Viharsarok népe, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-28 / 175. szám

Vikaisaiök VUpt 1953 július 28., kedd Hz SZKP központi bizottságának tézisei a Szovjetunió Kommunista Pártja fennállásának 50. évfordulójára (Folytatás a 3. oldalról.) úgynevezett «tizennégy állam hadjáratát» Szovjet-Oroszország ellen) és « belső ellenforradalom lázadásait, országunk népeit tel­jes győzelemre vezette az inter­venciósok éa a fehérgárdisták fö lőtt. A történelem sohasem felejti el •azt u páratlan hősiességet, ame­lyet a munkások és parasztok ta­núsítottak, fiatal szovjet köztár­saságukat védelmezve az inter­venció és a polgárháború éveiben Sem az éhség és pusztulás, sem a fűtőanyag, ruha, cipő hiánya, , sem a tífuszjárvány cs más csa­pások, sem az Oroszország fel­oszlásáról és az imperialista ha­talmak gyarmatává változtatásá­ról álmodó imperialista rablók ügynökei által szervezett knlák- lázudások — semmi sem tudta megtörni országunk dolgozóinak azt a megingathatatlan akaratát, hogy kivívják a győzelmet a ki­zsákmányoló osztályok felett és felépítik az új, szocialista életet. A fiutal szovjet köztársaság szá­mára a legnehezebb pillanatban, 11)19 áprilisában Lenin a legna­gyobb biztonsággal és előrelátás­sal mondotta: »Sohasem fogják legyőzni azt a népet, amelynek munkásai ér pa a-ztjai nagy többségükben fel­ismerték, megérezték és tisztába jöttek vele, hogy saját hatalmit- s' 't, a szovjet- hatalmat, a dolgozók hatalmát védelmezik, hogy azt az ügyet védelmezik, amelynek győ­zelme Hokik és gyermekeiknek biztosítja a kultúra minden ál-« dúsát, mindannak élvezetét, amit az emberi munka létrehozott«. A történelem bebizonyította, hogy mennyire mélyen igaza volt Le Í rnek. A párt, a külső cs belső ellen­forradalommal vívott harcokban, iriegvédelmezve a proletariátus dik­tatúráját, szétzúzva a külföldi in­tervenciósokat és fehórgárdÍ6tákat, óriási épitőmunkát fejtett , ki a^ új gazdaságpolitika alapján, a nép kimeritlietatlen alkotóerőit a szo­cializmus építése, I/anin torvének megvalósítása irányította. Orszá­gunk dolgozói a Kommunista Pál t vezető-éi el el-ónok indultak meg a szocializmus építésének feltáratlan útjain, utat törve az egész emberi­ségnek a szabad és boldog élet felé. 11. Amikor végéhez közeledett a púi t és a munkásosztály hősies munkája a népgazdaság helyreál­lítása terén, teljes erejével ine- rü t fel országunk fejlődése táv­latainak kérdése. Míg a párt II- kongresszusának idején a bolse- Vikok a forradalmi irányvonalnak a munkásmozgalomban való győ­zelméért harcollak a mensevikelc ellen, addig most a proletariátus győzelmes diktatúrájának köze petlc a szocializmus Szovjetunió­ban való sorsának kérdése me­rült fel. A párt és a nép ellensé­gei, a trockislák, bubarinislák, burzsoá-nacionalislák, ezek a ineusevik-maradviuiyolc kapitu- láns álláspontot foglallak ej. Le akarták téríteni a pártot és az országot a lenini útról, a prole- lárrotTadalom vívmányai felszá­molásának, a kapitalizmus visz- szaáMításának útjára. A Koramu- munista Párt, központi bizottsága — amelynek élén J. V. Sztálin, V. I. Lenin ügyének nagy folyta­tója állt — vezetésével, szétzúzta az árulókat és kapilulánsokat, megvédelmeztc a 1-eninizmust és határozottan irányt vett a szocia­lizmus felépítésére országunkban. A Kommunista Párt ebben a tár­sadalom gazdasági fejlődésének objektív törvényeiből, a társada­lom anyagi élete fejlődésének megérett szükségleteiből, a nép érdekeiből indult ki. A párt ab­ból a lenini tételből indult ki, hogy országunkban mindaz meg­van, ami szükséges és elégséges a teljes szocialista társadalom fel­építéséhez. 15. A szovjet nép a háború előtti ötéves tervek éveiben sike­resen megvalósította az ország szocialista iparosításának és a mezőgazdaság kollektivizálásának a párt álla* kidolgozott tervét. E terv megvalósítása következtében hazánk hatalmas lépést lelt előre, elmaradt agrárországból hal almas szocialista, ipari-, kolhoz-hata­lommá vált. Országunkban véglegesen fel­számolták a kizsákmányoló osztá­lyokat, örökre megsemmisítették az embernek ember által való kizsákmányolását. A szovjet nép a Kommunista Párt vezetése alatt a történelemben elsőnek építette fel az új társadalmi rendszert, a szocializmust. A szocializmus győ­zelme felszámolta a munkanél­küliséget és gyökeresen megjaví­totta a nép anyagi jólétét, meg­teremtette a szükséges feltételeket a dolgozók jómódú és kultúrált életéhez. Az országban igazi kill- túrforradabnat valósítottak mep A Kommunista Párt a lenini- sztálini nemzetiségi politikát kö­vetve megszabadította Oroszor szag népeit az évszázados társa­dalmi és nemzetiségi elnyomás lói, leküzdve a korábban elnyo­mott népek gazdasági és kultu­rális elmaradottságát, hazánk va­lamennyi nemzetét egységes test­véri családba tömörítetté, meg­teremtette a hatalmas, soknemze­tiségű szocialista államot, a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szö­vetségét. A szocializmus győzőimének alapján kibQiitakofjnk és .megerő­södtek a szovjet társadalom olyan hatalmas mozgató erői, mint az erkölcsi-politikai egység, a Szov­jetunió népeinek barátsága, n szovjet hazafiság. A szovjet nép Világtörténelmi jelentőségű győzelmeit a Szov­jetunió alkotmánya rögzítette le, a győzelmes szocializmus és a fejlett szocialista demokrácia al- ketmánya. A Kommunista Párt XVIII. kongresszusa (1939) meg­határozta a szovjet társadalom további előrehaladásának pro- grammját, a szocialista társada­lom építése befejezésének és a szocializmusból a kommunizmus­ba való fokozatos átmenetnek az útján. A szocializmus felépítése a Szovjetunióban Lenin végaka­rata teljesítéséire^ eredménye, a Kommunista Párt nagy szervező és irányító tevékenységének, a párt bölcs vezetésének eredmé­nye, a párt politikáját egységesen támogató munkások, parasztok, értelmiségiek hősies munkájának eredménye. Pártunk azért győzedelmeske­dett és győzedelmeskedik, mert bű a leninizmushoz. Arra tanítja kádereinket, minden kommunis­tát, hogy állhatatosan sajátítsák cl a forradalmi elméletet, követ­kezetesen valósítsák meg a párt- élet Lenin által kidolgozott sza­bályait, a pártvezetés bolsevik el ­veit. J. V. Sztálin 1941 április 22-én mondott felszólalásában ln- szélt Lenin nagyságáról és Lenin végakaratának jelentőségéről: «0, Lenin, tanított minket úgy dol­gozni, ahogy a bolsevikoknak dől gozni kell, nem ismerve félelmet és nem riadva vissza sémiivel i nehézségtől». 1G. Társadalmi és államrend szerünk erejének és életképessé gének komoly próbája volt a Szovjetunió Nagy Honvédő Há borúja. A háború napjaiban a párt a fasiszta hódítók ellen ossz népi harc lelkesítőjeként és szer­vezőjeként lépett fel. A párt szer • vező munkájával a közös célrp Irányította a szovjet emberek minden erőfeszítését, az ország minden erejét és eszközét alá­rendelte az ellenség szétzúzása ügyének. A párt mozgósította munkásosztályt, a parasztságot és az értelmiséget a nehézségek ön feláldozó leküzdésére, hatalmas munkafetlendülést szervezett meg, a népgazdaságot az arcvonal szol gálatába állította, az országot egy égés harci táborrá alakította. A háború évei alatt a Kommunista Párt mégjobban összeforrt anéD- pel, még szorosabb kapcsolatokat teremtett a dolgozók széles tö­megeivel. A háború legnagyobb megpró­báltatásának napjaiban, leküzdve a legkomolyabb nehézségeket és akadályokat a győzelem felé ve­zető úton, a párt ismét bebizo­nyította, hogy az egyetlen harci szervezet, amely nem ismer inga­dozást és ellentéteket soraiban. A Kommunista Párt vezette szovjet nép és a bős Szovjet Hadsereg, szétzúzva a fasiszta a,g- rcsszorokat, megvédelmezte ha­zája szabadságát és függetlensé­gét, megmentette Európa és Ázsia népeit a fasiszta rabság veszélyé­től. A szocializmusnak a fasiz­mus felett a második világhábo­rúban aratott győzelme eredmé­nyeként növekedtek és megerő­södtek a szocializmus és a demo­krácia erői, meggyengültek az im­perializmus és a^íébkeió, állásai-- A kapitalizmus rendszeréről le­vált Európa és A’Zsia több orszá­ga, amelyekben megszilárdult a népi demokratikus hatalom. A szocializmus és a demokrácia ügyének kimagasló győzelme volt a népi forradalom diadala Kíná­ban és a Kínai Népköztársaság erősödött és megszilárdulta Szov jetunió helyzete, igen nvegnöveke- delt a Szovjetunió tekintélye és befolyása az egész nemzetközi fej­lődésre. 17. A háború utáni évek a.szov­jet néptől hatalmas erőfeszítése­ket követeltek, hogy begyógyítsa a háború súlyos sebeit és felszá­molja a háború következményeit Országunk dolgozói, akiket a Kommunista Párt lelkesített és szervezett, páratlanul rövid idő alatt helyreállították a népgazda­ságot és előrevitlék a szovjet gaz­daság valamennyi ágát, a techni­kát és a kultúrát. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa fel­mérte a szovjet nép harcának és győzelmeinek eredményeit és kijei(Vb1 országunk további előre­haladásának progmmmját. A kon­gresszus a párt megbonthatatlan egységének és tömörségének, a púi t és a nép legszorosabb egy­ségének és a párt ama törhe­tetlen elszántságának újabb széni­be tűnő bizonyítéka volt, hogy or­szágunk népeit elvezeti a kom­munizmus győzelméhez. A párt valóra váltva a Szovjet­unió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának történelmi je­lentőségű határozatait, biztosítot­ta a népgazdaság valamennyi ágá­nak és a kultúrának új fellendü­lését. A szocialista gazdaság nagy­szerű sikerei cs a kultúra felvi­rágzása a Szovjetunióban a mun­kásosztály és a parasztság szi­lárd szövetségének, országunk né­pei erősödő barátságának, a szov­jet nép erkölcsi-politikai egysé­gének szüntelen szjlárdulása ré­vén vált lehetővé. Mindez a Kom­munista Párt állal kafolgo-zott, a tömegek alkotótevékenységére tá­maszkodó és áz egész' szov je Ltját;-1 sadalom támogatását élvező poli­tika következetes valóraváHásának eredménye. A Szovjetunió törhetetlen ha­talommal és alkotóerővel sikere­sen halad előre a kommunista negalaku'ása. Mérhetetlenül meg-társadalom építésének útján. IV. A Kommunista Párt a kommunizmust építő szovjet társadalom szervező és lelkesítő erej e 18. A Kommunista Pált sikere­sen teljesíti a néptömegek vezető­jének és szervezőjének szerepét, azért, mert az azonos elveket valló, a nézetok, a cselekedetek és a fegyelem egységével össze­kovácsolt kommunisták harci szö­vetsége. A Kommunista Párt egész tevékenységét a népbe, a dolgozók forradalmi energiájába vetett mély­séges lót hatja át. Pártunk abbéi indul ki, hogy. az élet minden javát létrehozó munkások és pa­rasztok a történelem igazi alkotói, hogy »csak az győz és az tartja meg a hatalmat, aki hisz a nép­ben, aki az eleven népi alkotás forrásából merít.« (Lenin). A párt erejét a néppel való el­szakíthatatlan kapcsolat alkotja. A nép oiejét a párt körüli tömörülése alkotja. Pártunk egész története a marx- Jzmus-leninizmus a gyakorlatban. A Kommunista Párt a marxista- leninista elmé'ot, az objektiv gaz­dasági törvények ismerétét követve, tudományosan és gyakorlatilag el­lenőrzött politikát dolgozott ki, amely a társadalom anyagi élete fejlődésének szükségleteit, a nép alapvető érdekeit tükrözi. A párt a tömegek forradalmi energiájú - nak és forradalmi alkotásának lel­kesítőjeként és szervezőjeként lé­pett fel. J. V. Sztálin, általánosítva a Szovjetunió szocialista építésé­nek páratlanul gazdag tapasztala­tait és korunk nemzetközi felszaba­dító mozgalmának tapasztalatait, az új történeti viszonyoknak megfe­lelően, alkotó módon továbbfejlesz­tette a marxista-leninista tanítást és több kérdésben új tételekből gazdagította a forradalmi elméle­tet. 19. A Kommunista Párt ma a kommunista építés, a soknemzeti­ségű szocialista ál'am további fej­lesztésének, minden szovjet ember anyagi és kulturális óletszinvonaln szüntelen emelésének legfontosabb feladatait oldja meg. Minden szük­séges rendelkezésünkre áll a tel­jes kommunista társadalom felépí­téséhez. Országunk, természeti kin­csei kimerithetetlenek. Hatalma-* szocialista ipar, sokoldalúan fej­lett nehézipar — a szocialista gaz­daság alapjainak alapja áll rendel­kezésünkre. A Szovjetunió köny- iiyíi- és élelmiszeripara lei tudja elégíteni a városok és falvak dol­gozóinak növekvő szükségleteit. Korszerű, élenjáró technikával el­látott szovhozainkn-ak ós kolhoza­inknak lehetőségük van gyors iitemten fokozni valamennyi me­zőgazdasági növény terméshozamát és a közösségi állatállomány ho­zamát. De nem oldottak meg nálunk még egyes halaszthatatlan gazda­sági kérdéseket, vannak elmaradt vállalatok, sőt egyes iparágak, el­hanyagolt állapotban vannak egye* kolhozok és egész mezőgazdasági vidékek. A pártszervezetek, a szov­jetek, a szakszervezetek ós Kom- szomol-szervezefok hivatottak harcra mozgósítani és szervezni a szovjet nép alkotóerőit a népgaz­daság további fellendítéséért, az ipar és a mezőgazdaság tartalékai­nak és lehetőségeinek kihasználásá­ért, a párt XIX. kongresszusa ál­tal kitűzött feladatok sikeres vég­rehajtása érdekében, 20. A Kommunista Párt állan­dóan gondoskodik a dolgozók nö­vekvő anyagi és kulturális szük­ségleteinek kielégítéséről, a szov- jót ember jólétéről. Az egész szov­jet nép felvirágzásáról való gon­doskodás törvény pártunk számára. A szocialista gazdaság fejlődése terén elért sikerek a szovjet nép anyagi és kulturális színvonalának komoly' emelkedéséi# vezettek. Ez kifejezésre jut a nemzeti jövedelem szüntelen emelkedésében, a köz­szükségleti cikkek árának rendsze­res csökkentésében, a munkások és alkalmazottak reálbérének, va­lamint a parasztok jövedelmének emelkedésében. A szovjet állam évről évre növeli a lakásépítkezés­re, egészségvédelemre, népokta­tásra előirányzott összegeket. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy megelégedhetünk a meglévő eredményekkel. Ezért a párt újabb és újabb erőfeszítéseket tesz a la-, kás-, iskola-, kórházépitkezés fo­kozására és e munka szervezésének megjavítására. A párt állandó gondoskodása a tudomány, az irodalom és a mű­vészet fejlődéséről biztosította a formájában nemzeti, tartalmában szocialista szovjet kultúra felvi­rágzását. A Kommunista Párt első­rendű kötelességének tartja, hogy továbbra is szüntelenül emelje or­szágunk dolgozóinak anyagi .jólé­tét ós kulturális ‘színvonalát, 21. A külpoütik^,teféít.,pártunk fő gondoskodása arra irányul, hogy biztosítsa a szovjet nőn békés mun­káját, megői izze a bekét és meg­akadályozzon egy újabb háborút. A Kommunista Párt azon az állás­ponton van, hogy a béke politi­kája a szovjet nép és minden más békeszerető nép érdekeinek megfelelő, egyedül helyes politika. Pártunk egész külpolitikájában abból a lenini útmutatásból indul ki, hogy lelietséges a két rendszer, a szocialista és a kapitalista rend­szer tartós egymás mellett léte­zése és békés versengése. Lenin az intervenciósok fő erőinek szét­zúzása után rámutatott: »Olyan feltételeket harcoltunk la magunk­nak, amelyek között létezhetünk, a kapitalista hatalmak mellett, amelyek most kénytelenek kereske­delmi kapcsolatokra lépni velünk... Nemcsak lélegzetvétel i szünet ez számunkra, hanem új szakasz is, amelyben kiharcoltuk nemzetközi létjogosultságunkat a kapitalistát államok mellett«. Lenin már akkor beszélt arról, hogy több burzsoá országnak gaz­dasági érdeke, hogy kereskedjék Szovjet-Oroszországgal: »A bur­zspú országoknak kereskedniük kell Oroszországgal: tudják, hogy a gazdasági kapcsolatok valamilyen formája nélkül bomlásuk tovább halad előre, mint ahogy eddig ha­ladt: gazdaságuk szétbomlik min­den nagyszabású győzelmük elle­nére, a lapjaikat és tudósításaikat megtöltő végnélkül! dicsekvések el­lenére-". A Szovjetunió Kommunista Párt­ját állandóan Leninnek* ezek a megállapításai vezették és vezetik. Hívei vagyunk a két rendszer tartós egymás mellett létezésének és békés versengésének, mert szi­lárdan meg vagyunk győződve a szocilista gazdasági íendszer, a szo­cialista rendszer előnyeiről, szilár- (Folytatás az 5. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom