Viharsarok népe, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-10 / 160. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! r--------------^ K özös erővel gyorsabban halad az aratás, a bordás Válasz a bírálatra V___________________________J ? AI M D l > B ÉKÉ Sí 1 EGY 1 : 1 PÁRTBIZOTTS ÁGÁNAK LAP JA 1953 JÚLIUS 10 , PÉNTEK Ára SO filler IX. ÉVFOLYAM, 160 SZÁM PR OGHAM HIÚNKÉ RT. NÉPÜNK JÓLÉTÉÉRT! Vonják felelősségre a dolgozók jogait semmibe vevő vezetőket A gvulai állami gazdaságnak 2 ezer hold szántója van a be- nedeki részen. Ebből körülbelül 700 hold kalászos. 625 dolgozó van Üt s ha a gazdaság vezetői többet törődnének a dolgozókkal, bi­zonyára a kukorica második kapálását, meg a többi növényápolást is már régen befejezték volna. Mert munkaerő az bőven van, de hiányzik a dolgozókról való gondoskodás. Ez hátráltatja a ter­melést. A benedeki rész üzemi konyháján 625 személyre főznek na­ponta, de olyan kevés az edény, hogy az ebédet három részletben főzik. így aztán a munkások egy része, rendszerint 3—4 órakor kapja meg az ebédet. Milyen érzés lehet léggel 7 órától délután 4-ig éhen aratni? A gazdaság egyszerűen intézi ezt el: nincs elég edény. (?!) Baj van a vízellátásnál is. összesen egy vizeslajtjuk van, ez a konyhára hordja a vizet. Ha véletlenül elmegy valamelyik mun­kacsapat mellett, azok megtöltik a vizesedényt, de általában úgy oldják meg, hogy ha megszomjaznak, «kollektiven» mennek víz­ért, abbahagyva a munkát. Mindez nagy időkiesést jelent. Bent az éléstárban orrfaesarő bűz fogadja a látogatót. Az ablakon ugyan szúnyogháló van, de az ajtó sarkig nyitva, így a hatalmas fazék túró fekete a sok légytől. A másik asztalon ké­tesen tiszta lepedővel 18 kiló megfeketedett pondrós juhsajt vau letakarva. Azért maradt meg, mert a dolgozók nem fogadták el. A párttitkár elvtárs szerint válogatnak. (?!) Elszomorító a helyzet a brigádszállásokon is. Különösen a vízellátással van sok hiba. Például az egyik brigádszálláson van egy kút, a dolgozók saját pénzükön szereztek kútostort, meg vödröt, de a gazdaság kovácsműhelye több, mint egy hétig vasalta, nem tudtak vízhez jutni a dolgozók. A másik brigádszálláson 40 em­ber részére 4—500 méterről hordják a vizet. Negyven ember fé­szere egyetlen lavór van. Ha vizet akarnak melegíteni, csak a lavórban melegíthetnek. Igaz, tűzrevaló hiányában kénytelenek voltak lebontani az egyik nádfedeles melléképület tetejét, de ne gondolja senki, hogy a tető nélküli épület kihasznalatlan. Több, mint két hete alszik olt tíz munkás és két lány. A tanya udva­rán van kút, de nincs hozzá felszerelés. És nincs is, aki kitaka­rítsa a kutat. És mindennek tetejében Szilágyi elvtárs, az üzemi párttitkár.úgy érvel: ha a dolgozók tisztálkodni akarnának, meg­találnák rá a lehetőséget. Vájjon miért nem érti meg a vezető­ség, hogy ott, ahol 40—50 ember lakik, se kút, se mosdóedény nines s a dolgozók hajnali 3 órától este 9—10-ig dolgoznak, nem tudják «megtalálni a lehetőséget» a tisztálkodásra. Amíg ezt meg nem értik, addig nem is lesznek ezek a hibák felszá­molva. Súlyos lelkiismeretlenség ez a dolgozókkal szemben, de más példa is bizonyítja a dolgozók semmibevevését. Az egyik dolgozó felesége 9 napos gyermekével gyalog ment ki a gyulai kórház­ból a 8 kilométerre lévő brigádszállásra, mert a gazdaságban azt mondták: nem érnék rá fuvarozni. Nem biztosítottak kocsit.Egy­szerűen elintézték azzal, miért nem ment haza Békésre? Vájjon, mi a véleményük az anya- és gyermekvédelmi rendeletről az ilyen embereknek ? A munkavédelem sem valami szilárd a gazdaságban. Bár az aratás megkezdődött, a legtöbb munkacsapat a sok sürgetés ellenére sem kapott mentőládát. Pedig a mcntőláda megvan, de benn áll a raktárban, nincs, aki kiadja. (?!) Jó lenne, ha a gazdaság vezetői ezeknek a problémáknak megoldásán gondolkodnának és nem azon, hogyan keresztezhet­nék egymás utasításait. Megtörtént, hogy Mihalik elvtárs igazgató május 30-án ren­delkezést adott ki, hogy a vontató is szénát hordjon, de ugyan­ekkor Szilágyi elvtárs azzal az indokkal, hogy a sportpálya épí­téséhez téglát kell hordani, dr. Dobra államügyésznek rozsét szál­líttatott. Estefelé eső lett s két hold hereszéna szállítóeszköz hiá­nyában kinn rothadt meg földön. De van még néhány ehhez hasonló eset, azonban felelősségrevonásra egyetlen példát sem találunk. A vezetőség minden tagja igyekszik elhárítani magáról a felelősséget, a másikra hivatkozva. Nem törődnek a dolgozók nevelésével sem, hónapok óta nem volt üzemi értekezlet a bene­deki üzemegységben. Kisgyűlésről, újságolvasásról, szakszervezeti gyűlésről hirből sem hallottak a dolgozók. Súlyos felelősség terheli a vezetőséget a dolgozókat semmibe­vevő bánásmód miatt, de nem kisebb a felelőssége a városi part­bizottságnak és a városi tanácsnak sem. Régóta tudnak a gazda­ságban lévő hibákról, több esetben tartottak kivizsgálást, de intéz­kedés még nem történi egyetlen esetben sem a hibák felszámolá­sára. Egyszerűen belenyugodtak abba, hogy a gazdaság vezetői nem javítanak a munkájukon. Az illetékesek késedelem nélkül vonják felelősségre a gazda­ság vezetőit, a párttitkárt, akik egyáltalán nem törődtek a dol­gozókkal, nem szívlelték meg azt, hogy a mi országunkban a legfőbb érték a dolgozó ember. Befejezte az aratást a békéscsabai I. típusú „Micsurin“ tszcs A békéscsabai I-es típusú Micsurin termelőszövetkezeti csoport tagjai július 9-re elsőnek a megyében befejezték az árpa, az őszi és tavaszi búza aratását. Befejezés előtt áll az aratási munka a békéscsabai «Haladás» és a Il-es típusú «Viharsarok» tszcsk-ben is. A munkaidő minden percét kihasználja R, Balogh János, a megye legjobb kombájnvezetője B. Balogh János, a dobozi gépállomás kom- bájnvezetője már az ara­tás első napjaiban éÍro­tt) rt a megye kombájn- vezetőinok versenyében s ept a helyet tartja is vál­tozatlanul. Hétfő reggel óta a békéscsabai »Má­jus 1« tsz-ban arat, ahol először dolgozik kombájn. Hétfőtől szerda estig 49 holdon vágta la a búzát, ezzel együtt felei teljesít­ménye 105 hóid lett. Munkájához nagy segítsé­get ad Csendes János, a dobozi gépállomás körzeti mezőgazdásza. Mindennap meg bőszé ült a másnapi tervet. It. Balogh János óra ütemterv szerint dolgo­zik. Eddig nehézséget okozott munkájában, hogy állandóan figyelni kellett az óráját és fel­írni a teljesítményét. A gépállomás vezető ag-ro- nómusa úgy segített ne­ki, hogy egy kartonlapba órát szerelt, a kartofi la­pon lévő grafikonon mu­tatók elmozdításával je­lölheti a teljesítményt. Ez a módszer bevált. Szerdán délelőtt nyolc hold, délután kilenc hold volt a teljesítménye. A kombá jn a hajnali har­mattól est-harmatig dolgo­zik. A megdőlt búzát som laarüli lei R. Balogh Já­nos. lejjebb engedi a vá­gószerkezetet, úgy vágja te a dőlt búzát. Még nagyobb lendületet adna munkájához, ha na­ponta ismerné a kerese­tét. A tsz szérűjén azon­ban késlekednek a má­zsa ássál, szelektől ozással, Igv nem isméink ponto­san, hogy naponta hány mázsát csépelt el. Ezzel a késlekedéssel hátráltat­ják a kombájnista mun­káját a csopoitban, de kárt. okoznak maguknak is, hiszen igy később ke­rül beadásra a búza, ke­vesebb fesz a gyoírd Ki­adási jutalom. ***************>*»*********4**4444>********* Jó munkát végez a mező- | herényi gépállomás ♦ cséplőbrigádja | Jól kihasználják a munka- | időt a mozőberényi gépállo- | más cséplőm unkacsapatának | tagjai. Eredményük bizonyít- i ja, megértet lék, milyen nagy | felelősség hárul a cséplő- j munkásokra, a betakarítás | idején. Napi normájuk 125 » mázsa, de úgy szervezték ♦ meg a munkát, hogy napon- i ta 180—220 mázsát csépel- j nek el. Minden este ineglxs- | szelik a következő napi te- x endőket, így másnap minden ! dolgozó tudja, milyen fel- | adatok várnak rá. A búza- | cséplésnél még jobb ered- X ményt akarnak elérni, tud- f ják, ha többet teljesítenek, x több lesz a kereset, gyorsab- i bail befejezik a cséplést. ha- $ marabb kerül az új kenyér j a dolgozók asztalára. | 495 mázsa gabonát csépelt ei 10 éra alatt az örtó^iútí állami gazdaság „Zalka kláté“ brfgásffa Bredjuk-módszernel végzik a cséplést az örménykúti állami gaz­daság »/5alka Máté« brigádjának dolgozói. Eridig is első helyen áll­tak a gyorscséplő brigádok országos versenyében. ígéretet tettek arra, hogy napi teljesítményüket továbbfokozzák, s elérik a napi 400 mázsát. A jó munka eredménye meg is fett, legutóbbi teljo- sitmónyük 10 óta alatt- 405 mázsa. Cséplőmunkásaink kövessétek példájukat! Felsőnyomást Állaim Gazdaság Kerete Üzemegysége! Miért hagyjátok széjjel éjszakára több holdon a kévéket? Egy éjszakai eső beáztathatja, hatalmas károkat okozhat. Osszá­tok be úgy a munkát, hogy estére keresztekbe kerüljenek a nappal bekötött kévék. Fordítsatok több gondot a szemveszte- seg csökkentéséle! Kantuti »Lenin« tsz Vezetősége! Miért nie-m gondoskodtok arról, hogy a. kombájn után lehord­ják a szalmát azonnal ? így nem lehet nyomban elvégezni a tarfóhántást. Sajat magatokat károsítjátok ezzel. Á sarkadi járás élre került az aratási versenyben Megyénkben befejeződött az ősziárpa aratása, dolgozóink a dúskalászú búzát aratják. A dol­gozók versenyben végzik a be­takarítás nagy munkáját. A ver­senyben most az eddig hatodik helyen álló sarkadi járás tört az élre, a szeghalmi járás pedig az első helyről a hatodikra csúszoll vissza. Erősítella munkán a gyulai já­rás is, felküzdötte magát a , má­sodik helyre s így az élenjáró mezőkovácsházi járás a harmadik helyre került. Járásaink sorrendje az aratási versenyben: 1. Sarkadi járás 49.5 o/o tanácselnök: Varjú János, mezőgazdasági osztályvezető: Debreceni Mihály. 2. Gvu ai járás 36.1 o/o tanácsé nők: Vircze Gyula, mezőgazdasági osztály vezető: Mórocz István. 3. Mczőkovácsházi járás 34.1 o/o tanács-elnök: Boruzs Mihály, mezőgazdasági osztályvezető: Don László. 4. Gyomai járás 32.7 o/o tanácselnök: Tarák Vince, mezőgazdasági osztályvezető: Arató József. 5. Orosházi járás 32.5 o/o tanácselnök: D um it rás Mihály, mezőgazdasági osztályvezető: Ungi lnne. 6. Szeghalmi járás 30.4 o/o tanácselnök: Kovács József, mezőgazdasági osztályvezető: Ombódi Sándor. 7. Szarvasi járás 26 o/o tanácselnök: Hegedűs Pál, mezőgazdasági osztályvezető: Vida János. 8. Békési járás 21.6 o/o tanácselnök: Lestyán János, mezőgazda« íg i osztály vezető: Kiss Máté 9. B-énéSt&aba vár-os 17.2 »/„ tanácselnök: Bartolák Andrásáé, mezőgazdasági osztályvezető: Liker Mátyás. A legnagyobb lemaradás még mindig Békéscsabán vsa. Helyes lenne, ha a megyei tanács meg­nézné alaposan, mi a lemaradás oka s felelősségre vonná a mun­kájukat nem jól végző vezető­ket. Továbbra is gyorsítani kell az aratás munkáját a megye minden részében, hogy mielőbb beíejez- zülc, minél kisebb legyen a szem- pergés. Ehhez arra is szükség van, hogy a gépállomások több segítséget adjanak az aratáshoz, nem fordulhat elő sorozatosan az, hogy rossz gépeket küldenek lei s egyik-másik kombájn napi teljesítménye alig haladja meg a 4—5 holdat. Sürgős intézkedést kíváu ezen a téren is az aratási csata győzelméért folyó harc si­kere

Next

/
Oldalképek
Tartalom