Viharsarok népe, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-30 / 203. szám

A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű renöefete az egyénileg gazdálkodó parasztok őszi termésű kapásnövényekből fennálló beadási kötelezettségének tíz százalékos csökkentéséről, valamint a gabonafélék és az őszi termésű kapásnövények forgalmi korlátozásának megszüntetéséről--------------------——_______________________________ \Jika%sa^k hifit _ 1 953 augusztus 30., Vasárnap Mindazoknak az egyénileg gaz­dálkodó parasztoknak, akik 1053. évi kenyér- és takarmánygabona- beadási kötelezettségüknek eleget tettek, az 1953. évre előírt kuko­rica, napraforgó-mag és burgo­nyabeadási kötelezettségét tíz szá­zalékkal csökkenteni kell. Ezl a kedvezményt meg kell adni azoknak az egyénileg gaz­dálkodó parasztoknak is, akik kenyér- és takarmánygabonabe­adási kötelezettségüket önhibáju­kon kívül nem tudták teljesíteni. 1953. augusztus 30-tól meg­szűnnek á búza, a rozs, az árpa, a zab, a kukorica, a napraforgó­mag és a burgonya forgalmával kapcsolatban érvényben lévő for­galmi korlátozások. A kukorica, a napraforgómag és a burgonya vagon tétéiben való szállításához engedély szükséges. A törvényerejű rendelet vég­végrehajtásáról a begyűjtési mi­niszter gondoskodik. A törvényerejű rendelettel el­lentétes rendeletek és jogszabá­lyok hatályukat vészük. A dolgozó parasztság döntő többsége kenyér- és .takarmány­gabonabeadási kötelezettségének közvetlenül a cséplőgéptől .elegét tett. Kötelezettségeinek gyors tel­jesítésével dolgozó parasztságunk ismét tanúbizonyságát adta ál­lampolgári hűségének, népi de­mokráciánkhoz való ragaszkodá­sának. A jó termésre tekintettel, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a termelőszövetkezetek s terme­lőszövetkezeti csoportok 1953. évi beadási kötelezettségét az összes terményekből és á’lati termékek-' bői már korábban tíz százalékkal csökkentette. A gabonabeadási kötelezeltség teljesítése soyán megnyit várni't beadási fegyelmet figyelembevéve, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa most újabb rendkívül jelentős kedvezményt ad mindazoknak az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, akik kenyér- és takarmánygabonabe­adási kötelezettségüknek ponto­san eleget lettek. A jó termés lehetővé teszi, hogy a termelők .csökkentett ku­korica-, napraforgómag- és bur- gonyabeadási kötelezettségüket, a gabona beadásához hasonlóan, időben és maradéktalanul telje­sítsék. KÜLFÖLDI HÍREK. LONDON. (MTI) A »Reuter« jelentése szerint Görögország* és Törökország magasrangú katona­tisztekből á'ló küldöttséget indít Jugoszláviába a titoista hadsereg szeptember közepén Zágráb köze­iéiben megtartandó hadgyakorlatára. O UJ-DELH1. (M'II) In din Card­in, Nehru . miniszterelnök leánya, aki a napokban érkezett vissza európai körutazásáról, a Szovjet­unióban sze vett benyonrá airól nyi­latkozva ki je'öntette, hogy a szov­jet népnek életbevágó érdeke a béke megőrzése. A szovjet nép bú­kévá gyét tapasztalhatta, bárhol is járt, akár egy iskolát vagy gyá­rat keresett fel, akár valamelyik szovjet-város utcáján járt. O BONN. (ADN) A »New York Times« egyik cikkében közti, hogy Washington megigéite az1 Adenauer kormánynak, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya a nyugatnémet zseldoshadseregnok leszállítja a szükséges nehézfegyverzetet, bele­értve 2360 páncélost is. Adenauer ígéretet kapott arra, hogy a nyugatnémet zsoldoshad­sereg 100.000 főt kitevő egyse-» geinek nn<elkezésére bocsátják az azonnali használatra kész egész felszerelést. Az egész hadianyag állítólag máris Németország terü­letén, Karlsruhe környékén van. O (MTI) Knovvland, az amerikai szenátus republikánus csoportjának vezetője, aki az elmúlt napokban Japánban tartózkodott, egy Tokió­ban mondott beszédében bírálta azt a »lassúságot«, amellyel Japán ka­tonai eiejét fejleszti. KnowUuid nyilatkozatában megfenyegette a japánokat, hogy »azoknak a nemze­teknek, amelyek nem akarnak új- raíegyverkezni, számolniok kell az amerikai segítség elvesztésével«. O A »REUTER« jelentése beszámol arról, hogy Washington és Ny.ugat- Virginia területén mintegy tízezer híradás! dolgozó szüntette be pén­teken a munkát, hogy támogassa az' Egyesült Államok hét másik álla­mában már sztrájkban álló sokezer hiradási dolgozó bérkövete'ését. A »Reuter« szerint csütörtökön este megszakadtak az amerikai hiradási dolgozók szakszervezete éf> a Chesapeake And Potomac Tele­phone Company között folyó tár­gyalások. LONDON. (TASZSZ) Az angol hadügyminisztérium a gyarmat­ügyi minisztériummal folytatott tanácskozás után elhatározta, hogy katonai erősítéseket küld Kenyába abból a célból, hogy fo­kozz^ a nemzed .felszabadná moz­galom elleni harcot. A közeljüVo- ben Kenyába küldik Colchcsler- bol a 49. gyalogos hrrgaddancíar törzskarit, Bernard-Castleból a northumbcrlandi királyi lövészek első zászlaját és Doverből az első királyi lövészezredet. Újtipusú, áthelyezhető betongyár épül a Szovjetunióban Moszkva. (TASZSZ) A Szovjet­unió Építésügyi Minisztériumában újfajta betongyártó-üzemet ter­veztek. Az új gyárban a beton- gyártáshoz szükséges anyagok adagolása gépi erővel, különleges szállító- és emelőberendezések se­gítségével történik. A gyár közvetlenül az építke­zés mellett helyezkedik el, gyor­san leszerelhető és más építkezé­seken ismét felállítható, mert szétszerelhető és teherautókon szállítható alkatrészekből áll. A kommunizmus lánglelkű harcosa (A. A. Zsdanov halálának ötödik évfordulójára) Öt évvel ezelőtt, 1948 augusztus 31-én halt meg Andrej A1 ikszandrovics Zsdanov, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam kiváló funkcionáriusa, a nágy Sztálin hű ta­nítványa és tehetséges munkatársa. Zsdanov 1896 február 26-án Mariupolban szü'etett. Atyja népiskolai taníe'ügyelő voít. Fiatal. korában belépett. a kommu­nista pártba és 33 éven át minden. elejét, . minden tehetségét a nép önzetlen szolgálatának szentelt©. Tántoiithatat'anul harcolt a marxi-lenini eszmék megva'ósitásóéit, a kommunizmus diada­láért. Az első világháborúban a hj-idseregben a katonák között for­radalmi kommunista propagandát és agitációt folytatott. Tevéke­nyen réezt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom elő­készítésében és megvalósításában. A szovjet hatalom megszi­lárdításáért vívott harcban a munkások, katonák és parasztok tömegeit a kommunista párt köré tömöritett©. Zsdanov 1924-től 1934-ig mint a goikiji kormányzósági bi­zottság, majd mint a kerületi pártbizottság titkára, a goikiji kerület pártszervezetét irányította, szenvedélyesen védelmezte a párt főirányvonalát a pirt és a nép ellenségei, — a trockis- ták, ainovjovisták, buliaiinisták elten, Itt aktívan bekapcsolódott a gazdasági épitésb© is. Mint lenini-sztálini típusú politikai funkcionárius minden erejével azért küzdött, hogy az egyszerű páitfunkeionáriusokat széles körben bevonja a legfontosabb poli­tikai és gyakorlati kérdésok megvitatásába, Zsdanov állandó kapcsolatot ta.tott a dolgozók legszélesebb tömegeivel és egész tevékenységében a pártnak abból a követelményéből indult ki, hogy a vezetőnek nemcsak tanítania ball a tömegeket, hanem tanulnia is kell tőlük. A púit XVI. kongresszusán (1930) Z--da.novöt a párt Köz­ponti Bizottsága tagjává választották. A XVII. páitkongiesz- szus után (1934) a Közpohti Bizottság titkára és a Politbüro póttagja, majd 1939-ban a tagja lett. 1934 decemberében, amikor Sz. M. Kirovót orvul megölték, a párt Zsdanovot Le- nmgrádba küldte, ahol tiz éven keresztül (1934—1944) az ot­tani pártszervezetet vezette. A leningrádi dolgozóknak a má­sodik és harmadik ötéves terv teljesítéséért vívott harcában el­ért hatalmas sikerek Zsdanov nevéhez fűződnek. Zsdanov a Nagy Honvédő Háború éveiben óriási munkát fejtett ki Lenin városa védelmének megszervezésében a német fasiszta hordák ellen. A Nagy Honvédő Háborúban aratott törté-' nelmi jelentőségű győzelem után Zsdanov nagy figyelmet for­dít arra, hogy valóra váltsa az ideológiai munka fejlesztéséi©, a szovjet nép kommunista nevelésén»,- a marxi-lenini elméleti kérdések kidolgozására vonatkozó párthatározatokat. Az irodalom, művészet és filozófia kérdéseivel kapcsolatos ragyogó háború utáni ’beszédei jelentős mértékben járultak hozzá a marxi-lenini elraé'ot továbbfejlesztéséhez. ^ SSSSüwpÄss Zsdanov a marxizmus-leninizmus nagy eszméjének egyik leg tehetségesebb propagandistája volt. Képességei' k háború utáni években bontakoztak1 ki. Mint a nt.ártdzirüuS egyik legkiválóbb elméleti tudósa, nagy1 mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a szovjet nép és a többi országok népei helyesen sajátít­sák el a lenini-sztálüii eszméket. Példás, újtípusú politikai ve­zető volt, aki helyesen hangolta ossz© a kommunizmus gyakor­lati építését a marxi elméleti kérdések eluié’yedő tanulmányozá­sával. Zsdanov, mint a nemzetközi munkásmozgalom egyik leg­tekintélyesebb vezetője nagy szerepet játszott a világ domokra- kus erőinek összekovácsolásában. "Felszólalásaiban é'esen megvi­lágította a nemzetközi helyzet., a nemzetközi forradalmi mozga­lom legfontosabb problémáit. Zsdanov sziláid elvhűeégével és a páit főirányvonalának tan- tori thatatlan megvéd©'mezősével a párt- és az egész szovjet nép őszinte szeleteiét és megbecsülését érdemelt© la. NEMZETKÖZI SZEMLE A német nép jövőjéért vívott harc fontos állomása volt az az eredményes tárgyalás, ame­lyet a szovjet kormány és a Né­met Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége a múlt hé­ten folytatott. A megállapodások­ban a szovjet kormány a jóváté­tel elengedésével és a hitelek biz­tosításával óriási anyagi előnyö­ket biztosít a német népnek. A moszkvai tárgyalások ered­ményei nemcsak a Német Demokratikus Köztársaság és egész Németországnak nyujtott újabb nagylelkű szovjet segítség­ről tanúskodnak, hanem újabb határozott lépést is jelentenek a német kérdés megoldása útján. Európa és az egész világ békéjé­nek kulcskérdése: a német kér­dés — mint Malenkov elvtárs a német kormányküldöttség tiszte­letére adott ebéden hangsúlyozta — ma így vetődik fel: «Németor­szág az európai béke és biztonság megszilárdítása rendkívül fontos tényezőinek egyikévé vagy egy újabb agresszió európai fő tűz­fészkévé válik-e? A két lehetsé­ges távlat közül, melyiket kí­vánja a német nép választani? Melyik utat akarja követni: a bé­ke vagy a háború útját, a nem­zeti egység vagy Németország széttagoltságának útját?» Kétségtelen, hogy a német nép — az Elba bármelyik partján él­jen is — béke útján akar ha­ladni. Az NDK népi kamarája a moszkvai megállapodást üdvözlő nyilatkozatában joggal jelenthet­te ki az egész német nép nevé­ben: «A német nemzet véget akar vetni hazája szélszakitotlságának, egységes, független, demokratikus és békeszerelő Németország meg­teremtésére törekszik és azt kí­vánja, hogy ezzel a Németor­szággal kössenek békeszerződést.» Ä Német Demokratikus Köz­társaságban gyűléseken jut­tatják kifejezésre örömüket a lelkes tömegek, Nyugat-Német­országban a dolgozók ízzóhangu­latú tüntetések során rokonszenv- vel üdvözölték a Szovjetunió kor­mányának és a Német Demokra­tikus Köztársaság kormánykül­döttségének megállapodásait. Az is kétségtelen azonban, hogy a .Nyugat-Németországiam ural­mon lévő klikk az imperialisták füttyszavára táncol és mindent megtesz Sírját létalapja: Német­ország kettészakítottsága fenntar­tásáért. Adenauer ismét «keresz­M* teshóborúról» ábrándozik... De mindenki tudja, hogyan végződött a bonni «Führer» előd­jének szovjetellenes «keleti had­járata». ” 7«gis — az agresszorok ismét háborús kalandokba akarják sodorni Németországot. Az Aden- uuer-kormány nem más, mint a mili tarizmus és revansizmus nyu- g;il németországi törzskara. Ez a háborús törzskar, — bármint is igyekeznek ezt leplezni — az atlanti tömb agresszív politi­kájának eszköze, és így mindent megtesz a német kérdés békés rendezésére irányuló erőfeszíté­sek megtorpedózására. A német nép azonban keresz­tülhúzhatja ezeket a számításo­kat. «Ha az egész rfémet nép azt akarja — mondotta Malenkov elv­társ, — hogy a német kérdést békés úton oldják meg, akkor semmi féle — sem óceánon túli, sem európai — agresszív erők nem akadályozhatják meg e nemes tö­rekvés valóraváltását. Németor­szág sorsa a német nép kezében van.» A német tudomány és technika igen magasszín vonalú. A német ipar igen fejlett, a német mun­kás, a német paraszt tehetséges, szorgalmas. Ibi a rémet nép min­den alkotó energiáját a tudós gondolatainak gazdagságát, a munkás építő kedvét és munka­lendületét — Németország felvi­rágoztatására, a lakosság életkö­rülményeinek javítására fordít­hatná, nem pedig — mint az el­múlt félévszázad folyamán — há­borúra, akkor, de csakis akkor, Németország egységes, békeszcrc- tő és demokratikus nagyhatalom­ként születhetnék újjá. A törté­nelem tanítja: csak n béke útján járó Németország foglalhatja el az őt megillető helyet a népek családjában. német nemzeti egység bé­kés helyreállítása, a függet­len, demokratikus, békeszerető Németország megteremtése — efelé a világos cél felé mutatott legutóbb az augusztus 15-i szov­jet jegyzék, majd pár nap ntulva a szovjet-német megállapodás minden sora. Éppen ez az a cél, amely legkevésbbé illik bele az imperialisták számításaiba. Nem véletlen, hogy a burzsoá sajtó — főleg a bonni kormánykörök sajtója — igyekszik eltitkolni a közvélemény elől a moszkvai tár­gyalások eredményeit, el akarja ferdíteni valódi értelmét. A bur­zsoá sajtó sem titkolhatja el azon­ban, mennyire gyenge a nyugati hatalmaknak a német kérdésben elfoglalt álláspontja. A «Wall Street Journal» című amerikai lap a szovjet-német megállapo­dást kommentálva, így írt: «A Kreml csapást mért német politi­w kánk egyik nagyon gyenge pont­jára. Világos, hogy politikánk a kettéosztott Németország megvé­désének eszméjén alapszik. Mind­az, amit tettünk vagy tenni aka­runk, ezen az erőfeszítésen ala­pul. Hivatalos nyilatkozatokban kifejezzük reményünket, hogy Né­metország egy szép napon egye­sül, tetteinkkel azonban ellent- mondunk ennek és ezt maguk a nemetek is tudják. Az oroszok nem hozhatnak fel ellenünk sem­miféle más érvet, amely jelentő- ségteljesebb lenne a németek szá­mára.» ár a burzsoá sajtó a szov­jet-nemet megállapodásokat általában igyekszik «csupán pro- pagandacélúaknak» feltüntetni, mégis egész sor józanabb burzsoá lap kénytelen beismerni, hogy ezek a megállapodások elősegítik a német kérdés megoldását. Elsősorban éppen ezért érzi né­pünk is magáénak a német-szov­jet megállapodást. A magyar nép megelégedéssel latja, hogy van már német földön is olyan erő — a Német Demokratikus Köztársa­ság, — amelytől idegen minden hódító szándék, amely nem a «Ilerrenvolk» hangját recsegteti felénk, hanem a kölcsönös meg­becsülés baráti hangján szól hoz­zánk, amely velünk egy csata­sorban áll ki a béke és a népek közötti barátság ügyéért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom