Viharsarok népe, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-22 / 196. szám

A, J, I isinszkij beszéde az ENSZ közgyűlés Politikai Bizottságának ülésén a koreai kérdésről —-------------------------------------------------------------------------------------------[/LUaisauUc Hép.? _____ ■ New York. T VS/.SZ: A. Yi- sinszkij, a Stovjrtmäö küldött­ségének vezetője ay, ENSZ kőí- gyűlés Politikai Bizottságának augusztus UH üléséu elhangzott beszédében először a koreai fegy­verszüneti egyezmény jelen tősé­gét méltatta, majd hangsúlyoz­ta, bogy a szovjet kormány a koreai népre kényszerűéit há­ború kezdete éta e háború vncg- szftn teleséért, a fegyverszünet megkötéséért, majd a tarlós bé­kééit harcolt. A, J. Visin-szAij vissza pill antis!; .vetve 'arra, hogy a Szovjetunió1 hiny esetben, milyen alkalmak­kor szállt síkra a fegyverszünet megkötéséért, leszögezte: — Önök, uraim láthatják, hogy * szovjet kormány a szovjet nép akaratát kifejezve és mindé?» mis nép érdekeinek, valamint bé- ketöivkvvsérrek megfelelően, év- ről-évre minden erejét latbave- teWe a koreai vérontás megszün­tetése, a koreai népre kénysrerí-i tett és új világháború veszélyét! rejtő háború megszüntetése, « koreai béke és az egyetemes béke biztosítása érdekében. A. J. Visiuszkij ezután azzal foglalkozott, hogy a Koreai Nép) Demokratikus Köztársaságnak és a Kínai Népkői társaságnak « nemzetközi jog elvei és a genfi egyezmény rendelkezései mellett mindvégig hűségesen síkraszálló kormányai — abban az igyekeze­tükben, hogy elhárítsák a hadi­foglyok hazatelepítem rendjéoek kérdésében felmerülő akadályt, beleegyeztek abba, hogy a tud­ni íív elet ck megszüntetése után ha- íadékla’anul hazatelepítsék miud- nzo' a' a hadifoglyokat, akik szor­galmazzák hazatelepítésüket, a többi hadifoglyot pedig, semle- gvs állalmiak adják át bazatclepí- Aési kérdésük igazságos megol­dás-' céljából. Ez l«i3 áprilisában történt. Te­kintet nélkül arra, hogy megvolt a lehetőség a tárgyalások gyors befejezésére és a fegyverszüneti egyezmény aláírására, a dolog he- fejezésétoez még több mint két hónapra volt szükség. Mi okozta ezt'-' Ezt a megengedhetetlen hu­zavonát a 1 i Szín Man-klikk pro­vokációs álláspontja okozla. A Li Szia Man-klikk ugyanis mindent elkövetett annak érdekében, bogy meghiúsíts:! a fegyverszüneti egyezmény aláírását. A Usziumauisták egész ma­gatartása azt bizonyílja, hogy a kor.eai kérdés békés rendezését ellenző reakciós körök most sem mondanak le arról a szán­dékukról, hogy minden eszközzel megakadályozzák Korea demo­kratikus alapokon történő békés egyesítését, megakadályozzák e fontos fe’-adal sikeres megoldását. Senki számára nem titok, hogy7 a liszvn inán isták provokációs já­tékukban az Amerikai Egyesült Államok reakciós körei részéről támogalásra tatáinak. A koreai fegyverszünet meg­kötése után kialakult helyzetet értékelve, feltétlenül különleges figyelmet kell fordítanunk arra a lényre, hogy nyomban a fegy­verszüneti egyezmény aláírása után az Egyesült Államok és Dél-Korea megkötette az úgyne­vezett .kölcsönös segély nyújtási egyezményt*. Még a reakciós ame­rikai sajtónak is be kellett is­mernie, hogy ez az egyezmény- fontos láncszeme azoknak az in­tézkedéseknek, amelyeket a re­akciós körök abliól a célból tet­tek, hogy támaszpontokat bizto­sítsanak az , amerikai fegyveres erőknek a jövőlwm, a Csendes- öcc:üj terségéfmu esetleg kifejten­dő agresszív Iiadilevékcnyséige ér­dekében. Hogy1 világos legyen ennek az egyezménynek igazi értelme, elég­séges például szemügyre venni harmadik cikkelyét, ahol szó vau olyan «területekről..-, amelyekről a jövőbeli valamelyik fél elismeri, bogy azok a másik fél igazgatásai alá törvényesen átadandó!;». Ez a harmadik cikkely' termé­szetesen teljéséül világos és célja senkiben nem kelthet kétséget. Szembeötlő, hogy ezt az egyez­ményt — amely feljogosítja az Egyesült Államokat arra, hogy fegyveres erőiket Dél-Korea te­rületén tartsák, — nyomban az­után írtál; alá az Egyesült ÁTa- mok, hogy aláírták a koreai fegy­verszüneti egyezményt, amely hangsúlyozza, hogy a politikai j értekezlet egy'ik kérdése lesz va­lamennyi külföldi fegyveres erő kivonása Koreából. Merőben ellentétes két ok­mányt majdnem ugyanakkor ír­nak alá 1 Mint ismeretes, az úgynevezett «kölcsönös segélynyújtási» egyez­ménnyel közvetlen összefüggés­ben áll a koreai intervencióban résztvevő tizenhat kormány nyi­latkozat, amely kormányok eb­ben a nyilatkozatban előre köte­lezték maisukat arra, hogy részt- vesznek az újabb távolkeíéli há­borúban, ha a katonai kalandok kedvelői azt ismét kirobbantják. Természetszerűleg ebben'az eset­ben sem mellőzték a jóindulattól csepegő szólamok felhasználását bűnös célkitűzéseik paJáslolására. Ez a nyilatkozat komoly aggo­dalmat kelt a nyugati világ or­szágainak társadalmi köreiben is. Megítélhető ez például az «Ob­server» című angol konzervatív lapból, amely méltán jel’emezle ezt a nyilatkozatot olyan ok­mányként, amely «harmadik vi­lágháború elindításával fenyeget, ha újabb helyi incidens követke­zik be Koreában.» Uraim — folytatta Á. i- Vi- Muszkij — ilyen a politikai hely­zet annak a napnak küszöbén, amikor a politikai értekezletnek munkához kell látnia. Most az a feladat, hogy segít­séget nyújtsunk a koreai népnek népgazdasága mielőbbi és minél teljesebb sikeres helyreállításá­ban, segítsük a koreai népet bé­kés élete folytatásában, a háború okozla súlyos sebek begyőgyílá- sában. A szovjet kormány — ii- gyeletnbevéve e feladat rendkí­vüli fontosságát — elhatározta, hogy azonnal egymilliárd rúbell utal ki Korea lerombolt gazdasá- gának helvreátlítasára. Nézetünk szerint a közgyűlésnek elő kell irányoznia olyan intézkedéseket, amelyek elősegítenék a,más a po­litikai értekezletnek sikerét, ame­lyet a fegyverszüneti egyezmény negyedik cikkelyének tiatvauadik pontja értelmében kell összehív­ni, iMJgy tárgyalások útján ren­dezze a Koreában tartózkodó kül­földi fegyveres erők kivonásának, a koreai kérdés békés rendezé­sének, stb kérdéseit. A szovjet kormány álláspontja ebben a vonatkozásban az, hogy következetes békepoülika folyta­tásával törekszik valamennyi kér­dés békés megoldására. Abból indül ki, hogy a kérdéseket ma­guknak a koreaiaknak kell el­dönteniük az Észak- és Dél-Koren közötti tárgyalások útján. Nézetünk szerint hibás az a javaslat, hogy a két fél képvise­letének elvére támaszkodva kell megkonstruálni az értekezletet. Pedig éppen ezen az álláspon­ton vannak az Egyesült Államok és az őket támogató államok. Az értekezlet ilyesféle felépí­tésének hibás volta látható mél­ábból is, hogy a politikai érte­kezlet helyes megszervezésében nemcsak a negyedik cikkely 60. pontjában megjelölt felek érde­keltek, hanem érdekelt minden békeszerető né]), elsősorban a Ko­reával fiz oroszéi k>s népek. Az em­lített határozattervezet szerzői vi­szont mellőzik ezt a j-endkív ül fontos körülményt, kitartanak a fegyverszüne-i egyezmény negye­dik cikkelye 60. pontjának sajá­tos értelmezője melléit. A 60. pout Lodge úr állal adott értelmezése teljesen tart­hatatlan. Ennek az értelmezés­nek tarthatatlanságát és a tizen­öt küldöttség által előterjesztett határozati javaslat elégtelenségét bizonyílja az a tény is, hogy eb­ben a bizottságban két további kiegészítő javaslatot terjesztetlek elő az értekezlet összetételéről. E két javaslat, valamint Lioyd úr­nak, Nagy-Briiannia küldöttének felszó’alása. Sebum an úrnak, Fran­ciaország képviselőjének felszó­lalása, a kanadai képviselő mai felszólalása csupán azt bi. onyítja, hogy az Egyesült Államok vezette tizenöt ország határozati javas­lata nem szolgálhat alapjául az értekezlet összetételével kapcso­latban felvetett kérdés megoldá­sának. Ami a Szovjetuniót illeti — hangsúlyozta a szovjet: kül­döttség vezetője —, küldöttsé­günknek szilárd meggyőződése az, hogy' a politikai értekezlet csakis abban az esetben járhat sikerrel, ha a «kerékasztal kon­ferencia» elv alapján, épül fel. Úgy gondoljuk, hogy az érte­kezletnek csak akkor lesz sikere, ha a «kerekasztal konferencia» elvén nyugszik, amely konferen­cián nemcsak két fél képviselői vesznek részt, hanem a koreai kérdés békés rendezésében ér­dekelt más országok képviselői is. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének az alapokmány tizedik cikkelye értelmében jogában áll javaslatot lenni bármilyen kér­désben az alapokmány által meg­szabott határokon belül, elsősor­ban a nemzetközi béke és bizton­ság fenntartását érintő kérdések­be«. Szükségesnek tartom megje­gyezni, hogy a Szovjetunió által előterjesztet t határozati javaslat szintén feltételezi, hogy az érte­kezlet szavazás igénybevétele nél­kül fogja meghozni döntéseit: és hogy — természetesen — az ösz- szes döntéseket a fegyverszünet i egyezményt aláíró felek teljes egyetértő ével fogadják majd el. A Szovjetunió küldöttsége re­méli: a bizottság túlnyomó ré­sze támogatja ezt a javaslatot, szilárdan meggyőződve arról, hogv az ilyen alapon felépített politikai értekezlet a legnagyobb sikerrel oldhatja meg az előtte álló fontos feladatokat. Időjárásjelentés Várható időjárás ma estig: felhőtttv,emu­lálok, holnap eisösorHari nyugaton és északon több helyen zátpraresö, zivatar. MegéHénkálő déli, délnyugati, később uyu- gali észaluiyuga-li szél. A meleg a Thuiún- lútum kissé mérséklődik, kelelen még lm»M> tart. Várható hőmérsékleti érté­kek ae ország területére: reggel nyugaton 14—17, ketelea 12—15, délben nyugaton 24--27. Uelelen 27 -30 fok között W53 augnsíttis 22. szercnhat Távirat VIHARSAROK NÉPE SZERKESZTŐSÉGÉNEK. Békéscsaba Örömmel jelentjük, hogy Orosháza szövetkezeti vá­ros kenyér- és takarmánygabonabeadását 100 száza­lékig teljesítette és elnyerte a szabadpiaci értékesítés jogát. . Városi Tanács v. b. ★ Jelentjük, hogy augusztus 19-én nyári tervünket 1021 százalékra teljesítettük. Gyomai gépállomás: Bocsa igazgató, Kaicsó István vezető ogronómus. ★ A pusztaföldvári „Dózsa" tsz állami kötelezettségé­nek 100 százalékban eleget tett, a szabadpiacot meg­kapta. ★ Jelentjük, hogy községünk beadási kötelezettségét 100 százalékban teljesítette és megkapta a szabadpiaci értékesítési jogot. Békéssámsoni tanács; Szűcs József elnök h. A marokkói A »1’ Hunjainké« közű a Ma mi­kéi Komjnmii ti Párt néhány nap­pal eze'őtt kiadott nyilatkozatát, A nyilatkozat, leleplezi a francia .hatóságoknak El Ólain pasával -tör­tént «-«K®já+szá- át és hangsúlyozza, taá » »sarló sakkliúzáseal akarják kinsifcami a »reform «-tervek alá- iráeát, hogy aztán majd elhitessék a nemzetközi közvéi »ménnyel: »Franciaország és Marokkó között megegyezés jött létre.« kérdésről »Do sem mifél s mester kedés, sem- miféla elnyomó iut^edés nem akadályozhatja meg az igaz ügy diadalát — mondja a nyilatkozat. — El fogják majd söpörni az ösz- saserküvö gyarmatositókat, akár­csak ügynökeiket, El G inait, és a többieket. Az utolsó szót majd á marokkóiak mondják ki, azok, akik a szabadsághoz való jogukat védelmezik.« Adenauer fasiszta banditái meggyilkoltak egy kommunista munkiíst Berlin. (MTI) Aáeoauer válasz­tási terrorja halálos áldozatot is követelt. Adenauer fasiszta ban­ditái meggyilkolták Otto Müller 45 éves fuldai munkást, kommu­njfciapávtí funkcionáriust.. , Oltó Mailért augusztus 17-én. amikor.' Németország Kommunista Pártjának választási plakátját ra- halt séf üléseibe. gasztotta a fuldai hirdetőoszlo- pok ra, Adenauer terroiiegónyel megtámadták és késsel összoszur- kélták. A banditák ezután sorsára hagyták az eszméletlen, több seb­ből vérző munkást és gépkocsin el-.záguldoltak. Otto Müller augusz­tus '20-án a fuldai kórházban bele­Jól szerepeltek a magyar művészek a VIT művészeti versenyén A Bukaresti Világifjúsági Ta­lálkozó művészeit versenyén rész­vevő magyar művészek jól meg- állták helyüket és öt első, tizen­négy második s több mint húsz harmadik helyet szerezve, érté­kes sikerekkel gazdagították a magyar művészet jóhírnevét. Berlin demokratikus övezetében húszezer élelmiszercsonsagct osztottak szét nyugatberüni munkanélküliek között Berlin. (MTI) Berlin demo­kratikus övezetében, a Szlálin- fasorbau lévő nagy spoi tesanlók­ban kedden, szerdán és csütörtö­kön körülbelül húszezer élelmi- szercsornagol oszlottak szét nyo­morgó nyugatherlini munkanél­küliek között. Az élelmiszercso­magokat, amelyekkel az amerikai propaganda nyugtalanságot akar szítani a Német Demokratikus Köztársaságban, Berlin demokra­tikus övezetének lakosai ön­ként szolgáltatták be és a nyu­gatberlini munkanélküliek érdek- védelmi szövetsége osztotta szét. I. Tyihonyenko kolhozparaszt munkája A szovjet teidósokk«! együtt ta- j.) s/.t 1 kot I o/y .a asztok ezrei tár­nak fel új utakat az agionómlni tu­dományba«. Alkalmazzák a micsu- rini bi' lúgja aiódszereit és i;j, ma ga»te i'u.é »hozamú növényfajtákul tormesztenek ki. Az í-l<áji Szt á1 in-kolhozban él és dolgozik Ivan Tyihonyenko, a ta-, karniíinyfü vek kiváló ismerője. Kolhozában 8 evei' szarvasmarha és T200 liektár takarmány vetésterü­let van. Az évek folyamán Ivan Tyihonyenko új takavniányfajta ki- termesztésén dolgozott. Az általa kitermesztett takavmányfajtát »Tyihonyenko-hibíid«-nek nevezték el. Ez a fajta több magot ad és szénája igen jó minőségű. A »Tyi- honyenkó-hibiid< ma már elterjedt az egész Kazah SzSzK-bau, a csel-- jabinszki és szverdlovszld terütete- ken. Ezt a takarmányfajtát más növényekkel keverve is vetik. I. Tyihonyenko tapasztalt kol- hozparaszt folytatja munkáját a takarmány füvek tei'méshozámának omel'íse érdek éten. A képen: Ivan Tyihonveuku az ál.a a ki termesztett »Tyihonyenko- hilnid—ot vizsgálja. (Foto V Nyikrt ijev)

Next

/
Oldalképek
Tartalom