Viharsarok népe, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-05 / 156. szám
1953 JULIUS 5, VASÁRNAP Ára 50 fillér IX ÉVFOLYAM, 15« SZÁM Az országgyűlés szombat délelőtt folytatta munkáját. Tíz órakor elfoglalták helyüket az országgyűlés tagjai, majd néhány perc múlva bevonultak az ülésterembe az ügyek ideiglenes vitelével megbízott minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Megnyitó szavai után az ország- gyűlés megkezdte az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslatot Nánási László, a Jogi Bizottság előadója ismertette. — Az alkotmány értelmében a minisztertanácsnak egy, vagy több elnökhelyettese van, ugyanakkor az alkotmány nem tartalmaz intézkedést arranézve, hogy a minisztertanács elnökét akadályoztatása esetében melyik elnökhelyettes helyettesítse — mondotta. — Ezt a hiányt pótolja a javasolt módosítás, amely ebből a célból a minisztertanács elnökhelyettese, illetve elnökhelyettesei mellett megszervezi a miniszter- tanács első helyettesének, illetve első elnökhelyetteseinek állását. Továbbá a módosítás értelmében a minisztertanács kiegészül az Országos Tervhivatal elnökével. Ezt indokolja a tervgazdálkodás alapvető jelentősége, népgazdasági életünkben, aminek következtében szükségesnek mutatkozik, hogy az Országos Tervhivatal elnöke az államigazgatás legfelsőbb szervében, a minisztertanácsban is részt vegyen. — Az alkotmányt módosító egyéb intézkedések egyes minisztériumok összevonására vonatkoznak. — A gyakorlati tapasztalatok bebizonyították, hogy nem volt helyes ä minisztériumi ügykörök messzemenő feldarabolása. Ezáltal az államigazgatás egyes, szorosan összefüggő ágai elszakadtak egymástól, ami hátrányosan befolyásolta az ügyek intézését. Emellett a minisztériumok számának növelése következtében a minisztertanács túl nagyszámú testület lett ahhoz, hogy munkáját símán lebonyolíthassa. A minisztériumok javasolt egybevo- nása ezen a nehézségen is segít, amennyiben a minisztériumok szamát leszállítja és így a minisztertanácsnak — mint tanácskozó és határozó testületnek — a munkáját megkönnyíti. A törvényijavaslatot a Jogi Bizottság letárgyalta és elfogadta. Végül kérte az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Az előadó beszéde után az országgyűlés egyhangúlag elfogadta az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot, majd az elnök szünetet rendelt el. * Szünet után Rónai Sándor elnök bejelentette, hogy a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa javaslatot nyújtott be a minisztertanács Összetételére vonatkozólag. Az Elnöki Tanács javaslata alapján a minisztertanács elnökévé Nagy Imre, a minisztertanács első elnökhelyettesévé és egyben belügyminiszterré Gerő Ernő, a minisztertanács első elnökhelyettesévé és egyben földművelésügyi miniszterré Hegedűs András, külügyminiszterré Boldóczky János, honvédelmi miniszterré Bata István, pénzügyminiszterré Olt Károly, igazságügyminiszterré Erdei Ferenc, kohó- és gépipari miniszterré Zsofinyecz Mihály, nehézipari miniszterré Hidas István, könnyűipari miniszterré Kiss Árpád, bel- és külkereskedelmi miniszterré Bognár József, élelmiszeripari miniszterré AI- tomáré Iván, begyűj tési miniszterré Tisza József, , építésügyi miniszterré Szíjártó Lajos, közlekedés- és postaügyi miniszterré Bebrits Lajos, népművelési miniszterré Darvas József, oktatásügyi miniszterré Erdey- Gruz Tibor, egészségügyi miniszterré dr. Zsoldos Sándor, az Országos Tervhivatal elnökévé Szalai Béla képviselőket az országgyűlés egyhangúlag megválasztotta. Az országgyűlés ezután az alkotmány 43. paragrafusának (1) bekezdése értelmében a népköz- társaság legfőbb ügyészét választotta meg hatévi időtartamra. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának javaslatára a népköztársaság legfőbb ügyészévé egyhangúlag Czalcó Kálmánt választották meg. Ezulán szünel következeit, majd Rónai Sándor elnök újból megnyitotta az ülést. A képviselők tapsa közben vonultak be Nagy Imre vezetésével a megválasztott minisztertanács tagjai. Rónai Sándor elnök bejelentette, hogy a minisztertanács elnöke kíván szólni. IVagry Isisre elrtárs beszéde —1 Tisztelt országgyűlés! — Amidőn hazánk folszabarjij- oaj1T|as’ dolgos lása után a hatalmat a dolgozó nép vette, kezébe az országban, a demokratikus népképviselet alapján az országgyűlés jelentősége lényegesen megnövekedett. Magyarország demokratikus újjászü- (vőbe Intésével a történelem viharában n*-Ja séből méltóan kivette részét szőr- parasztságunk. amely elemi csapással, károkkal és bajokkal küzködve bár, min- nehézség ellenére hűséggel den örökre alámerült a régi földesei — burzsoá parlament, mely az alkotmány sáncain kívül rekesztette a dolgozó népet, a muu- munkásosztályt és a parasztságot. Az úri parlament törvényhozása és országkormányzása elmaradt, gazdaságilag fejletlen országot, szabadságától és jogaitól megfosztott népet hagyott maga után. Amióta a nép küldöttei bevonultak a törvényhozás házába és a népgazdaságot, a népjogot, magát a dolgozó magyar népet telték meg a törvényhozás fundamentumává, megkezdődött a gyümölcsöző, törvényhozó munka, kibontakozott a nép alkotó kezdeményezése. Az előző országgyűlés jelentős alkotásokkal gazdagította a népi demokrácia sikereit. az állami, gazdasági és kulturális élet számos területén. A szocializmus alapjainak lerakása, népgazdaságunk fejlesztése terén elérteredmények mindenekfelett nagyszerű munkásosztályunk öntudatos hel\ fóliását és áldozatkészségét dicséri. A magyar munkásosztály, amely a hatalom letéteményese, a szocializmus clőharcosa és főereje országunkban, méltónak bizonyát a ráháruló történelmi feladatokra és a szocializmus sorsáéi f érzett felelősséggel, minden nehézség, megpróbáltatás, ellenséges kísértés és aknamunka ellenére. szilárdan helytáll ésrtieg- ingathalallan talpköve épülő szocialista hazánknak. — Eredményeink megteremtékitartott a népi demokrácia mellett és reménnyel eltelve, a jö- vetett biztos hittel taka- be verejtékes munkájának dús gyümölcsét. Munkásosztályunk és parasztság unk a haza iránti hűségéért és helytállásáért legmélyebb hálánkat és elismerésünket érdemli ki. Eredményeink és sikereink kivívása pártunk, a Magyar Dolgozók Pártjának érdeme, amely a munkásosztály élén dolgozó népünkéi rávezette a szocializmus építésének széles útjára. — Eredményeink forrása legdrágább kincsünk, szabadságunk. Munkásosztályunk és parasztságunk ennek birtokában vált képessé történelmi feladatok megoldására, hazánk százados elmaradottságának behozására, a kizsákmányoló régi úri rend megszüntetésére. A szabadság nyitotta meg az utat a szocializmushoz. A szabadság szárnyakat adott népünknek, kibontakoztatta alkotóerejét, amely történelmünk legnagyszerűbb alkotásaival gazdagítja hazánkat. Ezt a szabadságot a szovjet nép fiainak vérehullá- sával hozta meg nekünk azért, hogy szabad és független országot, dolgozó népünk számára pedig jómódú, boldog életet teremtsünk. így lett minden sikerünk és eredményünk forrása a Szovjetunió, a kis népek önzetlen barátja, a béke és szabadság bástyája. — A felszabadul ássál megnyílt döfünk az országépítés, a felemelkedés, a szocialista jövő nagyszerű perspektívája. De elvégezni a hatalmas munkál saját erőnkből és anyagi forrásunkmnbati ül ból nem tudtuk volna a Szovjetunió mindenirányú és hathatós támogatása nélkül. A kölcsönös gazdasági együttműködés keretében 1'elbecsiUheLetlew segítséget nyújtott és biztosan továbbra is nyújtani fog, a szocializmus építésének, dolgozó népünk anyagi hclyaeta megjavításának nagy munkájához. Eredményeinkről szólva ezért fordulunk e napon is őszinte köszönelünk kifejezésével a Szovjetunió népei és kormánya felé. (Hosszantartó nagy taps.) 'Alkotmányos élelünkben, a népi demokrácia fejlődésében, egy-egy új országgyűlési ciklus határkő volt a régi rendszer gazdasági és politikai alapjainak felszámolása, valamint az újjáépítés, a felemelkedés, az ország békéjének és függetlenségének biztosítása terén. A május 17-én választott országgyűlésben a megelőző parlamentnél jobban és mélyebben tükröződik az igazi népképviselet demokratikus elve, szilárdabb alapokon nyugszik a dolgozó néppel, a hatalom letéteményesével való eltép he tel len kapcsolat, mely az országgyűlés feladatainak ég, szellemének, továbbá alkotmányos életünkben betöltött szerepének új népi tartalmat ad. Bizton mondhatjuk, hogy a most összeült országgyűléssel fejlődésünkben új szakasz veszi kezdetét, amelyben fokozottabban kifejezésre kell jutni a nép szuve- réuitá á ak, a par’ament nagyobb szerepének az állami élet törvényes irányításában, a felelős kormányzás alapelvcinek és célkitűzéseinek meghatározásában, valamint az országgyűlés alkotmányos jogainak gyakorlásában. A kormány feladatai ellátásában fokozottabban az országgyűlésre kíván támaszkodni, amelynek bizalmából az országot vezeti és amelynek a kormányzás terén kifej tett tevékenységéért, a haza jó, vagy balsorsáért, dolgozó népünk boldogulásáért, teljes felelősséggel tartozik, ugyanakkor biztosítani kívánja, hogy a minisztertanács a- törvényhozásra támaszkodva, az államügyek intézésének teljesjogú szerve legyen, amely a minisztériumok szélesebb hatáskörén és a miniszterek nagyobb felelősségén nyugszik. Ezzel lényegében további lépési teszünk előre államéletünk demokratizálása terén. Tisztelt országgyűlési Áttérve a gazdaságpolitika kérdéseire, hangsúlyozni kívánom, hogy a kormärpv, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége új irányelveinek reális célkitűzései és javaslatai alapján folytatja gazdaságpolitikáját. Ez azt jelenti, hogy népgazdaságunk fejlesztése terén feltétlenül számol az ország gazdasági erőforrásaival, hogy nem tűz maga elé olyan feladatokat, amelyeknek megvalósításához hiányzanak a szükséges feltételek, akár nyersanyagbázisról, akár az ország erejét és teljesítőképességét meghaladó, vagy lúlzollan igénybevevő beruházásokról, akár a lakosság életszínvonalának rovására menő egyébb túlzott gazdasági feladatokról van szó. A kormány a gazdaságpolitika terén azt a közmondást tartja szem előtt, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig a takaró ér. Márpedig látnunk kell és ezt az ország színe‘előtt őszintén meg kell mondani, a felemelt öléves terv célkitűzései sok tekintetben meghaladják erőinket, megvalósításuk lúlzollan igénybeveszi erőforrásainkat, hátráltatja a jólét anyagi alapjainak gyarapodását, sőt az utóbbi időben az életszínvonal romlását vonta maga lilán. Nyilvánvaló, hogy ebben a tekintetben lényeges módosításra van szükség. A szocialista nehézipar fejlesztése nem lehet öncél. A népi demokrácia útján, a szocialista iparosítás útján úgy kell előrehaladnunk a szocializmus- felé, hogy az a dolgozó nép, elsősorban a szocialista építés derékhada, a jüuidcásosztály élotszín von n 1 án a k„ szociális és kulturális helyzetének szüntelen javulásával járjon. Ebhői világosan kirajzolódik a kormány gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb feladata: népgazdaságunk fejlesztése ütemének és a beruházásoknak általános és jelentős csökkentése az orszéf teherbíróképességének megfelelően. Ebből a szempontból a kormány mind a termelés, mind a beruházások terén felülvizsgálja a népgazdasági tervet és javaslatot fog tenni megfelelő csökkentésére. Módosítani kell a népgazdaság fejlesztésének irányát is. Semmi sem indokolja a túlzott iparosítást és ipari autarchiára való törekvést, különösen, ha nem rendelkezünk hozzá a szükséges alapanyagbázissal. Az autarchia amellett, hogy gazdasági elzárkózást jelent és túlzottan igénybeveszi az ország teljesítőképességét, eleve lemondást jelent olyan kedvező lébe tőségekről, amelyek a nemzetközi áruforgalomba való fokozottabb bekapcsolódásból, a kapitalista országokkal való kereskedelmi forga-- lomból, de mindenekelőtt és főképpen a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal, valamint a népi Kínával fennálló kölcsönös gazdasági segítségből és együttműködésből adódnak. Ezzel az erőforrással a kormány fokozottabban számolni fog gazdaságpolitikájában, amivel t ebeimen tesí leni kívánja népgazdaságunkat. Gazdaságpolitikánkban irányt kell változtatni abban a tekintetben is, hogy a termelési eszközöket gyártó nehézipar fejlesztésének ütemét jelentősen lassítva, (Folytatás a 2. oldalon.)
