Viharsarok népe, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-16 / 192. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! AZ MDP BÉKÉSHEGYEI PÁR T BIZOTTSÁGÁNAK L AP } A A minisztertanács határozata a termelőszövetkezetek esedékes hiteltartozásai elengedéséről, egyes hitelek visszafizetési határidejének meghosszabbításáról Gyorsítsák meg a hallgatók kiválogatását 1053 AUGUSZTUS 16., VASÁRNAP Ára 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 192 SZÁM Újabb fsz-ek és tszcs-k kapták meg a szabadpiacot Újabb termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csopor­tok kapták meg a szabadpiacot. A beadási kötelezettségüket teljesítették és a felesleges gabonájukat szabadon adhatják el a szarvasi «Dózsa», békéssámsoni «Kossuth», orosházi «Vörös Csillag», «Dózsa», «Üj Barázda», «Ady», «Béke», «Táncsics», germdási «Haladás», csanádapácai «Haladás», békéscsabai «Május 1», «Béke», gyomai «Előre», «Uj Baráz­da», endrődi «Viharsarok», ecsegfalvi «Petőfi» termelqszö- vrtkezelek, termelőcsoportok tagjai. Ezzel együtt megyénk­ben 67 tsz, illetve tszcs kapta meg a szabadpiacot. A kommunisták példamutatásukkal gyorsítsák az alkotmányi versenyt Alkotmányunk életbelépése óta minden esztendőben hatalmas munkaversennyel, munkafelaján-' Iásókkal készül megyénk dolgo­zó népe is augusztus 20-ra. A munkaverseny szelleme, a munka- fegyelem, valamint a felajánlások teljesítése csakis ott valósul meg, ahol a kommunisták példamu­tató munkát végeznek. A példa- mutatás, a helytállás azonban egymagában nem hozza meg a vári. eredményeket. A kommunis­táknak a pártszervezetek irányí­tásával a tennivalók megvitatásá­val is élére kell állniok a mun­kaverseny kiszélesítésének. A pártszervezet legfőbb feladata, hogy a versenyekben a vállalá­sok teljesítésére, túlteljesítésére mozgósítson. Ezt csakis úgy tud­ják elérni, ha a pártbizalmiak elméleti és gyakorlati segítséget nyújtanak a szakszervezeti bizal­miaknak. Hogy ez mennyire se­gíti a verseny szervezését, a fel­ajánlások teljesítését és értéke­lését,, az a Békéscsabai Ruhagyár kommunistáinak munkájából is tapasztalható. A Ruhagyárban mindig szép számmal voltak példamutató, a munkában helytálló kommunis­ták. A terv teljesítése azonban sok esetben komoly nehézségekbe ütközött. A második negyedévben fordulat történt a Ruhagyárban. Elnyerték az «Élüzem» címet. Az augusztus 20-i versenyben széles­körű munkaverseny bontakozott ki az üzemben. Az eredményeket azért tudták elérni, mert a kommunisták nem csak a maguk, hanem a tömegek erejére támaszkodtak. A partbi­zalmiak és a párt aktívái állan­dóan segítik a pártonkívülieket, a szakszervezeti bizalmiakat. Fel­figyelnek az egyéni problémákra. A látszólag csekélységnek feltűnő ügyek lelkiismeretes elintézése komoly eredménnyel jár. Ezt ab­ból is meg lehet állapítani, hogy pl. Kovács Istvánnénál észrevette Vági elvíársnő teremmester, hogy nem olyan jó a munl akedve, mint általában szokott lenni. A szülei betegségével járó gondok kissé elkeserítették. A beszélge­tés után helyreállt Kovácsné lelki egyensúlya és visszatért régi mun- kakedvo A dolgozókkal való tö­rődés minden téren meghozza az eredményt. .Tövisháti elvtársnő tagjelölt párosversenybe lépett Miklós Bá- lintnéval. A párosversenyben Tö­vishátiné vezet, több mint 15 szá­zalékkal: 113 százalékot ajánlott fel és már 131.6 százalékot ért el. A II. számú gépterem 1. mű­szakjában mindenki párosver­senyben dolgozik. Az I-es gépteremben a minő­ségéit folyó küzdelemben igen jó kezdeményezés tapasztalható. Meg­beszélték az ©gv sza’ ágban dol­gozók, hogyha valaki bármilyen hi­bát észrevesz, azonnal Szóljanak, hogy a hiba elkövetője gyorsan Id tudja azt javítani. A békéscsabai Ruhagyár kom­munistáinak politikai nevelő és gyakorlati' segítséget nyújtó mun­kája is mutatja, hogy a tömegek erejére támaszkodva széleskörű munka versenyt lehet szervezni és a felajánld ok maradéktalan teljesí­tésével tud egy-egy üzem alkot­mányunk évfordulóján ünnepelni. Alkotmányunk évfordulója azon­ban nemcsak a város, hanem a falu dolgozó népének is ünnepe. Falun azonban a munkaversenyt még több helyen adminisztrációs intézkedés jellemzi. A cséplőgé­pek eredményeit értékelik ugyan a tanácsok és általában ki is jut­tatják a dolgozókhoz, de a ver­senyszellem nem lobog kellő lel­kesedéssel. A falu kommunistái,' pártfunkcionáriusok és párttagok hol nyíltan, hol hallgatólag azt a helytelen nézetet vallják, hogy a nagy munkák idején nem érnek frá a dolgozókkal foglalkozni. Váj­jon az üzemekben nincs talán nagy munka? Az üzemekben sem állnak la a gépek a verseny szer­vezésekor és a hibákat is munka közben javítják ki. A cséplőgé­peknél is vannak átmenetileg pi­henő dolgozók. Ezt az időt igen jól ki lehet használni a verseny- szellem elmélyítéséi©, a több ke­resetre való mozgósításra, több és jobb munka végzésére. Egyes párt- bizottságaink a cséplési munka be­fejezését csupán »szervezési kérdés­nek« tekintik, ugyanakkor kere­set törődnek a politikai-munkával, a -cséplőgépek jó kihasználásával. A falu kommunistái használják ki ■ a még hátralévő napokat és kövessenek el mindent annak ér­dekében, hogy a c.-éplés befejeződ­jön, hegj- megyénk gyóze'emmei ünnepelhessen alkotmányunk évfor­dulójának napján. Augusztus 20-ra megless as 52 vagon! Dicsőség a legjobbak közé ke­rülni, de ezt a dicsőséget nem ad­ják olcsón. Kemény munka kell hozzá, szorgalom, megértés, egy- mástsegités a munkacsapat tagjai részéről. Persze nem olyan megér­tés, hogy elnézik a másik lógását, mert az sosem vezet jóra. Az időt is ki kell használni, — min­den porost, mert, ahol későn kez­denek és hamarább térnek pihe­nőre mint a nap, ott bizony félig üres marad a zsák a részesedésnél. Reggel jókor k és csak akkor hagyják abba, .mi­kor a nap már eltűnik a tanyákat övező fák mögött. így egyeztek meg még mielőtt kihúzatták a gé­pet. Gépállás ? Ez nem. volt még ná­luk. — Csak rendbe kell tartani a gépet — magyarázzák olyan hang­súllyal, amiből kiérződik, hogy ez »magától értetődő« dolog. Reggel, délben, este átnézik a gépet, gon­dosan lezsirozzák, meghúzzák a la­zuló csavarokat. így elmondani egészen egyszerű, pedig nagyon so­Egy szóval meg kell keményen dolgozni azért, hogy a legjobbak között emlegessenek valakit. Hogy ez mennyire Így igaz, arra példa, Sko’ki Mibál c ép'őmunkac-apata. J ó négy hete lesz már, hogy 'ki­álltak a géppel. Az örménykúti I-es típusú »Kossuth« tszcs-ben kezdték meg a cséplést, maguk a cséplőmunkások egvtől-egyig cso­portbeliek. Traktoristájuk Zahorecz János, a szarvasi gépállomásról. izdik a munkát kát jelent. Ott volt a törekasztal ©sete. Meglazultak a csavarok, munkaközben vették észre. Néhány percre leálltak, míg meghúzták a csavart. Ha hagyták volna, le­szakad a törekasztal, legalább más­félnapos javítás. 1070-es gépüknél 250 mázsa gabona elcsépléséi© való idő. Az E-párlattal is baj volt ele­inte. Ötször-hatszor leá'lt a trak­tor. Nehezen boldogultak, mert sű­rűbb, mint a gázolaj. De őzért nem fogott ki rajtuk, ügy mond­ják: »kikisérleteztük«. Most már minden nap tisztítják a szűrőt hogy miért is kell igyekezni. Az évi kenyérről van szó. Megértették a % munkások. Huszonhat vagon a tervük, de úgy határozták, 36- nál alább nem adják. Most 43 va­gonnál tartanak. Augusztus 20-ra 52 vagonnal akarnak eicsépelni megkétszerezik a tervet. — Vasárnap is dolgozunk, ha kell — mondogatják, s Így az »Előre« tszcs szérűjén (itt segí­tenek most) vasárnap sem szüne­tel a cséplés. így kívánja a be­csület, az, hogy augusztus 20-ra ne legyen csépeletlen gabona ör- ménykúton. Jól jár igy a község, teljesíteni tudják a beadást, meg­lesz a szabadpiac. De ők maguk is nyernek vele. Hétfő estig személyenként 13 mázsa gabonát kerestek átlagosan. Azóta ez már növeke­dett, minden este kiszámolják mennyivel. Es az sem megvetendő dolog, hogy a legjobb munkacsapat ráadásul 8 earn- forint iutp’mat kap. A legutóbbi értékelésnél a har­madik helyen álltak. Régóta az ©Ia6 öt legjobb cséplőbiigád között v oa s rövidebbre vették a nyomósze- leprugót. Azóta nincs baj, megy, mint a parancsolat. A munkabe­osztásnál sincs hiba. Mindenki tudja a maga dolgát, Így állításnál nem vesztegetnek sok időt. Sokat jelent ez, hiszen volt olyan nap, mikor hatszor-hétszer huzattak. Ha mindegyikhez jó félóra kellett vol­na, rna nem lennének az elsők között. Ez a dolog »műszála« része. De nemcsak ez a siker titka. Hiába megy olyan jól a gép, ha az emberek néni tudják, miéit igyekez­nek. Skorka elvtárs, meg Klómat] Józsefné elvtársnő, cséplőellenőr beszélgetnek a munkásokkal arról, nak, hol közelebb, hol távolaid) az.első helyhez. Gépükről messzim piroslik a két versenyzászló, — a harmadik a gépük mellett van, — mintha csak figyelmeztetnék ai arnajái'ókat: ez a legjobb cséplő­munkacsapat egyike. Olyan embe­rek dolgoznak itt, akiknél a mim ka becsület dolga. Termelőszöveikezeieink életéből Nem tűrjük, hogy bárki is szövetkezetünk ellen törjön Hosszú idő, meg sok papír kel­lene, hogy elmondjam, 1 Hrjam azt a harcot, amit a megalaku­lástól idáig vívtunk a szövetke­zetért. Mikor 1949 szeptemberé­ben tizennégyen megkezdtük a közös munkát, legszívesebben mindnyájunkat megsemmisítettek volna a község kulákjai. Azok már akkor is látták, hogy a szö­vetkezés, a közös munka, közös élet könnyebbé teszi a paraszt ember életét. Ezért haragudtak ránk olyan nagyon, ezért pró­báltak ártani, ahol tudtak. 1950 december 21-én, amikor a szö­vetkezetünk tagjai, közösen ün­nepeli ük tanítónk, Sztálin elvtárs születésének évfordulóját, 50 fé­rőhelyes istállónkat gyújtották fel. Mi újra felépítettük az is­tállót. Nemcsak azt, ami le­égett, hanem másikat, még job­bat, nagyobbat is. A hozzánk befurakodott kulákokat ldebru- daltuk. Bizony, szégyenszemre be kell vallani, igen sok kulák volt itt 1951-ben a szövetkezetünk­ben. Ott volt Ceglédi Sándor, id. Doma Kajas, akik mint kö­zépparasztok igyekeztek megbon­tani a szövetkezet becsületét. De ezeknek is, a többbi társukkal együtt, kívül tettük a szűrüket a szövetkezet kapuján. ’ Attól fogva erősödött a szövet­kezet. Úgy, hogy ma már a pár hcLlacska hatezerre szaporo­dott. A tagok száma is tizen­négyről párszázra. A sok ember között sokfél© akad. Vannak szorgalmas, becsületes emberek, akik • szorgalmasan dolgoznak. hogy megteremtsék a saját és és gyermekeik szép, könnyű éle­tét. Olyanok is vannak, akik azért léptek be, hogy ne kell­jen adót, beadást fizetni. Aa ilyeneket csak minden szökő év­ben lehet kint munkában látni. Inkább eljár az állami gazdaság­ba, vagy napszámba. De akad­nak olyanok is, akik azt várják, hogy a sült galamb a szájukba repüljön. Jártatják a szájukat, prédikálnak, mintha szószéken lennének, de dolgozni nem sze­retnek . Ha valaki felveti, hogy jó lenne még ez vagy az, ilyenek veszik fel a hangot és fújják el­ferdítve tovább. Ezek a hangadók hordozták most is széjjel az ellenség rém­híreit. Azt terjesztették, hogy aki ki akar lépni, annak július utoljáig he kell adni a kérvényt, mert aztán nem léphet ki. Mi aztán megmagyaráztuk, hogy nem egészen igy van. Aki ld akar lépni, . ősszel a betakarítás után elmegyen. De addig éppen úgy kell nela is dolgozni, mint mindenkinek. Szabó Lajos, Török József, Cs. Szabó Lajos, meg még vagy ket­ten arról beszéltek, hogy nem ér ez igy semmit, oszlassuk fel a szövetkezetét. Ezeknek még nem sok verejtékük esett a mi nagy vagyonúnkért. Amiért mi megverekedtünk az ellenséggel, az ilyenek könnyen széjjel her­dálnák, ha mi régi tagok enged­nénk. Sok munka .Írellett ahhoz, hogy most 5—6 millió forint értékű vagyonunk legyen. Sok iparkodásunk van abban, hogy már 635 szarvasmarhánk. ;x)Q sertésünk, 1340. birkánk'van. Mi építettük ezeknek a szüksége» férőhelyet. Uj juhszin 4000 férő­helyes, korszerű csibeneve lő, 70 férőhelyes sertésfiaztató, 50 fé­rőhelyes ló-,' 50 férőhelyes szarvasmarha-istálló, meg még sok más, amit tulajdon kezünk­kel raktunk össze magunknak és erre továbbra is szükségünk van. Megértheti mindenki, vi­gyázunk rá, hiszen ez a sokmil­liós vagyon jólétünk forrása. Nem tűrjük, hogy bárki is hozzá nyúljon. Az olyan károgó, nagyhangú­nkra kereken mondva: nincs szükségünk. Az olyanok, alak 25—30 munkaegységgel arról be­szélnek, nem tudnak itt megélni, csak bolonook a nyakunkon. Ne­künk becsületes, dolgos emberek-, rekre van szükségünk nem mun­kakerülőkre. Most harcolunk a rémhírek el­len, de azért is, hogy a csép­lést minél előbb befejezzük. A termésünk olyan, hogy ilyen! még nem látott a füzsegyarmatt határ. A Kontra-brigádnál a 20 mázsát is megadta a búza. Ki­lenc gép csépel nálunk, pár nap múlva végzünk. De akkor már a napraforgó elejét lehet szedni. A kender vágásához is kezdeni kell. Tehát munka van, de erő­sen megfogjuk a munka végét, hogy most is bebizonyítsuk, nem­csak legyőzni, de megsemmisí­teni is van erőnk az ellenséget. Orosz Imre, a füzesgyarmati »Vörös Csillag« tsz igazgatósági tagja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom