Viharsarok népe, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-25 / 173. szám

1953 Július 25., szombat 3---------—------------------------------------------------------------------------ VLUoAs-a^U Hépt M iméleíflcu liareol Kélniegyeren is a* oszííílyelleiiség; ellen A 'bélmegyeri «Táncsics» tsz tagjai, mikor 1949-ben a közös munkát megkezdték, jóformán semmijük sepi volt. Sok fáradsá­gos, nehéz munkával jutottak el odúig, hogy ma már milliomosok­nak emlegetik őket. A község kulákjai látva, hogy a rémhírek mit sem használnak, más módszerhez folyamodtak. Pl. mint középparaszt jelentkezett a szövetkezet irodájában a 40 holdas famíliából származó Juhász Sándor .Juhászék egyébként Vésztőn a legnagyobb ház tulajdonosai vol­tad. Továbbá Juhász Gergely, Szél István, Szél László és még töb­ben. így dolgozott együtt pl. Ju­hász Sándorral Kecskeméti Fe­renc, aki több évig volt cselédje, vagy Kecskemétiné, aki még most is Juhászékhoz jár takarítani, mosni, súr$ni. Mindent elkövet­tek, hogy megtévesszék a be­csületes embereket és bizalmukba férkőzzenek, gyűlöletet szítsanak, bomlasszák a szövetkezetét. Han­goztatták, hogy «nem lehet meg­élni, nem érdemes dolgozni». Még id. Kardos Mihályt is sikerült há­lójukba keríteni, pedig Kardosék az előző évben annyi búzát vit­tek haza, hogy az idei tavaszon is 250 kiló lisztet tudtak köl­csönadni. Különösen kimutatták foguk fehérjét Nagy Imre elvtárs beszéde után. Például Bakucz János már- hét­főn megjelent két lováért. Szél István meg a tanyájánál akarta kiiuéretni a földet a szövetkezet területéből. Megindult a nyílt agi­táció is. Először olyanoknál kezd­ték, mint Sánta Elek, aki Vizes- fásón grófi inas volt. Ö az I-es brigádnál, a III-as brigádnál pe- dik a Juhászok, Szélek hangoz­tatták, hogy azonnal feloszlatják a szövetkezetét. Juhász Gergely is kiválasztotta a szövetkezet 1300 juha közül a legszebbeket magá­nak. Aki ellenük szegült, mint Kerekes Sándor, azzal fenyeget­ték, hogy-megverik. Kerekes Sán­dor nem ijedt meg. Hiszen nem egyedül van, aki nem engedi a szövetkezet felbomlását Szegedi Károly; Tokár János csa­ládjával, aki 1950 óla a szövet­kezetben dolgozik, Saséit, Kovaük Károly a fiával és a többiek. Gs biztosak dolgukban, hiszen tel­jes erejével mellettük van a párt, az államhatalom. Most azért har­colnak, hogy minél előbb befe­jezzék az aratást, hiszen még 110 hold aratnivató van. Ha sokai késlekednek, sok lesz a szemper- gés, kevesebb jut a munkaegysé­gekre. Eddig, ahogy számolgatlak, elég szépen oszlanak. Szegedi Ká­roly például, könnyen számolva, csupán búzából 12 mázsát visz haza. Komoly hiányosság, hogy n szövetkezet becsületes tagjai magukra vannak hagyva az ellenség elleni harcban Sem a községi pártbizottság, sem a tanács nem sok segítségét nyújt. Nagy Imre elvtárs beszédében hangsúlyozta: «....lesznek olyanok, akik gátolni igyekeznek majd a nép tömegek javát szolgáló intéz­kedések gyors és sikeres lebo­nyolítását. A kormány éberen őr­ködik és az államapparátus ere­jével és tekintélyével résen, áll az ilyenfajta törekvések, vagy z.t- vartkeltő kísérletek erélyes és gyors felszámolására.» Tehát nem lehet megengedni, hogy bárki ^is megkárosítsa a szövetkezetét. A pártbizottságnak, a párttagoknak, a szövetkezet régi becsületes tag­jaival közösen kell megvédeni az eddigi munka gyümölcsét, a kár­tevőket pedig megbüntetni, úgy, ahogyan meg is érdemlik. Lipcsei Mária Karácsony Sándor cséplömunkaesapatvezetönek, • Sarkad Alig párszáz méterrel arrébb dolgozik a Ti munkacsapatotok. Látjuk munkátokat, meg lúdlottunk is róla, hogyan halad nálatok a cséplés. Bizony szégyenkezve hallgattuk, hogy Ti a vil- lanyescplővel még a 128 mázsás napi normát sem teljesítitek. Ezzel pedig saját magatokat is meg­károsítjátok. Hiszen így alig keresnek a munkacsapat tagjai 30—35 kiló terményt naponta. Mi 153u-as gépünkkel naponta 200—210 mázsát is elcsépelünk. így igen szépen keresünk: 60—65 kil<? terményt-személyenként. *,■; i^lhf is-.c • vt .jjus i.i : • : • ., ..... Ezt az eredményt nem volt olyan könnyű elérni. Már a cséplés megkezdésénél így osz­tottuk be á munkát: Az asz tagon olyan emberek legyenek, akik folyamatosan adják a kévét, hogy az etetés is folyamatos legyen. Állandóan hat ember van az asztagon. Minden nap ez a hat ember váltja gymást a szalmahordókkal. Versenyben vannak egymással, hogy melyik nap csépelnek el töb- net, melyik hat ember tudja jobban ellátni a dobot kévével. De ezenkívül minden órában figyeli a munkacsapat minden tagja, mennyit csépeltünk el. általában óránként 21—22 mázsát csépelünk el. Ha a reggeli órákban csak 20 mázsát csépelünk, már a második órában jobban dolgoznak a munkacsapat tag jai, hogy a lemaradást behozzuk. Reg­gel fél 5-kor kezdünk a munkához, reggelizésre félórai, ebédre egyórai, uzsonnára félórái szü­netet tartunk. / De nemcsak a gyors munkára, hanem jó munkára is törekszünk. Figyelemmel kísérjük, nehogy sok legyen a szemveszteség, hiszen nekünk is fontos, hogy minél több gabona kerüljön a zsákba. Szeretnénk, ha a Te munkacsapatod tagjai is követnék példánkat és nem maradnátok le szégyenszemre. Gyertek át hozzánk ebédszünetben, hallgassátok meg, hogyan dolgoznak nálunk az emberek és vegyetek róluk példát. Elvtársi üdvözlettel: Széplaki Lajos munkacsapatvezető, Sarkad. Megerősítjük kisipari termetőssöeetkexeteinket A kisipari termelőszö­vetkezeteknél megyénk­ben gyűléseken vitatták meg a dolgozók az új kormány prograrnmját, és Rákosi elvtársnak a budapesti pártaktíva- értekczleten elhangzott beszédét. A dolgozók megbeszélték, hogy a szövetkezet munkájában eddig milyen hibákat követtek el és mi a fel­adatuk. Ezt tették a me- zőberényi Lakáskarban­tartó KSZ-nél, a szarvasi SztaSiánevIstáicik feladatai a kormányprogramra megvalósításában lárduljon és továbbfejlődjön, ma­guk a sztahanovisták nem elegen­dők. Elsősorban szükséges, hogy az üzemi pártszervezetek, az üze­mi bizottságok, továbbá gazdasági vezetők a mozgalom továbbfejlő­dése érdekében segítsek az üzem sztahanovistáit, hogy egyes szta­hanovisták ne csak papíron sze­repeljenek, hanem valóban az üzem büszkeségei legyenek. A sztahanovistákkal való foglalko­zás terén jó munkát végez a Ité- késcsabai Ruhagyár, ahol már ebben az évben háromszor tar­tottak sztahanovista anketoí, vagy Ú békéscsabai Kötöttárugyár, ahol havonta rendszeresen megtartják a sztahanovista megbeszéléseket. Mindkét üzem sztabánovistái a Rőder-mozgalomban szép ered­ményeket érnek el. jegyes üzemeinkben azonban nem, hogy elősegítenék a Sz láb á nov-m ozgal óra kibont ako- zúsát, hanem azt még hátráltat­ják azzal is, hogy a sztahanov­ista oklevél után hónapok múlva kapja meg, vagy egyáltalán meg sem kapja a dolgozó a kitünte­tést jelentő csillagot. A békés­csabai Pamutszövőben Lörincsik •Erzsébet még 1952-ben megkap­ta a sztaháuovisla jelvény vise­lésére jogosító könyvecskét, a jelvény t azonban még a mai napig sem, holott a kettő csak együtt adható ki. Sztuhánov-inozga'om tovább­fejlődése érdekében feladata a területi bizottsági, az üzemi bi­zottsági és nem utolsó sorban a gazdasági vezetőknek, hogy az alulról jövő kezdeményezéseket segítsék. Ez a mozgalom azt iaz utat nyitja meg számunkra, amelyen kébesz- tül elérhetjük a munka termelé­kenységének azt a magasabb fo­kát, mely a szellemi és a testi munka közötti elleniét) megszün­tetéséhez, a szocializmus mielőbbi felépí léséhez sz ükséges. Glo/.ik Judit a Textil Szakszervezet területi elnökto. Mezőgazdasági és Fa­ipari Szövetkezetnél, de sorolhatnánk a többi szövetkezetei is. Ezeken az értekezleteken érté­kes felajánlások, foga­dalmak születtek. A gyomai Járműjavító KSZ-nél Bagi Sándor, az asztalosrészleg veze­tője a moziszékek gyár­tásánál a gépi munkát végzi, versenyre hívta a megye összes szövetke­zeti dolgozóit a legjobb eredmény eléréséért. A szövetkezeti dolgo­zók ígéretet tettek arra, hogy még nagyobb oda­adással fognak dolgozni és bebizonyítják, hogy a szövetkezeti mozgalom Rákosi elvtárs beszéde nyomán tovább fog erő­södni. A gyomai Jármű­javító KSZ pár hónap­pal előbb mint rossz példa volt, ma pedig az üzem belső élete meg­változott és naponta ér­nek el jó eredményeket a tervteljesítésben. Az elkövetkezendő időben szükséges, bogy szövet kezeti dolgozóink és ve­zetőink tovább fejlesszél a munkaversenyt, « Sztahánov- és az újító- mozgalmat, hogy ezzel fokozva a termelékeny' séget, több, jobb, olcsóbb közszükségleti cikket ad­junk a dolgozóknak. Szegvári János, KISZÖV, műszaki és termelési o. vez. Beadást szabotáló és feketén cséplő kulákokat ítélt el a bíróság Szabó József kiskunmajsai ku- lák július 6-án csépelte el gabo­náját, de többszöri felszólítás után sem teljesítette beadási kö­telezettségét. Ezért a kiskunfél­egyházi járásbíróság hathónapi börtönre, ezerkétszáz forint pénz- büntetésre és ezer forint értékű vagyonelkobzásra ítélte. Balázs Gyula balatonendrődi buták mit sem törődve a minisz­tertanácsnak azzal a határoza­tával, hogy gabonát csépelni csak cséplőgéppel szabad, tizennyolc kéve rozsot kézzel, a lakásán csé­pelt el. A siófoki járásbíróság két évi börtönre, ezer forint pénzbün­tetésre és kétezer forint értékű vagyonelkobzásra ítélte a tör­vényszegő kulákot. Ekman István garaboncj. kulák máskép akarta kijátszani a tör­vényt. Azon a területen, amelyet az elmúlt ősszel leadott az ál­lamnak, aratni kezdett. Mivel a kukáknak mindig kizsákmányolás volt a kenyere, Ekmannak első dolga volt, hogy hétszáz négy­szögölet részesaratásra adott ki, hogy mégis dolgozónak tünttesse fel magát, néhány kereszt gabo­nát saját maga aratott le. A nagykanizsai járásbíróság Ekman Istvánt két és félévi börtönre, ezer forint pénzbüntetésre ítélte, valamint a község területéről há­rom évre kitiltotta. Népi államunk az alkotó mun­kát «becsület és dicsőség» dol­gává tette, a dolgozók saját ina guk és társadalmunk javára vég­zik munkájukat. A szovjet mun kasok példáját követve, megis­merkedtünk a szocialista in unka- versennyel, a Szlahánov-mozga- Iom jelentőségével. ^ Sztahánov-mozga’om gya­korlati lehetőséget nyújt a szocializmus építéséhez. Lehető­séget ad arra, hogy országunk a legnagyobb jó’clbeti élők orsíá.á- vá váljék. A kormány progrumm- ja sikeres megvalósításának kulcsa nem kis részben munkásosztály un k kezében van, ami arra kötelezi dolgozóin­kat, hogy mindenki teljesítse ter­vet, a munkafegyelem betartásá­val és a minőség megjavításá­val. Ezen a téren sztahanovistá­inknak kell élenjárni. Megyénk textilüzemeiben négy- százötven sztaháuovisla van, ők legyenek a termelés motorjai. A Rőder-mozgalmon keresztül szór­ják szét a Szlahánov-mozgalom szikráit, mint ahogy ezt teszi a békéscsabai Ruhagyárban Szaba­dos Emma ifi sztahanovista, aki két dolgozónak adla át munka- módszerét és azok 50 százalékról ma már 110 százalékra növelték teljesítményüket. A 44. százalékos minőséget pedig 100-ra emelték. A békéscsabai Kötöttárugyárban Novák Ilona és Sudár Miliálync sztahánovista négy-négy dolgozó­nak adla át munkamódszerét, azok 80-ról 115 százalékra növel­ték leljesílményükel. De amikor az eredményekről beszámolunk, nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy szlabánQVístámk közül számosán vannak olyanok, akik nem tartják a sztahanov­ista szintet, akadnak olyanok is, akik elbizakodotlá, önleltté váltak és nem szívesen segítenek a gyen­gébb teljesítményt elérő dolgo­zóknak, az elmaradóknak. Ahhoz, hogy a Sztahánov- mozgalom üzemeinkben megszi­f&éHe4®áeMÍk Intézkedésre váró panaszok Számos ecetben tapasztalhatjuk, hogy egyes szervek még mindig figyelmen kívül hagyják a dolgozók panaszait. Példa, ear© a békés­csabai népbüffé, ahol a panaszkönyv azt bizonyítja, hogy panasz van itt bőven, csak az nines, aki figyelendő vegye és megfelelő módon el is intézze. A panasztevő, ha figyelmen kívül hagyják panaszát, bosszankodik és elhatározza, hogy legközelebb nem is fáiasztja magát, ötfélével: »Kincs sommá értelme.« Július 18-án romlott káposztát adtak a népbiiffébeu a dolgo­zóknak. Az egyik kimérő elismert», ő is észrevett», hogy a tésztá­nak különös szaga van, mégis kiadták. A romlott étel helyett mási­kat kellett volna adni, vagy a pénzt visszafizetni, de ezt nem jötték, így történt a panasz bejegyzése, amit még 22-én sem intéztek el. Figyelmen kívül hagyták több más panasszal együtí. Az illetékesek ellenőrizzék a. népbüffé munkáját, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő. A panaszkönyvbe lejegyzett panaszokat pedig most már intézzék el. Ki a felelős ? A Békésmegyei Állat- és Zsirbogyüjtő vállalat 23 tszcs-tagot be­hívott a tauácsházái a: ^Vállalatunk fölszólítja a t. címet, hogy 1952 évben szerződött tenvészüszőjét ellenőrzés céljából 23-án reggel 7 órára vezesse fel. Tekintettel arra, hogy a szerződésben kötelezettséget vállalt.« Ennek ellenéi» a vállalattól nem jöttek ki és telefonon azt vála­szolták, hogy tévedés történt és nem 23-ára, hanem 24-re kell be­jönniük. Teliát két napig kivonták ezeket a dolgozókat a csépié?i munkából. Vájjon az Állat- és Zsirbegyüjtő Vállalatnak nem érdeke az, hogy a cséplést és a begyűjtést minői előbb be tudjuk fejezni, a páit- és kormány’Határozatot nnolőbb végre tudjuk hajtani? Sztárénál András, Kondoros. Sztarenki elvtárs észrevételéhez csak annyit: Az illetékesek hala­déktalanul keressék meg, kit terhel ezért a felelősség. Vonják fe- lelöabégre azt a bürokratát, aki már azt sem tudja, hegy mit akar 23-án, vagy 24-én csinálni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom