Viharsarok népe, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-06 / 183. szám

2 _ VíUaisaiak Hé^t 195a augusztus §., esüiőrfölr A szovjet kormány jegyzéke az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányához a külügyminiszterek tanácskozásának összehívásáról Moszkva. (TASZSZ) Július 15-én a Szovjetunió washingtoni, len'lőni és párizsi nagykövetsége megkapta az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország jegyzékét az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió külügyminiszterei tanácskozásának összehívására vo­natkozóan. Augusztus 4-én a Szovjetunió külügyminisztériuma eljuttatta a szovjet kormány válaszjegyzékét az Egyesült Államok, Nagy-Bri­tannia és Franciaország moszkvai nagykövetségének. . A szovjet kormány 1953 augusztus 4-i jegyzéke A szovjet kormány július 15-én megkapta az Egyesült Államok kormányának jegyzékét és ezzel egyidejűleg Anglia és Francia- ország jegyzékét, amiből látható, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország külügyminiszte­reinek júliusi washingtoni érte­kezletén elhatározták az említett három hatalom és a Szovjetunió külügyminiszterei tanácskozásá­nak összehívását. Emellett a jegy­zékek közölték a három miniszter által javasolt napirendet és az Egyesült Államok, Anglia, Fran­ciaország é-i a Szovjetunió külügy­miniszterei tanácskozása összehí­vásának időpontját. A fent elmondottakból követ­kezik, hogy az Egyesült Államok, Anglia- és Franciaország külügy­miniszterei a nemzetközi szoká­sok ellenére előzetesen külön ta­nú .mányoz iák a négy hatalom külügy mi.. i,z. erei tanácskozásá­nak kérdéseit, a Szovjetunió kép­viselőjének részvétele nélkül. Ezt a helyzetet nem lehet rendbenlé- vőnek elismerni. Sőt, mi több, es nyilvánvalóan ellentétben áll a külügyminiszterek tanácskozásai­ra vonatkozólag fennálló meg­állapodásokkal. Ezenkívül a há­rom külügyminiszter összebeszé­lése negatív hatással lehet a négy hatalom külügyminiszterei ta­nácskozásának egész menetére. Ez a következtetés adódik — termé­szetesen — abból, hogy e ta­nácskozás három részvevője már jó előre külön egyezményekkel megkötötte a maga kezét, meg sem próbálva megvalósítani, amint ez korábban többször történt, az égető nemzetközi kérdések min­dennemű külön kötelezettségtől mentes és nem korlátozott megvi­tatását. A jelenlegi nemzetközi körül­mények között a hatalmak ta­nácskozásának nagy jelentősége van a vitás nemzetközi kérdések rendezése szempontjából. Most, amikor a békeszerető ál­lamok erőfeszítései lehetővé tet­ték a koreai háború befejezését, a fegyverszünet megkötését, ked­vező feltételek jöttek létre a nem­zetközi feszültség enyhüléséhez. Természetesen a feladat sikeres megoldása az összes békeszerető nagy és kis államok erőfeszíté­seitől függ. A béke és a nemzet­közi biztonság fenntartásáért azonban a felelősség mindenek­előtt — amint az Egyesült Nemze­tek Szervezetének alapokmányá­ból kitűnik — az öt nagyhatalom­ra — az Amerikai Egyesült Álla­mokra, Angliára, Franciaország­ba, a Szov jetunióra, a Kínai Nép- köztársaságra — hárul. Ennek a körülménynek semmikévé.ele nem felelne meg a béke és a nemzet­közi bizto nság fenntartása és megszilárdítása érdekeinek. Más­részt valamilyen különös jelentő­séget tulajdonítani az olyan ese­ményeknek, mint a június 17-i berlini fasiszta kaland, amely külföldi bérencek és bűnöző ele­mek kezének műve volt, annyit jelent, mint illúziókat táplálni ód elvonni a figyelmet a valóban fontos és a nemzetközi kapcso­latok tisztázása szempontjából pozitív jelentőségű tényekről. Tekintettel a fent kifejtett megfontolásokra, a szovjet kor­main amellett foglal állást, hogy a kü’ügvminiszterek tanácskozá­sán tárgyalják meg azoknak az intézkedéseknek kérdését, ame­lyek elősegítik a nemzetközi fe­szültség általános enyhülő ét, be­leértve a fegyverzet csökkentésé­nek kérdését és azt, hogy idegen államok területén ne engedélyez­zenek külföldi katonai támasz­pontokat. Emellett nem szabad kizárni annak lehetőségét, hogy a tanácskozáson megtárgyalják, mi­lyen összetételben kell megvitatni a nemzetközi viszonyok ilyen vagy olyan problémáit. Az említett kérdések megvizs­gálásának szükségességét nemcsak az európai helyzet diktálja. Isme­retes, hogy az ázsiai országok helyzete, fontos, időszerű problé­máik — magukra vonják a nem­zetközi körök figyelmét. Ebből szintén az következik, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésé­re irányuló intézkedések kérdé­seinek megvitatásában elengedhe­tetlen a Kínai Népköztársaság részvétele. A nagy kínai nép, — amely a Kínai Népköztársaságban egységesebb és összeforrottabb, mint valaha — most teljesen in­dokoltan követeli törvényes jo­gainak visszaállítását az összes nemzetközi ügyekben és e kér­dés halaszthatatlan megoldása fontosságának lebecsülése szintén nem szolgálná a béke és a nem­zetközi biztonság megszilárdítá­sának érdekeit. A szovjet kormány az Egyesült Államok kormányának július 15-i jegyzékével kapcsolatban kifejeli beleegyezését abba, hogy a m> niszterek tanácskozásán megtár­gyalják a német kérdést. A július lő-i amerikai jegyzékben azonban épp úgy, mint a három külügymi- nisztar washingtoni tanácskozásá­ról kiadott közleményben is, a né­met kérdés tényleges megvizsgálása 1 uelyett az egész dolgot valójában a múlt év szeptember 23-i ame­rikai jegyzékben foglalt javaslat megismétléséle korlátozzák, figyel­men kívül hagyva Németország alapvető problémái megoldásának elengedhetetlen fontosságát. Mint ismeretes, a német nép min­denekelőtt az olyan kérdések meg­oldásában érdekelt, mint Német­ország nemzeti egyesítésének meg­valósítása és a békeszerződés meg­kötése. Az ez év július 15-i ame­rikai jegyzék azonban, hivatkozva a szóbanforgó alapvető kérdések megoldásának elengedhetetlen fon­tosságát szintén figyelmen kívül hagyó 1952 szeptember 23-i jegy­zékére, éppen Németország ez alap­vető kérdéseinek megoldását kerüli meg. Az Egyesült Államok kormányá­nak július 15-i jegyzéke Németor­szág alapvető kérdéseinek megol­dását az össznémet választásokra vonatkozó javaslattal, magát a vá­lasztások kérdését pedig — a múlt év szeptember 23-i amerikai jegy­zék értelmében — külföldi áha- rnok képviselőiből álló, úgyneve­zett semleges bizott ság a lan it ásóra vonatkozó javaslattal ereiéi fel, az­zal, hogy ez a bizottság »vizsgála­tot folytasson a választások meg­tartásához szükséges feltételek megteremtése céljából.« A kifej­tettekből az következik, hogy az Egyesült Államok július 15-i jegy­zéke nemcsak, hogy nem tűzi cél­jául Németország alapvető kérdé­sei megoldásának elősegítését, ha­nem az ügyet hosszadalmas tárgya­lások útvesztőibe viszi: kivizsgál­ják-e, vagy nem Németország hely­zetét. ilyen, vagy olyan külföldi államok képviselői, hogyan és mi­ért végezzek mindezeket a német nép szempontjából lealázó »kivizs­gálásokat« és hasonlók. Az ilyen kérdésekkel kapcsolatos szükségte­len és meddő tárgyalásokon kívül egyebet nem is lehet várni az ilyenfajta javaslattól. Mindez meghatározza a szovjet kormány magatartását az Egyesült Államok kormányának említett ja­vaslatával kapcsolatban. A szovjet kormány véleménye saermt ez a javaslat nemcsak nem segítheti elő Németország egyesí­tését és demokratikus össznémet kormány alakítását, valamint a Németországgal való békeszerződés megkötését, hanem azt eredmé­nyezi, hogy Németország továbbra is nyugati és keleti részre szét­tagolva marad, továbbra is elhú­zódik a békeszerződés megkötése. Ezzel egyidejűleg intézkedések tör­ténnek Nyugat-Németország remi­litarize lására, amelynek veszélyével feltétlenül számolniok kell Európa bókeszerető népeinek, de különösen a szomszédállamoknak. Ha mindez Adenauer bonni kormányával foly­tatott összeegyeztetett tanácskozás mellett történik — amint arról a július 15-i jegyzék szól — ak­kor ez csak végérvényesen meg­ingathatja a német nép bizalmát az ilyen kormánnyal szemben, nem is beszélve Európa más népeiről. A szovjet kormány tekintet nél­kül az Egyesült Államok kormá­nyának július 15-i jegyzékével kap­csolatban fent kifejtett megfontolá­sokra, nagy jelentőséget tulajdonit annak, hogy a hatalmak közösen megtárgyalják a német kérdést. Emellett reméli, hogy a német kérdés ilyen megvitatása lehetővé teszi azoknak a megfelelő kérdé­seknek mindenoldalú megvitatását, amelyek Németország egységének helyreállítására vonatkoznak és amelyek a német békeszerződés kérdésének megoldásával együtt hozzájárulnak majd az európai béke megszilárdításához. A szovjet kormány a kifejtet­tekből kiindulva javasolja: Tárgyalják meg a külügymi­niszterek tanácskozásán a fent kifejtettek figyelembevételével a nemzetközi feszültség csökkenté­sét szolgáló intézkedéseket; Vitassák meg a tanácskozá­son a német kérdést, beleértve Németország egysége helyreállí­tásának és a békeszerződés meg­kötésének problémáját. Ami az osztrák szerződést il­leti, a szovjet kormány e kérdés­sel kapcsolatban álláspontját kiJ* fejtett-e az Egyesült Államok, An­glia és Franciaország kormányá­hoz július 30-án intézett jegy­zékében. Magától értetődik, hogy a német probléma megoldásában lehetséges sikerek elősegíthetik az osztrák kérdés megoldását is. A szovjet kormány hasonló jegyzéket küld Anglia és Francia* ország kormányának is. Párt és pártépítés II nehézségek legyőzésével biztosította a békéscsabai Városi Pártbizottság a hallgatók helyes kiválogatását Mint minden munkában, az ok­tatásnál is a helyes határozat vég­rehajtása az ellenőrzéstől függ. Nem elegendő az sem, hogy a ha­tározat végrehajtásának módját ér­tekezleten megtárgyalják. Mindez kárba veszhet, ha nincsen meg­felelő ellenőrzés, ha menetközben nem nyújtanak segítséget a fel­sőbb szervek annak gyakorlati meg­valósításához. Az oktatási év előké­szitéréhez a csabai elvtársak is úgy készültek fel, hogy írásban, szó­ban ismertették a politikai képzés jelentőségét a pártszervezetek ve­zetőivel, de a végrehajtás ellen­őrzését «Ihanyagolták. A termelés feladatainak végrehajtása közben nem találták meg a módját annak, hogyan lehetne e feladatot is sike­resen megoldani. Például az okta­tási bizottságok megalakultak, de probléma volt, hogyan végezzék munkájukat az oktatási bizottságok Üzemekben, havbntatottan is, folyt hallgatók kiválogatása, de a tszcs-kben és területi pártszerve­zeteknél , sehogy se haladt a kiválo­gatás. A Városi Pártbizottság nem nyugodott bele. Kacsala elvtárs pél­dául, a propaganda* osztály politi­kai munkatársa, javaslatot tett. Mégpedig: a tezcs-ben a nagy munkák közben ő úgy látná helyes­nek a hallgatók kiválogatását, hogy az oktatási bizottságok munkahelyükön keressék fel az elvtársakat és a pártonkivüli dolgozókat. így kevesebb ember kapcsolódik ki a termelésből. Az elbeszélgetést öt­hat dolgozóval, estefelé, meg is le­het ejteni. E javaslat gyakorlati megvalósí­tása hozta meg azt az eredményt, hogy például a »Kossuth« tsz-ben fOO, a többi t-szes-ben pedig 50—60 százalékos volt a hallgatók kivá­logatása a hét elején, összességében az egész város területén {Jódig 90 százalékos. A Ruhagyárba»!, a Szer­számforgácsoló üzemben és a Tég­lagyárban pedig befejezést nyert a kiválogatás. Ugyanakkor a Városi Pártbizott­ság ellenőrizte azt is, hogy a hall­gatókkal való elbeszélgetés meg­történtre, Ezt a gyakorlatban úgy hajtották végre; megkövetelték, hogy az oktatási űrlapra az elbe­szélgetés alkalmával vegyék fel a hallgatók személyi adatát. Mikor ezt megkapta a propagandaosztály, az aktíva kivett magának egy páí nevet és felkereste a hallgatót munkahelyén, elbeszélgetett vele. így tudták meg például azt, hogy Fájó György-, nevel valóban elbeszélgetett a Ru-t hagyárban az oktatási bizottság. Es azt is megtudták, hogy Fajóná elmondta az oktatási ..bizottság előtt, ő a tavalyi tanulmányai alapján elég erősnek érzi nnnvuS arra, hogy most a Bolsevik Párt történetének másodéves tanfolya­mán képezze magát tovább. így tud a Városi Pártbizottság arról is, hogy a »Kossuth« tszcs-ben az egyik elvtárs azt mondotta: Igaz, idős vagyok, de az elsőéves ok­tatási anyag tanulmányozását el bírom végezni. Még 6ok más példa igazolja, hogy a hallgatók kiválogatásának helyes módját a békéscsabai Vá­rosi Pártbizottság megtalálta, ami bizonyítja; a nehézségek láttán nini megijedni kell, hanem le kelt azo­kat győzni. • Szuia Imre. Eleken a kultúr agitáció segíti a feladatok végrehajtását tCséflíí'épek zengi*, inov.1 be a határt, Csépelik a bö termésű gabonát. Versenyben van nyolc gép mimten munkása. Most az első Löiincz Péter brigádja.» Eleken szállt a rigmus előbb vasárnap a tanácsülésen, aztán a hangoshíradóban és kinn a csép­lőgépeknél a rigmus-brigádok aj­káról. De nemcsak ez az «gy, hanem 14 strófa, hogy minél többnek jusson, minél többen értsenek belőle. Ha'Hassunk csak még meg néhányat belőler Megdicsérjük «Pelöfléks csoportját. Munkájukat sokan meg is csodálják, Tíz nap atatt fejezték be a/, aratási, s a hordáffc Géptől teljesítették a bt adást. Mögöttük még két csoport is vetekszik; «.Kiss Ernöék» a «Rákóczit» előzik, Gergely bácsi szervezze meg jobbam a munkát, Ne hagyja, hogy «Kispipásék» lehagyják. itt meg kell állni, hogy né­hány szóval bemutassuk azokat a termelőszövetkezeli csoportokat, melyekről a rigmus szól. Dicsérjék őket ezek az újságban írt sza­vak is egész megyénk előtt. Kezd­jük a Petőfivel». Egyes típusú csoport. Negyvenöt tagja egy aka­ratú, szorgalmas munkával ha­mar learatott, behordott, s kol­lektiven közvetlen a cséplőgéptől maradéktalanul teljesítették első­nek a községben beadási köte­lezettségüket: Közvetlen a «Pe­tőfi» tszcs után a «Kiss Ernő» I-es típusú tszcs. Negyven tagja (akiket tréfásan «Kispipáséknak» neveznek) is teljesítette beadási kötelezettségét. Előre kiszámol­ták, hogy mennyit kell beadni egy-egy tagnak, s az egészet ki­mérték és augusztus 1-re be is szállították a géptől. A «Rákóczi* is l-es típusú tszcs. Munkában és az állammal szembeni köte­lezettség teljesítésében ennek a csoportnak is egyakaratú a 140 tagja. A fentiek és ezenkívül még két egyes típusú tszcs-nek tagjai­val együtt az egyénileg dolgozó parasztokat is hozzájuk számítva, Eleken 795-en vannak olyanok, kiknek egyénenként kell teljesíte- niök beadási kötelezettségüket. Ezek közül 488-an csépeltek el és 9 kivételével, valamennyien a cséplőgéptől közvetlen teljesítették beadási kötelezettségüket A hátralékban lévő 9 dolgozó paraszt sem azért nem teljesített, mintha nem akarná, hanem az­ért, mert abban a tévhitben rin­gatják magukat, hogy ami késik, az nem múlik. Balogh Ferenc 13 holdas dolgozó paraszt például annyira belefeledkezett a lörek- hordásba, hogy nem tudott időt szakítani az állammal szembeni tartozásának a beszállítására. No, de azért van a községben hangoshíradó, meg csípős karika-

Next

/
Oldalképek
Tartalom