végződött. Számos helyi szakszervezeti vezető a munkások olda'ára állt. Szalajék, hogy megfélemlítsék a munkások szervezett harcát, újból . »át akarják szervezni« a szakszervezeteket. Az eddig működő szakszervezeteket, amelyek a termelési elv alapján, létesültek, most területi terv szerint akarják átszervezni, mint ahogyan ez Amerikaiján van. Ezzel az átszervezéssel a jugoszláv szakszervezetek végkép éngedelmeo segitőgepezetévé válnak a külföldi és a .helyi kapitalistáknak. A jugoszláv proletariátus ennek ellenére megtalálja az útját és módját annak, hogy szervezkedjék és fokozza harcát a szakszervezeti jogokért, mindennapi érdekeigét elfojtani. Mind gyak:abban tör-, nők megvédéséért, a munkáselbo- uek ki a sztrájkok. Nemrégiben csátúsok, a tömeges munkanélkü- a braezsesei műszaki műhelyben [ I é j, a diára ár ó: a nyomor ellen. A »Daily Express«, kjjgji berlini lu(lósítójának jelentését, aki párhuzamot vont Adenauer mostani választási kampánya és Hitler 1932. évi válarz ári kampánya között. A tudósító utal arra, hogy Adennuerne-k a német mágnások l örül I i e- ült hívei másfé'millió fontsterlinges összeggel támogatták választási kampányát«. Ezek a vállalkozók — írja a tudósító — úgy- vélik, hogy az amerikaiak bármennyire erősen megnyirbálták is a többi országnak juttatott segélyt, Nyugat-Németor- szág, amely mostantól kezdve a Kelet-Eu rópai eíleiii amerikai hadjárat élcsapata, nagy dollár-« özönre, fegyverek és hadfelszerelési cikkek nagv özönére számíthat, — amint Adenauer hozzá kezd a hadsereg megteremtéséhez. KOPEMIÁGA A »Land og Folk« írja: »Ade- natiemek az Egyesült Államok gazdasági és politikai segítségével, a hitleri idők terrorjánál és demagógiájánál nem csekélyebb terrorral és demagógiával sikerült összegyűjtenie minden náci és militarista csoportot oly an politika körül, amely nyilvánvalóan agresszióra és revansiszta háborúra vezet.« $3ftki sem uszíthat uiiíitetienül a közös gazdálkodás ellen Azok a szövetkezeti tagok, akik az ellenség megbízásából bomlasztó munkát végeznek a szövetkezetekben, a közvagyont eltulajdonítják, elnyerik büntetésüket. Marcsó Imre, a sarkadi »Kuruc« termelőesojiortban a tagokat lazította és arra »agitálta« őket, ne járjanak ki rendesen dolgozni, ne igyekezzenek a betakarítással. De ezenkívül a szövetkezetből a közvagyonból is több mindent eltulajdonítolt, ezért a járásbíróság kétévi börtönbüntetésre -és 500 forint pénz- büntetésre Ítélte.
