Viharsarok népe, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-21 / 169. szám

1053 Jálhw 21, k«rf,l 3 A tanácsok pártellenőrzése a jó A. hhoz, hogy egy községben a politikai, állami, gaz­dasági feladatokat sikeresen vég­rehajtsák, fontos, hogy a helyi pártszervezet, tanács szorosan együtt működjön. A tanácsok munkájának jó, pártsz/erű irányí­tása, a tanács ellenőrzése és se­gítése a pártfunkcionáriusok egyik fő feladata. Csak e fel­adatok elvégzése teszi lehetővé, hogy a párt valóban betöltse po­litikai vezető szerepét. Mert ez teszi képessé a tanácsokat arra, hogy megfelelően végezzék tenni­valójukat a lakosság körében. Helyesen és jól tölti be a párt­bizottság ellenőrző szerepét Gyu­laváriban. A tanács vb-üléseit minden héten hétfőn este tartják meg. Kovács elvtárs, a párttitkár rendszeresen részt vesz a végre- hajlóbizoltság ülésein. Az clőad- ványt még a délelőtti órákban, 11—12 óra között megkapja. A délutáni órákban felkészül. Sze­mélyes útmutatásaival segíti a ta­nács munkáját, hogy politikai tartalommal töltsék meg azokat a feladatokat, amelyeknek végre­hajtásáért felelősek. A vb-u ho- soit határozatokat jegyzőkönyvi­leg megkapja és menetközben ( a határozatok végrehajtásáért fe­lelős személyt beszámoltatja vég­zett munkájáról. így történt meg nem régen, hogy a «Viharsaroké tsz aratását kellett beindítani. Er­re Rozek elvtársat, a tanács me­zőgazdasági előadóját bízták meg. Menjen ki és segítsen a munka megszervezésében. Rozek elvtárs szerdán beszámolt a Viharsarok­nál végzett munkájáról. Kovács, elvtárs az elbeszélgetés után még felhívta a «Viharsarok» tsz-t és érdeklődött, hogy Rozek elvtárs milyen segítséget adott a mun­kákhoz. ■VTem kis feladat a pártszer­1 ~ vezet ellenőrzése a be- hordás, cséplés. másodvetés ideje alatt. A pártszervezet javasolta a tanácsnak, hogy szombaton 4 óráig minden gép a kitűzött he­lyen legyen. Ezt határozatba hoz­ták. Pénteken a párttitkár elvtárs érdeklődött a gépek kihúzatásá- ról. A gépállomás dolgozói még ekkor semmit sem tudtak erről. Ezért a lazaságért a gépállomás igazgatóját vonják felelősségre, aki résztvett a vb-ülésen. Hiba mutatkozik a másodve- téíi terv teljesítésénél. A községben az egyénileg dolgozók nyolc hol­Jobb lenne a munka gépállomásunkon, ha a vezetőség megszívlelné a bírálatokat A körösladányi gépállomáshoz 11 tcraiclőszövelkezel tarto­zik. A nyári terv elkészítésénél megtörtént a beosztás, hogy melyik traktor melyik tsz-ben, 'melyik területen fog dolgozni. Négy kombájn van, ezeket a termelőszövetkezetekhez osztottuk be. Több esetben a tsz-ehiökök nem szívesen fogadják a kombáj­nokat, mint például az «Uj Barázda» tsz elnöke^ Nagy Béla e’ivtárs. Pedig, ha késnek az aratással, a szemveszteség sok lesz, kevesebb jut a tsz tagjainak a munkaegységekre. De a gépállomás dolgozói közölt is vannak, akik nem törődnek a kormányren­delettel. Nem gondolnak arra, hogy gyermekeik jövőévi kenyeré­nek biztosításáért dolgoznak. Eltűrik, hogy vagy az aratógép, vágj' az erőgép napokig kihasználatlanul áltj6M,'tni»t például Sánta Dezső, aki az aratás megkezdése-óta mindössze 28 kát. holdat vágott le. Eltűri, hogy gépe többet áll, mint1 dolgozik. Termé­szetesen nálunk is vannak olyanok, akik igyekeznek a betakarítás­sá', mint Nánási Béla, vagy Kiss Lajos elvtárs, aki 82 kát. hol- d. t aratott le. De ezeknek sem ad meg a vezetőség minden segít­séget a jó munka elvégzéséhez. Nánasi Béla elvtárs több esetben kérte a vezetőséget, hogy látogassák meg és segítsek munkáját. Az ellenőrzési jegyzőkönyvbe be is íi ta ezt. A jegyzőkönyv be­kérő't ugyan a gépállomásra, de