Viharsarok népe, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-30 / 203. szám
1953 augusztus 30 , vasárnap l/iUaisaialt Hépt §ark‘xki eUisiivs tiiltclje^íícttc éves tervét és 50 százalékos béremelésben részesül Sariczki László elvlársat, a mezőkovácsházt: gépállomás traktorosát jó munkájáról ismerik a községben. Ez év februárjában keni t a gépállomásra, abban az időben, mikor megjelent a minisztertanács határozata, hogy az évi normát túlteljesítő trakto- torosok 50 százalékos béreme- lésben részesülnek. A határozatot én is olvastam De akkor nem is gondoltam arra — mondja .most boldogan, — hogy néhány hónap múlva én is ezek közé a traktorosok közé tartozom. Mint ,új ember, a gépállomáson azon igyekeztem, hogy jó munkám során megnyerjem dolgozótársaim bizalmát. ■ Ez sikerült is Sariczki elvlárs — szólt közbe az egyik traktoros. v — Hit igyekeztem jól végezni n munkám. Ebben nem voltam egyedül. Segítettek. Pacsika elv- társ, a mezőgazdász többször beszélgetett velem, biztatott, ha igyekszem, én is túl tudom teljesíteni az éves tervet. A jónak én sem vagyok az elrontója. Tudtam; jó munkám során nemcsak munkatársaim bizalmát, de keresetem növelését is elősegítem. Mikor későn mentem haza a munkából, az asszony azzal fogadott, hogy Zelenák András szomszédunk, aki a medgyesegyházi gépállomáson dolgozik, korábban jár haza, az «igyekszik» a családjához. Elmondtam lerveim feleségemnek, hogy mire törekszem, ő is megértette. Legtöbbet a magyarbán- liegyosi «Dózsa» tsz-ben dolgoztam. Megszerettem a közösben lévő munkát, láttam eredményeiket, én sem gondolkoztam hát soká, július hónapban én is beléptem közéjük; tsz-lraktoroslettem. Nem bániam meg. Kilencvenhat munkaegységemre terményt kaptam, 7 mázsa búzát, egy mázsa árpát. A családom részére kis híjján, megvan a fejadag. Munkaegységeimet zárszámadásig még kiegészítem 200-ra. Lesz gabonám a fejadagon felül is. Nem lesz nehéz, mert augusztus 20-án túlteljesítenem évi tervem és most én is 50 százalékos béremelésben részesülök. Ez növeli a keresetem. Eddig egy kát. hold szántás illán 0.70 munkaegység járt, most 1.5-et kapok. Sariczki elvtársat nemcsak munkatársat, de azok a dolgozók is megszeretlek, ahol megfordul a G 35-ös traktorával. Úgyszintén a rn agy a r b á 11 hegy e s i «Dózsa» tsz tagjai is, ahol munka után mindig módot talál arra, hogy elbeszélgessen a tagsággal. Párttaghoz méltóan végez közöttük népnevelőmuukát. Elbeszélget velük a kormányprogramul jelentőségéről, ismerteti az újságban is megjelent határozatokat. Példamutatóan dolgozik, ezért érdemes követni. Szervezetlenség gátolja az őszi betakarítást a békési „Vörös Csillag“ tsz-ben A békési »Vörös Csillag« tere melőszövetkezet a községben első-1 nek teljesítette beadási kötelezett- Bégét. Határidőre végeztek a csép- léssel is. Az aiatás, cséplée befejezésével azonban nem s/.ünt meg a szövetkezetben a munka. Az őszi 'kapu-/ nők időlxui való betakarításával, be-/ »dósával sem maradhat le a szövetkezet. Közben biztosítani kell a közös állatoknak a takarmányt is. Az őszi betakaiitást csak úgy tudják időben és jól elvégezni., ha már most felkészülnek, előre megszervezik a munkát. Ezzel bi-t W bony a tsz igen elmaradt. - A nap-, raforgó, répa szedését is meg kel-, lene kezdeni. — »Kevés a-munkán erő, — mondják egy néhányan a tagok közül. — Lassan tudunk ha-/ ladni.« Pedig nem a munkaerő ke-i vés, hanem szervezetlenség hátrál-* tatja a munkát. Nehéz megmondani, mikor volt a szövetkezetben brigádértekezlet. — »Nem jönnek össze- a -tagok — mondja a biigádvezető — nem tudjuk megtartani hetenként a brigádertekezlatét.« így nem is ér-í tékel ik az elvégzett munkát, nem beszélik meg a következő feladatokat A munka értekezlet reggel, vagy ebéd idő alatt szokott megtörténni., Kk a munka rovására megy, mert megtörtént már, hogy reggel nem tudtak korán hozzákezdeni a mun-/ kához, mert nem tudták, mit kell aznap elvégezni. A brigádgyülések megtartása azért is fontos lenne, mert a brigádvezető résztvesz az igazgatósági ülése/ iv 8 a megbeszélt tennivalókat továbbadná a brigád tagjainak. A tavaszi növényápolásnál már a tsz-Iagjai i, szennyesen /meggyőződhettek; érdemes a területet egyénekre is felosztani, mert a családtagok igy jobban bekapcsolódnak a munkába. Sok tagot lehetne felsorolni, akiknek családtagjai ennek nyomán jártak ki munkára. így például: békési Fe-/ ronc, Kovács András, Szűcs László, Szabó Gábor, Varga Pétéi- családtagjai. De a kendervágáKészítsünk minél több silótakarmányt Az elmúlt esztendő aránylag gyenge takarmánytermése mindenkit meggyőzhetett arról, hogy mit jelent télen az állatok számára a silózott takarmány. Silózással a zöldtakarmányok olyan erjedési folyamaton mennek keresztül, mely nedvességtartalmukat megőrzi és mindemellett nem romlanak el. A nedvességtartalom mellett az egyéb táp- myagok is konzerválódnak (amik a száradás esetén elpusztulnának), sőt a takarmány az állatok számára sokkal emészthetőbb tesz. Ez utóbbi különösen emeli a silótakarmány értékét. Silózásra felhasználhatjuk a lcukoricafattyút, tök- és dinnye- indát, a zöld burgonyaszárat, a napraforgó tányérját, répalevelet, répakoronát, zöld paradicsomszárat, zöld rizsszalmát, sást, tsenge nádat, a nem mérgező gyomnövényeket, zöldséghulladékokat. Silózható természetesen az összes zöldtakarmány, a silókukorica, a cukorcirok, a napraforgó, csalamádé, a muhar, a köles. Az erősen lédús takarmányok nedvességtartalmát a gabonafélék törökje csökkenti a silózásnál. Általában ügyeljünk arra, hogy a silótakarmány tápanyagtar- falma vegyes legyen. A nedvességtartalom a felszecskázolt takarmányban mintegy 60—70 százalék legyen. A szárazabb takar- nányok nedvességtartalmát nedves répaszelettel, vagy egyéb erőien lédús takarmányokkal, esetleg vízzel pótoljuk. Az erjedést a ■ukortartalom segíti elő. Éppen ezért kevés cukortartalmú _takar- nányoknál mintegy egyharmad ré zben magas cukor artalmú zö'd- akarmányokat (cukorcirok, silókukorica) kell a silózandó növé- lyekhez keverni. Ennek hiányában minőién mázsa zöldtakarmúny- ra négy-ötszörös hígításban 2-3 kiló melaszt kell locsolni. Á silókat a megtöltés előtt fertőtlenítsük 5 százalékos mész- ddattal. A íöldsilókból a szokásos korhadó, bomló anyagokat takarítsuk ki. Ugyancsak a földsilók oldalait és alját béleljük ki lőrékké', ez a levegő beszivárgását megakadályozza. A szükséges erjedésen a silótakarmány kb. 40 nap alatt négy keresztül és ekkor felbontható. TTIT Agrártudományi Szakosztály. son már bandában dolgoztak. A bundában való munka leplezi a hanyagul dolgozókat, de a családtagok sem vészük ki úgy a részüket a munkából. Kiss And- rásnó például eddig rendesen ki- jáit dolgozni, most már a betakarításból nem igen veezi ki a részét. A bandában végzett munka a fegyelem rovására is megy Elmaradnak egyesek igazolatlanul/ a munkából, meit nem éráik a személyes felelősséget a terület betakarításáért. Már számtalan példa bebizonyította gyakorlatilag is: a termelő- szövetkezeti gazdálkodás alapvető szervezeti egysége a brigád. Ha a szövetkezet előre akar jutni, szigorúan kell ügyelni arra, hogy állandóan egységben maradjon, lie- bizonyitolta az idén néhány sz.óp eredmény a »Vörös Csillag« tfiz- ben is; mennyire fontos a közös munkában a jó munkafegyelem. Nem az a fegyelem, amit az urak követellek a napszámostól és cselédtől, hanem a szövetkezeti tagoknak, a közös föld szorgalmas gazdáinak öntudatos fegyelme, felelősségérzete. Persze nem könnyű minden embert ilyenné nevelni, de ez a feladata a pártszervezet vezetőségének, minél több ilyen, ember legyen a »Vörös Csillag« tsz-bon is. Az újkígyósi „Új Élet“ tsz dolgozói többet akarnak termelni az új gazdasági évben Mindössze kél hete dolgozik Ráez Ilona mezőgazdász az új- kígvósi «Uj Élet» t ermel őszöve t- kezeiben. Rövid idő alatt több hiányosságot tapasztalt a szövetkezetben. Például a sertések etetése nem kielégítő, mert a takarmányadag kevés. Húsz darab mangalica tenyészkocából már 17 lefialt. A malacok fejlődése veszélyeztetve van azáltal, hogy csak 30 dekagramm abraktakarmányt kapnak az anyakocák. Legalább 1.5 kilogrammot kellene nekik adni naponta. A vezetőségnek sokkal nagyobb gondot kell fordítani az állatállományra. — Pedig takarmány van bőven — mondja Gedó Béla növénytermesztési brigádvezelő —, hiszen árpából 17 mázsa 80 kilogrammot. termeltünk holdanként. A jövő évben még többet akarunk. Aztán 86 hold kukoricát négyzetesen vetettünk, 30—35 mázsás átlagtermés mutatkozik. Ebből is jut a tagságnak és még az állat- állománynak is lesz elegendő. A brigádközpontban mikrofon szórakoztatja ebédszünetben a dolgozókat. A kertészeti brigád dolgozói paprikát szüretelnek. 40 50 dekás paprikák vannak, Irat. holdanként körülbelül 160 mázsás termésük lesz. A trágyakihordással még délben sem állnak le. A dolgozók minden percet kihasználnak. A szabadkígyósi gépállomás két vontatót biztosított a trágyakihordáshoz. A csoport 8 fogata is ugyancsak dolgozik. A szövetkezet vezetősége úgy tervezte, hogy 80 holdat trágyáznak és azonnal le is szántják, mert csak így ér valamit 8 trágyázás. Eddig 40 holdon végezték el ezt a munkát. Men- gyán András felelős vezető és Zsótér Mátyás munkagépkezelő 12 J órás műszak alatt 6.5—7 hold földet szántanak fel előhántós ekével. A csoport tagsága lelkes munkáját áthatja ezévi munkájúit eredménye. De beszéljenek inkább a számok. Munkaegységenként 4 kilogramm búzát, 1 kilogramm árpát, 2.5 kilogramm szénát és előreláthatólag 8 kilogramm kukoricát osztanak. Ezért dolgozik lelkesen Nagy András «Ívtárs is, akinek 495 munkaegysége van. 18 mázsa 80 kiló búzát, 495 kilogramm árpát, 12 mázsa 37 kiló szénát és körülbelül 34 mázsa kukoricát visz haza. A háztáji gazdaságán 20 mázsa burgonya és 18—20 mázsa kukorica termett. De hasonlóan lesz ez Gedó elvtársnál is, akinek 378 a munkaegysége ebben az évben. Amikor megkérdeztük tőle, hogy mi a véleménye a nagyüzemi gazdálkodásról, azt felelte: «Hát nem azért szereztünk mi 400.000 forintos oszthatatlan alapot, hogy hallgassunk az ellenségre s itthagyjuk a szövetkezetét. Nálunk az egész tagság, aki becsületesen dolgozott, szilárdan kiáll a nagyüzemi gazdálkodás mellett. Mi inkább azon gondolkodunk, hogyan tegyük még szebbé életünket a többtermcléssel.» Vádi Antal, Gyula, járási tanács mezőg. oszt. agropropagandistája. Újabb belépőkkel is erősödnek termelőszövetkezeteink A népi államunk biztosította sokoldalú segítség és-kedvezmény nyomán termelőszövetkezeteink tagjai ebben az évben magas jö védelemhez jutnak. Megközelítik, vagy elérik a középparasztok életszínvonalát. A magasabb jövedelem láttán, a mezőhegyesi «Szikra», «Táncsics», «József Attila», a szarvasi «Bem József» és más termelőszövetkezetek tagjai visz- szavonták azt a kérvényt, amelyben előzőleg termelőszövetkezetük feloszlatását kérték. Számos termelőszövetkezetben máris több dolgozó paraszt kérte felvételét. Uj tagokkal erősödik az orosházi «Uj Élet», az orosházi «Október 6», a vésztői «Béke», a csorvási «Uj Élet» és az okányi «Uj Élet» termelőszövetkezet, Az orosházi «Béke» termelőszövetkeA nagyobb végcxxiik el az Az eddigi gyakoi inti tapasztalatok szerint az jstállótiágyáuok a, nyár végén (július-augusztus) és az ősz ©lején (szeptemtrer-október) való kihordása a logiuogfelolőbb, inéit igy a fagyok beálltáig a trá" g-ya összeérése a talajjal biztosítható. Jövőévi nagyobb terméseied- méüyeink biztosítása érdekében tehát a rendelkezésünkre álló ista 11 üt l ágyát az őszi mélyszántás/ előtt l;i ke l hordani a földekre és alá kell szántani. Az i~t.il étvágyával nemcsak tápanyagot yiszünk. a talajba, hanem javítjuk a talaj szerkezetét is. Ezért elengedhetetlenül szükségéé, hogy állami gazdaságaink, terme- lőszövetkezateink és egyénileg dolgozó p u'asztjaink az ősz folyamán minél nagyobb földterületet meg- ti ágy ázzanak. Az istálló trágyában minden tápanyag megtalálható, nmite a növényeknek szükség© van termésért őszi trágyázást és az elhasznált tápanyagot, a ta-, lajerő ii&ntartásának fokozását, a talaj tartós morzsalélios szerkezetét, víz- cs tápanyag-szolgáltató képességét a megfelelő szerves istállótrágya adja meg. A növények igényei általában különböznek az istái létlágyával szemben, azért arra Íréit törekedni, hogy azok alá a növények: alá trágyázzunk elsősorban, melyek azt meghálálják, például o, kapásnövények. A szakszerű őszi istállótrágyázással például cukorrépából 80—100 mázsával több termést érünk el, kukoricából 8—10 mázsával, búzából, árpából 3—4 mázsával többet holdanként. A szántóföldre kihordott trágyát nőin szabad a táblán kupacokban hagyni, hanem azonnal széjjel kell szórni, igy egyenletes lesz a növény kikelése, fejlődése. zetbe Tóth Benedek Sándor háti oro holdas,. az «Uj Élet» Isz-lw pedig Gy‘. Kiss István kérte felvételét. Az okányi «Uj Élet* lszcs-be Csősz Mihály négy és félhoklas dolgozó paraszt kérte felvételét két családjával együtt. Csősz Mihály elmondotta, hogy az elmúlt évben még nem látta jónak a lermeiőszöveAkezelet. Most, mint egyénileg dolgozónak megtermelt az ezévi kenyérszük- séglete, azonban ruházkodni nem tud úgy, mint ahogy az egyes termelőszövetkezeti tagok tudnak az övénél magasabb jövedelmükből. Látja: ez a dolgozó parasztok boldogulásának útja Az I-es típusú szeghalmi «Egyetértés» tszcs-be tizenkettőn kérték felvételüket. A belépni szándékozók közötl van Dányi Pál 4 holdas, Csikós Gyula 4 holdas dolgozó paraszt, továbbá Banga Mihály, Czebe József, Bo- ruzs Sándor és Baranya János. Kormányzatunk sok kedvezményt biztosított az I-es tipusú termelőszövet kezeteknek is. A beadási kötelezettség 10 százalékos csökkentése révén Szíjártó Mihály, a szeghalmi «Egyetértés» tszcs tagja, aki 11 holdon dolgozott, tisztán 29 mázsa búzát vitt haza; 801) négyszögöl területen 100 mázsa cukorrépát termelt és három hold területről mintegy 90 mázsa kukoricához jut amelyből már semmi kiadása nem lesz. így szenvednek vereséget nap- mint nap fejlődésünk ellenségei, akik semilyen zavartkeltő kísérletekkel sem tudják a tényeket megváltoztatni.
