Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-30 / 229. szám

«53 szeptember M, szerda

UiUaisawk VUfit

Termelőszövetkezeti tagjaink hallgassanak a kormány és a párt szavára!

^eéáyőződnek majd róla, hogy érdemes volt vállalni a kezdeti nehézségeket

Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnökének beszéde

Kedden reggel Kecskeméten értekezletre gyűllek össze a bacs- kiskunuiegyei termelőszövetkezetek és gépállomások legjobb dolgozói, tsz-elnökök és párttitkárok, gópáUomási igazgatók és -ng- ronómusok, élenjáró növénytermelők és állattenyésztőt, leg az országos tanácskozás határozata alapján megvitassák a Jer- melőszö'v etkeze Iele nacgszi lárd í I á - sának, a jövőévi bő termés biztosításának s ezzel a termelőszövetkezeti dolgozók életszínvonala emelésének kérdéseit.

Az értekezleten megjelent és beszédet mondott Nagy Imre elv- társ, a minisztertanács elnöke is.

Az értekezlet végén határozati javaslatot fogadtak el. A határozati javaslat az országos tanácskozás határozata nyomán részletes irányítást ad a bácsmegyei termelőszövetkezeteknek.

Nagy Imre elvtárs beszéde

l^ágy Imre elvtárs beszéd© ©lején hangsúlyozta, hogy a kormány-, Programm közzététele óta etfcjlt hárem hónap tényei is bizonyítják:

a kormány és a párt céltudatos politikával minden szükséges feltételét megteremti a kor- mányprogranim és' a párthatározat megvalósításának.

Szánalmas és ostoba az olyanfajta hírverés, amely azt igyekszik elhitetni hiszékenyebb termelőszövetkezeti tagokkal, hogy a kormány által nyújtott támogatás csak átmeneti segítség, — mondotta Nagy elvtárs, majd így folytatta:

Az intézkedések amelyet a mezőgazdaság tétén történnek, nem átmeneti jellegűek, hanem több évre, hosszabb időre szólnak és méretükben mind nagyobbak- ká, eredményeikben pedig mind hatékonyabbá lasznék.

Nagy elvtárs a továbbiakban az ►"vén’, és szövetkezeti parasztság támogatásáról szidva hangsú- yozí v;

A kormány is, m P®** is

változatlanul azon a ítMtrn van, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítésének és a parasztság frlcmelkedéscnek a szövetkezeti gazdálkodás az egyetlen járható lés eredményes útja. (Nagy taps.)

A kispareella-gazdálkodás nem teszi lehetővé sem a termelés nagyarányú fejlesztését, sem a parasztság jómódú életét, még kevésbbé teszi lehetővé az egész dolgozó nép életszínvonalának emelését.

A lakosság- növekvő é'etszinvonn- lának mind fokozottabb kielégítését kispaiaszti termeléssel, parccl- Ingazdálkodással nem lebet megvalósítani. Ezt nyíltan meg kell mondani, világosan látnunk kell! •

Ehhez szövetkezeti nagyüzemi termelés kell, amely sok kisparaszti gazdaság önkéntes társulásával biztosítja tagjai számára a nagyüzemi termelés lehetőségét és minden előnyét.

Szövetkezéssel meg lehet szaporítani a földet. Aki pírholdas parcellán, mint- egyéni termelő nem boldogult, mint szövetkezeti tag, szinte korlátlan lehetőséget kap: Bgy nagy mezőgazdasági üzem társ- in ajdonosává lesz. A párholdas par- cellán a purasztnak a nehéz munkával, is, az' ivájárás viszontagságaival, elemi csapásokkal is egymagában kell küzdeni©.

A szövetkezetben a sok család és a nagy gazdaság erejével meg tudnak küzdeni minden nehézséggel.

Egyéni gazdálkodó maga veszt magára a termelés minden gondját, baját. Megdöglik egy tehene, hosszú ideig megérzi. Egy rossz termés úgy tönkre teszi, hogy csak nehezen tud talpra állni.

Lényegében ez az_ oka annak, hogy a kormány messzemenő segítsége, támogatása, nagyarányú kedvezményei ellenére az egyéni knparasí-.tgazdaságek a termelésben is, a jövedelmezőségében is t»l- kerülhetet’enül elmaradnak a szövetkezeti termelés mögött.

A kisparaszti birtokokon szűk korlátú vannak a teiine'ée fejlesztésének. A szövetkezet az a termelési forma, amelyben a gazdálkodás fej'ejtésének viszont korlátlan lehetőségei vannak.

Egész népgazdaságunk, dolgozó népünk életszínvonalának emelése és a parasztság társadalmi, gazdasági és kulturális felemelkedése egyaránt a szövetkezeti termelés mindenirányú és legmesszebbmenő támogatását követeli.

öt éve aimak, amikor 1948 augusztusában — folytatta Nagy elvtárs — Kecskemétről Rákosi elvtárs beszéde útjára indította a termelőszövetkezeti mozgalmat. Az elmúlt évek rendkívül értékes tapasztalatokkal és tanulságokkal szolgáltak, amelyek kétségtelenül

lapotokkal. De hines igazuk abban, hogy emiatt ki akarnak lépni a termelőszövetke zetből. Meg kell mondanom, liogy az ilyen szövetkezetekkel és az ott uralkodó tűrhetetlen állapotokkal,.a rossz gazdálkodással. a kiskirályoskodó vezetéssel. az alacsony osztalékkal és termésátlagokkal a kormány is elégedetlen. De ismerve a bajokat, erélyes és sürgős intézkedésekkel, további messzemenő segítséggel gyökeresen orvosolni fogja azokat. Ebben, elvtársak, aligha kételkedhet valaki, hisz a tények egész sora bizonyítja a kormány eltökélt szándékát kilő zölt céljai megvalósítására.

Azt sem vonhatja kétségbe egyetlen jóhiszemű ember sem. hogy a kormány is. a párt is, jómagámmal együtt, földművelő répüvk javát akarja. Éppen estrt az ingadozók hallgassanak jótanácsunkra: minden hiba, baj és nehézség elle- ' nére tartsanak ki a szövetkezet mellett. Átmeneti nehézségektől és bajoktól ne hagyják magukat eltéríteni a helyes útról. Hallgassanak' a kormány és a párt szavára. Meggyőződnek majd róla, hogy érdemes volt vállalni a kezdeti nehézségeket. (Taps.)

Akkor lenne igazuk az ingadozóknak, a kilépni szándékozóknak, ha minden maradna a régiben, ha a kormány és a párt nem

vélte'ttdtiaf ‘éáüKtf a súlybfe hibá-1

kát, ha magukra hagyta volna a

__11 .....■,.\1 .. u..- „í..'..

k

imagasló eredmények és nagy ’terméloszövetkezetékcf, ha elnéz

né, hogy tovább küzdjenek a bajokkal, nehézségekkel.

De nem így van, elvtársak. A)

sikerek mellett feltárták a termelőszövetkezeti mozgalom hibáit és bajait és azokat a mulasztásokat. amelyek az államvc- zetést terhelik.

A kezdet nehézségeit leküzdeni nagy erőfeszítés, szilárd helytállás. kitartás kellett. Szövetkezeteink többszázezres tagsága e téren úttörő munkát végzett. Márpedig, elvtársak, az úttörők sorsa nem könnyű. Ezért* népünk, kormányunk és pártunk nagyrabecsülését érdemelték ki azok —- Önök elvtársak — akik vállalták a úttörő mnnka szerejiét. Példájukon nőtt naggyá a termelőszövetkezeti tagok tábora: önfeláldozó munkájuk nyomán jöttek létre a jól működő termelőszövetkezetek százai és ezrei, amelyekben a tagság megtalálta számítását. Ezek a termelőszövetkezetek szilárdan állnak és meg- ingatliatatlan támaszai termelőszövetkezeti mozgalmunknak.

Vannak azonban termelőszövetkezeti tagok, akik úgy érzik, hogy csalatkoztak, gyakran nem ok nélkül. Egyes termelőszövetkezetekben elkövetett hibák megbosszulják magukat. Számos termelőszövetkezetben semmibe veszik a tagok jogait, az einökök önkényeskednek, a tagságot fontos döntéseknél meg sem kérdezik, rosszul gazdálkodnak, elherdálják a közös vagyont, kevés az osztás, nincs miből pénzelni a tagoknak, — egyszóval olyan szövetkezet, ahol a tagok nem találták meg a számításukat. Egyesek ilyen helyen meginogtak, nem tudják, bent maradjanak-e, vagy pedig a rendeletben biztosított jogukkal élve kilépjenek-e a termelőszövetkezetből.

Igazat adok azoknak, akik a termelőszövetkezetekben lévő hibák és bajok ellen élesen fellépnek és elégedetlenek az ilyen állójukon jóval több munkával sein találják meg úgy a számításukat, mint a termelőszövelkezetben. abol ugyanaz a munka sokkai eredményesebb és jövedelmezőbb, mint az egyéni paraszti gazdaságokban, a nagy üzemi • termelés előnyei miatt.

Mindezt érdemes alaposan átgondolni. mielőtt valaki a kilépésre szánná magát. Azt is érdemes megfen tol ás tárgyává tenni, hogy minden kilépő az egyéni gazdálkodással magára vállalja az egyéni lét küzdelmeit.

Számot köt vetni azzal is, hogy a kilépési cl megszűnnek a szövetkezeti tagsággal járó előnyök és kedvezményeit, ugyanakkor terheket kell vállalni a reá eső rész erejéig, • ami feltétlenül jogos és igazságos, egyben azonban terhes is — meg kell mondani.

Aki mindezek ellenére kilép a termelőszövetkezetből — előre- mondhatom — hamarosan meg fogja bánni. Látva a kormány intézkedései nyomán fellendülő szövetkezeti gazdálkodást, a jobb és emberibb életet, vissza fogják kérni magukat a szövetkezetbe. Ilogy visszaveszik-e, az a tagság döntésén múlik majd. De semmi esetre sem lehet majd szó nélkül hagyni, liogv a nehézségektől és a bajoktól megijedve szégyenszemre otthagylak a szövetkezetét.

Az ilyen egy ének úgy vannak a teijvetkézette!, mint • az egyszeri ember a vonattal. Eleinte stdiúni’ptmiíért'Sem ítkart felölni rá, inkább gyalog kutyagolt, hamarosan azonban rájött, hogy' ez nem jó dolog és nagyon bánta,

kormány a magyar mezőgazdaság j amikor a vonatról lemaradt. Ezek történetében példátlanul álló se- az emberek is bánkódni fognak gítséggel siet a termelés fellcndí- ' lésére, amit a kormányprogramul

óta, de különösen az utóbbi egykét héten kiadott intézkedések tanúsítanak.

majd azért, hogy lemaradtak a szövetkezetből.

vetődik fel a kérdés, észszerű-e akkor ottJoggal vájjon

hagyni a szövetkezetét, amikor a hibákat és bajokat, amelyek az elégedetlenség okai voltak, a kormány gyökeresen orvosolja?

Akkor gondolnak kilépésre, amikor sok küszködésük után végre túl jutottak a bajokon. Józan ésszel oktalanság ilyesmire gondolni. Újra kezdeni, amit már egyszer ott hagytak, mert nehéz volt, mert semmi jót nem Ígért, .nekimenni az újrakezdés nehézségeinek?! Nem okos és nem is hasznos, elvtársak! Végső elhatározás előtt érdemes alaposan újra meggondolni és elállni tőle.

Nincs igazuk elvtársak, az ingadozóknak és kilépni szándékozóknak akkor se, amikor a hibákért és bajokért,' az alacsony osztásért, a kevés jövedelemért — a szövetkezeti termelést okolják. A hiba nem ebben van, hanem a rossz gazdálkodásban. Ez kétségtelenül tönkre teszi a szövetkezetét. A rossz gazdálkodás azonban — és ezt ne feledjék el a kilépni szándékozók — még hamarabb tönkreteszi a gazdaságilag sokkal gyengébb egyéni paraszti birtokot. A rossz gazdálkodásért tehát ne a szövetkezetét, hanem saját magukat okolják a rossz szövetkezet tagjai. PareelA kilépést — mint ismeretes — a földművelésügyi miniszter rendeleti? szabályozta. Minden kilépni szándékozónak ehhez kell tartania magát, pontosan betartva a kilépés módozatait és feltételeit. Aki ezeket áthágja, elvtársak, szembekerül a törvénv- nyel, ami büntetést von maga után.

A kilépéssel kapcsolatban súlyosabb elbírálás alá esnek a szövetkezeti vagyon ellen elkövetett cselekmények.

A szövetkezeti vagy«» nem

Csáki szalmája, a törvény védelme alatt all. A kormány programul ja megteremtette és biztosítja a termelés és tulajdon biztonságát a mezőgazdaságban. Nem kétséges, hogy ez elsősorban a közös szövetkezeti tulajdon biztonságát jelenti.

Aki kezet emel rá, arra a törvény teljes szigorával sújtanak le igazságügyi és közrendészeti szerveink, amelyek hivatottak a törvényességnek teljes mértékben érvényt' szerezni.

Bevitt vagyontárgyak és felszerelések kivitele a kilépésnél csakis az érvényben lévő törvényes rendelkezés keretei közt és előírásai szerint történhetik.

Vannak persze, akik úgy képzelték el a kilépést, hogy az adósságot maid ott hagyják, a va-;

gyónt meg elhordják. Ezek önző egyéni érdeküket a közösség érdekei fölé akarják helyezni. Ilyen kilépésről ini még soha nem beszeltünk. Ezek az eleinek, ha megpróbálnák a szövetkezeti vagyon törvényellenes széthordását, meggyőződhetnek róla, hogy a kormány kemény kézzel végetvet az ilyen próbálkozásoknak. (Taps.)

Ellenséges elemek bomlasztó munkájuk során nem egy esetben fenyegetéshez folyamodnak, igyekeznek megfélemlíteni a termelőszövetkezetek egyes vezetőit, máshol a tagokat megfélemlítéssel próbálják kilépésre bírni, törvénytelen esclők'iletekre ragadtatni. Az ilyen ellenséges elemekkel szemben hatóságainknak is, a szövetkezetek tagjainak is, bátran és határozottan fel kell lcp- niök. A kormány is, a párt is, a népköztársaságunk illetékes szervei is, minden erejükkel és tekintélyükkel tcrmelőszöv elkezdi tagjaink mögött állnak, gondoskodásukkal és segítő készségükkel támogatják őket. (Taps.)

Tisztelt értekezlet! A mező- gazdaságban a legdöntőbb munkák időszakába léptünk.

A kenyérgabonavetés gyors befejezésének kedvező feltételei rendelkezésre állnak. \z idei jó- minősegű és bő termés következtében vetőmag bőségesen rendelkezésre áll a növelt vetésterületre is.

Idejében elvégzett jó búza- és rozsvetésscl kormány progr :un- Diunk megvalósítása terén hatalmas lépést teszünk előre:- megteremtjük a kenyérbőséget, ami a lakosság életszínvonala'' nak további emelése terén döntő jelentőségű.

A kenyérgaboiiavdés időben való elvégzése, minden talpalatnyi föld bevetése érdekében meg kell gyorsítani az ősziek szedését, törését és hordását.' A gépállomásoknak fokozniok kell a vetőszántás ütemét. Minden gazdaságban gyorsítani kell a trágya kihordását. A nagyarányú őszi munkák elvégzésére helyi tanácsaink fokozottabb figyelmet fordítsanak. A tervek határidőre való teljesítéséért nagyobb aktivitást fejtsenek ki.

Törvényes úton, a vonatkozó rendeletek szigorú betartásával mielőbb véget kell vetni a bizonytalanságnak, amely gátolja az őszi munkákat, hogy aztán szív- vel-lélckkel kettőzött erővel folyjék a szántás-vetés munkája.

Hadd kapjanak erőre a kishi- tűcfc,' akik megtorpantak a nehézségek előtt. Szűnjék njeg az ingadozás, álljanak be a sorba, hogy vállvetve a kormány és a páit gondoskodásától öv'ezve teljesítsék a haza iránti kötelességüket a munka frontján. A férgese pedig csak hulljon, termelőszövetkezeteink további megerősödésére! (Hosszantartó lelkes, ütemes taps.)

S ha majd a jövő gazdasági év végen visszapillantunk végzett munkánkra és eredményeinkre, biztos vagyok a mi igazságunk győzelmében! (Lelke« taps.)

Ez a termelőszövetkezeti gazdálkodás fényes győzelme és igazolása lesz! (Nagy taps. Ütemes taps és felkiáltások: Éljen a pártH