Viharsarok népe, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-26 / 174. szám
2 > -----------------------------—-----------------------------------Vika.isai.aU hifit A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete a közkegyelem gyakorlásáról Népköztársaságunk' állami és társadalmi rendjének szilárdsága, eddig e'ért sikereink, népünknek az 1953. évi május hó 17. napján megtartott országgyűlési választásokon kifejezésre jutott egységes állásfoglalása népi demokratikus államrendünk mellett, továbbá a törvényesség és a fegyelem fokozódó megszilárdulása lehetővé teszi, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa közkegyelmet gyakoroljon. Népköztársaságunk ezzel az elítélteknek lehetőséget ad arra, hogy az alkotmányban biztosított állampolgári jogaikkal teljes mértékben élje- liek s munkájukkal részt vegyenek hazánk építésében és erősítésében. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ezért, törvényerejű rendeletet adott ki a közkegyelem gyakorló-é“ó!. 1953 Július 2#, vasárnap * i on e et értelmében kcgye- lemocu részesülnek azok. akiket a bíróság jogerősen két évet meg nem haladó tartamú szabadság- vesztésre ítélt. Kegyelemben részesülnek azok. akiket a bíróság jogerősen bármilyen tartamú javító, nevelő munkára ítélt. Szabadságvesz "ésbüntelé-ük tartamára tekintet nélkül kegyelemben részesülnek a fiatalkorúak, a teherben lévő nők, azok az anyák, akiknek tíz évnél fiatalabb gyermekük van. az ötven évüket betöltött nőle és a hatvan évüket betöltött férfiak. A kegyelem'kiterjed az előző rendelkezések alá nem eső, meghatározott tartamú fzabadságveszlésbüntetésre ítéltekre is, a velük szemben kisza- |.n*t szabadságvesztésbüntetést (^».uo'iriadávjd kell csökkenteni. ivegyeiciiiben részesülnek a fneg be nem fizetett összeg ereiéig azok, akiket a bíróság fő- 'büntetésként pénzbüntetésre ítélt. ,lía a főbüntetés a jelen törvényi j[aejű rendelet értelmében kegyelem alá esik, a kegyelem kiterjed a kiszabott, de végre nem hajtott mellékbüntetésekre — ide ér.ve a mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetés még be nem hajtott részét — is. Ez a kegyelem az 5000 fm-intot meg nem haladó pénzbüntetés teljes összegére, az ezt meghaladó pénzbüntetésnél pedig ötezer forint elengedésére téried ki. 1 e.)e enil.cn része ülnek a mellékbüntetésként közügyektő! eltiltásra ítéltek közül azok, akik szabadság vesziésbüntelésüket má kitöltötték, vagy a jelen törvény erejű rendelet alapján mentesülnek a büntetés alól, feltéve, hogy a közügyektől eltiltás tartama az öt évet nem haladta meg. A kegyelem kiterjed azokra is, akikkel szemben a bíróság a kiszabott szabadságvesztésbüntetés, illetőleg a fő- vagy mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetés végrehajtását feltételesen felfüggesztette. A kegyelem kiterjed a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépéséig elkövetett és jogerős ítélettel el nem bírált azokra a bűn- cselekményekre is, amelyek a jelen törvényerejű rendelet értelmében közkegyelem alá esnek. A rendőrségen, az ügyészségen és a bíróságon folyamatban lévő ’ügyekben az eljárást meg kell szüntetni, ha a bűncselekményre a törvény két évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztés- büntetést (javító-nevelő munkát), vagy pénzbüntetést állapít meg, továbbá ha a terhelt, amennyiben nő, az ötven életévét, ha férfi, a hatvanadik életévét betöltötte, valamint, ha a terhelt fiatalkorú, vagy teherben lévő nő, vagy olyan anya, akinek tíz évnél fiatalabb gyermeke van. Egyéb folyamatban lévő ügyekben a bíróság a jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseit a tárgyalás során a következő módon köteles alkalmazni: ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a vádlottal szemben két évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztés- büntetést, javító-nevelő munkát, vagy főbüntetésként pénzbüntetést kell kiszabni, a büntetést kiszabja, egyben pedig megállapítja, hogy az elítélt a jelen törvényerejű rendelet alapján kegyelem alá esik és mentesül a büntetés alól, egyébként a bíróság a büntetést kiszabja és egyidejűleg megállapítja, hogy a kiszabott büntetés közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényerejű rendelet értelmében egyharmadával csökken. A rendelet értelmében mentesülnek a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól és büntetlen előéletűnek kell tekinteni azokat, akik büntetésüket a jelen törvényerejű rendelet hatályba lépéséig kitöltötték, vagy e törvényerejű rendelettel közkegyelemben részesülnek, feltéve, hogy a kiszabott szabadságvesztésbün- tetés az öt évet nem haladta meg. A jelen törvényerejű rendeletet a katonai büntető eljárás alá vont személyeknél is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a katonai személyek szabadságvesztésbüntetésük felére részesülnek kegyelemben. A közkegyelem nem terjed ki azokra, akiket a bíróság háborús vagy népellenes bűntett, a népi demokratikus államrend vagy népköztársaság megdöntésére irányuló bűntett, továbbá hűtlenség vagy tiltott határátlépés büntette, valamint gyilkosság, szándékos emberölés, rablás, vagy erőszakos nemi közösülés büntette miatt ítélt el, továbbá azokra, akiket a bíróság társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény miatt öt évet meghaladó szabadságvesztésbüntetésre, vagy öt éven belül a társadalmi, vagy az állampolgárok tulajdona ellen elkövetett bűn- cselekményért tőbbízben elítélt. Ha a jelen törvényerejű rendelet rendelkezései alapján a közkegyelemben részesülő személy a rendelet hatályba lépésétől számított két éven belül újabb bűn- cselekményt követ e!, a kegyelem hatályát veszti és az ilyen személlyel szemben a kegy elem útján elengedett büntetést végre kell hajtani. A kegyelem kiterjed a kihá- gási eljárás alá vont, illetőleg a kihágási bíróság (pénzügyi hatóság, vámhatóság) által elítélt személyekre is, a folyamatban lévő kihágási ügyekben az eljárást meg kell szüntetni, a kihágási bíróságok által elítélt személyek pedig mentesülnek a végre nem hajtott büntetés alól. A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a pénzügyminiszter, az igazságügyminiszter, a hel- és külkereskedelmi miniszter és a Magyar Nép- köztársaság legfőbb ügyésze gondoskodik. . TÁVIRAT VIHARSAROK NÉPE SZERKESZTŐSÉGÉNEK, Békéscsaba Július 25-én a századik vagon gabonát adtuk be. Örménykúti állami gazdaság A minisztertanács határozata a dolgozó parasztságnak nyújtandó adókedvezményekről A mniiszteitanács a dolgozó parasztság fokozottabb megsegítése érdelében határozatot lrozott a mezőgazdasági lakosságnak nyújtandó adókedvezményekről. A határozat értelmében törölni kell a termelőszövetkezetek, valamint termelőszövetkezeti csoportok tagjainak az 1952. évi december 31-én fennálló összes adóhátralékát és nyilvántartott megváltási árelőlegét (beleértve az 1953, évié kivetett árelő leget is), ha a termelési óv befejezése után továbbra is termelőszövetkezeti tagként gazdálkodnak és az 1953. évro kivetett adóikat év végéig megfizetik. Az egyénileg gazdálkodó parasztok 1952. évi december hó 31-én fennálló adóhátra'ékának ötveu százalékát törölni kell, ha a folyó évi esedékes adójuk mellett a hátralék másik ötven százalékát december 31-ig megfizetik. Megválasztották a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökét A Népköztársaság Elnöki Ta-1 Magyar Népköztársaság Legfelsőbb nácsa Molnár' Erik elvtársat, a | Bírósága elnökévé megválasztotta.' A minisztertanács liatározata az internálás intézményénél«: megszüntetéséről és a kitiltások feloldásáról Az alkotmányban foglalt alapelvek megvalósítása, valamint a törvényesség fokozottabb érvényesítése érdekében a minisztertanács az alábbiakat határozza: 1. A rendőrhatósági őrizet alá helyezés (internálás) intézménye megszűnik és az erre vonatkozó jogszabályok hatályukat vesztik, 2. A minisztertanács utasítja a be.ügymiiii6zteit, hogy a rendőrhatósági oi izet alá helyezéseket (internálásokat) legkésőbb az 1953. évi október hó 31 napjáig oldja fel és az internálótáborokat szüntesse meg. ' -Tv J' 1 3. A minisztertanács utasítja a belügyminisztert, hogy a jelen minisztertanácsi határozat kihirdetéséig elrendelt kitiltásokat (kitelepítéseket) ugyancsak október hó 31 napjáig oldja fel. 4. Ez a határozat nem érinti az egyes városokban (községekben) való letelepedés engedélyhez kötöttéről Szóló jogszabályok hatályát. Az egyes városokban (községekben) való letelepedés engedélyhez kötéséről szóló jogszabályok azokra is alkalmazandók, akikkel szemben a kitiltást a jelen határozat érteimé* ÜMitf \ i:»t . i * v bon íol kell oldani. u.iüíTl—r A Szakszervezetek Országos Tanácsának teljes ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsa szombaton tartotta H. teljes ülését, amelyen megtárgyalták a Szakszervezeteknek a XVIII. Kongresszus óta végzett munkáját és soronkövetkező feladatait. Cseterki Lajos, a SZOT titkárának megnyitó szavai után Kristóf István, a SZOT elnöke tartott! beszámolót. Többek között elmondotta, hogy Pártunk Központi Vezetősége határozatát, a kormány által azóta megtett intézkedéseket a munkásosztály, egész dolgozó népünk megnyugvással és bizalommal fogadta, azért, mert ezek a rendszabályok a munkásosztály ée a dolgozó tömegek érzéseit, vágyait, igényeit fejezik ki. A Párt Központi Vezetőségének határozatai alapján a kormány programmi an ismertetett intézkedések egybeesnek a munkásosztály, hazánk dolgozóinak érdekeivel. Ezért a (-iZOI* teljes ülés©, a szervezett dolgozók nevében szükségesnek tartja kijelenteni, hogy a magyar szakszervezetek egyetértenek, helyeslik és a legmesszebbmenőkig támogatják a Párt Központi Vezetősége határozatát és ennek alapján az országgyűlésen ismertetett kormány- progiammot. Mindent el fogunk követni, hogy megvalósítsuk. A magyar szakszervezeteknek az adott helyzetből kiindulva, sokoldalú politikai felvilágosító munkát kell végezniük a dolgozó tömegek között és mozgósítani a dolgozókat a Központi Vezetőség határozatában és a kormány prog- rammjaban kitűzött oélók maradéktalan megvalósítására. A program in megvalósításának elsődleges feltétele, hogy az iparban és mezőgazdaságban szélesen bontakozzék ki a szocialista verseny, hogy gyorsan és eredményesen végezzék el az aratás és csép- lés munkáját, hogy dolgozó népünk élelemmel való ellátásának biztosítása érdekében parasztságunk öntudatosan teljesítse beadási kötelezettségét. Kristóf István ezután arról beszélt, hogy igen sok helyen tapasztalható még, hogy a szocialista verseli)' feladataival nem foglalkoznak megfelelően. A verseny lendülete még jelenleg is messze a követelmények mögött van. Fel kell számolni minél gyorsabban ezt a passzivitást. A bizalmiak, műholybizottsági elnökök — az öntudatos munkásokra támaszkodva — azonnal lépjenek fel a fegyelmezetlenekkel, a lógósokkal szemben. ’ Hassanak oda a szakszervezeti vezetők, hogy maguk a becsületesen dolgozók ítéljék el azokat, akik akarva, vagy akaratlanul, de magatartásukkal, fegyelmezetlenségükkel akadályozzák, vagy megnehezítik azoknak az intézkedéseknek végrehajtását, amelyek az egész dolgozó nép életkörülményeinek megjavítását szolgálják. A munka- fegyelem megszilárdítása most a legfontosabb feltétele annak, hogy a párt határozata és a kormányprogramul sikeresen megvalósuljon. A szakszervezeti ’bizottságok, üzemi "bizottságok és bizalmiak harcoljanak az adminisztratív módszerek felszámolásáért, a dolgozókkal vfdó lélektelen bánásmód ellen. A SZOT teljes ülése javasolja a szakszervezeteknek, hogy a maguk területén vizsgálják felül az érvényben lévő kollektív szerződéseket, ahol annak szüksége mutatkozik, egészítsék ki azokat és törődjenek azzal, hogy a kollektív szerződések minden egyes pontját a szerződések lejártáig pontosan végrehajtsák. Minden egyes szakszervezeti vezető érezze felelősségét a kollektív szerződéssel szemben. A magyar szakszervezeteknek megtisztelő kötelessége a dolgozók anyagi jólétével való mindennapos foglalkozás. Kormányunk évről-évre hatalmas összegeket fordít munkavédelmi beruházásokra. Ebben az évben több mint 250 millió forintot irányzott elő erre a célra s most még többet. A beruházások teljesítésénél azonban súlyos elmaradások vannak. A Központi Vezetőség határozata, a kormány programmjában a munkások és alkalmazottak jobb anyagi ellátására megjelölt feladatok végrehajtásában hatalmas jelentősége van a kereskedelmi vállalatok és üzemi étkeztetések munkájának. Ezen a téren a szakszervezetek munkásellátási tevékenysége fontos helyet foglal el. A szakszervezetek munkásellátási tevékenysége ki kell, hogy terjedjen olyan fontos területre is, mint a dolgozók mindennapi szükségleteinek kielégítése. A szak - szervezetek üzemi munkásellátási szerveinek ismerniük kell azt, hogy az üzem dolgozói lakóterületükön a közszükségleti élelmiszerellátásnak milyen lehetőségeivel rendelkeznek. Kormányunk programmja igen nagy figyelmet fordít az új iaj kasok építésére, miután az eredeti programmot több mint kétszeresére emelte. A dolgozók lakásviszonyainak megjavítása terén a kormány programmja nagy súlyt helyez a régi lakások tatarozására is. A szakszervezeteknek az a feladatuk, hogy elősegítsék a lakáskérdések megoldását azzal, hogy vigyék az illetékesek — tanácsok, igazgatók — elé a dolgozók igényeit, elgondolásait a lakásviszonyok megjavítására és a lakások helyes elosztására. A Központi Vezetőség határozata és a kormány programmjá- nak megvalósítása megköveteli, hogy a szakszervezetek rendszeresen gondoskodjanak a munkások és a dolgozók kulturális igényeinek fokozottabb kielégítéséről. A SZOT elnöke ezután a külpolitikai helyzettel foglalkozott, majd így fejezte be beszámolóját: . Megállapíthatjuk, hogy szak- szervezeteink a XVIII. kongresz- szus óta fejlődtek, azonban munkájukat még igen sok hiba jellemzi. Pártunk politikája, a népi demokráciánk előtt álló feladatok sokkal nagyobb követelményeket támasztanak a szakszervezetekkel szemben is. Ezért a szakszervezeteknek minden erejüket összpontosítva harcolniok kell, hogy minél többel tudjanak hozzájárulni a Magyar Dolgozók Pártja politikájának megvalósításához, nagyszerű munkásosztályunknak, dolgozó népünknek a szocializmus építéséért folytatott hősies harcához és mint a Szovjetunió vezette, világot átfogó hatalmas béketábor hűséges katonái, teljesítsük kötelességünket a békefront ránkeső szakaszán. A teljes ülésen megjelent és felszólalt Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára. Kristóf István beszámolójához a többi között hozzászóltak: Veres József, a borsodmegyei szén- bányászati tröszt szakszervezeti bizottságának elnöke, Gőgitz Antal, a győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár szakszervezeti bizottságának elnöke, Válóczi Elek, az Özdi Kohászati Üzemek szakszervezeti bizottságának elnöke, Gyöngyösi István, az építőipari szakszervezet borsodmegyei területi bizottságának elnöke, Bogár József, a szolnok- megyei SZMT elnöke. A felszólalásokra Kristóf István, a SZOT elnöke válaszolt.