az abban lévő hiányosságok nein lettek kijavítva. Pedig a vezetőség csak úgy tud jó munkát végezni, ha az alulról jövő bírálatot eliogadja és a hiányosságo­két kijavítja. Úgy látszik, a gépállomás vezetősége közömbösen veszi a bírálatot, pedig már nemcsak a dolgozók, hanem a Vihar­sarok Népe és a Szabad Nép is megbírá ta rossz munkájáért. Cséffai Teréz Körősladány, gépállomás. A felsőnyomási állami gazdaságban a csépié» munkában Ke­resztes István munkacsapata 200 százalékos eredményt ért el. A ván­dor zúzló kétnaponként cserél helyet. A legjobb kombájnos Ilyés Mi­hály, akinek átlagteljesítmény© 10 kát. hold. ♦♦♦ ... A békési »Béke« termelőszövetkezeti csoport 16-án elsőnek fe­jezte lie a községben az aratást. Ezt a munkát kiskaszával végez­ték a tszcs dolgozói. (Konczos János.) ♦ ♦ ♦ . If j Kovács . Mátyás, a mezőberényi gépállomás traktoristája 110 hóid gabonát aratott te július 17-ig. DISZ-fiatal és fáradságot nem ismerve harcol a szemveszteségnélküli betakarításért. (Szatmári Zsófia.) ♦ ♦ ♦ A sarkadi » Alkotmány'« tsz tagjai 18-án fejezték be az aratást. Eb­ben a munkában nagyon sokat segített a sarkadi gépállomás. Az öratógép 60 hold búzát vágott te. Elsőnek akarják beadási kötéle- géítőí^üket teljesíteni. (Szamos Zsuzsa.) □készült az első magyar sokkéses eszterga Magyar tervezőmérnökök rajzai alapján a napokban elkészült a mintagépgyárban az első hazai sokkéses esztergapad mintada­rabja. Az esztergapad hossza 25 méter, magassága pedig megha­ladja az 1.3 métert. A gép leg­nagyobb érdekessége, hogy7 az or­sóházba nem sebességváltót, ha­nem váltókerekeket szereltek be. Elmek óriási előnye, hogy a vál­tókereket kétezer fordulatszámra is rövid idő alatt át lehet állí­tani. Az esztergagép gyorsvágásra kitűnően alkalmas. A mintadarabot még ezen a héten áladják a budapesti Szer­számgépgyárnak. Előreláthatólag még ez évben megkezdik a sok­késes esztergapadok sorozatgyár­tását is. \/iUatsaiaU Héf%e munka feltétele dat veletlek el. A tsz-ek csupán 20 holdat. Ez még nagyon csekély mennyisége a községi tervnek. A pártbizottság feladata, hogy von­ja felelősségre a terv nem teljesí­téséért az illelékes személj'eket. De vonja felelősségre a tanácsel­nököt azért is, hogy a kellő má­sodvetésű vetőmagot, mint pél­dául a tarlórépát nem lehet be­szerezni a községben, mert nem gondoskodtak kellő időben róla. Bujdosó Antal 12 holdas dolgozó paraszt azért nem tudja a má­sodvetési tervét teljesíteni, mert e fent nevezett vetőmagot még nem kapta meg. j-íiba, hogy a községi párt- * 1 bizottság a verseny nem kielégítő értékeléséért, a nem he- lyes nyilvánosságra hozataláért még nem vont felelősségre sen­kit. Pedig a verseny helyes érté­kelése nagyobb lendületet adna a munkák végzéséhez. Éles, de segítő bírálattal vé­get kell vetni az előforduló bü­rokratikus vezetésnek, a megal­kuvó durva magatartásnak. A párttilkár elvtársak ne vegyék magukra a tanácsra tartozó ál­lami feladatok megoldását, ha­nem neveljék és ellenőrizzék a tanácstagokat, akiknek kötetessé­gük gondoskodni a tanács felada­tainak maradéktalan végrehajtá­sáról. Ennek az a feltétele, hogy a tanács irányításáért nemcsak a párttitkár, hanem az egész párt- bizottság, illetve pártvezetőség is érezze a felelősséget. Alapvető fontosságú, hogy a pártfunkcio­náriusok menetközben is állan­dóan ellenőrizzék, segítsék a ha­tározatok végrehajtását. Csepkó Etelka. • • • ~4 f Gyeríeh közénk j » bányásznak A szocializmus építésének egyik ♦ döntő tényezője a széntermelés. Bá- X nyászaink ennek jelentőségét átércz- X Í ve. hősiesen állják meg helyüket a X széncsalában. Péklamutatásuk me- X gyénk dolgozó paraszljait is lelke- X « sitik és már többen jelentkeztek a X ♦ dorogi és a pécsi bányák toborzási X X felhívására, hogy kivegyék részüket a X X széntermelésből. Ifj. Dús Mihály, ♦ X Gál Árpád, Kankai János és társai X ♦ jó eredményeket érnek el, megszeret- t | ték új szakmájukat. ; X Ezek a dolgozók leveleikben for- X X dulnak megyénk dolgozóihoz, ismer- 1 X tetik új életkörülményüket és kérik, ♦ X hogy minél többen csatlakozzanak a X X széncsaták bőseihez X »Én is dolgozó paraszt voltam — ± — írja ifj. Dús Mihály — és őszin- X tén megvallva, félve indultam el a X bányába dolgozni. Nem tudtam el- £ képzelni, hogy néz ki a bánya bel- X seje. 1952. december 15. óta dolgo- X zom a bányában feleségemmel X együtt. Rájöttünk arra, hogy nem is * olyan veszélyes itt, mint amilyen- | nck mondták. Tizennégy év alatt nem tudtunk annyira menni, mint most 6 hónap alatt. Többek között X vettünk egy 1800 forintos tűzhelyet, f Nekem, a feleségemnek és a két X gyermekünknek ruhát és cipőt, stb.» X «...Férjem mint toborzott munkás X X került az Annavölgyi Szénbányába. X 5 Eleiute legényszálláson lakott. Majd | ♦ egy szép lakást kaptunk. így kerül- X X tem én is ide a gyerekekkel. Az öze- X X mi konyhán olcsó élelemhez jutunk, X I melynek csak felét fizetjük, a töb- X X bit pedig a vállalat» — olvassuk ♦ ♦ Gál Árpádné leveléből. $ X «...Az első sztahanovistákkal dől- X X gozom együtt. A bányamunkát na- X | gyón megszerettem és a keresetein- X ♦ mel is meg vagyok elégedve. Havi ♦ X keresetem legutóbb meghaladta az X I 1300 forintot» — írja többek kö- ♦ 2 zött Kankai János. * X Ebben a hónapban ismét toborzás X lesz Békés megye területén. A do- ♦ rogi és a tatabányai szénbányákba ♦ lehet jelentkezni. Biztosítva van szá- X múltra az anyagi és kulturális igé- X nyék teljesfokú kielégítése. Az or- X szág egyik legmegbecsültebb dolgo- | zója a bányász. Jelentkezzetek mi- nél többen bányaipari munkára 1 | Megyei Tanács VB Munkaerő- ♦ ♦ gazdálkodási Osztály | Törődjenek a munkaversennyel és a dolgozókkal a Pósteleki Konzervgyárban A Pósteleki Konzervgyár udvarán a vagonszámra érkező ba­rackot és almát rakosgatják a lányok szállító targoncára- hogy az­után fürgén eltűnjenek vele az üzemben, ahol már várják őket. Itt felezik, paszírozzák, főzik a különféle gyümölcsöket, gyümölcsíz­nek, hogy a lakosság növekvő szükségleteinek mind nagyobbmér- vű kielégítését biztosítsák. Az új kormány programmjának teljesítéséért dolgoznak, amikor naponta teljesítik tervüket. A múlt kedden 52 mázsával termeltek többet az előirányzaton felül. Csupán ebben a hónapban 20 vagon gyümölcspulpot készítenek exportra. Igyekeznek jól dolgozni. Példa van rá nem egy. Domokos Gábor konzervmester hol az egyik, hol a másik gép mellett szorgosko­dik. — Van tennivaló bőven — mondja —, a munkások nagy része új dolgozó, akik még kevéssé ismerik a gépeket, tanítani, nevelni kell őket. Indul, hogy segítsen a paszírozónál, amikor Csorba János főző lép hozzá. — Mennyi cukrot adjak a gyümölcsízhez? Megmondja ezt is s máris az üzem másik részében van. Nem restelli a fáradságot, mint ahogy nem resíelli Csorba János elvtárs sem, aki még tegnap a keltezésnél dolgozott és jó eredményt ért cl. Brigádja 106 százalékot teljesített. Ma pedig főznie kell. Itt volt «szűk keresztmetszet», hát itt- dolgozik. Mindenül! megállja a helyét az üzemben. Vannak ilyenek többen is. Perei Erzsébet 124, Ko­vács Erzsébet 134 százalékra teljesítette 16-án normáját. Kere­pesi Mária új dolgozó még az üzemben, 11-én 93 százalékos telje­sítményével «első» volt az új dolgozók között. 14-én már 156 százalékra növelte teljesítményét. Tudja azt, ha teljesítménye növekedik, nemcsak az üzem tervteljesítését segíti, hanem ő ma­ga is többet keres. A gyár szirénája műszak váltást jele/.. Egyesek azonban meg sem várva a műszak végét, máris a kapunál állnak, ök azok. akik úgy gondolkoznak: «csak a nap meg ne álljon a fejtik fe­lett». Miért igyekeznek annyira? Nem tudják, hogy minden perc kiesés a termelésből kárt jelent népgazdaságunknak? Hogyan tud­nák, ha az üzemi bizoiiság, de a párlszervezel sem foglalkozik velük, nem ismertetik azt, hogy saját magukat károsítják meg, ha nem használják ki munkaidejüket. — Nem érek rá — hivatkozik Kovács Imre elvtárs, az üb el­nöke, amikor megkérdezzük. — Nekem sokkal több dolgom van. G maga is az elsők között van, akik elhagyják az üzemet. Munkaversenyről így egyáltalán nem beszélhetünk. A munkaver- seuy szervezésében nem segítenekvu.,Er-igádvezetők sem. Egy-kettő kivételével közülük még azt is eltűrik, hogy a brigádból cselleng­jenek a dolgozók munkaidő alatt. De nemcsak a munkaversennyel nem törődnek az üzemben. nem gondoskodnak a dolgozók élkezleléséröl sem. Ebben pedig Busa Vilmosné igazgató elvtársnő a ludas. Gyuláról kellene hordani az ebédet száznál több dolgozónak. — Hogy gondolják, egy embert és egy lóiét biztosítsak ehhez? — kérdi hitetlenkedve. — Nenj fér a «keretbe», — mint ahogy nem fér a keretbe a dolgozók munkaruhával való ellátása, vagy a brigádszállások felszerelése sem. Több dolgozónak a földre terített szalmazsákon kell aludnia lepedő és takaró nélkül. Tisztálko­dásra is csak egy «agyongyötört» mosdótál található. Mindez miért? Mert az igazgató elvtársnő állandóan siet, fél­lába a gépkocsiban van, hogy visszamenjen Szegedre — innen a «Viharsarok »-ból, ahogy ő nevezi az üzemet — ahelvett, hogy meghallgatná a dolgozókat, orvosolna az üzemben lévő hibákat. Pedig ezt joggal elvárják tőle az üzem dolgozói. „Béke-Világtanács 1953 lúnsus 15—20“ címmel megjelent az Országos Béketanács legújabb kiadványa, mely képekben számol be a Béke Világlanács budapesti üléséről, dolgozó népünk felkészüléséről, a hazánkba érkezett külföldi bé- keküldöttck gyárakban, falvakban különböző intézményeinknél tett látogatásairól. A kiadványhoz Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes, az Országos Béketanács alelnöke írt bevezetőt «Nagy reménység született* címmel. A füzet fényképfelvételek sorozatával idézi elénk a nagy tanácskozás előkészületeit, a béke követeinek megérkezését Budapestre s azt a lelkes, szeretetteljes fogadtatást, melyben egész dolgozó népünk a nemzetközi békemozgalom élenjáró har­cosait részesítette. A képek hűen tükrözik a Béke Világtanács budapesti ülés­szakának munkáját, bemutatják a nagy tanácskozás színhelyét, a különböző felszólalókat, a tanácskozásra meghívott vendégeket és megörökítik azokat a történelmi pillanatokat, amelyekben a Bu­dapesti Felhívás született. „Keresni fogom az igazságot" címmel a Békebizottságok Kiskönyvtára-sorozatban új kisregény je­lent meg az Országos Béketanács kiadásában. A kisregény, amely­nek szerzője Országh György, színes, irodalmi formában tárja elénk \V. E. Du Bois, a nagy néger tudós és békcbarcos küzdel­mes életét, szüntelen, megncmallcuvó harcát a színesbőrűek egyenjogúságáért, az elnyomottak felemeléséért, a békéért. Du Bois életrajzi kisregénye érdekfeszítő olvasmány, mely az igaz­ságért fáradhatatlanul harcoló néger tudós alakjának, tevékenysé­gének bemutatásával követésre méltó példát állít minden becsüle­tes, békére vágyé ember elé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom