Viharsarok népe, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-05 / 156. szám
betakarítottál - nyertél, ha elkéstél a betakarítással - vesztettél.“«.**«.) mnn!lllllllilíllllll!IIIIIIIIIIIIIII«IHItl!!!llll!llll!lll!llliill!!lll!l»IHIl!l!lim!lin)linilMIM Több gondot a növényápolási munkára Megyénkben befejezés előtt áll az árpa aratása, egyes községekben már a cséplést is megkezdték. Hozzáláttak most már a búza aratásához is. A betakarítás mellett azonban nem fordítanak tanácsaink elég gondot a növényápolási munkák befejezésére. Pedig csak akkor számíthatunk bőséges termésre a kapásoknál is, ha az aratás mellett nem feledkezünk el a növényápolásról s ehhez a munkához nagyobb mértékben bevonják a családtagokat is. Járásaink sorrendje a június 30-i értékelés szerint: 1. Szarvasi járás, tanácselnök: Hegedűs Pál, mezőgazdasági osztályvezető: Vida János. 2. Mezökovácsházi járás, tanácselnök: Boruzs Mihály, mezőgazdasági osztályvezető: Don László. 3. Békési járás, tanácselnök: Les tv an János, mezőgazdasági osztályvezető: Kise Máté. 4. Gyulai járá6, tanáese'nök: Vincze Gynla, , mezőgazdasági osztályvezető: Mórocz István. 5. Orosházi járás, tanácselnök: Dumitrá® Mihály, mezőgazdasági osztályvezető: Ungi Imre. 6. Sarkadi járás, tanácselnök: Varjú János, mezőgazdasági osztályvezető1. Debreceni Mihály. 7. Szeghalmi járás, tanácselnök: Kovács József, mezőgazdasági osztályvezető: Ombódi Sándor. S. Gyomai járás, tanácselnök: Túrák Vince, mezőgazdasági osztályvezető: Arató József. 9. Békéscsaba város, tanácselnök: Baitolák Andrásné, mezőgazdasági osztályvezető: Liker Mátyás. Szeghalmi járás Sarkadi Járás Gyomai járás Békési járás Békéscsate Orosházi járás Mezfikovácsházi járás VONJAK, felelősségre a medgyesegyházi gépállomás hanyag vezetőit A medgyesegyházi »Dózsa« tszcs növényei jólápoltak, nagyobb részt háromszor-négyszer kapálták. Emellett nagy gondot fordítottak a konyhakertészetne is, amelyből eddig több mint 20,000 forint értékű káposztát, karalábét és paprikát adtak el. A tszcs tagjai már napokkal ezelőtt learatták az ősziárpát és össze is hordták asz- tagba. Gyors munkájuknak az a titka, hogy a csoporthoz tartozó tagok valamennyien családtagjaikkal együtt végeznek minden munkát. Az volt a tervük, hogy mig a gépet nem huzatták ki sőt negyedik i Horváth Imre pedig csaknem minden nap bement a gépállomásra, ígérgettek, vagyis minduntalan félrevezettek Horváth Imrét és a »Dózsa« tsz tagságát. — Ma reggel indul a gép — mondotta Vízhányó a türeltnéfc- veeztő Horváth Imrének július 2-án. — Körülbelül mikorára ér ki, hogy akkorára odairányitsuk a csép- léshez beosztott tagokat, — kérdezte az reménykedve. — Hát, én azt nem tndom pon tosan megmondani — felelt» rezignáltam Vízhányó. — Ha a gépet ki is indítják reggel, a Színből, lehet, hogy csak délben ér ki a gépállomás udvaráról. — Taláncsak nem egy fél napig hozatják végig az udvaron a gépet? — kérdezte Horváth Imre, A gépállomás udvarán 15 a búza viaszérésbe kerül, elcsé- pslilc az ősziárpát. A medgyesegy- liázi gépállomás vezetői még jóval az aratás előtt megígérték: »Amint le lesz aratva és össze lesz hordva az árpa, máris huzat- ják ki a gépet«. Június 29-én Horváth lnne, a tszcs elnöke az igéiét reményében sietett bejelenteni a gépállomás vezetőinek, hogy össze van hordva az árpa, huzássák ki a gépet. Vízhányó elv- társ gépáílomási igazgató és Csapó agronómus meg is ígérték, hogy aznap kint lesz a gép. De még másnap, harmadnap, ap reggel sem aki nem tudta minek nevezni az igazgató kijelentéseit. — Megtörténhet, hiszen órabérre dofgoznak a traktoristák.# Ezzel tetézte be Vizhányó igazgató a korábbi ígérgetéseit, határtalan cinizmussal telített magaviseletét, amellyel semmibe veszi a »Dózsa« tszcs, a .»MoravSzki« tsz és az összes medgyesegyházi dolgozók igyekezetét, a gyors betakarításért és csépiéiért folyó harcot. Végtelen cinizmusában és felelőtlenségében odáig ment: ahelyett, hogy igyekezetre, lelkiismeretes munkára ösztönözné és sarkalná a gépállomás traktoristáit a dolgozó nép kenyeréért folyó harcban, eléggé el nem Ítélhető módon megkérdezi a traktoristáktól: »Van-e kedvetek kimenni aratni, csépelni« ? írógép hever széjjelszedve, most, a,mikor minden erőnek az aratást, cséplést kellene végeznie. Ráadásul a már kihúzatott gépok sem dolgoznak. A »MoravSzki« tsz _ földjén hálóin atatőgép áll korábban ki nem javított hibák miatt. A medgyesegyházi vásártérre kihúzatott cséplőgépnél egy nap a'att négy erőgéppel »kísérleteztek«, egyikkel sem tudták meg- hajtatui a cséplőgépet. A Kétegy- házi utón a Szövő-féle tanyán Lvő TÁVIRAT VIHARSAROK NÉPE SZERKESZTŐSÉGE, ~~ Békéscsaba A gyulavári .Dózsa' III. típusú tszcs 7164 kg lucernaszéna-, 8866 kg ősziárpa-beadással takarmánybeadási kötelezettségének elsőként 100 százalékig eleget tett. # Gyulavári községi tanács vb. közös Szérűn négy napig hiába várták a csépíőinunkások a cséplőgép kihúzatását. Mindennek az az oka, hogy a gépállomáson 4 nem végezték el lelkiismeretesen a gépek javítását s nem gondoskodtak a szükséges alkatrészek, kéziszerszámok beszerzőiéről. Az a cséplőgép sem kezdtette meg másnap a cséplést, amit végié kihúzattak a »Dózsa« tszcs-be július 2-án este, mert mérleg, el- lenőrzőkönyvek, gépkezelők, szerszámok és1 kulcsok nélkül huzatták ki. A cséplőgéphez szükséges kézi- szerszám mindössze egyetlen kalapácsból áll. Nincs egy kulcs, amivel a cséplőt kihúzató traktoros megszorítsa a traktor kerekén meglazult körmöket. Kii a felelős mindezekért az ara- tást-cséplést súlyosan gátló hibákért? Véleményünk szerint az illetékeseknek a gépállomás igazgatóján, vezető agronómusán kell kezdeni s aztán sorra felelős a járási tanács, a gépállomás megyei csoportja azokkal együtt, akik a gépok kijavítását ellenőrizték és helybenhagyták. Lehetetlen az, hogy a medgyesegyházi gépállomás és az illetékes felsőbb szervek már hónapokkal ezelőtt nem tudták, hogy nem ni 1 rendelkezésükre elegendő kulcs, csavar, hogy nincsenek megfelelően kijavítva a gépek. Lehetetlen, hogy a medgyesogyházi gépállomás már hetekkel ezelőtt készült az aratásra, eséplósre. Lehetetett állapot az is, hogy a javítást végző szerelők kerékpáron karikáznak el 20 kilométer távolságra, — amint a fenti példák, is mutatják, cél és eredmény nélkül. Nem ellenőrizni kell az elromlott gépeket, hanem sürgősen ki kell javítani Éppen őzért adjanak gyorsabb járművet a szerelőknek, hogy a javítást minél előbb elvégezhessék s teljes Liviül -tie! folyjon az aratás & a csópíés. Ha a megyei tanács gépcsoportja eddig nem törődött azzal, hogy a medgyesegyházi gépállomáson van-e minden erőgéphez szükséges kéziszerszám és alkatrész, úgy most kövessen el mindent és a legsürgősebben szerezze te a hiányzó kéziszerszámokat s alkati eszeket, mert nem kismértékben őket is felelősség terheli azért, ha a medgyesegyházi gépá'lo- más nem teljeúti nyári tervét. Kukk Imre. tartja és igy cselekszik, akkor... sohasem lesz, hogy valamikoris újra a Vásárhelyi Andrások, 1050, a Vásárhelyi Dezsők és a Schneider-féle kulákok három, meg ötszáz holdat mondhassanak magukénak Lőkösháza határában. Hiszen az a föld, amit egykor ezek a bitangok magukénak mondtak, az övéké volt akkor is a munka, az elhullajtott veríték és vér jogán. Az övéké a Tapasztó Károlyoké, Kot- roczó Istvánoké. Mostmár még jobban az, sokszorosan. Uj családi fészkek sokaságát építették erre a nagy kiterjedésű határra. Azelőtt alig volt 30 úri és kulák tanya rajta. Most meg ötszázhatvan család él sa- játmaga építette fejdél alatt. Ott születtek, nőttek fel gyermekeik, ott élnek végre boldog emberi életet a cselédeiét után. Kinek volna hát bátorsága, hogy megtörje e családi házak lakóinak békéjét? Kinek volna hát bátorsága arra, hogy visszaü’tes e az ezer meg az ötszáz holdakba a Vásárhelyieket és Schneidereket? Tatáin az amerikai imperialistáknak? Azok megtennék hazánkban, Lőkösházán is azt; amit Koreában művelnek már három év óta... Ennél a gondolatnál Tapasztó Károly keze görcsösebben tapad a kaszára, a kalapács nyelére. S felszegi tekintetét, mintha máris közelednének a támadó amerikai imperialisták, hogy lerombolják az ő s a többi hozzá hasonló házát. Éles fegyver ám a kalapáds s a kasza a munkások, a dolgozó parasztok kezében. Az emberiség ellenségeinek gálád szándékait zúzza szét a kalapács a munkás kezében, ha gépeket, munkaeszközöket gyárt. Az ellenség gálád szándékait aprítja a kasza is, ha idejében, szejn- veszteség nélkül aratja a viaszsárga búzatáblákat. Jól tudja ezt Tapasztó Károly, hiszen párttag. Meg is magyarázta már sok-sok dolgozótársának, hiszen népnevelő, kisgyűlés előadó, a tanács mezőgazdasági állandó bizottságának a tagja és békebizottsági tag is. De nemcsak beszélt, magyarázott, hanem tett is, példát mutatott. Ott, ahol az ő fölélje van, huszonegy dolgozó parasztnak terül el a földje. Olyan kukoricája nemigen van másnak, miut az övé. Az egyik növényfélék különbsége is inkább az ö javára hajlik. Hanem búza az van szebb is a határban. Sőt az aratásban meg is előzték. Másodikán reggel, amikor ő hozzáfogott a búza aratásához, akkorra Cs. Kotroczó István már le is aratta a maga négy és fél holdját. Tapasztó Károly nem az aratásai késeit, hiszen korábban nem arathatott volna, hanem ősszel, a vetéssel. Csak néhány nap különbség az egész. De ez alatt a néhány nap alatt jég és vihar söpörhetné végig a határt. Kotroczó István búzájában már nem tenne annyi kárt, hiszen keresztben van. De a többiekében, akiké még lábon áll... Mennyi drága szem peregne el. S milyen békeharc volna az, ha a fegyvert, a kaszát ő és mások jégtőL, vihartól kicsépelt szalmába lendítenék? Nagy tanulság ez. Igyekezni kell, serkenteni kell másokat is ősszel, tavasszal, aratáskor és mindig az idő, a percek kihasználására. Percekből tevődik össze az élet, a búzaszeme.kből készült lisztből a kenyér, az egyesemberekből az a hatalmas erő, mely ilyen gazdaggá tette az országot, amely ilyen szilárdan védelmezi a békét. Mert nézzük csak. Egymaga hiába állna ki Tapasztó Károly vagy honvéd fia az imperialisták ellen, hogy kiüsse kezükből a tíízcsóvát, mellyel az emberiség házainak felgyújtásával fenyegetnek — nem tudná megakadályozni. De ba minden lő- kösházi s az ország minden dolgozója kiáll, összefog, szövetséget köt a vfág valamennyi békeszerető népével, akkor porrá zúzódik minden imperialista kísérlet. Igen. Ezt ke,ll neki, mint népnevelőnek, békebizottsági tagnak még jobban elmélyíteni az emberekben. A békéért folytatott egységes harcban. A dolgozók összefogásában olyannak kell lennie neki, mint tésztában az élesztőnek. Éleszteni, növelni kell a dolgozók egységét. Felvilágosító szóval, példamutatással. Jobban mint eddig. Bár eddig is sok mindent tett. Mindig az élvonalban küzdött. Lőkösházán ő alakította meg a Kommunista Pártot Révész Péterrel. Együtt szervezték a községet, amely lám, milyen nagy- gyá fejlődött azóta. Le se tette a megkalapált kaszát, hanem felszerelte a nyelére, s hatalmas tetterőtől duzzadva szólt oda Palinak és Miskának: Gyerünk gyerekek, sok tennivaló vár még ránk. Kukk Imre
