Viharsarok népe, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-04 / 181. szám

2 1*53 augusztus 4, kedd ViUatsaiöU. Hfyit Fárt és pártépítés ——————— # Több segítséget a tsz pártszervezetek munkájához, így tudják megszilárdítani a nagyüzemi gazdálkodást A termelőszövetkezetek és terme­lőcsoportok kommunistái taggyű­lést tartattak. Ezeken a taggyűlése­ken megbeszélték é6 megvitatták az elvtársak a soronlévő feladato­kat, a cséplés és tarlóhántás, va­lamint a .másodvetés gyors befeje­zését. Mélyrehatóan vitatták a nagy üzemi gazdálkodás megszilár­dításának módját és elhatározták, nevelő, meggyőző munkával meg­értsük a még’ ingadozó csoportta­gokkal, hogy milyen jelentősége van a kollektív gazdálkodásnak. Több taggyűlésen, mint például a sárkadi »Danin« tea-ben, elmon­dották az elvtársak, hogy a kle­rikális reakció és a kulákmesterke- dés több becsületes embert meg­tévesztett. — Ez a mi éberségünk hiányára mutat — mondotta Bo­ros elvtárs hozzászólása alkal­mával. A hordási munkái idegen munkaerővel végeztetjük, ami ökreinket még legeltetni já- raíjiik, pedig volna hozzá munkaerő, de laza a munka­fegyelem. A dolgozók egy jó része a csép­iéi megkezdésekor 8—9 óra felé sétált ki a munkahelyié, délután 5 óra felé pedig abbahagyta a mun­kát. Ezért kellett idegen munka­erőt felvenni a hordáshoz. Az elvtársuk helyesen látják a hibák okát, de hiányzik náluk a ha.-co-eág, a kommunistát jellemző öntevékeny meggyőző, nevelő munka. Ez a politikai képzettség hiá­nyából, az előrelátás hiányá­ból fakad és a tehetetlen ve­zetők hibájából. Szú szoros értelemben nincs párt­olót a tsz-ben. ..Egyik taggyűléstől d aliáil, toggy ülésig senki ’onl fog­lalkozik a páittag&ággal. Ez elsősorban a községi pártbi­zottság felelőtlenségére mutat. Da nem kisebb felelősség terheli a járási pártbizottságot sem. Meny­nyire eluralkodott a felsőbb szer­veknél e téren a felelőtlenség éa a nemtörődömség, azt abból is ineg lehet állapítani, hogy Szabó Károly párt titkár elvtársat, — aki gépész, — a gépállomás vezetői main a tsz-hez osztották be csé­pelni, hanem a község más terüle­tére. Bs ezt a községi pártbizott­ságon és a járási pártbizottságom is tudomásul vették. De Szabó elvtárs mulasztása sem kisebb. Még a taggyűlésen sem tartotta fontosnak a megjelenést. A pénteken est© megtartott tag­gyűlés szemléltetően mutatja, ha a feífcőbb szervek vezetői több gonddal, nagyobb fele­lősségtudattal végeznék a rá­juk bízott munkát, bizonyára felismerték volna, hogy a «Le­nin» tsz-ben megvan az a bá­zis, amely meg tudja szilár­dítani a uogymultú tsz egy­ségét. A lőkösházi »Május 1« tsz-ben tartott taggyűlés fa jól sikerűit. Az elv társak hozzászólásából ki­derült, hogy szivükön viselik a nagyüzemi gazdálkodást, a tsz megszilárdítását. -Határozatot hoz­tak a taggyűlésen, hogy a még ingadozó tsz tagokat meggyőzik, elbeszélgetnek velük. Elmondottál; a hozzászóló plvtáreak, hogy az el­lenség még olyan jót dolgozókat is megtévesztett, mint Vörös tag­ten,, oki évek óta lelkesen dolgo­zott, aki az építő munkában éppen úgy megállta a lielyét, mint bár-, mily más munkában. Sokat dolgo­zott a csoport fejlesztéséért. Sz­íriáig már több, mint 300 munka­egysége von. Az ilyen dolgozó­kat meg kell győzzük, ne.in volna hasznukra, ha az évek hosszú során kifejtett működésük gyümölcsét egyszerűen sutba dobnák — mon­dották. Éppen a már megtartott tag­gyűlések mutatják, hogy sok­kal erősebbek vagyunk, mint ahogy azt egyes rövidlátó párifunkciotiáriusok lát ják. Csáki elvtárs, a községi pártbi­zottság titkára itt is elkövette azt a hibát, hogy a tsz pártszer­vezet titkárának semminemű se­gítséget nem adott a beszámoló elkészítéséhez. Súlyosbítja még Csáki elvtárs felelőtlenségét az, hogy kezdő titkára van a tsz pártszervezetének. Több tevinelőesopoTtban az elő­készítés hiánya miatt: nem tudták megtartani a taggyűlést. Az ilyen helyeken e hó 4-én, kedden fel­tétlenül meg kell azt tartani. A taggyűlések előkészítésében a fel­sőbb szervek vezetői feltétlen nyújtsanak segítséget a titkári be­számolók elkészítéséhez. A be­számolóban feltétlenül szerepel­jen az, hogy mit jelent a 10 szá­zalékos kedvezmény a csoportnak, az esetleges víz- és jégkárból ere­dő beadáscsökkentés. Az is, hogy a csoportból kilépni akaróknak vissza kell fizetniük a 10 száza­lékos beadási kedvezményt ‘és amennyiben adóhátralékuk van az elmúlt évről, a kormány csak 50 százalékát engedi el nekik. Az ilyen és ehhez hasonló ked­vezmény fegyver az elvtársak kezében, amelyet, ha jól tud­nak forgatni, vereséget tudnak mérni az ellenségre és ez hoz­zájárul az ingadozás megszün­tetéséhez. Ünnepélyesen meoraylíottálc IV. Téaláklfi&ossót Bukarfest. Az »MTI« kiküldető tuuósitója jelenti: Vasárnap délután négy órakor a bukaresti »Augusztus 23« Stadion­ban megnyitották a IV. Vilógifjú- eági és Diák-Béketalálkozót. A 80 ezor félőhelyes stadiont zsúfolásig megtöltötték a meghívott vendé­gek, a román fiatalok, valamint1, a világ ifjúságának képvi&alőí. Négy óra előtt néhány perccel megjbbnt a dísztribünön Gheorgh© Gliea ighiu-Doj, a Román Népköz- társaság minisztertanácsának elnö­ke, Potru Groza, a Román Nép- köztúrsfleéig nagy nemzetgyűlése el­nökségének elnöke, valamint a Ro-i mán Népköztársaság miniszterta­nácsának számos tagja. Jelen vol- vik a megnyitáson sok or&zag bu­karesti diplomáciai képviseletének vezetői, valamint a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és a Nem­zetközi Diákszövetség vezetői. A dísztribünön helyetfoglalt a' román társadalmi, politikai és kulturá­lis élet számos kiváló képvise­lője is. Négy óra után néhány perccel száz haisona jelezte az ünnepségek kezdetét. Ezután bevonultak a sta­dionba a részvevő nemzetek kül­döttségei. A bejárón ót feltűnnek a disz- felvonulás zászlóvivői. Elöl óriási hófehér VIT-zászlót lenget a szél, majd az öt- nagyhatalom és a Ro­mán Népköztársaság zászlói kö­vetkeznek. Feltűnik a DÍVSZ hatalmas jol- vóiive és a Nemzetközi Diáksző- vetteg omblémája. Hő iddel ezután kékruhás ifjak jönnek a VIT-en részvevő nem­zetek zászlóival. A magyar zászló a negyedik sor szilién lobog. A zászlóvivők elvonulása után pedig megkezdődik a világ ifjú­ságának káprázatos felvonulása. Elöl Albánia küldöttsége halad vörös lobogóval, őket Algír kül­döttei követik, Argentina, Auszt­rália, Ausztria delegátusai követik őket. Belgium és Burma küldöt­tei után Bolivia, majd Brazília küldöttsége ér a dísztribün elé, majd Bulgária, Francia-Afrika, Chile küldöttei mennek el a dísz­tribün előtt. Fergeteges taps viharzik végig a stadionon, amikor megérkeznek a népi Kína kék-fehérruhás delegá­tusai. A kínai csoport élén egy ifjú óriási vörös selyemzászlót emel a magasba. Mögötte ismét zászlók közelednek Mao Ge-tung képével, majd kék béke lobogók emelkednek a magasba. Ahogy körülvonulnak a stadionban, hullámzik, arad min­denütt a taps. Ciprus, Columbia, Costarica, Cu­ba, Dánia, Egyiptom, Ecuador, Finnország, Franciaország, Arany­part, Anglia, Görögország küldöttei' vonulnak fel ezután. Tapsvihar tör fel a stadion minden oldaláról. Magyarország több mint ezerötszáz főnyi kül­döttsége vonul fel. Elöl Dénes Ist­ván, a DISZ főtitkára, Gosztonyi János, Kádas István, Hollós Er­vin és Petrák Lajos, a DISZ Központi Vezetőségének titkárai haladnak. Felettük hatalmas ma­gyar zászlót lobogtat a szél. Újabb é3 újabb tapsorkánt vált ki a szakszervezetek központi művészegyüttese, a kék-fehérru­hás lányok serege, a magyarok «VIT, VIT, hurrá!» kiáltásai. Delegátusaink felemelt kézzel tapsolnak és amerre elvonulnak, mindenütt tapsol kán üdvözli őket. Utánuk Izland, India, Icán, Ír­ország, Izrael, majd Japán vo­nul fel, amelynek küldöttei most vesznek részt első ízben a VIT-en. Már messziről árad a taps, ma­gasba emelkedik és sokezer kiál­tás száll együtt vele: Korea kül­döttei, a hősök népének delegá­tusai jönnek. Elöl fehérbe öltö­zött fiatalok a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság hőseit hozzák a vállukon. Zug a taps, olyan, mint egy orkán. Remeg tőle a levegő is és mindenki ezt kiáltja: «Béke!» Ezután Szíria, Libanon, Luxem­burg, Madagaszkár, Malájföld, Mexikó, Mongol Népköztársaság, Marokkó, Mozabiqü, Nepal, Hol­landia, Ujzéland, Nigéria, Norvé­gia, Pakisztán, Patet Lao, a Len­gyel Népköztársaság, Portugália küldöttei vonulnak. Minden nemzet küldöttei ha­tártalan lelkesedéssel, tapsorkán­nal, éljenzéssel üdvözlik a szovjet küldötteket. Sokan berohannak a pályára, összecsókolják a Kom- szomol delegátusait. Elöl a Szov­jetunió hatalmas címerét hozzák a komszomolisták, mögötte pe­dig a tizenhat köztársaság zász­lóit és a köztársaságok címereit emelik a magasba. Hatalmas hurrá kiáltás zúg fel, amikor a szovjet sportolók oda­érnek a tribünök elé. A magasba emelkednek a «Dinamó» és a «Lokomotiv» sportegyesületek zászlai. Az egész stadion egyemberként kiáltja: «Mir i Druzsba». Spanyolország, Szudán. Svéd­ország, Svájc, Nyugat-India, Tu- taisz, Törökország, Délafrikai Unió, az Egyesült Államok, Viet­nam küldöttsége vonul el a dísz­Testvéri szeretettel köszöntötték egymást Egy pár percig szünetel a munka a vasútvonal mentén levő földeken, mikor a vonatok hosszú sora fut el a munkát végző dolgozók előtt. A világ különböző) részéből viszi a fiatal békeharcosokat Bukarestbe, a IV. Világifjúsági Találkozóra. A dolgos kezek keményebben szorítják a villa nyelét, a tarlóhántást végző traktoros gyorsabb tempóra kapcsol, mikor a bukaresti VIT-re igyekvő fiatalok dalát elviszi hozzájuk a nyári szellő. Es ők arra gondolnak, hogy eaek a fiatalok a béke ügyének megvédéséért szállnak síkra azért, hogy mindenütt, szerte a vi­lágon béke legyen, szabadon dolgozhasson minden ország népe. Az állomásokon fiatalok százai, gyermekek és idősebbek fogadják a külföldi fiatalokat. A békéscsabai állomáson na­ponta az üzemek kultúrcsoportjai köszöntik őket virággal, tánc­cal. Minden nap más-más üzem, vállalat kulíúrbrigádjai. Szom­baton a Kötöttárúgyár és a Téglagyár népi táncoroportja és eok más fiatal, úttörők és idősebb dolgozók üdvözölték hatal­mas lelkesedéssel az osztják, francia, holland, svéd, angol, dán, norvég, finn fiatalokat. Meghatóan kedves volt az a lát­vány, amikor a vonat megállt és a fiatalok, akik eddig soha nem látták egymást, testvéri csókkal köszöntötték fiataljain­kat, Irányainkat. Egy idősebb dolgozó szeme örömkönnyel telt meg, amikor egy dán fiatal magyarul köszönt neki: »Szabad­ság elvtársi« Az emberek szivét kimondhatatlan öröm járta át, mikor látták, hogy perceken belül szoros barátságot kötöttek a magyar fiatalokkal. Egymás címét leírva Ígérték egymásnak: írni fognak. A fiatalok nem értették egymás beszédét, de azt tudták, a cél egy: a béke megvédése és annak tartóssá tétele. Ez a gondolat fűtötte a fiatalokat akkor is, amikor különböző . nyelveken felhangzott a DlVSZ-induló: »Egy a .jelszónk a bélre, harcba boldog jövőért megyünk« — szállt a dal külön­böző nyelven, de valamennyien egyet éreztek: sokat tehetnek a béke megvédéséért. A vonat messze járt, de a békéscsabai fiatalok még soká álltak egy helyben s néztek , a távolodó vonat után. Ezek a fia­talok gazdag élménnyel tértek vissza munkahelyükre, hogy még erősebben, biztosabban dolgozzanak, ezzel nyilvánítsák ki béke- akaratukat, Bánfalvi Ilona. Levelek a koreai fegyverszünet megkötéséről Munkámmal a békét védem A kam úti «Lenin» termelőszövetkezetben dolgozom a cséplő­gépnél, mint kévevágó. Már nem vagyok fiatal, hiszen mahol­nap 45 éves leszek. Szívese^ dolgozom, mert tudom, hogy ezzel a békét védem és segítem a hős koreai asszonyok harcát. A ko­reai fegyverszüneti egyezmény aláírásának alkalmából.,..váJla'om: a cséplési munkákból végig kiveszem részemet, mindent megte­szek azért, hogy az állammal szembeni kötelezettségeinket idő­ben teljesítsük. Ezáltal valóra várijuk kormányunk programmját és így érdemeljük ki a programmban elhangzott kedvezménye­ket is. Nemcsak én vagyok az egyedüli a cséplőgépnél, hanem1 több asszonytársam is, mint például Gyebnár Istvánná, Szálkái Mihályné, ifj. Oláh Lászlóné, Z. Balogh Sárika, akik ugyanazt akarják, mint én. Nagy Miháiyné levelező, Kamut, «Lenin,, tsz. Határidő előtt hat nappal befejezzük a cséplést A sarkadi járási tanács mezőgazdasági osztályának dolgozói örömüket fejezik ki a koreai fegyverszünet megkötésének alkal­mából. A dolgozók közül többen vállalást lettek. Orbán Gyula, a szövetkezeli csoport vezetője ígérte: «úgy segítem a termelő­szövetkezeteket, hogy a cséplési munkát a járás területén augusztus 14-ig, 6 alappal a határidő előtt befejezzék». Pavelka Já­nos főállattenyésztő a takarmány biztosítás érdekében vállalta, hogy a silózási tervet a járás 120 százalékra teljesíti. Virovecz Fe­renc építési előadó az állal férő helyek, üzemi tárolóépületek 1953-as tervének teljesítésére tett vállalást. A járási tanács dol­gozói így válaszolnak erre a nagyjelentőségű győzelemre. OSZLÁCS PÁL Sarkad, járási tanács. tribün előtt. Feltűnnek a Román Népköztársaság fiataljainak vége­láthatatlan sorai. Az ünnepség részvevői minden nyelven eltelik a Román Népköz- társaságot, a Román Ifjúmunkás Szövetséget. A román fiatalok rengeteg VIT-zászlót hoznak ma­gukkal, felváltva, jobb és balke­züket felemelve, piros-kék-sárga és fehér kendőket lobogtatnak. Virágeső hull á román küldöttek soraiból a tribünökre, majd egy csoport román leány felszalad az emelvényre és csokrokat ad át a külföldi delegációk vezetőinek. A több mint másfél óráig tartó ünnepi felvonulás után a részt­vevő nemzetek küldöttségei a díszemelvénnyel szemben foglal­tak helyet. Ezután az ifjúsági küldöttségek vezetői, valamint a Demokratikus Ifjúsági Világszö­vetség s a Nemzetközi Diákszö­vetség képviselői a díszemelvény- re mentek. Jacques Denis, a DÍVSZ főtitkára mondott ünnepi beszédet. Jacques Denis hatalmas lel­kesedéssel fogadott beszéde után Petra Groza, a Román Népköz- társaság nagy nemzetgyűlése el­nökségének elnöke üdvözölte a IV. .VIT résztvevőit. A küldöttek hatalmas lelkese­déssel fogadták Groza üdvözlő szavait. Ezután befutott a stadi­onba a Világifjúsági Találkozóra érkező nemzetközi staféta. Ja­cques Denis a Demokratikus If­júsági Világszövetség és’ a Nem­zetközi Diákszövetség nevé­ben megnyitottalak nyilvání­totta a találkozót. A demokra­tikus ifjúság himnuszának hang­jai mellett a stadion árbocára felvonták a Világifjúsági és Diák- Béketalálkozó zászlaját. Tízezer galamb repült fel, hogy szerte vi­gye az ifjúság üdvözletét a világ minden tájára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom