Viharsarok népe, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-19 / 194. szám

3 1#53 augusztus 19, s/:r»la ' -------------------------------------------------------- ViUaisaioU- Vlé^i — N ekem a szövetkezet kozta meg a szebb, gondtalanabb életet Elmondta: Ungvári Lajos, a kötegyáni „Kossuth" tsz tagja (Sarkadi járási tudósítónktól.) A felszabadulásig mindig cseléd voltam. Talán mióta megszülettem, attól kezdve nem volt ennyi búzánk, mint most. Pedig mennyit dolgoztam, se éjjelem, se nappalom nem volt. Alig ju­tott an5ri, hogy valahogy tengethessük életünket, mert megélhetésnek azt nem lehetett nevezni. Hat családom van. Bizony sokszor megtörtént, hogy kenyér helyett szidást kaptak. No, de ez mai a mu-te. 1945-ben, mikor felszabadított bennünket a Vörös. Hadsereg, elmu’t a nyomor, a nélkülözés. Sokat gondolkoztam, mit csináljak, hogy még jobb legyen az életünk. 1951-ben az­tán elhatároztam, hogy belépek az I-es típusú tszcs-be. Már itt'is megváltozott az életein. Hat holdon dolgoztam. Mennyivel másahb volt, mint a kulákoknál. 1952 őszén aztán többi tagtár- sainniat együtt átléptünk a Ill-as típusú tszcs-be. Nem is kell, hogy én beszéljek, mennyi­vel előnyösebb ez, mennyivel több marad nekünk, beszél helyettem az 58 mázsa búza, amit kap­tunk. Amikor behordták a fiamék a gabonát, bizony könnyes szemmel kérdeztem: ez mind a noenk? Eszembe jutott, hogy évek hosszú során nem kerestem ennyit a kutaknál és még becsü­letein sem volt. Elmondhatom, nekem) a tszcs hozta meg a szebb és boldogabb életet. Süőke Mihály cséplő munkacsapatát jő munkájáról ismerik a községben Termelőszövetkezeteink tagjai, Egyénileg dolgoaó parasztjaink érőm teli szívvel látják egészévi munkájuk bőséges gyümölcsét. Olyan termést takarít most be dolgozó népünk, amilyet a fel- szabadulás óla még soha sem. Ez a jó termés, a gyors begyűj­tés biztosítja az egész ország bő­séges kenyérellátását. A gyors betakarítás jelentősé­Tcrmelőcsopoi tjainkban ko­moly eredményeket hozott a szov­jet agrotechnikai módszerek fo­kozott alkalmazása, Az idei fér­gét megértették Szőke Mihály munkacsapatának tagjai. Csárda­szálláson csépelnek. Büszkén mondja el B. Tóth Sándor fele­lős cséplővezető, hogy amióta el­kezdték a cséplést, belenként 2— 3 óra hosszánál nem álltak töb­bet géphiba miatt. B. Tóth elv­társ mindig a gép mellett van, fi­gyeli a munkát. Tettekkel harcol nulságot ezekből a példákból, s minden erővel harcoljanak azért, hogy ősszel minél több gabonát vessenek keresztsorosan. a betakarítás mielőbbi befejezé­séért. Jó munkájáról ismerik a köz­ségben Szőke elvtárs munkacsa­patát. A munkacsapat tagjai nap­közben igen sokszor érdeklődnek az ellenőrnél, hogy hol tartanak már, mennyit csépeltek, öröm­mel újságolják, hogy naponta 180 —190 mázsát csépelnek. Ez 190— 195 százalékos teljesítményt je­lent. ök dolgoznak Csárdaszállá­son a legkisebb géppel, mégis övéké a legjobb teljesítmény. Jó munkájuk követendő példa a töb­bi cséplőmmikacsapat számára is. Balbus Imre járási sajtószervező, Békás. 2.5 mázsával hozol! löbbet a kereszfsorosan veleii gabona holdankinf a gyomai járásban més is megmutatta az új agro­technika fölényét a régivel szem­ben. A gyomai járásban a ke­resztsorosan vetett gabonák át­lagosan 2.5 mázsával adtak töb­bet holdanként, mint az egy fl minisztertanács határozata a hűségjutalom és a munkaruhajuttatás kiterjesztéséről a szén-, érc-, ásvány- és bauxitbányászatban hányba vetett' gabonák. Dévavá- ayán 18 mázsás átlagtermést ta­karítottak be a keresztsorosan vetett árpából. A hunvai «Uj Elet» Isz-ben a keresztsorosan vetett árpa 20 mázsa 30 kilót adott holdanként, míg az egy irányba vetett árpa 17 mázsa 36 kilót. Ha a csoport összes árpáját keresztsorosan vetette volna, 96 mázsával többet taka­ríthatlak volna be. Tennelőcso- poi íjainknak le kell vonni a ta­A miniszterlanács a bányászat fizika»' és műszaki dolgozóinak a terv teljesítés érdekében kifejtett munkáját méltányolva, a dolgozók életszínvonalának további emelése érdekében határozatot hozott a hűségjutalomnak a szén-, érc-, ásvány- és bauxitbányászatban való széleskörű kitér jcsztésére. A határozat értelmében hűségjutalomba jogosult az érc-, ásvány- és bauxitbányá­szat valamennyi földalatti fizikai és mű­szaki munkavállalója, továbbá a szén­bányászat összes műszaki dolgozója, amennyiben igazolatlan műszakmulasztása egy éven át nem volt. Egy igazolatlan műszakmulasziás esetén a hűségjutalom I összegének felét fizetik ki. A határozat a hűségjutalomra való jogosultságot kiter­jeszti a külszíni dolgozók széles rétegeire | is. A hűségjutalom nagysága a dolgozó szolgálati idejétől és beosztásától függően, évi alapkeresetének 2—20 százalékáig ter­jed. A vájárképesítéssel rendelkezők ezen felül megkapják a jutalom összegének további 10 százalékát. A minisztertanács határozata mintegy évi ötmillió forint összegű további jutta­tást jelent a munkájukat becsülettel és fegyelmezetlen végző bányász dolgozók­nak. A hűségjutalmakat az új rendszer szerint először az 1953. szeptember 6-i bányásznapon osztják ki. kamrájában ürítjük ki, még a másik rakott szekérről is az utol­só szemig behordjuk a maguk kamrájába. Ez az előleg. Tóthné szóhoz sem tudott jut­ni a csodálkozástól. Valamit mondani akart, de nem jött hang b szájára. Míg a férfiak behordták az előlegbe hozott gabonát: a 14 mázsa búzát és a 6 mázsa árpát, addig kijózanodott a csodálko- tásbó*. — Hátha ez csak előleg, akkor mennyi lesz a zárszámadáskor? Hármonknak eddig van kb. 800 munkaegysége, ez közel 40 má­zsa búza. Akkor még árpa és zab is jut 14—15 mázsa. — He őszig még sok munka­egységet tudunk teljesíteni toldta meg férje. — Azt hiszem, most van mit aprítani a tejbe, szomszédasz- szony! — vágott közbe Balint József. — De nem volt a múlt­ban, emlékszel Tóth elvtárs?Mi­kor hárman indultunk el ^ egy rakott szekérrel az uraságtól és üres zsákkal tértünk haza, mert ki kellett fizetni az adósságot. Most meg két rakott szekérrel in­dultunk és ez még csak előleg, egye ben szorgalmas család jöve­delméből. _Tóih elvtárs azért nem szólt m agának az e’ő egboza álról, hogy még nagyobb legyen az öröm .. • Én ógv látom, ezt a celt el is ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a értej de ennek messze túl kell hallatszani az egész faluban. Ed­dig az volt a maga véleménye: «intézzék el a problémákat a ve­zetők». Ha egy hadseregben csak a tisztek lelkesednek, az a had­sereg nem tud győzelmet aratni. De ha a legharcosabb katonák, a semmitől meg nem hátrálok ne­velik, bátorítják a még tapasz­talatlan harcosokat, nő a bátrak száma, erősödik az összefogás. Az ilyen hadsereg sorozatos győzel­meket arat. Maga szomszédasszony, dolgo­zott esőben, szélviharban. Nem hátrált meg a munkában soha, de arra már nem terjedt ki a fi­gyelme, hogy a saját munkájának jövedelmével törődjön. Ezért tud­ta a férje ennyire meglepni. Ez kellemes meglepetés volt, mond­hatom. A jövőben, hogy sok ilyen kellemes meglepetéseket szerez­zünk a dolgozóknak, győzzünk meg mindenkit arról, hogy ér­demes dolgozni és minél többet, minél jobban dolgozunk, annak mi látjuk hasznát — mondta. Szinte vége nem volt beszédének, az öröm szólt belőle. — A kormány tíz százalékkal csökkentette csoportunk begyűj­tési kötelezettségét, maguk is nem kevesebb, mint 320 kiló bú­zával kaptak többet. — A múltban fáradtunk, iz­zadtunk és egész nyáron alig ke­restünk annyit, mint amit most ajándékba kaptunk. Beszéltek, beszéltek, közben az utolsó zsák is kiürült. Az acélos búza- és árpaszemek megtöltöt­ték a kamra felét. Tóthné ne­hezen telt be látásával. Hol a gabonahegyet nézte, hol a be­szélő embereket, akik között ott állt férje és csak mosolygott, úgy-, ahogy ő még soha nem látta: mint egy győztes hadvezér, aki biztos a dolgában. Egy szem bú­za az asszony lába élé gurult. Felvette, kettéharapta, ízlelgette. — Jó kenyér lesz belőle, majd viszünk maguknak is, kóstolják meg — nevetett az emberek felé, aztán beszaladt mosdóvizet ké­szíteni emberének. — Megyünk asszony, még Sán- doréknak is elvisszük ma az elő­leget. Ezzel a kocsi kifordult a ka­pun, hosszú porcsíkot húzva ma­guk után kocogtak a lovak. Az asszony nézte, míg csak a távol­ság el nem nyelte a két szeke­ret. Becsukta a kaput s gyorsan átöltözött. Nagy Sándorékhoz sie­tett, hogy segítsen a kamrát rendbehozni, hátba még egy cso­portbelinek el tudják vinni a ké­ső en'e f eílliáig az elő e et. Ha 'd legyen öröme minél előbb más­nak is, meg hadd tudja minél előbb az egész falu Tóthék gaz­dag aratását. Szula Imre. Tettekkel a VIT felhívásának megvalósításáért Vasárnap este ért véget a IV. Világif'júsági Találkozó Bukarest­ben. Béke és Barátság! Ezek p, szavak hangzottak végig száz nyel­ven Bukarest utcáin. A VET nagy­szerű jelszava ma piár nemcsak jelszó, hanem erő, amely az egész földkerekség békeszerető ifja.i és lányai vágyait fejezi ki. Ez az erő napról-napra nő, egyre na­gyobb és szilárdabb a békéért és a népok barátságáért harcoló fia^ talok tábora. Ezak a szavak ko­vácsolták még mélyebbre a világ haladó ifjúságát, köztük a ma­gyar fiatalokat is. A mi kül­dötteink; ifjúságunk szine-java, ha­zánkhoz méltóan képviseltek ben­nünket a nagy találkozón. A mi fiataljaink is magukkal hozzák a nagy elhatározást: állandó, törhe­tetlen harcot a békéért és barát­ságért. Megtanulták valamennyien: egységbein az erő, széles népi egy­ségben haladva nem lehet előttünk leküzdhetetlen akadály... A Vi- lágifjúsági Találkozó részvevői vá­lasztottak: békét akarnak az i^gész világon és barátságot a népek kö­zött, élni, építeni, alkotni akarnak és szilárdan elhatározták, hogy megfékezik a háború és pusztítás erőit. Megyénk ifjúsági küldöttsége megsokszorozódott tettvággyal, lel- kesedésssl tér haza a nagy talál­kozóról. Beszámolnak élményeik­ről, átadják megyénk fiataljainak a világ ifjúsága harcos üdvözle­tét és hozzálátnak a fogadalom megvalósításához: niég odaadóbban, még nagyobb lendülettel küzde­nek és dolgoznak, műit eddig ha­zánk felvirágoztatásáért, a béke nagy ügyéért. Most már tettekkel akarják megvalósítani azt a fel­hívást, amely 110 ország 30.000 fiataljának kimondott vágya: Bol­dogságra vágyunk, a béke és ba­rátság győzelmét akarjuk látni, amely megnyitja előttünk a kor­látlan jövőt. Ehhez a nagyszerű felhíváshoz csatlakoznak megyénk fiataljai is. A harcos hétköznapok bizonyítják, jiiogy a vágyat tettük követi. Har­cos elszántságukat bebizonyították fiataljaink most a VIT-műszak alatt. A munkásifjúság a többter­meléssel, a minőség megjavításával harcol, a parasztfiatalság a szem- veszteségnélküh betakarítással, a tsz-ek megszilárdításával a boldo­gabb életéit, az életszínvonal emel­kedéséért. A VIT időtartama alatt a fia­talok soha nem látott lelkesedés­sel dolgoztak. A Békéscsabai Tég­lagyárban a DISZ-fiatalok kiemeí- kedő eredményt értek el, Lita- ufzki László ifjúsági brigádja az I. számú tégkiprésnél a tervét átla­gosan 125 százalékra teljesitette. A VIT műszak előtt a gépállás két óránál is magasabb volt, most a VIT-műszakban teljesen meg­szűnt. A »Zója«-brigád vállalta, hogy tervét 104 százalékra telje­síti, ezt jóval túlszárnyalta. A bri­gád átlagos napi teljesítménye 108.8 százalék. Kiemelkedő ered­mények születtek az egyem válla­lásoknál is. Például a Kötöttáru- gyárban Tarr Eszter a VIT-mű­szakban vállalta, hogy tervét 155 százalékra teljesíti, ezt túlszár­nyalta, napi tervét 170 száza­lékra teljesíti. A Pamutszövőben Bankó Judit 100 százalékos minő-, ségi munkát vállalt, amit telje­sített is, ugyanakkor mennyiségi vállalását 8 °o-ka! túlteljesített«. A mezőberényi Szövőgyárban Bu­davári Erzsébet vállalását 4 szá­zalékkal teljesitette túl és a VÍT műszak alatt teljesen selejtmente- sen dolgozott. Nem csupán az üzemekben szü­lettek kimagasló eredmények a VIT-műszak alatt, hanem a mező- gazdaságban is. Galambos Imre, a gyomaa gépállomás felelős ceép- lőgépvezetője a gépállomások ver­senyében a második helyen van, 55 vagon búzát csépelt el, a mun­kacsapat 65 százaléka fiatal. A magyarbánhegyesi . DlSZ-cséplő- brigód eddig 42 vagon gabonát csépelt el, többet, mint eddig Ma- gyarbánliegyesen bármelyik cséplő­csapat. De harcolnak a fiatalok a tsz megszilárdításáért is, úgy, pint telekgerendáson a DISZ-tite kár; aki elsőnek fogadta úieg, hogy megvédi a szövetkezetét. Vannak még igén sokan megyénkben, tekik most, a VIT-műszak alatt való­ban DISZ-taghoz méltóan a ro­hamcsapat cam . elnyeréséért har­coltak. Most, hogy a VIT-műszak, az augusztus 20-ra tett vállalások be­fejeződtek, a munkának nem sza­bad banyai Imi. Még. szilárdabban, még odaadóbban kell dolgozni a fiataloknak, hogy méltók legyenek a . VIT felhívásához. Megyénk fiataljai küzdjetek a VIT eszméjéért, a bélre és ba­rátság teljes sikeréért! Csepkó Etelka. Fokozott anyagi előnyben részesülnek az élenjáró módszerek alkalmazói A minisztertanács határozata A kormányprogramul megvalósulásának ■ fontos feltétele, bogy szakadatlanul nőve-1 Ledjék a munka termelékenysége. Ezt se-1 gíti elő a minisztertanács most meg­jelent ha'ározala, amely fokozott anyagi előnyökben részesíti az országos jelentő­ségű élenjáró munkamódszerek alkalma­zói t. Eddig számos, élenjáró munkamódszer — így többek között a Koleszov-féle szé­lesvágás — terjedéséi: komolyan akadá­lyozta, hogy az új módszer alkalmazá­sára áttérő munkás számára tüstént új normát állapítottak meg. Emiatt az is megtörténhetett, hogy a dolgozó az új. termelékenyebb módszerrel kevesebbet ke­resett, mint amikor régi módon dolgo­zott. Ezt a visszás helyzetet szünteti most meg a minisztertanács határozata. Eszerint az új, élenjáró technológia be­vezetése után hosszabb ideig — az illeté­kes miniszter utasításától függően, 3—G hónapig — az új módszert alkalmazó dolgozók darabbérét a régi normák alap­ján állapítják meg. Ha a munkás új munkánál alkalmazza az élenjáró mód­szert (tehát olyan munkánál, amelyre eddig nem volt norma), a darabbért úgy kell megállapítani, mintha az új, élen­járó módszer még nem volna ismeretes. Ennek az intézkedésnek az eredménye­képpen komoly anyagi előnyökben része­sülnek azok a dolgozók, akik bátran al­kalmazzák az új módszereket, s ezzel elősegítik az élenjáró technológia elter­jedését, a termelékenység emelkedését. A 3—6 hónapos időszak elteltével a normát meg kell változtatni. Díj a norma időt még akkor is a régi és az új technológia alapján kiszámítolt időszük­séglet között állapítják meg. Az új mód­szer alkalmazása tehát továbbra is jelen­tős anyagi előnnyel jár. A minisztertanács határozata alapján a kohó- és gépipari miniszter szabályozta a Koleszov-féle szélesvágás bérezését. Ennek értelmében 1953. augusztus 1-tpl december 31-ig a Koleszov-módszerrel dolgozókat a régi normák alapján kell elszámolni, Ha tehát egy munkadarab forgácsolásá­nak normaideje a régi technológiával 5( perc volt, de a munkás Koleszov-mód­szerrel 20 perc alatt elvégzi — 250 szá­zalékos teljesítménnyel számolják el. 1954 január 1 után a Koleszov-mód­szerrel végzett munka normája a követ­kezőképpen alakul: ha a régi módszer­rel 50 perc, az új módszerrel pedig 2( perc kell a munka elvégzéséhez, a nor­maidőt 38 percben állapítják meg. Az a munkás tehát, aki Koleszov-módszerrel dolgozik! s a prunkát 20 perc alatt végz el, január 1 után is 190 sz&alékos telje­sítményt ér el. Ez a rendelkezés nagy anyagi ösztön­zést ad majd a Koleszov-módszer széles körű elterjedésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom