Viharsarok népe, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-26 / 199. szám
195.1 aumis/lins 29., szerda ViUaisawk Hépi 3 A minisztertanács határozata és mélyszántás (Folytatás a 2. oldalról.) a legjobb minőségű (fajlaazonos, belegségmentes) termést adják. A minisztertanács javasolja a termelőszövetkezetek elnökeinek, hogy az egyes növények betakarításának megkezdése előtt jelöljenek ki vetésterületükből vetőmag, illetve vetőgumónyerés céljára alkalmas táblákat. A kijelölt kukorica- és burgonyáié idle! ékről a bővebb termést adó, egészséges növények termését válasszák ki velőmagnak és azt különös gonddal, keveredésmentcsen takarítsák be. A termelőszövetkezetek, az egyéni termelők és az állami gazdaságok a betakarított termés gondos raktározásával csökkentsék a téli tárolási veszteségeket. Őszi talajelőkészítési és vetési munkák A termelőszövetkezetek, egyéni termelők és állami gazdaságok a nagyobb termés érdekében az őszi vetésű növényeket megfelelő elő- vetemények után, morzsalékos, ülepedett talajba, idejében, a fejlett agrotechnikai szabályok betartásával vessék el. 1. A minisztertanács az őszi vetések sikeres végrehajtásához a következő támogatást nyújtja: a) utasítja a földművelésügyi minisztert és a begyűjtési minisztert, hogy 1953. év őszén az állami gazdaságoknak 297 vagon búza, 80 vagon rozs és 59 vagon ősziárpa elit, I., illetve II. fokit szaporításű vetőmagot, a termelőszövetkezeteknek, valamint az egyéni termelőknek pedig 1811 vagon búza, 663 vagon rozs és 357 vagon ősziárpa 111. fokú szaporításű, nemesített vetőmagot bocsásson rendelkezésére. A nemesített ősziárpa velőmagol augusztus 31-ig, a rozs vetőmagot szeptember 15-ig, az őszibúza vetőmagot szeptember 25-ig az elosztó helyekre ki kell szál- fllani. A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők részére a minőségi vetőmagot azonos mennyiségű szokvány cseretermény ellenében kell kiadni. Az állami gazdaságok a tervben meghatározott mértékig létesítsenek őszi gabona vetésterületükön vetőmag parcellákat. A minisztertanács javasolja, hogy mi él több termelőszövetkezet létesítsen őszi gabona vetésterületének egyheted részén vetőmag- parcellákat. Erre a célra a legjobb területeket jelöljék ki és különös gonddal előkészített talajba, a fejlett agrotechnikai szabályok alkalmazásával, a legjobb minőségű vetőmagot: vessék el. A földművelésügyi miniszter az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek újonnan létesített vclőmagparcelláit lássa el II. fokú szaporílású minőségi vető- maggak . A földművelésügyi miniszter es a begyűjtési miniszter az állami tartalékterületeket hasznosító termelőszövetkezeteknek és egyénileg dolgozó parasztoknak igénylés alapján az általuk hasznosított .artalékterület mértékéig vető- iragkölcsönt bocsáthat rendelkezésre.-V vetőmagot az igazolt igényeknek megfelelően kölcsönként kell kiadni és azt a jövőévi termésből ötszázalékos többlettel természetben kell visszaadni. ^ A földművelésügyi miniszter és a begyűjtési miniszter a takarmánykeverékek vetesehez 50 vagon bíborlrere, 4 vagon őszi káposztarepce, 125 vagon szöszös- bükköny és 1Ö vagon pannonbükköny vetőmagot bocsásson készpénzfizetés ellenében a termelőszövetkezetek és a földművesszövetkezetek útján az egyen! termelők rendelkezésére.b) A földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogv az ősziárpa és az őszibúza vetőmag csávázáshoz a kereskedelmi elosztó hálózaton keresztül 97 tonna lúgosán áll jon a termelők rendelkezésére. c) A gépállomások az őszi gabonafélék keresztsoros vetését a termelőszövetkezetek részére továbbra is a megállapított dí j - kedvezmény mellett végezzék. 2. A minisztertanács a kenyér- gabona vetésterület biztosítása érdekében a kenyérgabona kötelező termelését az alábbiak szerint rendeli el az 1953/54. évre: a) Az állami gazdaságok kenyérgabona vetési kötelezettségét tervük határozza meg. b) A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők szántóterületükön megyénként az alábbi százalékban kötelesek kenyérgabonát termelni: Budapest főváros területén 19 százalék; Nógrád, Tolna, Szabolcs-Szat- már megye területén 35 százalék; Vas, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hév es, Komárom és Győr-Sopron megyék területén 36 százalék; Baranya megye területén 37 százalék; Fejér, Somogy, Pest, Veszprém. Csongrád és Hajdú-Bihar megyék területén 38 százalék; Békés megye területén 39 százalék; Szolnok és Zala megye területén 40 százalék; Bács-Kiskun megye területén 41 százalék. 3. A minisztertanács javasolja a termelőszövetkezeteknek és az egyéni termelőknek, hogy az idei és az elmúlt évek tapasztalatai alapján minél nagyobb mértékben Véssenek őszi árpát. ■ 4. A minisztertanács az állami gazdaságoknak előírja,' á termelőszövetkezeteknek és az egyéni termelőiének pxlig javasolja, hogy az. őszi növények ta la jelőkészitéséin 1 és vetésénél az alábbi agrotechni- nikai szabályokat alkalmazzák: a) a vetés előtti szántást minél előbb, az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek lehetőleg 20—22 cm, az egyéni termelők lehetőleg IS cm miijén végezzék; b) az ülepedett, morzsalékos, gyommentes magágyat a szántás után azonnal végzett fogasolás&al, szükség szerint hengerezéssel — majd a vetésig megismételt felületi talajmunkával ( kuítivátoro- zás, fogasolás) kell előkészíteni. Kivételesen, ha az elővetemény 1 - takarítása és a vetés között nagyon rövid az idő, gyommentes talajon kultivátorozással, vagy tárcsázással is lehet megfelelő magágyat előáUiíani; e) az állami gazdaságok, a gépállomások és termelőszövetkezetek az őszi gabonák talajelőkészitő munkáit úgy végezzék, hogy ezek a területek kombájnmunkára, illetőleg gépi aratásra alkalmasak legyenek; d) a vetésekhez gondosan előkészített 98 százalékos tisztaságú vetőmagot kell felhasználni. Az őszi árpát szeptember 1-ig, a rozsot szeptember 10-ig, a búzát szeptember 20-ig kell kitisztítani. Az üszögfeitőzés ellen az őszi árpa és az őszi 'búza vetőmagot csávázni kell. A vetést géppel végezzék, különös gondot fordítsanak a vetőmag helyes adagolására, a csatlakozóso- irokra és a vetés megfelelő, egyenletes mélységéi». e) Az őszi gabonafélék vetésénél növeljék tovább a terméshozamot jelentősen fokozó kereszt- soros vetést. Ezért az állami gazdaságok az Ősz folyamán legalább 150 ezer kát. holdon, a termelőszövetkezetek pedig lehetőleg 250 ezer az 1953. évi Őszi előkészítéséről és kát. lnldon keiesztsorosan vessék a gabonát. 5. A minisztertanács az egyes növények vetésének végső batáridejét az alábbiak szerint állapítja meg: augusztus 31-ig el kell vetni a nyán keveréktakarmányokat és a lucernát; szeptember 5-ig a repcét és a biborherét.; szeptember 15-ig a rozsos keverékeket ; szeptember 30-ig az őszi árpát; október 10-ig a rozsot, továbbá a bázis keveréktakarmányokat; október 31-ig az őszi búzát. Trágyázás A termé.átlagok fokozása érdekében tovább kell növelni a trágyázott területet és nagymértékben javítani kelt a trágy ázás minőségét. 1. A nehézipari miniszter gondoskodjék arról, hogy az év második felében 1715 vagon pétisót, 3611 vagon megfelelően szemesé- zett szuperfoszfátot és 1600 vagon porszuperfoszfátot gyártsanak és annak leszámítása november 15-ig megtörténjék. 2. A minisztertanács az állami gazdaságoknak előírja, a termelőszövetkezeteknek, valamint az egyéni termelőknek pedig javasolja, hogy az istállótrágyázást az alábbiak szerint hajtsák végi»: a) november 39-ig a rendelkeztek ne .álló összes istállótrágya fel- használásával a szántóterületnek legalább húsz százalékát trágyázzák meg. Az istállótrágyázás legnagyobb részét végezzék el szeptember 15-ig. A kihordott trágyát azonnal szét kell teregetni és alá kell szántani. b) Az istállótrágyát elsősorban a repce, a keveréktakarmányok, gyapot, cukorrépa, kender, fűszerpaprika, dohány, burgonya és a kukorica alá használják fel. 3. 'A‘ terrftélőszövetkézeteb, Bz egyéni termelők és az állami gazdaságok minél nagyobb terű tetőn végezzék el a nyárvégi és őszi szántások előtt a műtrágyák kiszórását. a) Műtrágyát elsősorban a szerződéssel termelt növények alá használjanak. Ezen kivül a rendelkezési» álló foszforműtrágyát az őszi kalászosok és burgonya, a nitrogénműtrágyát az istállótrágyázásban nem részesített. — nitrogénben szegény — talajokon használják fel. b) Minél nagyobb mértékben. térjenek rá a szerves trágyával házilag szemcsézett foszfortrágya alkalmazására. betakarítás, vetés, trágyázás végreha j tásár ól 4. Az egyéni termelők a műtrágyát a földművesszövetkezeteknél szerezhetik be. Őszi mélyszántás A tavaszi vetésű növények terméshozamának fokozása érdekében a betakarítás után minél rövidebb idő alatt el kell végezni az őszi mélyszántást, elsősorban előliántós ekével. 1. A termelőszövetkezetek, az egyéni termelők és az á’lami gazdaságok az őszi mélyszántást a gyapot alá szeptember 30-ig; az összes egyéb ipari növények alá október 31-ig; a többi tavaszi vetésű növények alá pedig november 30-ig végezzék el. 2. Az őszi mélyszántást a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok lehető 'eg teljesen géppel, legalábbb 20—25 cm mélyen, az egyéni termelők legalább 18 cin mélyen, minél nagyobb területen traktorral végezzék. Azokon a területeken, ahol bz elmúlt évben végzett mélyszántás nem érte el a fenti mélységet — a vékony termőrétegű talajok kivételével —- a múlt évinél két-há- roni cm-rel mélyebbben kell az őszi mélyszántást elvégezni. 3. Az őszi mélyszántás elvégzése alól — kizárólag a vizállásos, ártéri, szódás, szilies és futóhomokos talajokra — a járási tanács végi»- hajtóli.joltíága adhat felmentést. 4. Az őszi betakarítási, vetési, trágyázási és mélyszántás! munkák végi»hajtásának ütemét és végső hátú tulajét az országos határidőkön belül a megyei, járási és a községi tanácsok a végrehajtási tervben állapítják meg. Az állami gazdaságokban az illetékes termelési igazgatóságok állapítják meg a határidőket, 5. Az őszi mélyszántás minőségiéért a megyei és járási tanácsok, valamint a gépállomások és az árami - gazdaságok agronómuste lelősek. l/l. Az őszi mezőgitzdasági munkák ellenőrzése 1. A minisztertanács felhívja a földművelésügyi minisztert, hogy az őszi mezőgazdasági munkákra való felkészülést a gépállomásokon és az állami gazdaságokban szeptember 1—10 között ellenőrizze. A gépállomások fel- készültségének ellenőrzésében vegyenek részt a megyei és járási tanácsok is. A gépállomások ag- ronómusai és a járási mezőgazda- s.ági osztályok dolgozói szeptember 10-ig keressék fel a termelőszövetkezeteket és adjanak segítséget az őszi mezőgazdasági munkákra való felkészüléshez. A minisztertanács felhívja a minisztereket és a helyi tanácsok végrehajtóbizottságának elnökeit, hogy az őszi mcaőgazdasági munkák végrehajtása során részesítsék dicséretben és jutalomban az élenjáró dolgozókat és intézkedjenek azok felelősségrevonása iránt, akik az őszi munkák elvégzését szándékosan, vagy gondatlanságból késleltetik, vagy elmulasztják. 2. Az őszi mezőgazdasági munkák szervezett előkészítése és gyors végrehajtása. érdekében a földművelésügyi miniszter gondoskodjék a növénytermelési szakmai propaganda megerősítéséről. Az őszi munkák helyes megszervezésének és fejlett agrotechnikai módszereinek ismertetésére a propaganda minden eszközét fel kell használni. A népművelési miniszter és a tanácsok népművelési szervei segítsék elő a dolgozók széleskörű felvilágosítását és mozgósítsanak a soron- következő feladatok végrehajtására. A gépállomási igazgatók felelősek azért, hogy a gépállomások teljes kapacitását pólszerződések kötésével kihasználják. Ezért jó tudatosító munkával biztosítsák, hogy a termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztság megismerje és felhasználja a gépi munkával nyújtott állami segítséget. A minisztertanács felhívja az agroné- nmsokat, a kutató intézetek és szakoktatási intézmények dolgozóit, hogy segítsék elő az élenjáró tapasztalatok fokozott elterjeszt ését. 3. A minisztertanács felkéri a iöm-eg§tservczeleket: a DISZ-t, az MNDSZ-t, a MEDOSZ-t és felhívja a mezőgazdasági állandó bizottságokat, hogy az őszi munkák sikeréért nyújtsanak minél nagyobb segítséget a mezőgazda- sági dolgozók széleskörű verseny- mozgalmának megindításához és fejlesztéséhez. A minisztertanács felhívja a termelőszövetkezetek tagjait, az egyéni termelőket, a helyi tanácsokat, az agronómusokat, a gépállomások és állami gazdaságod dolgozóit, hogy szorgalmukkal és jó munkájukkal biztosítsák a jövőévi magasabb terméseredményeket, dolgozó népünk nagyobb kenyerét. Az aratás utáni növényápolás bőséges termést jelent a gyomai „Dózsa" tsz-ben is A cséplés néhány nap múlva befejeződi:: a gyomai »Dózsa« termelőszövetkezetben. Utána azonnal megkezdik az osztást. A szövetkezet tagjai, azok, akik mindég, becsületesen kijártak dolgozni számolgatják mennyi búzát, árpát kapnák, abból mennyi jut szabadpiacra, amiből ruhát, cipőt vehetnek. A bő gabonatermés betakarítása után tovább folyrik a harc a szövetkezet földjein. A kapásokból is bő termést akarnak, * éppen ezért, nem feledkeztek meg a cséplés ideje alatt sem a növény- ápolásról. A munkákat úgy szervezték meg, hogy a gabonabeíakaiitási idény alatt a növényápolást az asszonyok végezték Huszonegy beid gyapotjukat most tetejezik másodszor. Ez azt a óéit szolgálja, hogy a főszár tenyészcsúcsának eltávolításával megállítsák a növény növekedését — ami egyébként az őszi fagyokig tartana, — így a tápanyagot a gubóba irányítják. így fejlettebbek lesznek a gubók, nagyobb lesz a terméshozam. A »Dózsa« termelőszövetkezetben a gyapot utol ;ó növényápo’ási munkáját végzik, tetejozést, kapálást. Olyan állapotba hozzák a gyapotterületet, hogy az érésig gyommentesen, porhanyóban legyen, igy a gubók fejlődését, érését meggyorsítják. Vannak azonban liibák is a növényápolás terén a termelőszövetkezetben. Például 22 hold cukorrépájukat négyszer kapálták meg, most van soron az utolsó gazoló kapálása, de az elnök elvtárs arra hivatkozik, nincs idő megkapálni 'kevés a munkaerő. Pedig az augusztusi gazoló kapálással 2—3 mázsával több termést érhetnének el holdanként. A répa szedéséig azon a részen majdnem egy hónap van még hátra. Érdemes lenne megkapálni. Különös gondot kelt fordítanunk a másodvetésű növények kapálására, mert csak igy várhatunk belőte termést. A termelőszövetkezetben elhanyagolták a má- sodvetésű silótengeri kapálását« igy holdanként legalább 25 mázsa takarmánnyal kevesebbet takarítanak be. Állatállományuknak télire kevesebb takarmányt tudnak biztosítani. A gyomai »Dózsa« termelőszövetkezet, de megyénk összes termelőszövetkezetei sürgősen végezzék (A a gyapot, a répa és a másodnövények soron levő ápolási munkáit. Mért a befejező növényápolási munkák éppen olyan szükségesek, a jó termés biztosításához, mint az előző kapálások. Gyors elvégzésükre szükség van azért is, hogy a munkaerő minél hamarabb felszabadulhasson, mert küszöbön az ősziek betakarítása és a gyors betakarításhoz minden erőre szükség van.
