Viharsarok népe, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-18 / 193. szám
1653 otit'Ms/fife. IS. kedd UiUa*.sai.(Ut hifit Jő munka, megelégedettség tts €il máska maróisi I-es típusú „Uj Élet“ tsses-ben Szájról-szájra járt a hír: Almáskamarás község első lett a megyében az állammal szembeni kötelezcltség teljesítésében. Az, elsőbbségért ha reut ni kellett esi részese volt ennek a harcnak az I-es típusú «Lj Klet» tszcs is. Amikor befejezték az aratást, azonnal hozzálátlak a hordáshoz. A gabonát közös szérűre hordták. Már előzőleg megbeszélték, így könnyebb lesz, nem házat annyit a gép és hamarabb tudják befejezni a munkát. Úgy is lett. Augusztus 14-én, pénteken, hat nappal a határidő előtt, befejez- (ték a cséplést. Igaz, hogy az alapszabály nem írja elő, hogy közösen végezzék ezt a munkát, de így csinálták, mert eddigi munkájuk során tapasztalták, hogy így célszerűbb dolgozni, hamarabb elvégzik a munkát, meg aztán idejében tudták teljesíteni beadásukat és p imiumot is kaptak államunktól — Nem mindegy az — mondja Katona elv társ, a tszcs elnöke —, hogy közvetlenül a beadás teljesítése után kapjuk meg a szabadpiacot, vagy akkor, amikor már mindenki elcsépelt. Tehát első a beadás. Közösen megbeszéltük, úgy határoztunk, hogy amint egy asztagot elesépc'.ünk, máris visz- Bzük a gabonát a begyüjtőhelyre. A példamutatásukkal magukkal ragadták még az egyénieket is Az «Uj Elet» tszcs pedig segítette munkájukat, átadták a dolgozó parasztoknak a cséplőgépet, hogy mielőbb teljesíteni tudják ők is a beadást. így járult hozzá a csoport ahhoz, hogy elsőként szerezze meg a község a szabadpiacot. A közös munka meghozta eredményét. Csak búzából 14 mázsás volt az átlagtermés. Azonban amelyik tag jobban gondozta földjét, az 16 mázsát is betakarított holdanként. A csoporttagok — közöttük Gabnyicza József —- megelégedettek. Most, hogy befejezték a csép- lési munkát, Gabnyicza József úgy nyilatkozott: «Ha nem lépKráder Jakabot — aki kizárják a A kommunisták pedig elbeszélgetnek a tsz-tagokkal, elmondják nekik, hogy mindaz nem úgy van, ahogy an Kráder Jakab mondja. Téldákkal bebizonyítják, hogy kormányunk már eddig is jelentős kedvezményeket adott a csoportnak: 22 mázsa búza, 39 mázsa kukorica, 3600 forint hátralékot töröltek. A répaszedést a jötem volna be a csoportba, nem tudtam volna elérni ilyen eredményit. Most látom, hogy közösen könnyebb és jobb a munka» s ilyen tagok sokan vannak., Kráder Jakab azonban azt hangoztatta: «Nem lehet itt megélni, lépjünk ki a csoportból.» Kollárik elvtárs, a tszcs párttit- kára, lapunk régi levelezője idejében felfigyelt Kráder Jakab aknamunkájára és több harcos csoporttaggal együtt a szemébe mondták Krádemek: «Nem érdemied meg államunk segítségét, a csoport kihúzott a sárból és így hálálod meg?!» lazítja a tsz tagjait — csoportból vő hét elején kezdik, holdanként 200 mázsa átlagtermést várnak. Prémiumként 5 forintot és fél kiló cukrot kapnak. Ezek a tények is azt bizonyítják, hogy aki jól dolgozik, több jövedelemben részesül és biztos a megélhetése. Kormányunk újabb intézkedései óta vidámabbak a csoport tagjai. Szivvel-Iélekkel dolgoznak és közösen harcolnak a kormányprogramm megvalósításáért Szeptember elején már elkészítik az üzemtervet, hogy jól meg tudják művelni a földet és megfelelő időben végezzék el a mélyszántást, mert a jövő évben még többet akarnak termelni és az elsők között akarják teljesíteni beadásukat. Kovács Erzsébet. A nzagyarhánhegyesi DlSZrfiatalok hőstettei Magyarbánhegyeson Nagy Bóláék kapujáról messzire piroslik a dicsőségét hirdető kis vándor- SEÍszló. Nőm messze a kaputól a kert végében szorgoskodik a DISZ cséplőbiigád. Az a-sztag utolsó kévéje is hamarosan a cséplőgép dobjába kerül. — Serényen dolgoznak a mi ti;titík — jegyzi még ott egy idősebb bácsi. Az egész község elismeri jó munkájukat, dicsőséget szereztek a cséplőm imká- Boknak. Versenyben vannak a »Dózsa« munkacsapatával. A »Dózsa« majd egy héttel hamarabb kezdett csépelni, de a fiatalok utolérték őket. Eddig már több mint 42 vágón gabonát csépeltek el. Normájukat mindig túlteljesítették, a 156 mázsa helyett y.aponta 220 230 mázsát is csépeltek. Az etedaiényeik elérésében nem kis. része van a népnevelők jó munkájának. A fiatal népnevelők állandó felvilágosító munkát végeztek, nemcsak a cséplőnél dolgozók között, hanem a csépeltetek körében is. Nem is volt olyan eset, hogy valamelyik dolgozó ne a géptől teljesítette volna a beadásét. Ebédszünetben újságot olvasnak. A fiatal Osvát Etelka ellenőr úgy beszél az eredményekről, mint | valami nagy kiucsről. — Úgy dolgoztunk — mondja, — hogy kiérdemeljük pártunk elismerését. Valamennyiünkben élt az; úgy dolgozunk, hogy augusztus 20-ra községünk befejezze a cséplést. Hogyan trágyázzunk? • Dolgozó parasztságunk nagyon eok esetben télen hordja ki az istállótrágyát a trágyázandó területre. Ez helytelen, mert a későn kihordott trágya már csak a növények életműködése alatt bomlik el. Ezesetben pedig a bomlás sok nedvességet vou el a növényektől, ami jelentős terméscsökkenést idéz elő. Az istá'lótrágyát, teliét ne télen és no tavasszal hordjuk ki, hímem augusztusban. Az augusztus hóban kihordott istállótrágyának az időjárás a legkedvezőbb. A nyárvégi és őszi meleg. az őszi és téli, lassan leszi" várgó csapadék kellemes környe- aetet jelent a trágyát bomlasztó talajbak tóriumok szántára. A megfelelő környezetben a talajbakté- riumok tökéletes munkát tudnak végezni és ennek következtében a trágya a tavaszi vetések idejére teljesen átalakul a növények által felvehető tápanyaggá. Műidig csak tökéletesen érett istállótrágyát hordjunk ki, a kö- töttebb talajokra, mert a kötött talajoknál nehezebb a bomlás. A homokos tulajok viszont szatmá- •abb trágyákat igényelnek, mert ott túlgyorsan történik a bomlás. A homokos talajokat kb 2 évenként, a kötöttebbeket 4 évenként trágyázzuk, líözepkötött talajokon az istállótrágya mennyisége 200 mázsa kát. iioldanként, ann kb 30 köbméter tömeget jelent a trá- gyakazalbúl. Csak akkor fogjunk hozzá a kihordáshoz. ha biztosítva van az azo:nali leszánt äs. Mintegy 20—30 százalék terméscsökkenést jelent a szét lei égetett és idejében, le nem szántott trágya tápanyagbani veszte égé. Ugyanis a forrón tűző nyári nap és a szél teljesen kiszárítja akár a kupacokat, akár a szőtte rigetett vékony réteget. — A szabadon hagyott trágyakupacoknak és szétszórt trágyának van még. egy nagy hátránya. A vetési bagolypi la> augusztusban petézik. Petéit gyomokra és szétszórt szemetekre, főképpen le nem szántott trágyákra rakja. A petékből ki kel az úgynevezett mocskos pajor, mely tavasszal a növények gyökeiéit rágja. Ne adjunk tehát alkalmat a veszedelmes kártevő szántóföldön való elszaporodására. A trágya alászántása kb 12—20 cm mélyre történjék. Termész.t tudományi Társulat Agrártudományi Szakosztály. Alkotmányunk ünnepén, aug. 20-án a megyei vidám vásárokon sátormozikat állítanak fel, amelyekben a legkedveltebb rövidfilmeket vetítik. Sálormozik tesznek Szekszárdon, Dévecserben, Csornán, Szerencsen, Nyírbátorban, Szolnokon, Hajdúböszörményben, Békéscsabán, Szentesen, Szombathelyen, Székesfehérvárott, Tatán, Vácott, Baján, Siófokon, Sal„Szigorúan tilos!“ Az elmúlt hét keddi napján, úgy délután 5 óra körül több szaktársammal együtt azzal tértem be a békéscsabai Halászcsárdába, hogy eszünk valamit. Hely- foglalás után örömmel állapítottuk meg, hogy bor is van, mert az egyik asztalnál egy nagyobb társaság azt fogyasztott. Amint később megtudtuk, a társaság Pécsi Sándornak, a Halászcsárda üzletvezetőjének baráti köre volt. A borozás láttára felbátorodtunk és mi is bort kértünk. Nagy meglepetésünkre azonban a felszolgáló kartárs sajnálattal közölte velünk, hogy este 7 óra előtt bort kiszolgálni «szigorúan tilos ». Kérdés az, hogy a «szigorúan tilos» miért nem vonatkozik Pécsi Sándorra és barátaira, akik aznap este háromnegyed 7-ig három liter bort fogyasztottak. Boksán János, Békéscsabai Forgácsoló. gótarjánban, Pécsett, Zalaegerszegen. A többi között vetítik az «Ecseri lakodalmas», a «Legdrágább kincsünk a gyermek», az «Anyákért és gyermekekért», a «Diótörő», a «Tengelici milliomosok» című magyar rövidfilmeket s a «Mese a fákról és szélről» című csehszlovák és a «Sárga gólya» című kínai rajzfilmet. Sálormozik az ünnepi vásárokon ó Fordítsunk több gondot az áliandóbízottságok munkájára AUg vau olyan értekezlet, megbeszélés tanácsaink életében, amikor ne esne szó az álla ndóbizotlságok munkájáról. Számtalanszor hangzik el a funkcionáriusok részéről: nem lehet aktivizálni az állandóbizottságokat, hiába hívjuk össze, a tanácstagok nem akarnak részt- venni a tanács munkájában. Az elmúlt hetek tapasztalatai azonban újra bebizonyították, hogy a végiehajíóbizot(súgóknak, a tanács funkcionáriusainak ilyesféle magyarázkodása, panaszkodása nem a valóságot tükrözi vissza, saját hanyagságukat próbálják kifogásokkal takargatni. Ismételten bebizonyosodott, hogy ahol a végrehajt óbizottság tagjai — elsősorban a járási tanács vég- rchaj tóbizottsága — lelkiismeretesen végrehajtja az ezzel kapcsolatban kiadott rendelkezéseket, ott nem marad el az eredmény, Példának lehet felhozni a mezőkovácsházi járást, mely megyénk legnagyobb járása, mégis hiánytalanul — a járás valamennyi községében — megtartottak az állandóbizottságok szokásos, összevont értekezletét. Osz- szcsen 60 javaslat hangzott cl. A z orosházi járásban is ercd- menyesek voltak az összevont értekezletek, ott, ahol a végrehajtóbizottság gondot fordított ezek előkészítésére. így például Orosházán 8 javaslatot készítettek a végrehaj lóbizottság ülésére a cséplés és begyűjtés meggyorsítása érdekében. Több községben, mint pl. Csorváson 25 —30 aktíva is résztvett a tanácstagok mellett az értekezleten 6 ezt követően résztvesznek a tanácsok előtt álló feladatok végrehajtásában is. Csaknem itninH denhol elhatározták, hogy az eddigieknél alaposabban megismerik és •megisinertelik « mezőgazdaság megsegítése érdekében hozott kormányrendeleteket, határozatokat. Maga az a tény is sokat segít végrehaj főbizottságainknak, hogy egy-egy ilyen értekezlet alkalmával 30—40 dolgozó paraszt beszámol saját tapasztalatairól a tanácsok munkáját illetően. Ismertetik a tanácsok vezetőivel a dolgozók véleményét, elmondják, milyen problémákkal foglalkoznak a dolgozók és hogyan látnák leg- alkalmasabban ezekben a problémákban a dolgozók megsegítését. Termelőszövetkezeteink megszilárdításának kérdése csak aláhúzza ezeknek a fontosságát. Tűnnek ellenére egész sor olyan ■*“' köz-égünk van, ahol felelőtlenül hajtják végre az állandó bizottságokkal kapcsolatos feladatokat. Egyik ilyen kirívó e-et a vésztői tanácselnök esete, akinek nz a véleménye, hogy nem érdemes az állandó bizottságokkal foglalkozni, úgy , sem jönnek ös.sre, úgy s©m végeznek semmi munkát. A valóság azonban az, hogv a vésztői tanácselnök hónapokon keresztül nem , is beszélt egyetlen á 1 mdó bizottsági elnökkel sem. nem is igyekszik bevonni azokat a munkába. A rossz példát a köz-égi tanács a járástól veszi, ahol hónapok óta meg sem próbálták a mezőgazdasági állandóbizott- ság-ot összehívni. Az áliandóbizott- ság elnöke, Nagy András elvtárs elmondta: ebben az évbon még nőm volt alkalma a járási tanács végreha jtóbizo ‘ tságának tagjaival beszélni az ádaudóbizottwíg kér- déréről, ebben az évbon még ösz- sa© sem hívták az állandó bizottságot. Semmivel sem jobb a dé- vaványai pél la, ahol a tanácselnök scKe'ejtette« kiértesíteni az állan- dóbizötfeág el.lökét arról, — hogy őt állandóbizo'tsági elnöknek választották incg. "ilyen felelőtlenséget és Inzn- * -ágot takargatnak egyes vég- rehujtéLizott rigónknál az adandó bizottságok, felé elhangzó úgynevezett észrevételek, kritikák. Ezért vau a/,, hogy egyes községetekben, — nemcsak Dévaványán és Vésztőn, do a ssirkadi járás sok községében — hónapok óta elmaradnak az áliandóbízottságok értekezletei, s azok a dolgozók, akik ezelőtt szívvel-lélekkel részt vettek a tanácsok munkájában, tapasztalataikkal, észrevételeikkel rendkívül sokat segítettek, lassan elmavadoz- ,pajtit tanácsoktól. Ideje ezen változtatni, hogy megyénk valameny- nyi .állandóbizottsága újra teljes . Ibndiüetíel kapcsolódjon be az előttünk ál é feladatok végrehajtásába Járási tanácsaink pedig a teező- kovácsbázi járáshoz ha-'oteoa.n vonják keményen f i ősségié azokat a funkcionáriusokat, akik semmibe veszik a tanácsok tömegkapcsola- tájnak megjavítását célzó rerulo- letek végrehajtását. Tanácsaink munkájának megjavítása elválaszthatatlan az. áliandóbízottságok aktivizálásától, a tömegkapcsolatok megjavításától. Ahol tanácsaink vezetői az állandóbizottságokat lebecsülik, azok munkáját nem támogatják, ott csak nő a bürokrácia, az idézgetés, a dolgozók zaklatása, s ezzel párhuzamosan' nő az elmaiadús a tervek teljesítésében. Zalai Lajos. A pártiskolán tanultak segítségével még jobban harcolok az ellenség ellen A ffel-zibadteásig nem volt sémim "örömöm. Tizen kétéves koromtól kezdve a felszabadulásig mindig nagy úri birtokon dolgoztam éhb érért. Kora reggeltől késő estig. Szeny- nyes istállóban kellett aludni, egyik oldalon mi, munkások, a másik oldalon az uraság jószágai. Végül inég a munkabérünket sein akaiták kifizetni az úri Magyarország szemét-urai. Ez volt a múlt és most népi demokráciánk páitunk vezetésével • megadta dolgozó pépünknek azt a lehetőséget, hogy gond nélkül, tiszta szobában tanulhassunk. Nekem is ebben van most részeim. Itt a pártiskolán látom meg igazán azt, hogy milyen munkát kell nekem is kifejteni majd akkor, amikor hazamegyek. Az iskolán tanultakat községünkben a hibák és hiányosságok kiküszöbölésére fogom felhasznál- rí. Megfogadtam, hogy evő ebben, szivó- sabban harcolok odahaza a lculákság, a klerikális - reakció ellen. Endrőd község dolgozóit, párttagjait és a párton!;Ívűiteket arra, mozgósítom, hogy még sokkal jobban fokozzuk éberségünket az el'enség elleni harcban. Dávid Vincédé, B.-csaba, Páitiskola, Ivóvizet a Zentai-utcába Nagybánhegyesen, a Zentai-utcában két hét óta rossz az óvoda kútja. A tanács nem sürgeti annak kijavíttatását, noha a pártbizottság is több ízben felhívta a figyelmét. A tanácsiul nagyobb gondoskodást várnak a dolgozók. Megvan a lehetőség ahhoz, hogy a kutat a legrövidebb időn belül kijavítsák s a dolgozóknak ne kelljen kilométereket meglenni ivóvízért. Nem várhat a kút kijavítása azért sem, mert ez a kút bizlosílolla az óvodáé« a «Zalka Máté» tsz üzemi konyhájának vízellátását is.
