Viharsarok népe, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-07 / 157. szám

I 2 yLUateaiak Hépe 1953 Július 7, kedd A nemzetközi kalandorokról és a béke védelméről Moszkva. A «Pravda» hétfői •zárna «Obozrevatyel» (Megfigye­lő) aláírással «A nemzetközi ka­landorokról és a béke védelmé­ről» eímmel az alábbi cikket közli: A külföldi bérencek szégyenle­tes kudarcba fulladt berlini pro­vokációja után az amerikai bur- y.soá sajtó az angol sajtó egyré- szének támogatásával zajos rága- lomhadjáratot indított és min­denképpen igyekezett felfújni ezt a kalandot. A reakciós amerikai Bajló nyíltan felszólítja a június 17-i fasiszta rendzavarások szer­vezőit, hogy ismételjék meg ezt a «kísérletet» a Német Demokrati­kus Köztársaságban, sőt terjesz- szek ki azt a népi demokratikus országokra. Az Egyesült Államok kormány­köreit nyugtalanítja, hogy kudar­cot szenvedett külpolitikájuk, a hírhedt «erő politikája», amelynek az a célja, hogy a nyugateurópai államokat ellentmondás nélkül alá rendeljék az Egyesült Államok irányításának és elszigeteljék a Szovjetuniót. Mint ismeretes, Dul- lesnak azt az ultimátumát, ame­lyet a nyugateurópai államokhoz intézett, azzal a követeléssel, hogy- 75 napon belül írják alá az «euró­pai védelmi közösségről» szóló szerződést, visszautasították. Szin­tén az Egyesült Államokra ütött vissza az a kísérlet is, hogy a nyugateurópai államok kormá­nyait az úgynevezett «külföldi se­gélynyújtással» kapcsolatos Ígére­tekkel zsarolják meg. Az európai országok egy része lemondott er­ről a «segélyről», más országok pedig a kereskedelmi feltételek könnyítését követelték. Nem si­került Dullesnak megszüntetni azokat a nézeteltéréseket sérti, amelyek elsősorban az Egyesült Államok és Anglia között a Tá­vol-Kelet politikai kérdéseivel kapcsolatban állnak fenn. Más szavakkal, ahelyett, hogy a nyu­gateurópai államok politikáját alárendelték volna az Egyesült Államok érdekeinek, erősödtek és kiéleződtek a súrlódások a nyu­gat európai államok és az Egye­sült Államok között. Még nagyobb jelentőségű az a nyilvánvaló tény, hogy teljes ku­darcba fulladtak az amerikai diplomáciának a Szovjetunió el­szigetelésére irányuló kísérletei. A világ minden országának leg­különbözőbb köreiben helyeslés­sel fogadták a szovjet kormány március közepén tett nyilatkoza­tát, amely szerint nincs jelenleg olyan vitás, vagy megoldatlan kérdés, amelyet ne lehetne békés A „Pravda“ cikke úton, az érdekelt országok köl­csönös megegyezése alapján meg­oldani. A szovjet kezdeményezés még Anglia, Franciaország és más országok kormányköreiben is ked­vező visszhangra talált. Április 16-án az Egyesült Álla­mok elnöke az amerikai lapszer­kesztők társaságában beszédet mondott és ebben kijelentette, hogy az Egyesült Államok készek «igazságos részt vállalni» a vitás nemzetközi kérdések megoldásá­ban. Ámde ugyanakkor meggon­dolatlanul egész sor előzetes kö­vetelést állítottak fel a Szövjet- unióval szemben. Az Egyesült Államok kormány­körei a népeknek a békéért és a kormányok közötti tárgyalások­ért folyó és egyre növekvő moz­galmától félve, alkalmazni kezd­ték az úgynevezett «előzetes fel­tételek» taktikáját, amelyet min­den ország társadalmának széles körei elítélnek és elítélik egész sor nyugateurópai és ázsiai or­szág államférfiai és politikusai is. Ezek a közéleti személyisé­gek tisztában vannak azzal, hogy a nemzetközi feszültség további fenntartása következtében csak fokozódik az országok gazdasági és politikai függősége az Egyesült Államoktól és ezért nem rejtették véka alá azt a kívánságukat, hogy fogjanak végre már hozzá a vitás nemzetközi kérdések rende­zéséhez. Ez a kívánság a legvilágosab­ban Churchill angol miniszterel­nök ismert beszédében jutott ki­fejezésre. Churchill állást foglalt amellett, hogy a nagyhalaknak kezdjenek tárgyalásokat előzetes feltételek nélkül. Churchill kez­deményezését — mint ismeretes — majdnem mindenütt helyes­léssel fogadták. Egyedül Wa­shingtonban váltott ki csalódást és ellenséges kommentárokat. Világossá vált, hogy az Egye­sült Államok és fő európai part­nere között komoly nézeteltéré­sek vannak a legfontosabb nem­zetközi kérdésekben. Eisenhower elnök nyilván azért javasolta az angol és a francia kormány ve­zetőinek, hogy találkozzanak vele a Bermudákon, hogy elsimítsák az ellentéteket és közös irány­vonalat jelöljenek ki a Szovjet­unióval szemben. A bermudai értekezletet erede­tileg június közepére tűzték ki, de többször is elhalasztották. Most, Churchill belegségével kap­csolatban, sokan kétségbevonják, hogy ezt az értekezletet valaha is megtartják. Az amerikai lapok közük, hogy a bermudai értekez­let összehívására vonatkozó terv meghiúsulásának híre megköny- nyebbülést kelteit Washington­ban. Vájjon miért? Azért, mert az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország között annyira megnövekedtek a nézeteltérések, hogy ezeket nem lehet kiküszö­bölni a kormányfők szokásos ta­lálkozója útján. A kormányfők értekezlete he­lyett Washingtonban összeül az Egyesült Államok, Anglia és Fran­ciaország külügyminisztereinek ér­tekezlete. E tanácskozás elé a nyu­gati partnerek közötti' vitás kér­dések tisztázása szempontjából sok­kal korlátozottabb célokat tűztek. A külföldi bérencek berlini ka­landjának bukása nem térítette eszéhez sugalmazóikat. Nem látják, hogy a Szovjetunió békeszerető politikája mind szé­lesebb támogatásra talál világszer­te, ugyanakkor, amikor az Egyesült Államok agresszív köreinek kalan­dorpolitikája általános elítéléssel találkozik és nem részesül támoga­tásban még a nyugateuxópai pafrt- neiek részéről sem. Mint ismeretes, a »Pravda« Churchill beszédével foglalkozó cik­kében óvott attól az alapvető téve­déstől, hegy a jelenlegi nemzetközi helyzetben »az egyik fél diktálhatja a másik félnek, méghozzá olyan félnek, mint a Szovjetunió, a vi­tás nemzetközi kérdésekben létre­hozandó megegyezés előzetes fel tételeit.« Az Egyesült Államok körei fi­gyelmen kívül hagyják ezt az elemi es igazságos követelményt. A Szovjetunió elég határozottan megmutatta, hogy megvan benn© a jóakarat a vitás nemzetközi prob­lémák rendezésére. Ki no látná, hogy a szovjet hatalom fennálásá- nak 35 éve alatt a Szovjetunió nemzetközi helyzete óriási mére­tekben megszilárdult. A Kínai Nép- köztársasággal és a 'népi demo­kratikus országokkal együtt a Szov­jetunió ma a világ békéjének való­ban hatalmas támasza. Ez az, ami aggodalmat kelt az imperializmus táborában, különösen annak agresszív köreiben. Ezek a körök, amelyek oly félre- ismiarhetetlenül semmibe veszik f» népek békeakaratát, — ezek politi­kájukkal együtt olyan zsákutcába! kerülnek, amelyből még nehezebb lesz kivergődniök. ÜT TENGER KIKÖTŐJE Külpolitika néhány sorban... PEKING. (Uj Kína) ötvennégy tagú kínai küldöttség vesz résfstt a Világifjúsági Találkozón. A küldöttséget Hu Jao-pang, az TTjí Demokratikus Ifjúsági Liga titkára vezeti. A küldöttség tagja* a kínai ifjúság legkülönbözőbb rétegeit, a különböző nemzetisége-, két, politikai pártokat és vallásfelekezeteket képviselik. , DELHI. (TASZSZ) Az angol villamosközlekedósi vállalat mei netdijemefési intézkedéseire válaszul Kalkutta dolgozói július 4-én, általános sztrájkot hirdettek. A városban megbénult a közlekedés, beszüntették munkájukat az áruházak, iskolák, főiskolák, valamint a vállalatok többsége. A kormányhivatalok tisztviselőinek többsége nem ment munkába. A rendőrsúg gránátot és könnyfakasztó gázt alkalmazott a város lakóival szemben, akik az utcákon leállították) a magánautóbuszokat és taxikat. Áldozatok vannak. PEKING. (Uj Kína) A »Vietnami Hírügynökség« jelentés© szerint június hónapban a vietnami népi erők hét ellenséges szá­zadot felmorzsoltak és több mint négyszáz ellenséges katonát meg» semmisítettek Bao-liü tartomány síkságain. A BELGRÁDI rádió jelentése szerint Bebíer jugoszláv kük- ügyminiszterhefyettes vezetésével vasárnap négytagú jugoszláv kül­döttség utazott Athénbe, hogy Teszt vegyen Törökország, Görög­ország és Jugoszlávia külügyminisztereinek július 7-én kezdődői értekezletén. PHENJAN. (Uj Kína) A »Koreai Központi Távirati Iroda«. * jelentése szerint a koreai néphadsereg egyik partvédelmi tüzérségi alakulata június 17-én három ellenséges hadihajót elsüllyesztett, il-. tetve megrongált. 1 KESZON. Kíang Nan, az »Uj Kina« hírügynökség különtu-. tudósítója írja: Jelentések érkeznek arról, hogy Li Szán Mám előkészületeket tesz további hadifoglyok; tömeges, erőszakos visz- szataitására, ugyanakkor pedig a Kuomintang-banditák — Li Szín Man, nal együttműködve — a kínai népi önkéntesek fogságba ejtett har­cosainak erőszakos visszatartását tervezik. Az »Internacionai News Service« jelentése szerint Li Szín Man, július 4 én, szombaton délelőtt Robertson amerikai külügyi óllam-i titkárral találkozott, megbeszélést folytatott Vang Tung-Jüan-nal, aj Kuomintang délkoreai ügynökével. Li Szín Man a Kuomintang Ügynökkel a Csezsu szigetén őrzött kinai hadifoglyok kérdésére« tárgyalt. Csökkentik a földadót és a beadást azoknál a termelőknél, akiknél elemi kár terméskiesést okozott Dolgozó parasztságunk szor­galmas munkája és a kedvező időjárás következtében az idén gazdag gabonalermés't takarítunk be. Az eddigi cséplési eredmé­ny ele teljes mértékben igazolják a jő terméskilátásokat. Egyes he­lyeken azonban előfordult az is, hogy a bőséges eső miatt a'ga­bonaföldek egy része huzamosabb ideig víz alá került. Szórványosan egy-két községben — a jégeső is némi kárt okozott a gabonában. Mindezek az egész gabonaterület egy csekély részén kisebb-na- gyobb terméskiesést okoztak. A dolgozó parasztok több hely­ről kérték, hogy az elemi károk miatt csökkentsék a gabonabe­adást és a földadót. Kormányunk helytadott ezeknek a kérelmek­nek s ezért azokat a terméski­eséseket, amelyek elemi kár mi­att következtek be, mind az egyéni termelőknél, mind a ter­melőszövetkezeteknél, figyelembe veszi és a kár nagyságának meg­felelően mérsékli a gabonabeadást és a földadót. A begyűjtési-, a pénzügy-, a belügy- és a föld­művelésügyi miniszter együttes utasítást adott ki, amelyben in­tézkedik, hogy a vízkár nagysá­gát a termelő kérelme alapján a járási tanácstól kiküldött kétta­gú bizottság, a jégkárt pedig az Állami Biztosító küldöttei a leg­rövidebb időn belül állapítsák meg. Az utasítás előírja, Hogy ha az elemi kár következtében a ter­méskiesés 25—50 százalék között van, a földadót és a gabonabe­adást 25 százalékkal, ha pedig. 50—75 százalék között van, 50 százalékkal kell csökkenteni. Ha a kár meghaladja a 75 százalé­kot, akkor a gabonabeadást is és a földadót is 75 százalékkal kell mérsékelni. Ila az elemi kár kö­vetkeztében a termés teljesen el­pusztult, akkor az összes föld­adót és a gabonabcadást el kell engedni. A vezetők állandó feladata: a dolgozókról való gondoskodás Moszkva északi kikötője... A himkini víztároló napfény­től csillogó tükrén hófehér hajó horgonyoz a kikötőhelynél. Ott­honos, jól felszerelt kajütjei csil­lognak a tisztaságtól, a tágas, vi­rágokkal díszített szalonokban már megtérítették az asztalokat. Kellemes, elragadó út vár az uta­sokra. Gőzhajók és motoroshajók szállítják őket Moszkvából Asz- trahába, Molotovba és Rosztov- ba. A személyszállító motoros- és gőzhajók menetrendjén 69 kikötő szerepel. Ma már nem harmad- naponkint — mint tavaly — ha­nem naponta indulnak hajók Moszkva kikötőiből. Az új me­netrend összeállításánál ügyeltek arra, hogy a gőzösök és motoros­hajók nappal haladjanak el a nagyobb városok mellett, így az utasok megismerkedhetnek a vá­rosok nevezetességeivel. írta: V. Lebegyinszkaja Már elindult Rosztovba a «Marksziszt» nevű nagy utasszál­lító hajó. A hajón női kapitány — M. Lapova teljesít szolgála­tot. Asztrahán felé is ldfutott az «Anatoüj Szeröv» motoroshajó. A hajón moszkvai, szverdlovszki, kalinyini, tulai, rjazanyi és csel- jabinszki turisták gyűltek össze. Volgaparti utazást tesznek, meg­látogatják az ősi Uglicsot, Jarosz- lávlt, Gorkijt, Uljanovszkot és Kujbisevet. Rövidesen visszatér Sztálingrádból az úszó üdülőház —i a «Klim Vorosilov» hajó, ame­lyen könyvtárak, vendéglők és tánctermek állnak az utasok ren­delkezésére. Az ország különböző folyami hajózási vállalatainak alkalmazot­tai szívesen töltik szabadságukat a «Gorkovszkaja Kommuna» üdü­lőben. itt is, mint bármelyik sza­natóriumban, rendelkezésre áll a fizikoterápiái osztály, az elektro­mos és fénygyógymódok minden fajtája, a szénsavas vízgyógyá­szat, a tengeri, fenyő és egyéb fürdők, orvosi rendelők, stb. Ez az üdülő mindössze annyiban kü­lönbözik a többitől, hogy nem a hegyek között, erdőben vagy ten­gerparton, hanem a vizen van. A Moszkva-Asztrahán-Moszkva kö­zött közlekedő «Gorkovszkaja Kommuna» gőzhajót a folyami hajósok szakszervezete szanató­riumának céljaira rendezték be. Az úszó szanatórium két hajóút alatt 2380 utast szállított. Az uta­sok kipihenten, felfrissülve ér­keztek vissza munkahely ülne és elragadtatással nyilatkoztak a ka­pitány és a legénység figyelmes gondoskodásáról. A szovjet ország fővárosa öt tenger kikötője lelt. Moszkvából egyenes út nyílt a Káspi-, Fei- lcete-, Azovi-, Balti- és Fehér­tengerre. { Azonnali intézkedést a BELSPED-néí! Egyre közismertebbé válik az, hogy a BELSFED néi az illeté­kesek vajmi kereset törődnek azzal, hogy a dolgozók az egész,-égi- ügyi követelményeknek megfelelően végezzék munkájukat. Bizonyítja ezt az a legutóbbi eset is, .amikor Békéscsabán három dolgozónak névszórint Brhiik Jánosnak, Hollósi Istvánnak és Dobroszki Pál­nak — a mészpor sebesre marta a hátat. —- Nem az első ijset volt ez és nemcsak a mésznél fordid elő — mond ja Brhiik János elvtárs és legyint egyet a kezével, — A legutóbbi műtrógyaszállités alkalmával Zahorán Mihálynak úgy felsebesodett a bőre, hogy még most is betegeskedik, jóí'lehok egy hete már annak, hogy ez történt. Mindez azért van, mert a vezetők nem biztosítják a dolgo­zók részére a szükséges védőfelszerelést, vagy ha el is látják őket, az rendszerint késve történik. A tégfahordásnál gyakran előfordul, hogy a dolgozók kezéről a bőr lekopik, mert nem adnak te­nyérvédőt. Azt azonban nem mondhatják a vezetők, hogy ninca tenyérvédő, mert Szenezi Mihálynak háromnapi tégíahordás utáni tudtak adni. Igaz, hogy akkor már ujjairól lakopott a bőr. Szint© hihetetlen, hogy a ISELSPED-nek még Békéscsabán, sincs fürdője, ami á dolgozók tisztálkodási lehetőségét biztosítaná, jóllehet itt is több mint 100 dolgozója van a vállalatnak. Ennek a lehetetlen állapotnak a felszámolása azonnali intéz­kedést kíván. Tűrhetetlen, hogy a dolgozók egészségét ilyen nein« törődöm módon »védelmezzék«. Az említett esetek nem bizonyítanak! mást, mint figyefmenkivülhagyását annak, hogy nálunk legfőbb ér­ték az ember. A fentiekért a vállalatvezető mellett felelősség terheli a vállalat- pártszervezetét és szakszervezeti bizottságát is. S

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom