Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-17 / 140. szám

1953 Június 17., szerda A munkaidő jó kihasználása meggyorsította a növényápolási munkát a mezőberényi „Előre" tsz-ben ___________________________ ViUabsaiak Hépt . 3 C sárdaszállás készül az aratásra Hullámzó búzatáblák között ka­nyarog az út Mezőberényből — Szarvas felé. Kilenc kilométer tá­volságot keil megtenni az «Elő­re» termelőszövetkezetig. A több, mint 600 hold földön, 30 egy- néhányan végzik a növényápolási munkát. Másutt erre általában si­ránkozással szoktak felelni: «Sok a föld, kevés a munkaerő. Az időjárás is hátráltat bennünket.» De a mezőberényi «Előre» cso­portban nem panasszal kezdi a tájékoztatást Kohut György elv­társ, sem Braun Mártonná. De Vargáné sem, akivel éppen a ku­koricaföldön találkozunk. Kohut elvtárssal, a párttitkár­ral folytatott beszélgetés során aztán fény derül arra, honnan ered az optimista hangulat a tsz dolgozói körében. A növényápolási munkát azzal kezdtük, hogy felosztottuk a területet •— beszéli az elvtárs. — A család­anyák és öreg dolgozók helyzetét is figyelembe vettük, ök a lakó­helyükhöz közelebb eső részen kapták meg a vállalt területet. Párttaggyűlésen és csoportgyűlé- Ben megvitattuk a miniszterta­nács növényápolási munkákra vo­natkozó határozatát. Volt egy-két olyan vélemény, hpgy a sok eső miatt befulladunk a munkával. De a többség azt mondotta: — ha azt keressük, hogyan lehet az esőzés ellenére is elvégezni a munkát, akkor le tudjuk küzdeni a nehézségeket. Használjunk ki minden munkára alkalmas időt. A területfelosztás és a munka­idő kihasználásáért való küzde­lem jó eredményre vezetett. Már a kora reggeli órákban dolgoz­nak és késő estig végzik a mun­kát. Például délután még 5—6 óra között is hozzáfogtak a mun­kához, ha az eső miatt előbb nem lehetett dolgozni. A rcpa- cgyelés idején a reggeli harmat alkalmával nem halad eléggé a munka, csak az idő telik. Ezt az időt úgy használták ki, hogy ad­dig, míg felszáradt a harmat, a gyapotot kapálták. Ugyanezt tették, ha napközben harmateső gátolta az egyelést. A munkaidő kihasználásának eredménye, hogy a répát egyelés előtt két­szer, egyelés után periig egyszer meg tudták kapálni. Mivel egye­lő» alkalmával is megkapálódik a föld, így négyszer kapálták meg a répát, a gyapotot pedig ezideig kétszer. Ha valaki esetleg lemarad, nem úgy bírálják meg, hogy elmenjen kedve a munkától. Például Koszti Ferencnek a felesége már régen beteg. így az otthoni munkát is neki kellett elvegezni. Emiatt kissé elmaradt a répaegyclési munkával. Kohut elvtárs párttit­kár és a brigádvezető is elbe­Levelek termelőszövetkezeteink életéből Példát mutatnak a beadás teljesítésében A battonyai III. típusú «Béke» tszcs 1952. évben alakult. Je­lenleg 50 család 503 hold földön dolgozik. A tszcs még fiatal, mégis az állampolgári kötelezettség teljesítésében példamutató csoportjaink előtt. Egészévi szénabeadását 103 százalékban, sovány barom fibeadá­sát 150 százalékban teljesítette. Félévi tejbeadása 100 százalékos, tojásbeadása jelenleg még 80 százalékos, de a csoport tagjai vál­I.. I z .C1- I-, 4>ini»c Oft-’irr 10(1 tel IPsíllL'. A IlŐVPnvaDO­cukorrépát kiegyelték, kukoricájukat megekézték és 80 százalék­ban a sorkapálást is elvégezték. A munkafegyelem is jó ebben a csoportban. Sok olyan élenjáró dolgozója van, mint Oosai Ferenc, Berényi József, Győri Istvánná, akiket példaképül állít­hatunk a többi tagok elé, kora reggel elsőnek jelennek meg mun- kahelyükön. A csoportban minden munkacsapat versenyben van, hogy ideiében megadják minden növénynek a megfelelő ápolást. Pnskel Pál, Battonya. Felkészültek az aratásra A kondorosi «Dolgozók» tsz dolgozói is jól végzik a növény­egyelték és már megkezdték tották. Csoportgyűlésen ismertették minden taggal az aratás-esép- lési, batakarítási tervet, személyenként ki van jelölve, ki hol fog dolgozni. A csoportban 914 hold búza, 100 hold ősziárpa, 90 hold tavasziárpa és 21 hold zab van. Ezt a minisztertanács hatá­rozata szerűit 8 nap alatt learatják. Két kombájnnal, öt lóvonta- tású, egy gépvontatású kévekötő aratógéppel és 29 kisbuszával végzik az aratást. A behordáshoz biztosítva van a fogat- és mun-' kacrő. Nyolc nap alatt behordanak, szérűben csépelnek. Három cséplőgéphez, — melyből egy Bredjuk-módszerrcl csépel — biz­tosítva van a munkaerő. A kombájn után nyomban hordják a szalmát, hogy biztosítsák a tarlóhántás és másodvetés előfelté­teleit. A gabonabeadást a géptől teljesítik egyenesen a szövet­kezet raktárába. Hogy az aratás zavartalanul és jól menjen, üzemi konyhát is állítottak fel, hogy az asszonyok is jobban ki tudják venni részüket a munkából. Naponta mind több asz- Bzony jelentkezik dolgozni. Bobnyját György, Kondoros. Súlyos ítéletek a, növényápolást szabotáló kulákok felett szonnégy holdas tiszab urai kulák felett, mert nyolcszáz négyszögöl cukorrépáját még meg sem sara- bolta s ezenkívül a beadást is szabotálta. Tettéért egy évi és hathónapi börtönre, ezerkélszáz forint pénzbüntetésre és ezer­nyolcszáz forint <• tékű vagyonel­kobzásra ítélték. szélgetett vele. Koszti Ferenc el­ismerte, hogy ez a terméshozamot gátolja. — De mit tegyek ? — Mi úgy látjuk, meg tudnád gyorsítani a munkát, ha n fia­dat kihívnád és kiszedné előtted a repcét. Koszti megfogadta a tanácsot és sokkal hamarabb el is tudta végezni a munkát. A dolgozók körében még az is jó hatással van, hogy a vezetők­nél nemcsak szólamszerű a csa­ládtagok bevonása a munkába. Kiss András csoportelnök felesége és Kohut György .párttitkár fe­lesége is ott dolgozik velük és példamutató munkával harcolnak a párt- és kormányhatározatok végrehajtásáért. A mezőberényiek példája mu­tatja, ahol a vezetők és a dol­gozók együttes erővel harcolnak a soronlévő feladatok végrehaj­tásáért, ott még az időjárás sze­szélyeit is le tudják győzni. äztiia Imre. Csárdaszállás község tanácstagjai és élenjáró dolgozói június 6-án tanácsülésen megbeszélték a minisztertanács határozata alap­ján, hogyan készüljenek fel a szemveszteségnélküli aratásra. A tanácsülésen szép vállalások és javaslatok hangzottak el: Gazda elvtárs, a «Győzelem» Isz elnöke vállalta, hogy öt nap­pal az aratás elkezdése előtt elvégzik az időszerű növényápolást. Makai Zsigmond ( Ezüstkalász» tszcs) váélalta, hogy minden moz­gatható munkaerő bevonásával ti nap alatt befejezik az aratást. Kulieh János elvtárs az aratás meggyorsítása érdekében ja­vasolta, hogy az egyénileg dolgozó parasztok fogjanak össze és először azoknak a gabonáját arassák le, akiknél hamarabb érik, azután közösen a később érőket, ugyanúgy dolgozzanak a hor­dásnál is. Javasolta azt is, hogy a takarmány biztosítása érdeké­ben teljesítsék túl a másodvelési tervüket és a búza learalását öt nap alatt végezzék el. Szabó Sándor, a mezőgazdasági állandó bi­zottság elnöke javaslata nyomán elfogadta a tanácsülés, hogy a minisztertanács határozatát a tanácstagok kisgy üléseken és egyéni beszélgetéseken ismertetik az egyénileg dolgozó parasztokkal, ugyanígy foglalkoznak a beadásban lemaradókkal. Szabó elvlárs versenyre hívta Tóth Károly mezőgazdasági ál­landó bizottsági tagot az aratás, begyűjtés munkáira. Borbély András tanácstag versenyre hívta Gregus Andrást a növényápo­lás, aratás, liehordás munkáira. Gregus elvlárs elmondta, hogy az egyénileg dolgozó parasztok sem akarnak lemaradni az aratás­sal, ők is be akarják fejezni öt nap alatt. Szabó Eszter járási tanács, Békés. Jobb növényápolási munkát várnak a iermelőcsoporiok a kunágoiai gépállomástól Ilraskó Mihály örménykúti ku- látc egy hold napraforgó, vala­mint kilenc és fél hold kukorica kapálását szabotálta. A szarvasi járásbíróság két és félévi börtön­re, ezerötszáz forint pénzbünte­tésre és kétezer forint vagyonel­kobzásra ítélte. A kunhegyes! járásbíróság ítél­kezett Ny. Kovács Gyula hu­A kunágotai gépállomás évek óta megyénk utolsó gépállomásai közé tartozott. A rossz irányítóé, a szervezetlenség, a munkagéjiek rossz kihasználása és a munkafe­gyelem lazasága következtében minden évben többezer hold gépi munkával maradt adós a termelő szövetkezetnek. Ezév tavaszán for­dulatot hozott a minisztertanács gépállomások munkájára vonatkozó határozatának végrehajtása, a kun­ágotai gépállomás életében is. Június 10-ig 2053 normál hold munkával végeztek többet, mint amennyit tervük előír. Tav a­szi tervüket ezzel túlteljesítették. A gépállomás traktoristái sziv- vel-lélekket láttak hozzá a tavaszi terv teljesítéséhez, versenyben har­coltak a nagyobb teljesítmények el­éréséért, az elsőségért. A verseny győztese a Béke-brigád, Fodor Má­tyás brigádja lett. A traktorosok között Szakái Antal Végezte a legjobb munkát Nagy Jánosnó vál­tótársával. A verseny megterem­tette az alapját annak, hogy a gép­állomás vezetősége a kapálás ter­vét — ami 1250 hold volt — 492 holddal módosítsa, illetve 1742 hold növényápolásra kössön szerződést a termelőszövetkezetekkel. A teljesí­tésben azonban igen komoly lema­radás van. A gépállomás növény­ápolási tervének alig 20 százalékát teljesítette. Most is, amikor az idő jó, az öt növényápoló gépből csnpán egy dolgozik, négyet javítanak a gépállomáson. Boss/, volt a gépjavítás, felületes az ellenőrzés. A szemlebizottság nem is fogadta el a nyári munkára való felkészülést, 18 án újra át­keli nézni a már kijavított gépeket, A nyári munkára való készülődés mellett azonban nem fetedkezlret- pek meg a növényápolásról, a s^r- zouésben vállalt kötelezettségekről sem. A gépállomáson több követője legyeu Pápai Sándornak, aki 3Ó holdat munkált- meg egyetlen nap gépével. De a termelőszövetkezet­nek is jobban kell törődni a kapá­lással. Elítélendő az, hogy az al- máskamarási »Sallai« tszcs-ben — ahol Csicsely János az elnök — 11 órakor adnak a kultivátorra gépkezelőt, emiatt a növényápológépek fél napokat állnak kihasználatlanul De hasonlóan nem gondoskodik a kunágotai »Petőfi« tsz vezetősége sem a mnnkagépkezeíőről, pedig a csoport területén mintegy 240 hold növény várja a gépi műve­lést. Zámbori András párttitkár elvtárs ahelyett, hogy megköve­telné a kommunisták példamutatá­sát, elnézi azt, bogy a háztájiban dolgozik inkább a tagság. Ezek a hibák azt is mutatják, ltogy a gépállomásnak nem ki­elégítő a kapcsolata a tsz ekkel. Hiányzik a gépállomás részéről a csoportok felé a politikai felvilá­gosító munka. Ann pedig igen fontos volna amiál is inkább, hi­szen a gépállomás kommunistái, többségükben a termelőszövetkeze­tek pártszervezeteinek a tagjai. Kétségtelen, hogy van eredmény, de igen sok még a tennivaló a kinn- ágotai gépállomáson. Elsősorban a politikai nevelő, felvilágosító munkát kell javítani Emellett tervszerű irányítással, jó munkaszervezé'Sfet kell biztosítani az üzemképes gépeket. Meg kell te­remteni a tervteíjesités előfeltéte­leit. A legutóbbi termelési érte­kezleten Szakái Antal, Komanyesz- ki Kálmán, Bakó Ferenc, Szilágyi István, Hadnagy Ferenc, Balog János és mintegy 21 traktoros tett Ígéretet a jobb munkára, nyári tervének tálteljcsitésére, arra, hogy ebben az évben elérik a sztaha­novista szintet. Megi an az alap a kunágotai gépállomáson is arra, hogy a növényápolásban megszün­tessék a lemaradást, eredményesen vegyék ki részüket a minden szem gabonáért folyó harcból. Farkas Sándor, Miért előnyös új burgonyával teljesíteni a beadási Kötelezettséget? Bőséges termés Ígérkezik, ami a zöldség és burgonyatermelésnél is megmutatkozik. Termelőszövet­kezeteink és dolgozó parasztságunk sokkal több zöldséget, de főleg újburgonyát juttathat fővárosunk és ipartelepeink dolgozóinak. Természetesen ez csak úgy lehet­séges, ha a jó termés mellett a termelőszövetkezetek és dolgozó pa­rasztok burgonyabeadási kötelezett­ségüknek idejében, újbargonyával tesznek eleget, ami a termelőre nézve is efőnyöket jelent. A most beadott újburgonya be­számít az 1953/54. évi beadási kö­telezettség teljesítésébe, A begyűjtő szerv a most beadott burgonyáért 8—10-8zer magasabb árat fizet, mint az ősz folyamán beadott bur­gonyáéit. A műit évi rendelkezéstől elté­rően a MEZÖKBR-rei kötött ter­melési szerződésre beadott újburgo 0LV6SD a Viharsarok Képét! nya beszámít a beadási kötelezett- rai burgonyák helyébe a termelő ség teljesítésébe, így a termelő két kötelezettségének tesz eleget egy beadással. Jelentős kedvezmény az is, hogy ha a termelő június hó 30-ig be­adja a multévi hátralékot bur­gonyából, az ebből eredő kártérí­tést a termelőnek elengedik. A most felszedett é6 beadott ko­kései zöldségféléket ültethet, vagy takarmánynövényt vethet, igy. többszörilsen hasznosítja földjét. Aiz a tennelő, aki mindezeket az előnyös rendelkezéseket nem hasz­nálja ki, nemcsak saját magát, de dolgozó népünk államát is meg­károsítja. Mi háziasszonyok is segítünk a növényápolásban Három éve, hogy milyen nehézségek mefőszö vet keze tek- MNDSZ-tag vagyok, vannak különösen a nek. Helyeselték és A tagdíjat mindig termelőszövetkezetben segítségemet kérték, pontosan fizettem. * ^ esőzés miatt. Június 9-én kimen­tudtam tünk, bár kevesen gondola- voltunk, de azóta a sok . „ „ . , Akkor nem i\eha nőnapra is el- , , . .* , . ., elmondani a mentem. En azt hit- . _ . « - *, . , , , tómat, hanem íunuis tem, hogy ezzel ele- , ’ bJ elsejen bementem a get tettem. De ké- tanácselnök elvtárs- sőbb rájöttem, hogy hoz és elmondottam ez nem elegendő. Ez javaslatomat: beszé- év május 30-án ta- lek a háziasszonyok- nácsbeszámolón vol- kai és mi is kime- tam és ott hallottam, gyünk segíteni a ter­már hallottam, hogy más kerületből is mentek dolgozni a háziasszonyok. Csaba Petemé, Békéscsaba, I., Szemere-u. 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom