Viharsarok népe, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-23 / 197. szám
\Jikaisaiok Héfit 1953 augusztus 23. vasárnap o4 dúáu&tkebeü tyabcLáHtű-tLá* a {ólét álfa Sok szó hangzik el mostanában a termelőszövetkezetekben a kormányprogrammról, a jövedelemről, a magasabb életszínvonalról. Ugyanakkor a kulákok és azok cimborái kilépésre akarják késztetni az egyes termelőszövetkezeli tagoltat. Ezt művelte a szarvasi «Uj Élet» tszcs-ben a 130 holdas Medvegy kulák is. aki befurakodolt a tszcs-be. örmény- kúton meg Tímár Benedek harcolta a listát egyik tagtól a másikig, hogy írja alá a kilépést. A kulákinesterkedések azonban »csütörtököt mondtak». A korai íny állal biztosított kedvezmények elgondolkodtatták a kilépni szándékozókat is. — Voltak egynéhányan a mi szövetkezetünkben is, akik azt mondták, hogy nem maradnak — beszéli Ivanics István elvtárs, a nagyszénás! «Dózsa» tsz elnöke. — De aztán meggondolták. Kenyeres Mihály is ki akart lépni, hívta a fiát is. Az azt mondotta: «Hát csak menjen édesapám, majd ha szorít a cipő, kisegítem egy kis ezzel-azzal.» Most már Kenyeres Mihály sem megy'. Kasza János is, meg Kő- száli Péter is bejelentették, hogy ők sem lépnek ki. Sárkány György egy évvel ezelőtt lépett ki a tsz-ből s most kérte, hogy vegyük fel újra. Fel is vettük. — Nekem eszembe sem jutott, hogy kilépjek — magyarázza Kontra Imre. Aztán sorolja, hogy csaknem mindenből jóval többet termeltek, mint amennyit az üzemtervben előírtak. Paprikából, paradicsomból legalább egyszer annyit termeltek. Ö is a konyhakertészetben dolgozik. Hatvanéves létére zárszámadásig legalább 450 munkaegységet teljesít. Erre pedig egyenként 3 és fél kiló búzát, 1 kiló árpát, 2 és fél kiló kukoricát, 50 deka szénát és 20 deka cukrot oszlanak majd. A szorgalmas munkának bőség, jólét az eredménye. Néhány héttel ezelőtt még Varga Ferenc is ki a1 ír: lépni a csanádapárai «Ha'ai'ás» iszcs-ből. De Lenti László és ökrös Sándor 5 holdas dolgozó parasztok jövedelmével összehasonlította saját jövedelmét. I.enti Lász’ó elmondotta, hogy 80 kereszt gaPedig felesége és hat apró családja van. Nem éreztek azok hiányt semmiből a tél folyamán sem. Ha hiányt éreztek volna, akkor a kora tavasszal felé'ték volna az öreg tehén árát. Ehelyett Molnár István még meg- töldla 860 forinttal és egy fiatal tehenet vett. Aztán meg három süldőt, amit már befogott hízásra. Persze, volt idő. amikor alig tudott megélni. Ez az idő 1945-től 1952-ig tartott, míg nem lépett be a tsz-be. Pedig minden munkaerejét ráadta a hat holdra. De hát egy ember mégis csak egy ember. Aztán meg ■ide fuvar, oda kiadás, végül maradt is valami, meg nem is a föld terméséből. Bezzeg most biztos jó jövedelemre számít. Munkaegységeinek a száma már fölözi az ötszázat. Árpán, kukoricán, pénzen és sok egyeben kívül legkevesebb 45 mázsa búzát visz haza. Szél Erzsébetnek a húga, az édesapja és édesanyja is derekasan dolgozott egész éven ót. Négyen július végéig 702 munkaegységet teljesítettek. Zárszámadásig igencsak felszaporodik ez kilencszózra is. Akkor pedig 6 kilójával 54 mázsa búzát és mintegy 20 mázsa árpát kapnak. Varga Ferenc bénáját: 400 forintért fuvarozták be. ökrös Sándor pedig egvéb olyan bajokkal hozakodott elő, amit Varga Ferenc igen jól ismer még 5 holdas egyéni gazda korából. Kiszámolta, liogyr ha kilépne 5 hold földdel, csak a szántásért 650 forintot, a vetésért meg 300 forintot kellene fizetnie. Ráadásul megint csak 7—8 mázsa búzája teremne holdanként, mint azelőtt. A tsz-ben viszont most is 16 mázsájával fizetett holdanként a búza, amiből teljesített munkaegységére 8 kilójával neki legkevesebb 24 mázsa Jut. Az‘‘egész tagság füle hallatára ki is jelentette, hogy nem lép kL nerfl hagyja Itt a biztosat. — Annyi gabonát kapok — mondja —, hogy 7—8 mázsát eladhatok belőle. De el is adok, mert ősszel tehenet akarok venni. A teljesített munkaegységeimre bőven kapok szénát is. Mintegy 1600 mázsát takarítottunk be úgy, hogy egyszer sem ázott meg. Silónak való is tan, másodnövényt is vetettünk. Bőven jut majd az én tehenemnek is. Aztán elsorolja, hogy két hízója van, mely csaknem meghízik azon a kukoricán, ami a háztáji területen terem. Aztán visszaemlékezik arra az időre, amikor még egyénileg gazdálkodott. Akkor még disznója sem igen volt. mm <5S:. •#»** / r' ' / <• . Wlrnm * \ | ^ > \ '■ - Á' *\v • . v‘‘ Molnár István Molnár István olvan mindig, mintha csak e volna gondja széles e-h Szél Erzsíbct A csorvási «Uj Élet» tsz-ből is olyan jövedelmet visz haza minden szorgalmas tag, amiért meg is vannak elégedve, pedig csak óvatosan számolgattak, nehogy' kellemetlen csalódás érje őket. Vigh János bezzeg dohog: «Egész éven át dolgoztam, oszt jóformán semmit sem kapok.» — Hány munkaegységet teljesített János bácsi — kérdezte tőle a 17 éves Szél Erzsébet. — Vigh János eleinte csak háÍ logott, végül aztán kibökte, hogy >izony az ő munkaegységeinek a száma mindössze szúz valahány. — Ezek szerint csak fél erővel dolgozott — pirított rá Szél Erzsébet. — Látja, én lány létemre 162 munkaegységet teljesítettem július végéig. Ebből negyvenhatot az aratásban szereztem. Még jőnéhány lesz zárszámadásig. Én nem félek attól, hogy kevés lesz a jövedelmem. A fiatal, csupa izom Hudák István is büszkén beszél arról, hogy milyen jövedelemre számítanak. öccsével és édesapjával zárszámadásig legalább 1100 munkaegységet teljesítenek. Rengeteg gabonát, kukoricát és egyebet kapnak. — Eszünkbe sem jutott, hogy kilépjünk — magyarázza Hildák István. — Hol jutnánk mi olyan jövedelemhez, mint itt? Még felesleg gabonája is marad 11 tagú családunknak. Az elmúlt évben sem éreztünk mi különösebb hiányt semmiből. Három nagy disznót vágtunk és elég jól. lel is ritházkodlunk. Rálik Pál Ralik Pál derűs arccal magyarázza, hogy 15-15 mázsájával fizetett holdanként a búza és 18 mázsa 64 kilójával az árpa. Geczó István Az öreg Geczó Márton is úgy határozott először, hogy kilép. Ki is lépne, ha egyedül volna, de két fia és a lánya is tagja a csanád- apáeai «Ha’adás* tszes-nek. Azoknak jobb szemük van, mint idős édesapjuknak. Messzebbre látnak. Nemcsak azt látják, hogy' zárszámadáskor csak búzából 64 mázsát visznek haza 800 munkaegységükre. Azt is látják, hogy a kormány'prograinm megvalósít ása nyomán már ebben az évben is s jövőre még tovább növekszik jövedelmük a szorgalmas munka után. Ezért mondta a 25 éves Geczó László, hogy ő bizony egy lappodtat sem megy a tsz-ből. VIenjen az, aki nem szereti a jobbat. Termelőszövetkezeteink bátran alkalmazzák az új módszereket Termelőszövetkezeteink, csoportjaink terméseredményei minden esztendőben újra és újra bizonyítják a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. A nagyüzemi táblákon eredményesen alkalmazhatják az új agrótechnikai módszereket, melyeknek nyomán bőségésebben fizet a föld. 1 Te:-inelőszövetkeze'ei11kben már harmadik éve kezdték alkalmazni a kalászosoknál a keresztsoros vetést. Az eredmények minden esetben túlszárnyalták a régi módszerrel egysorban vetett gabonák terméseredményeit, azért, mert így sokkal jotbb a tenvész-terület kihasználása, egyenletesebb a lápanyag-elosztás. Az idén ismét kimagasló terméseredményeket értek el azokban a csoportokban, ahol bátran alkalmazták az új módszert. A békéscsabai «Kossuth» tsz-ben Stefanik János növénytermesztő brigádja 22 mázsás átlagtermést takarított be a keresztsorosan vetett árpából. A kaszaperi «Lenin» tsz tagjai ebben az évben árpájukat teljes egészében keresztsorosan vetették, 20 mázsás átlagtermést értek el. A sarkadi «Dózsa» tsz-ben Kovács Sándor brigádja is alkalmazta a keresztsoros vetést s az új módszerrel 18.40 mázsás termést takarítottak be holdanként. Gedó Béla, az újkígyósi «Uj Élet tszcs brigádvezetője 17.5 mázsás átlagtermést ért el a keresztsoros vetéssel. Ezek a példák is bizonyítják: az új módszerek alkalmazása újabb sikereket hoz a növénytermesztésben. Termelőszövetkezeteink dolgozói tehát harcoljanak bátran az új módszerek bevezetésért a munka minden területén, a magasabb terméseredmények elérése érdekében. Szilágyi István Szilágyi István 12 hold földdel lépett a csorvási «Ui Élet» tsz-be az elmúlt év őszen. — Sokkal nyugodtál:!» cs eredményesebb is a munka a tsz- ben. A munkaegységre kapott jövedelemből nincs semmiféle kiadás. Meg aztán a tsz-ben nemcsak kézzel fogható dolgokat, 10 —15 mázsa búzát, kukoricát, pénzt, hanem egyebet is kap az ember. A télen például három hónapot töltöttem Budapesten a szemklinikán. Teljesen díjtalanul. Ha, mint egyénileg gazdálkodó kezeltettem volna magam, legalább 3600 forintomba került volna a kórházi költség. Hát ez is egyik előnye a közös gazdálkodásnak. De az embernek a maga baszna mellett a- fejlődés útját, az ország érdekeit is nézni kell. Nem mindegy az, hogy a kis gazdaságokban csak 8 mázsa búzát, vagy a nagyüzemi gazdaságokban 16 mázsa búzát termelünk holdanként. Ráadásul a kevesebb, az egyéni termelés sokkal több gonddal, bajjal jár. Én nem is kezdek soha még egyszer egyéni gazdálkodásba, — vélekedik Szilágyi István. A dolgozó parasztok tíz- és tízezrei ragaszkodnak megyénkben is a termelőszövetkezethez. Már most, a zárszámadás előtt meggyőződtek arról, hogy az egyéni gazdaságban elért jövedelem jóval a közös gazdaságban elért jövedelem mögött marad. Ráadásul számos példán keresztül győződtek meg arról, hogy pártunk és népi államunk milyen hathatósan és sokoldalúan segíti a termelőszövetkezeteket, hogy azoknak tagjai megelégedett, jómódú emberekké váljanak. Kukk Imre.
