Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-01 / 204. szám
1*3’ swptemlier 1., ke<lit 3 I/iUaisaiolc népe A békéstarhosi gépállomás műiden dolgozása küzd az őszi talajmunkaterv teljesítéséért 1948 óta sok-sok nehézségien, kemény .megpróbáltatásokon mentek keresztül a békéstarhosi gépállomás dolgozói. Hosszú volt az út idáig, sokat tanultak, tapasztaltak fiz elmúlt évek alatt. Voltak ened- ményeik, de hiba több volt. Az 1953-as évben azonban igen nagy változáson ment át a 'gépállomás. Azelőtt mindég úgy tudták, hogy fi tarliosi gépállomás a legrosszabbak közé tartozik — és jól tudták. A tavasszal nagy fordulat állt be: tervüket túlteljesítették és több eredménnyel dicsekedhettek a traktoristák, a gépállomás vezetői, összes dolgozói, - min* amennyi hiányosság volt. Bebizonyították, hogy tudnak jól dolgozni A gépállomás csendjét a traktorok egyenletes pöfögése veri fel. A javítóműhelyben és a műhely előtt serényen folyik a javítási munka. Meglátszik az embereken, hogy valamilyen nagy feladat megoldására készülnek. Boros György, a gépál'omás igazgatója örömmel magyarázza, hogy mióta ő igazgató soha ilyen lelkesedéssel nem kezdtek még egy-egy munkához, mint most az őszi mélyszántáshoz. A cséplés befejezése irtán azonnal elvégezték az erőgépek karbantartását, javítását. Első-óiban azokat a gépelet javít tfcák, a meißelet mindjárt át tudtak állítani talaj- munkára. A mélyszántás megkezdése előtt értekezletet hívtak össze, ahol a gépállomás kollektívája megbeszélte a szántásra vonatkozó feladatokat. Elsősorban a munkaerőt osztották fel brigádokra. Hat traktoros brigád szánt 26 traktorral Azután megszervezték a kétmű- szalcos szántást. Minden traktoros ismeri a tervét, azt a területet, ahol szántania kell. — fin új G. 35-ös traktort kaptam nemrégen — mondja Varga András felelős traktorvezető. Erős »jószág«. El is végzem vele azt a 320 hold szántást, ami a tervem. De el ám. Úgy hasítom vele a békési »Szabadság« tsz jó, zsíros, fekete földjét, hogy öröm lesz ránézni. Nápi normám 3.33 kát. hold, de négy holdat vállalok, hiszen két műszakban dolgozunk. Molnár Jánosnét osztották-be hozzám másodvezetőnek. Még nem olyan gyakorlott traktorvezető, de hát segítek neki, s majd boldogulunk. Ha teljesítem a tervemet, megyünk az egyénieknek szántani Szántok, ameddig csak lehet, Iliinél többet. Utol akarom érni azt a nyolc traktorost, akik már eddig teljesítették éves tervüket, mennyivel jobb most nekik, 50 százalékkal több fizetést kapnak, mint mi, mert terven felül minden normálhold felszántásáért, vagy egyéb t lajm unka e végzé óért más- félszsies fizetést kapnak. A gépállomás szántási terve az őszi idény alatt 2689 hold a termelőszövetkezetek tani'etén, ezenkívül 106 holdat egyénileg dolgozó parasztoknál szántanak. Az őszi1 szántásból 762 holdon elő- hántós ekével dolgoznak. — A munkákat úgy szervezzük meg — magyarázza líózsa Sándor mechanikus helyettes, hogy a cséplés ideje alatt fennálló Ir bakból tanulva a gépeken lelkiismeretesebben végeztük el és végezzük továbbra is a javításokat. Azonkívül nyolc álló traktort is beállítunk szántani, hogy a gépállomás minél hamarább teljesítse szántási tervét. Az elsők közé akarjak most »feltornázni« magunkat, ezért az ellenőrzést is szervezetten végezzük — mondja az igazgató elvtárs. Bngádvezetők, körzeti szerelők, körzeti agronómusok nappal, én a vezető agronómussal, mechanikussal és a politikai helyettessel főként az éjjeli e'Ienórzést szorgalmazzuk. A pártszervezet segítségével a kommunista traktorvezetők és más munkahelyen dolgozd párttagok példamutatásával a gépállomás egész kollektívája küzd azért, . hogy területükön egyetlen egy hold föld se maradjon szán- tatlan. Medve Mária. Az őszi begyűjtési versenyben ismét lehagyjuk a gesztieket Mezőnyán község dolgozó parasztjai elsők lettek a Geszt községgel folyó párosversenyben. Augusztus 27-én búzából, árpából, zabból, rozsból 100 százalékra teljesítették beadási kötelezettségüket. Ezt az eredményt jó felvilágosító munkával érték cl. Különösképpen eredménye volt annak, hogy a községi tanács dolgozói a munkaidő befejezése uláii felkeresték a hátralékos dolgozó parasztokat, elbeszélgetlek velük és ismertették a kormányunk állal nyújtott telezeltségét egyenesen a cséplőgéptől teljesítette. Kakas Antal megértette, hogy az államunk által ‘ megadott kedvezmény eket csak akkor kaphatja meg, ha becsülettel teljesíti kötelezettségét. Van községünkben olyan dolgozó is, mint Inga György, akinek 38 mázsa búzája termett és ha a beadási kötelezettségét teljesíti, még 15 mázsa búzája marad. A járási begyűjtési csoport felhívását olvastuk. Mi községünk részéről vállaljuk: a kormányhatározatok megvalósítása érdekében I merjék, hogyan lehet az őszí begyűjtési tervet teljesíteni. Cs. I Bugyi Imre,, a begyűjtési állandó bizottság elnöke elmondotta- «Legelőször is én teszek elegeL az őszi begyűjtésben, mert a személyes példamutatás fél eredményt jelent.» így készül Mező- gyán község dolgozó parasztsága a begyűjtési terv maradéktalan teljesítésére. Vállaljuk: a Geszt községgel szembeni versenynél az őszi begyűjtésben is mi leszünk az elsők. Bar ácsi Ferenc vb-titkár, Mezőgyán. kedvezményeket. Ezek után komoly eredmények születtek. A beadásban jó példával jár elől Kakas Antal 10 gyermekes dolgozó paraszt, aki a beadási köA szarvasi községi tanács felkészült a minisztertanács jövedelem adócső ’..ken lésről szóló rendeletének végrehajtására, ismertetésére. A tanács összehívta az állandó bizottság tagjait, hogy megtárgyalják a határozatot. Az esős idő ellenére, az állandóbizottsági ülésen 20-an jelentek meg, akik elmondották, hogy matovább javítjuk a tömegkapcsolatot, még több kisgyütést tartunk, hogy a dolgozó parasztok megisguk is és aktíváik is tudatosítják a dolgozó ^parasztokkal a minisztertanácsnak ezt az új határozatát. * * * Az újkígyósi községi tanács nem végez felvilágosító munkát a dolgozó parasztok között, nem tudatosítja a minisztertanács rendeletét. Egymásután jelennek meg a dolgozó parasztokat segítő rendeletek. Bizony, aki nem olvassa, vagy ritkán olvassa az újságot, nem egyszer kellemes meglepetésben részesül. Ilyen esetről számol be Mezőkovácsházáról Jancsik Ilona levele: «Józsa Mihály beteg tehenéhez kihívta az állatorvost. Mikor megvizsgálta, megkérdezte: «mit fizetünk?» Félt, hogy majd sokat kér az állatorvos, de ez volt a felelet: «Semmit» — hiszen ma már ez is ingyenes. Nagy örömmel tudta meg ezt Szöllősi JáSzarvason felkészüllek a rendelet végrehajtására A muronyi vasútállomás igen forgalmas helyen fekszik. Az utasok létszáma is elég nagy naponta. Azonban akadályozza az éjjeli forgalmat a rossz világítás. A villanyhálózat alig 200 méterre van az állomástól. Az állomásépületben petróleumlámpa ég. Pedig kevés munkával, rövid időn belül az állomást is ki lehetne világítani. Az állomás vezetői már többször kérték, hogy vezessék he a villanyt, de kérelmüket «eleresztették a fülük: .Aellett». Jó lenne, ha az illetékes szervek megszívlelnék jt kérést é* segítenének a jnmonyi állomás vezetőségének, hogy minél hamarább kigyulladjon a villany nz állomás épületében. nosné is — -aki sajnos, újságol nem olvas — ő azért nem mert orvost hívni két beteg disznójához, mert félt a költségtől.» Ez a két dolgozó eddig nem is tudta, hogy államunk gondolt rájuk — ezután jó munkájukkal ők is gondoljanak államunkra. OLVASD a Viharsarok Népét! Országos újító- és sztahanovista-ankét volt szombaton a Békéscsabai Kötöttárugyárban Országos jellegű újító és sztahanovista ankét volt Békéscsabán, augusztus 29-én, szombaton délelőtt a Kötöttárugyárban. Az ankét célja az volt, hogy megvitassák az újító mozgalom terén eddig elért eredményeket, valamint az előttük álló feladatokat. A Könnyűipari Minisztérium Köt- szövőipari Igazgatósága, a Textil és Ruházati Ipari Dolgozók Szakszervezete, az SZMT munkatársai, a kötszövőipari üzemek sztahanovista újítói, a helyi textilüzemek képviselői, valamint az üzem vezetősége és élenjáró dolgozói vettek részt az ankéton. Kovács Pál elvtársnak, a Kötöttárugyár igazgatójának megnyitója után Knapcsik Béla elvtárs, a vállalat újítási felelőse számokban ismertette azt a fejlődést, amit az üzem az újítóniozgalom terén 1949 január 1 - tői kezdődően elért. 1949-ben még mindössze 87 újítást, illetve észszerűsít est adlak be a dolgozók. 1952-ben pedig már 265 volt a beadott javaslatok száma. Ebből 124-et fogadtak el és 115-öt vezettek be. Ez évben még nagyobb lendületet vett a mozgalom. Csupán az első félévben 223 javaslatot adtak be, melyből eddig 91-et valósítottak meg. Az újítók többezer forint megtakarítást biztosítottak népgazdaságunknak. 1951-ben közel 400.000 forintot tett ki a beadott újítások előkalkulált értéke. 1951- ben 35.000 forint újítási díjat fizettek ki. Annak ellenére, hogy jelentős javulás történt, még mindég vannak hiányosságok, különösképpen az előkalkuláció tekintetében. Emiatt sokszor eszmei díjazást kénytelenek eszközölnie Erdős Károly elvtárs, az üzem főmérnöke beszámolójában elmondotta, hogy nagy segítséget adott munkájukhoz a szovjet szakirodalom tanulmányozása. Ennek alapján komoly eredményeket értek el eddigi munkájukban, melyet még fokozni kell az előttük álló feladat, a kormány- programúi megvalósítása érdekében. Az életszínvonal emelkedése a termelékenység, minőség, az anyagtakarékosság további fokozásától függ. Komoly munkát követel ez az üzem dolgozóitól. A szűk keresztmetszetek felszámolása elsősorban a sztahánovisták- ra, az újítókra vár. Az elért eredményekhez nagyban hozzájárult a pártszervezet segítsége. A sztahanovista iskolák megtartása, a jó módszerek széleskörű alkalmazása és továbbfokozása szintén hozzájárult ahhoz, hogy a dolgozók ma már mind több és több javaslatot tesznek. Az üzemben megtartott textilipari tudományos előadások is számos ismerettel bővítették a dolgozók tudását. Az újítómozgalom fejlődését nagyban elősegítette, hogy áttértek a tervszerű irányításra. Komplex-brigádokat alakítottak az állandó és a célújítási feladatok megoldására. Az előttük álló egyik legdöntőbb feladat, a lánckötő hiányosságainak felszámolása. Most folynak kísérletek az automatikus leállító szerkezet elkészítésére és egyéb olyan műszaki változtatások keresztülvitelére, melyek a termelést, főként a munkák minőségét tökéletesebbé teszik. A dolgozóknak az újítás iránti fokozottabb érdeklődését a beadott újítások azonnali bevezetésével biztosítják — mondotta többek között. Erdős elvtárs a továbbiakban a jelentősebb újításokról tett említést, melyek nagyban növelték a termelékenységet, az önköltség- csökkentést és megkönnyítették a dolgozók munkáját. Az anyagjavítások képesítése nagyban előbb revitte a tervteljesítést és emellett több munkaerőt szabadított fel. A vatelinfeldolgozás megváltoztatása komoly önköltségcsökkentést eredményezett. Jelentős a szárító-spanoló újítása. Az új eljárással a réginek háromszorosát dolgozzák fel. Merész elgondolás és nehéz küzdelem árán született meg a vasalógép. Eddig 6—8 kilós vasalókat kellett emelgetni 8 órán keresztül a vasaló dolgozóinak s emellett igen sok áramot fogyasztottak el. A gép munkábaállításával lényegesen kevesebb munkaerő kell a vasaláshoz. Viszonylag kevesebb árammal több és jobb munkát végeznek. Az elmondottakhoz elsőként Bu- gyinszki László, a váci kötöttáru- gyár sztahánovista ifjúmunkása szólott hozzá. Elmondotta, hogy náluk is sokat fejlődött az újító- mozgajoin. , Mint fiatal dolgozó, az utóbbi három hónap alatt rájött arra, hogy nem agyonhajszolt munkával, hanem jobb munkamódszerek alkalmazásával lehet megszerezni a sztahánovista címet. A figyelmes munka közben több olyan eljárásra jön rá, amelyekkel a munkátmegkönnyíti, de egyben meg is gyorsítja. Újításaival eddig 40.000 forintot takarított meg népgazdaságunknak. A hozzászólók helyeselték azt az eljárást, amit a Békéscsabai Kötöttárugyár alkalmaz az újító- mozgalom terén. «Hogy itt jól mennek a dolgok, azt többek között az is bizonyítja, hogy az üzem birtokában van ,a legjobb újító üzem’ vándorzászló» — mondották és megígérték, hogy az itteni módszert üzemüknél alkalmazni fogják. Az értekezleten az üzem élenjáró dolgozói bemutatták gépeiken azokat a helyes fogásokat, új eljárásokat, melyek segítsége révén kiváló eredményeket érnek el, mind mennyiség, mind pedig minőség tekintetében. LEVELEZŐMOZGALMUNK KÉRDÉSEIRŐL Araikor a napokban Búzás edvtárs, a magyarbánlregyesi községi pártbizottság titkára megtudta, hogy szerkesztőségünk a . községben tevelezőmegbeszélést tart, személyesen kereste fel a levelezőket. Arra buzdította okot, hogy minél többen vegyenek részt ezen a megbeszélésen. Elmondta nekik, hogy forduljanak tanácsért, segítségért a pártszervezethez, mert szívesen ad javaslatot ahhoz, hogy minél eredményesebben végezzék a levelezési munkát. Kérte a levelezőket: bírálják meg a tanács és a pártszervezet munkáját, mert az nagy segítségük]« tesz a hibák kijavításában. ♦ ♦ ♦ Az orosházi levelezők többször kérték levélben és személyesen szerkesztőségünket, hogy tartsunk levetezcértekezleteket, ahol problémáikat megbeszélhetik. Kívánságukat szerkesztőségünk teljesítette. Mégis a városból mintegy 70 levelező közül csak 10 jelent meg az augusztus 21-i megbeszélésen. Ahhoz, hogy a szerkesztőség segíthesse a levelezőket, sajátmaguknak is lehetővé kell ezt tenniök.
