Viharsarok népe, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-01 / 152. szám

■m ' • ""**__________________________________________ VOuuMUkképe A Békésmegyei Terményforgalmi Vállalat vállalja s ketsyérgaiionabegyiijtési tervét auguszlus 15-ig teljesíti Versenyre hívta az ország terménybeeyüjtő vállalatait 3 Sok még a tennivaló a szegl^öliMLl y&r&sböir. A Békés megyei Termény f orgal - mi Vállalat dolgozói a hét ele jón rendkívüli termelési érte­kezletet tartottak. Lipták Gábri­el. i, a szakszervezeti hiaottság el­nöke üdvözölte Révész Sándort, « begyűjtési miuieztéiiujn termény- forgalmi osztályvezetőjét, Brada Já­nosnál, a Termény-forgalmi Egyesü­lés helyettes igazgatóját, Bodor Ká­rolyt, a Csongráil megyei 'Termény- forgalmi Vállalat igazgatóját, a meg­jelent dolgozókat és a rend ki vü li ter­melési értekezletet megnyitotta. Bánki Bélává Békésmegyei Ter- xnényfoi'galrni Vállalat igazgatója he jelen tette, hogy a vállalat dolgo­zóinak kívánságára, a begyűjtés hátát idő e'őtíi teljesítő-éré -verseny­re hívják az ország megyei tel" nwV.iy forgalmi vállalatait. Ezután felolvasta a versenyvállalást, me­lyet minden megyei termónyfor- galmi vállalatnak megküldenek. 1. Az idei kenyércsata sikerének érdekében vállaljuk, hogy megyénk kenyér- és gabona begyűjtési tervét A, B, A-(4 és F jellegié augusztus 15-ig, szántóföldi és réti széna begyűjtési tervét jú­lius 15 lg száz százalékban teljesítjük. 2. Vállaljuk, hogy létszám és béra'aptervünk teljesítésében megtakarítást érünk el. 3. Vállaljuk, hogy a begyűjtés során a minőségi termények külön tárolását, azok minőségi meg­óvásét úgy hajtjuk végié, hogy exporttervünket visszautasitásmontesen tudjuk lebonyolítani. 4. Telepeink irányításánál és ellenőrzésénél olyan gondossággal járunk el, melynek eredménye­képpen az egy mázsa termény forgatóim a eső összraforditás az 1953 —54. gazdasági évben az előző évvel szendén 10 százalékkal kisebb lesz. 5. Vádoljuk, hogy a vállalatunk életében jól kialakult verseny mozgalmat erőteljesen továbbfej­lesztjük és ezzel elérjük azt, hogy verseny vá I la hifit tegyen minden olyan dolgozó, akinek leosztása erre tehetőséget nyújt. • 6. Vállaljuk, hogy a telepek vezetőt és dolgozói, valamint a központi iroda dolgozói a be adást teljesítő termelőszövetkezetekkel, állami gazdaságokkal, egyénileg dolgozó parasztokkal olyan kapcsolatot tartsanak fenn, amellyel a begyűjtés munkáját, annak eredményeit, a terv százszázalékos teljesítését döntően befolyáséin! tudjuk. > Békéscsaba, 1953. június 29. Szabó István - , Bánki Béla Lipták Gabriella párt-titkár igitógutó a szakszervezeti bizottság elnöke. A dolgozók a verseny felhívást leikos tapssal fogadták, majd Ró" vész Sándor, a begyűjtési minisz- té Inm termény forgalmi főosztályá­nak vezetője ismertette a begyűj­tés jelentőségét. — Remélem, — mondotta, — hogy a Békésmegyei Termény for gal mi Vállalat jó munkával elnyeri a Begyűjtési Miniszteripm ős a SZOT vándorzáBZ/íóját s az ezzel járó pénzjutalmat. Egymásután emelkedtek szólásra a vállalat dolgozói és jobb munká­ra, a begyűjtés ütemének nieg- gyorsitásdra tettek ígéretet. Vége­zetül Bodor Károly, a Csongrád- megyei Termény forgalmi Vállalat igazgatója bejelentett», hogy a bé­késmegyeiek versenyfelhívását el­fogadja. Az Alföldi Kisvasút teljesítette félévi tervéi \a Alföldi Kisvasút műhely­részlegei jó eredményeket értek el az első féléves terv teljesítése te­rén: a kocsijavító 104, a nioz- donyjavító 102, a motorjavító pe­dig 100 százalékra teljesítette fél­évi tervét már június 25-ig. Ezek az eredmények a dolgozók lendü­letes munkája nyomán születtek. Külön kiemelkedő az esztergályos műhelyrész, melynek dolgozói nagy segítséget nyújtottak a má­sik három üzemrész tervteljesíté- séhez. Legutóbb a kocsijavító és mo­tor javító üzemrész dolgozói egy régimintájú motorkocsi teljes új­jáépítésében mulattak példát az üzem valamennyi dolgozójának. A már kiselejtezett anyagok felhasz­nálásúval — a Gazda-mozgalom keretén belül — a dolgozók az első félévben 27.000 forintot ta­karítottak meg népgazdaságunk­nak. Az eredmények elérését nagy­ban elősegítette az elvtársi segít­ségnyújtás, a tapasztalatok átadá­sa, Az élenjárók munkamódsze­reit átvett dolgozók szintén ki­váló teljesítményeket értek el. A mozdony javítóban Kaucsin Sán­dornak, a műhelyrész legjobb dol­gozójának tanítványa Egresi Sán­dor, normáját rendszeresen 136 százalékra teljesíti. Ásványi Lász­ló, az esztergályos műhelyrész legjobb dolgozója, 123 százalék az átlagos teljesítménye, tapasztala­tait, munkamódszereit készséggel adja át dolgozótársainak. Neki 'köszönhető, hogy "Demjón Dezső segédmunkásból jó szakember lett. A kisvasút előtt álló feladatok megoldása, így elsősorban a be­gyűjtés forgalmának zavartalan icbonyolítása legközelebbről a ko­csijavító műhelyrész javító bri­gádját érinti. A dolgozók vállal­ták, hogy a na|>onként felme­rült futójavítást 8 órán belül el­végzik. Vállalásukat eddig telje­sítették. Különösen kitűntek Gila József és Oláh Béla elvtársak, akik 164, illetve 145 százalékra teljesítik normájukat. A dolgozók munkájukkal bizo­nyítják be azt, hogy szeretik üze­müket. Ilyen lelkes munkás a kocsijavító műhelyrész egyik leg­jobb dolgozója, Marik András is, aki dolgozótársával, Baukó Jó­zseffel vállalta, hogy a most ké­szülő poggyászkocsi karosszériá­jának vázát 5 nappal a kitű­zött idő előtt elkészítik. 162 szá­zalékos normateljesítmény a biz­tosítéka annak, hogy felajánlásu­kat valóraváltják. Ahhoz, hogy a dolgozók len­dületes munkája még jobb ered­ményeket, mutasson, szükséges, hogy a szakszervezeti bizottság az eddiginél eredményesebben szélesítse* a versenyt, tágabb te­ret biztosítson az élenjárók nép­szerűsítésének. Állítsa az üzem fa­liújságját a munkaverseny szol­gálatába, eltávolítva onnan elő­zetesen a márciusi és az áprilisi cikkek elsárgult Japjait. Barát László. Jó módszer a szelektorozásra A gabona gyors szállítására A MÁV juliits első tíz napjá­ban az ország különböző részein előreláthatólag 4—5000 vasúti ko­csit bocsát rendelkezésre a ga­bonaszállításhoz. Rendbehozták a szállítások céljára kijelölt vago­nokat, lécekkel lefedték a vasúti kocsik oldalán és alján lévő rése­ket, kijavították a hibás tetőszer­kezetet, hogy mentesítsék a szál­lítmányokat az esetleges beázás­tól. A gabonaszállítmányok érke­zése előtt néhány órával a vasul értesíti a tárházak dolgozóit,' hogy időben felkészülhessenek a küldemények fogadására, illetve a vagonok kirakására. . OLVASD a Viharsarok Népét! A Körösi Állami Gazdaságban szombaton két kombájn és aratógép kezdte meg száztíz hold ősziérpa aratását. A kombájnokkal elcsépelt magot kocsik hordják a szárító- helyre, ahol s ze lek t orozzak és szá­rítják. A búza szelektől ozására egy, ren­des cséplésre már nem alkalmas cséplőgépet használnak. A cséplő­ből kiszerelik a dobot, hogy ez ne törje a magot, csak a. rostákat hagyják benne. A dolgozók köny- nyebbségéne a cséplőt egy méter mélyen leássák a földbe, igy nem kell magasra felhordani a zsáko­kat. A rostákra úgynevezett »bor­dás vályút« készítenek, am^ly a magot egyenletesen osztja el. Az átalakított cséplővel hat ember 16 óra alatt 300 mázsa gabonát sze­lektoroz meg. A Viharsarok Népe június 21-i számában megbírálta a szeghalmi járási pártbizottság és a járási ta­nács munkáját. A bírálat után már több mint egy hét telt el, az időjárás is jó volt, mégsem tör­tént sok javulás a munkában. Még mindig vannak egyeletlen cukorrépatáblák, legkevesebb 2500 hold vár első kapálásra. Csak Szeghalom községben 440 hold kukorica, 110 hold napraforgó, 20 hold cukorrépa, 14 hold gya­pot vár az első kapálásra. A já­rás területén — maga a járási pártbizottság és a járási tanács* társadalmi munkával látja bizto­sítottnak a kukoricakapálás el­végzését. A termelőszövetkezetek­ben több helyen arra várnak, hogy majd helyettük valaki más végzi el a kapálást A füzesgyarmati «Győzelem» termel őcso port ban pl. 26-án a közgyűlésen arról beszéltek, hogy 80 hold kapálatlan kukorica megtisztításához a tanács dolgo­zói felajánlották segítségüket, de arról ifrra beszéltek, hogy a szö­vetkezetben csak három asszony jár ki dolgozni és a többi csa­ládtagot is be lehetne vonni a munkába. Körösladányban — ahol leg­nagyobb volt a lemaradás — ja­vult a munka. Nyolc nappal ez­előtt még 2685 hold kapálatlan terület volt. Ma ennek már 55 százalékát megkapálták. A röp­lapok és a felhívás megjelenése után a tanács minden forgalma­sabb úton versenytáblákra írta az élenjárók és a lemaradók ne­vét. Kiírták azoknak az asszo­nyoknak nevét is, akik nem ve­szik ki részüket a közös munká­ltai s ezekkel az asszonyokkal es­ténként kisgyűléseken is elbeszél­getnek. Ennek az eredménye lett, hogy pl. a «Dózsa» termelőszö­vetkezetben míg az elmúlt hét elején alig negyvenen-öt vénen jártak ki dolgozni, — a hét utol­ján már kilencvenen-százan vet­lek ki részüket a munkából, köz­tük ötven-hatvan asszony. A Kö­rösladányban jól bevált módsze­reket azonban sem a járási párt- bizottság, sem a járási tanács nem ismertette a többi község­ben. Például Köröéladányon kívül még egyetlen községben sem szer­veztek az asszonyok között kis- gyűléseket, csoportos megbeszélé­seket. Pedig hogy ez milyen ered­ménnyel jár, arról maga Bálint elvtárs, a járási pártbizottság tit­kára is meggyőződött. Hiánya« a versenynyilvánosság is. A termelőszövetkezetekben vagy üresen állnak, vagy régi eredményekkel vannak teleírva a verseny lábiák. A füzesgyanmiti «Vörös Csillag» tsz-ben mar négy hete készen van az új verseny­tábla, de még a mai napig is üresen áll. A bucsai «Petőfi» tsz- ben is a jó eredményeket írják ki. Nem írják ki a versenvl-áb- minisztertanács határozata élői 1 • ...........i ... i. .......... : i- • ■ - I. • , ­t ára a/, olyanok nevél, mint Já­nosi Gyula, vagy Majoros János, akik inkább a szerepi határban bérelt földjükön dolgoznak, a szö­vetkezetben pedig egyszer sem ka­pálták még meg a területüket. A járási tanács sem fordít sok gon­dot arra, hogy minden községben — úgy, mint Körösladányban — kiírják az utcákban azoknak az asszonyoknak nevét, akik jól ki­veszik részüket a munkából és azokét, akik nem járnak ki rend­szeresen dolgozni. 11a ezt meg­csinálnák pl. Szeghalmon, ahol a «Rákóczi» tsz-ben, a tavaszon ál­landóan 60—70 asszony járt ki dolgozni és most alig harmincan- liegyvencn vannak kint, bizonyo­san többen kivennék részüket a munkából. Alig van a járásban cgy-két olyan tsz, ahol a hanyagoktól, lógósoktól munkaegységet vonná­nak le. Egyetlen termelőszövet­kezetben sem követelik meg s minisztertanács határozatának be­tartását, amely előírja, hogy min­den tsz-tag évenként legalább 120 munkaegységet teljesítsen. A nö­vényápolás idején 40, az aratás- cséplés idején 30 munkaegységet köteles elvégezni a* 120-Ital. A ja -azt'ns.» hogy anyagi hátrány­nyal kell sújtani azt a tagot, aki akár a növényápolás, akár az aratás, cséplés és termény bei a karítás idején nem teljesíti a megszabott munkaegysége/. Erről a határozatról pl. a füzesgyarmaíi «Győzelem» tszcs elnöke nem is tudott. így nem is követelte meg a tsz tagjaitól ennek a betartását. A gépállomások sem segítik eléggé a hozzájuk tartozó ter­melőszövetkezetek munkáját. A körösladányi gépállomás politikai helyettese, Csordás elvtárs arra hivatkozik, hogy a tsz tagjai nem értenek a kullivátor kezeléséhez, azért állnak a kultivátorok ki­használatlanul. Nem sokkal jobb munkát végez a füzesgyarmati gépállomás sem. A gépek sokat állnak és a napi teljesítmény alig 10—12 hold egy-egy gépnél. A járás a növényápolással szégyenletesen elmaradt, de ha sürgősen nem javítanak munkájukon, az aratással, tarló- hántással is elmaradnak. A szeg­halmi «Alkotmáüy » tsz-nél pl. 400 hold aratásra váró gabona van, de még 29-én nem kezd­A vezeték állandó feladaté: a dolgozókról való gondoskodás Fényt, tiszta levegőt! A Mezőhegyesi Gépja­vító öntvény tiszt Rója egy gyengcvilagílású, lécke­rítéssel elzárt kis fül­ke. Ebben a ketrecben rontja szemét a sötét, marja tüdejét a mpa­il ó;m éles karbidium- és fémpor Ráez János kö­szörűsnek. — Sokszor kértem a porelszívó berendezés felszerelését, végre egy hónappal ezelőtt Megcsi­nálták .. . _ ?? — Igen, megcsinálták, de annyit ér, mintha nem volna. Nézze ... — s mutatja —, bogy a hajtó- és hajtott szíj­De ha szólok, :nég nekik áll feljebb. Szóltam Ónodi művezetőnek: — Majd megcsinálják — mondta. Azóta se csi­nálják. — Na, ezt is szétszed­jék — a lámpa helyére tárcsák nincsenek síkba mutat keserűen —, a vé- állítva. Ledobja, elszag- dőrácsokat meg csak ide gatja a meghajtó szíjat, a sarokba hajigálták. . . — Székács Pista, Vit nem csinálják meg az Szabin csinálták hetekig, istenért sem. Legutóbb Az elgondolásuk jó, csak megint szóltam Székács igazítani kellene «ajla. Pistának, azt vágta rá: «Azelőtt évekig jó volt ígv, most már nem jő?» Bizony nem jó! Nem jó, hogy így vélekednek a Székács Pisták, Ónodi művezetők. Különösen nem jő, hogy az üzem felelős vezetői észre sem veszik az ilyen egészség- emcsztő hiányosságokat. Sürgős intézkedést! Fényt, tiszta levegőt a Riez Jánosoknak! tek hozza a vágásához, holott már akkor is érett volt. Komoly hiányosságok vannak a gépállomásoknál, hiszen sem a növényápolás, sem az aratás nem halad, a gépek állnak és a tarló­hántást sem végzik. A járás terü­letén közel 1000 hold aratását fejezték be, de m<£g 100 holdon sem végezték el a tarlóhántást, a másodvetést pedig alig egy-két holdon. Most a legfontosabb feladat, hogy az aratás mellett a növény- ápolási munkát is végezzük. Van­nak szövetkezetek, ahol n haj­nali órákban, míg az aratáshoz nem lehet kezdeni, kapálnak. Ezt a mozgalmat kell a szeghalmi já­rás területén kiszélesíteni. De ez csak úgy lehetséges, ha a szö­vetkezetek minden tagját moz­gósítják ezeknek a feladatoknak az elvégzésére. Lipcsei Mária.

Next

/
Oldalképek
Tartalom